Háromszék, 1999. május (11. évfolyam, 2635-2659. szám)

1999-05-01 / 2635. szám

Babiuc az embargóról Victor Babiuc védelmi miniszter tegnap megerősítet­te: Románia katonailag nem vesz részt a jugoszláviai válságban, de a hatóságok eltökélt szándéka, hogy tisz­teletben tartják a Belgrád elleni olajembargót, s bár a védelmi minisztérium nem vesz részt a zárlat tiszteletben tartásának ellenőrzésében, mert ez a belügyminisztéri­um feladata, logisztikai támogatást nyújthat annak. Babiuc rámutatott: mivel a védelmi költségvetést békés feltéte­lekre, nem pedig háborús vagy háború előtti állapotokra számítva állították össze, a hadseregnek további 1000 milliárd lejre van szüksége az elkövetkező néhány hónapra, illetve a bombázások idejétől függően meglehet, ennél nagyobb összegre lesz szükség. A védelmi miniszter kijelentette: a repülőterek NATO általi felhasználása értelemszerűen következik abból a parlamenti döntésből, amelynek alapján a védelmi szövetség megszorítások nélkül igénybe veheti az ország légterét. Új gyógyszerlista Emil Constantinescu elnök és Hajdú Gábor egészség­­ügyi miniszter az ártámogatott gyógyszerek jegyzékének kibővítéséről tárgyalt. Hajdú tájékoztatta az államfőt, hogy a jegyzéket 100 új gyógyszerrel egészítik ki. Az új listát tegnap véglegesítette a szakminisztérium és az egészség­­ügyi biztosító az orvosok és a gyógyszerészek kamarájának beleegyezésével, és a kormány várhatólag május közepéig jóváhagyja. Az államfő úgy vélekedett, hogy támogatni kell a családi orvosokat, és pénzforrásokat kell találni a rende­lők felszerelésére, majd felkérte az egészségügyi minisz­tert, terjesszen fel finanszírozási tervezeteket a Világbank­hoz, melyeket az elnök személyesen fog támogatni. Szerb ellenzékiek Temesváron? Az európai intézmények képviselői Temesváron talál­kozhatnának a Milosevic-rezsim ellenzékével — véli Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke, aki ez irányú javaslatát ismertette az Európai Szociáldemokrata Párt állandó irodá­jának e heti brüsszeli ülésén. Vuk Draskovic leváltott miniszterelnök-helyettes esetleges részvételével kapcsolatban Roman azt nyilatkozta: a civil társadalommal való párbe­széd többet jelent, mint egy találkozó a szerb politikussal, akinek menesztése csak azt jelzi, hogy „repedések vannak Szerbia monolitikus politikai vezetésében”. Akadályok az Ikarus előtt Ha az Ikarus Romániában szárnyalni szeretne, ahhoz az kell, hogy a politikusok engedjék repülni — írta tegnapi számában az Azi a magyar cég és a brassói Roman Rt. közös vállalatának létrehozását kommentáló cikkében. Nem kétséges, hogy a tervezett évi 400 buszt képesek lesznek majd összeszerelni, de az értékesítéshez Románia nehéz piacnak ígérkezik. A helyi tömegközlekedési vállala­tok szívesen vásárolnának új autóbuszokat, ám erre nincs pénzük, ezért beérik azokkal a használt járművekkel, amelyeket Németországban és Olaszországban a helyi hatóságok kivonnak a forgalomból. A nagy magánfuvaro­zók pedig külföldön vásárolnak új buszokat, mivel ott árkedvezményre számíthatnak. Az Azi szerint a szakszervezetek sem fogadták kedvezően a Roman— Ikarus vállalkozást. Egyrészt keveslik, hogy az új üzem mindössze száz alkalmazottal kíván dolgozni, másrészt attól tartanak, nemcsak kevés új munkahelyet teremt, hanem a már meglévőket is veszélyezteti azzal, hogy a szűkös piacon kemény vetélytársa lesz a bukaresti Rocar autóbuszgyárnak. Az Ikarusnak számolnia kell a politika játékaival is — folytatta az Azi. A szenátus gazdasági bizottsága éppen most utasította el azt a kormányrende­letet, amely 100 milliárd lej kölcsönt biztosított a Roman Rt.