Háromszék, 1999. június (11. évfolyam, 2660-2684. szám)

1999-06-01 / 2660. szám

Kisvárosok segélykiáltása A helyi pénzügyi autonómia kiépülésének feltehetően átmeneti zavarára vall a nyilatkozat, amit a kis- és közepes városok föderációja tett közzé a tegnap, s mely a kormány­hoz intézett segélykiáltással ér fel. A kisebb urbánus telepü­lések bevételei olyannyira behatároltak, hogy kiszámították, ha a fűtés szubvencionálását folytatják, nem egy helyt a polgármesteri hivatalok tisztviselői fizetését sem fogják tudni folyósítani. Az új törvény szerint a lakossági hőszol­gáltatás árkülönbözetét a helyi tanácsoknak kellene fedezni­ük, ez esetenként 60 és 200 ezer lej között váltakozik. Mivel e kötelezettség teljesítése meghaladja a kisvárosok anyagi erejét, helyenként az összköltségvetésnél is nagyobb összegre rúg, a föderáció kormánysegély kiutalását, menetközbeni költségvetés-módosítást kér most közzétett nyilatkozatá­ban. Megyénkből a nyilatkozatot a bodzafordulói polgár­­mester írta alá, az érintettek köre szélesebb. (hilyén) MINDENNAPI BOSSZÚSÁGUNK Mi lesz a meleg vízzel? Májustól a hőenergia giga­kalóriájáért az eddigi 122 000 lej helyett 156 500 lejt kell fizetni. Ez a nyári időszak­ban a meleg víz árát 18—20 százalékkal emeli, s ugyan­akkor kérdésessé teszi, hogy azok a sepsiszentgyörgyi la­kók, akik a három szolgálta­tónál eddig mintegy 14 milliárd lejnyi adósságot halmoztak fel, s a tegnapig csupán 100 milliós nagyságrendű össze­geket törlesztettek, miként tesznek eleget a továbbiak­ban fizetési kötelezettségük­nek. A Romgaz tegnap sem­miféle tájékoztatást nem adott (ortodox pünkösd volt), de Gazda László alprefektus el­mondta, azt a 2,8 milliárd lejes tavalyi állami szubven­ciót, mellyel a pénzügymi­nisztérium még tartozik a me­gyének, nem kapjuk meg, a tavalyi adósságokra nincs pénz, közölte Traian Decebal Remeş pénzügyminiszter. A helyi ta­nács csak abban az esetben tudna fizetni, ha mi, polgá­rok szaporábban adóznánk, de sajnos, eddigi bevételeik alacsonyabbak a tervezettnél. Egyetlen remény már az ma­radt, hogy az eladósodott la­kosság bizonyos rétege rászánja magát a törlesztésre, s ezt pró­bálják elérni a hőszolgáltatók, akik pontosan tudják, az el­szegényedett emberek mellett sokan vannak, akik egyszerűen hanyagságból vagy rosszindu­latból nem fizetnek, ismertek olyan családok, kik viszony­lagos jómódban élnek, mégis eladósodtak, s nehezen nyit­ják meg a pénztárcájukat. A három szolgáltató — a Feba, a Delkaserv és a Termo­­prest — abban reménykedik, a Romgaz ez alkalommal nem a főcsapot zárja el, hanem lehetőséget nyújt, hogy a nagy adósságot felhalmozó lépcső­házakban szüntessék be a me­legvíz-szolgáltatást. De az is megtörténhet, mától sehol sem lesz, miben fürödni. (sima) Szombaton kilyukadt a fővezeték Tegnap arról írtunk, hogy péntektől, 25 napos szünet után Kézdivásárhelyen újraindult a melegvíz-szolgáltatás. Az öröm korai volt, ugyanis szombaton délután a csavar­gyártól induló fővezeték a Turóczi Mózes Általános Iskola közelében kilyukadt, s több mint ezerötszáz tömbházlakás ismét meleg víz nélkül maradt. Tegnap kérdésünkre Hajdú Antal, a közüzemek igazgatója arról tájékoztatott, hogy nekifogják kiásni a meghibásodott fővezetéket, s mire e sorok megjelennek, az ezerötszáz tömbházlakásban is lehet fürödni. Hogy meddig, az nagy kérdés, a szombatihoz hasonló csőrepedés bármikor bekövetkezhet. (Sochom) MA KEZDŐDIK A VII. NEMZETKÖZI SZÍNHÁZI FESZTIVÁL Atelier ’99 Az Andrei Mureşanu Szín­ház által szervezett nemzet­közi színházi fesztivál első napján 16.30 órakor a színház­­épület előcsarnokában lesz az ünnepélyes megnyitó, ezt köve­tően 17 órától a nagyteremben a brassói Sică Alexandrescu Drámai Színház mutatja be Ion Luca Caragiale Conu’ Leonida faţă cu reacţiunea (Leonida nagyság és a reak­ció) című komédiáját, 18.30 órától a stúdióteremben a