-nek. Brassóban ezt az elutasítást azzal magyarázzák, hogy a gazdasági bizottság elnöke, Viorel Cataramă sze­nátor szeretné megvenni a brassói traktorgyár részvénye­inek 5­1 százalékát, s mivel egyelőre akadályokba ütközik, a másik brassói nagyüzem, a Roman Rt. jött kapóra neki, hogy megmutathassa erejét. Kártérítés bányászáldozatoknak A kormány heti ülésén törvénytervezetet fogadtak el az 1990-es és az 1991 -es bányászjárások áldozatainak kártérítéséről. A törvénytervezet nyú­jtotta jogok azokra vonatkoznak, akik erkölcsi és anyagi károkat szenvedtek,, testi bántalmazásnak lettek áldozatai, szabadságvesztés­re ítéltettek, illetve az áldozatok utódai kaphatnak majd kártérítést. A kártérítési kereseteket elsősorban adminisztratív úton orvosolják majd, kivizsgálásukra minden megyei pénzügyi hivatalban rendkívüli bizottság alakul, mely többségi szavazattal, a kérés benyújtásáról legfennebb három hónapom a döntést a kártérítést illetően. Szerkesztette: Váry O. Péter s háromszék 2 Imecsfalvi hírhalom ❖ Két vízátereszt, alagcsövezést épített a kis faluközösség a szövetkezeti üzlet térségében. A szükséges cementkarikákat a katolnai önkormányzat szerezte be, az aprómunkát kalákával oldották meg. Egyre több ehhez hasonló, ún. „kényszerkombi­nációval” segítenek magukon a faluközös­ségek, pótolják azt a pénzt, melyet ezelőtt a költségvetés biztosított. „Nagyapáink is így rendezték a falut annak idején" —je­gyezte meg nyugtató mosollyal egy hetve­nen túli kalákázó. ♦.'* Harminc rakomány pataki kavi­csot terítettek el a Gelencei utcában, és földgyaluval alakították „ bogárhátú­vá " az úttestet. Ezt még a tavalyi költ­ségvetésből fizették. „Sajnos, az ilyen erőbevetésre az egyre szűkülő pénz­alapok miatt gyérebben kerülhet sor” — mondta Kicsid Béla polgármester. ❖ Több utcaszakaszon romlott a közvilágítás. A polgármesteri hivatal beszerezte az égők gyarapításához szük­séges pótalkatrészeket, s elsőként a Büdös nevű falurészen kezdik bővíteni a „háromoszlopnyi villanysort”. ♦.* Megviselte az idő a közművelő­dés hajlékát, omladozik a hátsó oldala. Az erre fordítandó lesz a legnagyobb pénzösszeg, melyet az ez évi költségvetésből knecstálvának,szántak. Az épület romlása nem volt akadálya a téli eredményes művelő­dési munkának, mellyel Aczél Zoltán tanács­tagot és egyházgondnokot bízta meg a kis közösség. ❖ Ráfér a gondoskodás és a pénz az Imecs— Cserey-féle kúria, a mai óvoda és iskola tisztes kort megért műemlék épületére. A katolnai tanács az ez évi 843 millió lejes költségve­téséből végzi el majd a belső meszelést, és biztosítja a téli tüzelőt. (Kisgyörgy Z.) NEM DRÁGUL A közjegyzői szolgáltatás Az előzetes hírekkel el­lentétben május elejejétől nem drágulnak a közjegyzői ho­noráriumok. A Közjegyzők Országos Szövetségének bi­zottsága ugyan kidolgozott egy új rendeletet, az azonban nem kapta meg az igazságügy-mi­nisztérium jóváhagyását. Pon­tosabban, az utolsó pillanat­ban felfüggesztették a ren­delet alkalmazását. Egyelőre tehát a közjegyzői illetékek kiszámításánál érvényben marad az 1997 júliusában köz­zétett jogszabály. (Ferencz) Kovásznán elosztották a semmit (folytatás az első oldalról) A teendőket latba vetve a polgármester kijelentette, hogy az állategészségügyi kört nem veszik át, erről a megyei tanácsot és a prefektúrát is tájékoztatták, s javasolta, hogy a költségvetés kiegészítéséig függesszék fel a közszállítás és a lakossági hőenergia támoga­tását. A vita során Furtună Dumitru a tanügyi juttatások kiegészítéséért szállt síkra, s javasol­ta, hogy máshonnan faragjanak le összegeket. Szerinte a művelődési ház — melyet fáraói építkezésnek nevezett — túlméretezett a város­hoz képest, és azt tanácsolta, hogy adják el vállalkozóknak, akik be tudják fejezni. Szom­bati Károly kifejtette, hogy nem a költségvetési tételek lefaragásán, hanem azon kell gondolkoz­nia minden tanácstagnak, honnan tudna tőkét bevonni a költségvetésbe. Végül a költségvetést egy kiegészítéssel abban a formában fogadták el, ahogy a polgármester előterjesztette. A kiegé­szítés szerint módosítják a jogi személyek, cé­gek, intézmények épületadóját, és 150 millióval kiegészítik a tanügy költségvetését. Mint elhangzott, egyelőre a semmit oszol­ták el, de ha minden adó és illeték befolyik a tanács pénztárába, akkor idén 1,836 millárd lejt költhetnek a helyi közigazgatás fenntartá­sára, 1,3 milliárdot az oktatásra, 923 490 000 lejt a kultúrára, 30 milliót szülési pótlékra és társadalmi segélyre és 2,32 milliárd lejt város­­gazdálkodásra. Utóbbinál 630 milliót irányoz­tak elő útjavításra, 220 milliót közvilágításra, 478 milliót köztisztaságra. A tűzoltóságra 201 424 000 lejt szánnak, és 176 597 000 lej adósságtörlesztésre megy el. Háromszéki gazdák Svájcban Hetedik alkalommal indít gazdacsoportot svájci gyakorlatra az illyefalvi LÁM Alapítvány. Eddig több mint 200-an fordultak meg svájci farmokon az alapítvány jóvoltából, legtöbbjükkel jelenleg is kapcsolatban állnak az illyefalviak. Ma és holnap újabb csoport indul Háromszékről, 21 gazda négy hónapja utazik az Alpok lábához meg­tanulni, megtapasztalni, miként válhatnak majd itthon önfenntartókká. A tizenkilenc férfi és két nő a LÁM Alapítvány kétéves tanfolyamának idei II. évese, mindannyian intenzív németnyelv-tanfolyamot is elvé­geztek a kétéves képzés alatt. Hazatérve beszámolnak a tapasztaltakról, és következik a kiértékelés, tervkészítés időszaka, melyet — miként az előbbi esztendőkben — minden bizonnyal a vállalkozásindításhoz, beruházáshoz szükséges alapítványi kölcsön igénylése követ. A képzés akkor sikeres, ha a jelenleg 22—35 éves gazdákból néhány éven belül minél többen irányítanak majd jól menő farmokat. (R.) Pánikhangulat a leányotthonban A sepsiszentgyörgyi Olt Textil Rt. leányotthonának valamennyi lakóját felkérték: távozzon az otthonból. A cég vezetőtanácsa azzal indokolja döntését, hogy a léte­sítmény működtetése veszteséges, s hogy az épületben általános főjavítást végeznek. A lakóknak a javítás idejé­re nincs, hová menniük, s attól tartanak, hogy a renová­lás után nem fogadják vissza őket, így utcán maradnak. A panaszosok ma 10 órakor találkoznak a textilgyár szakszervezetének vezetőivel. A cégvezetés április 14-i döntése értelmében a kilakolta­tás június 1-jétől lép hatályba, és meghatározatlan időre szól. A Vlastimir Isakovic vezérigazgató kézjegyével ellá­tott értesítést a gyár és az otthon bejáratához függesztették ki. A sepsiszentgyörgyi Gólya utcában levő kétemeletes otthonban negyvenkét szoba található, minden szinten egy­­egy közös vécé, zuhanyozó és kis konyha. A felszólítás óta az otthonban már nem adnak meleg vizet. Korábban csak a textilgyár alkalmazottai lakhattak itt, de a mai több mint 50 bérlőből — gyermekekkel együtt több mint 70 lakó — csak huszonöt dolgozik a gyárban, a többiek másutt keresik kenyerüket, és nyugdíjas is van közöttük. Nevük elhallgatását kérő lakók lapunknak elpanaszol­ták: nincs más lehetőségük, ha kiköltöztetik őket, utcára kerülnek. A 15—18 négyzetméteres szobákban családosok is laknak. Az egyikben négytagú család, a két gyermek közül a fiú 20, a leány 17 éves. Más szobában egy anyuka kilencedik, illetve ötödik osztályos kislányával, egy harma­dik helyiségben egy anyuka két kisgyermekével. Aztán havi 315 ezer lejes jövedelemmel rendelkező özvegy, aki egye­dül neveli egyéves és nyolc hónapos kisfiát... A textilgyár alkalmazottai havi 50 ezer lej házbért fizetnek, a más cégek­nél dolgozók esetében a házbér 100 ezer lej havonta. A lakók zömének bére alacsony, alig üti egy albérleti tömbházlakás havidíjának és közköltségének összegét. Ilyen körülmények között — mondották a panaszosok — nem jutna élelemre, tehát semmiképp sem vállalhatják ezt a változatot. A kilakoltatás előtt állók petícióval fordultak a cég vezető­­tanácsához. Vlastimir Isakovic vezérigazgató érdeklődésünk­re elmondta, hogy az otthon tavaly 91,9 millió lej veszteséget jelentett a cégnek. Kifejtette, a veszteségeket meg kell szüntet­niük, ezért az épületet feljavítják, például minden szobában külön villanyórát szerelnek be, ezenkívül az egyik szinten szolgálati lakásokat alakítanak ki, s az előreláthatólag októbe­rig tartó munka befejeztével új hátbért szabnak meg. A lakók azt is elfogadnák, hogy a javítás idején többen összeköltözze­nek az épület egyik emeletén vagy szárnyában, de az igazgató ezt nem tartja kivitelezhetőnek. Megerősítette: szó sincs az alkalmazottak elbocsátásáról, csupán az épület feljavításáról. Azt azonban nem erősítette meg, hogy a most felszólítottakat mind visszafogadják a javítás után. A lakók leszögezték: mert nincs, hová menniük, semmi­képp sem hagyják el az épületet, a cég nem teheti meg azt, hogy saját alkalmazottait és egyáltalán az embereket, gyer­mekeket csak úgy kitegye az utcára. A panaszosok ma délelőtt 10 órakor a textilgyár szakszervezetének vezetőivel tanácskoznak az otthonban. (ben) Nőtt a minimálbér A 296-os kormányhatá­rozat értelmében mától 350 ezerről 450 ezer lejre nőtt a 172 órás teljes munkaprog­ramra számított országos minimálbér. Egyéni munka­­szerződéssel alkalmazottak­nak ennél kisebb fizetést meg­állapítani kihágást jelent, és pénzbírság jár érte. Azok­ban az egységekben, ahol a kollektív munkaszerződés értelmében a bérrács a mi­nimálbér függvénye, a mi­nimálbér szintje nem módo­sítja az e fölé eső béreket. A minimálbér emelése maga után vonja a betegse­gély kiszámításának módo­sítását, valamint a munka­­nélküliek egészségbiztosítási hozzájárulásának megállapí­tását is. (Sz.) Hamarább fizetik a bánatpénzt Ez idáig a Confolux Rt. kézdivásárhelyi bútorgyárá­nak volt alkalmazottai minden hónap 13—25. között vehették át a végkielégítést. Virágh Márta egységfele­lős arról tájékoztatott, a megyei takarékpénztár veze­tősége április 29-én értesítette, hogy a szokásosnál hamarább megérkezett a pénz, így május 6-ával kezdő­dően fizetik a végkielégítést a bútorgyár egykori 816 volt alkalmazottjának. Május 6-án a 3800—3900, 7-én a 3900—4000, 10-én a 4000—4100, 11-én a 4100— 4200, 12-én a 4200—4300, 13-án a 4300—4400, 14-én pedig a 4400—4500 számú folyószámlával rendelke­zők jelentkezését várják. (lochom) 999.s

Next