Tamási Áron Színház Aldo Nicolas Hárman a padon, 21.30 órától a nagyteremben a házigazda társulat mutatja be F. Brunea Fox Lazaret című előadását. (P. M.) Új park Kézdivásárhelyen Az Ady és a Torjai utca kereszteződésénél levő üres telken, az egykori iskolásko­rúak gyermekotthona helyén a rendszerváltás előtt kétszintes áruházat akartak építeni, de nem lett belőle semmi, idén május elejéig szemetet és földet tároltak ott, csütörtökönként pedig cigányszekerek állomás­helye volt. A város önkor­mányzata eldöntötte, hogy új parkot létesít e helyen. A hatékonysági tervet 1996-ban készíttették el, a kivitelezé­sit 1998-ban rendelték meg, s ugyanabban az évben ver­senytárgyalást hirdettek a mun­kálat kivitelezésére. A licitet a múlt év őszén a helybeli YP Construcţii Kft. nyerte meg. A konkrét munkálatokat má­jus elején kezdték. Idén e célra a helyi költségvetésből 95 800 000 lejt különítettek el. Első lépésként az építőcég május végéig befejezi a talaj­munkálatokat, a füvesítést, a gépkocsiparkoló kialakítását, és a központi sétány is elké­szül. (Sochom) A kréta körül 5. oldal Riport 7. oldal SEPSISZENTGYÖRGY 1999. JÚNIUS 1. 2661. szám ÁRA 1500 lej Előfizetőknek 980 lej KEDD Illyefalvi hírhalom □ Hétszázötvenhárom­ mil­­lióból kell gazdálkodnia eb­ben az évben az önkormány­zatnak. 170 milliót a köz­ponti állami alapból kapnak. 85 millió lejt különítettek el az iskolaépületek karbantar­tására, 110 milliót a közvilá­gításra, csekély összeg marad az utcák karbantartására. A településen átvezető megyei rangú út betonburkolatát az idén foltoztatnia kell a ta­nácsnak. Javítani szándékoz­nak a tűzoltószertár leromlott épületét is. □ Elkészült a metángáz bevezetésének tervezete. Még két fővárosi jóváhagyást kell megszereznie a tervezőnek ahhoz, hogy megkezdhessék a munkálatokat. „Amennyi­ben július elejéig a lakos­ságtól be tudjuk szedni a költ­ségek 20 százalékát, lehető­ségünk lesz, hogy pályázatot nyújtsunk be az összeg kiegészítésére a Phare-hoz " — mondotta Kovács Kálmán polgármester. □ Hetvenötezer dollár köl­csönt ígértek svájci alapok­ból a LAM Alapítványon ke­resztül, melyből a már meg­kezdett községi szennyvízhá­lózatot és modern szennyvíz­­ülepítőt kell megépíteni. Az ígért összeget előrelátható­lag 10 esztendő alatt kellene visszatéríteni, ebben az év­ben kb. 100 millió lejt. □ Illyefalva anyaországi testvértelepülése, Nagyszénás magyar alapítványnál pályá­zott, mely pénzalapot juttat olyan magyarországi települé­seknek, melyek magyar nyelvű és vegyes témájú könyvekkel segítik erdélyi testvérfalvaik iskolai és közkönyvtárait. □ Befedték a futballpálya melletti öltöző és raktár épületét. A nyáron vakolnak, és ivóvizet szándékoznak bevezetni az épületbe. Az illyefalvi csapat a megyei bajnokságban az első, ezért a helyi sportbizottság a sportbarátok anyagi támoga­tását kéri, s köszöni mindenki­nek az eddigi segítséget. □ Ebben az évben máso­dik alkalommal rendezik meg a hagyományosnak szánt Il­lés-napokat. Ezúttal a helyi önkormányzat is intenzíveb­ben kapcsolódik be a rendez­vénybe — mondta a polgár­­mester—, ugyanis Nagyszénás testvértelepülés bejelentette részvételét, és szerepelni szán­dékszik az ottani kórus is. Kisgyörgy Zoltán Máról holnapra ki bombázta Kassát? Magyarország sajnálatos és szerencsétlen 1941-es háborúba lépésének, illetve a hadüzenetnek kiváltó oka a Kassa városa ellen elkövetett agresszió, a bom­bázás volt. Voltak/vannak olyan feltételezések, hogy maguk a szovjetek tették volna, felmerült az a gyanú is, a románoknak volt érdekük, hogy Magyarország is belesodródjék a szovjetellenes háborúba, nehogy a végső „elszámolásnál” előnyök származzanak a magyar vonakodásból. Kassát most újabb bombatámadások érték, de — ebben az esetben — Rudolf Schuster politikai és erköl­csi légvédelmi ágyúi jól működtek. Reméljük, nem csak öt esztendőre, hanem örökre kiütötte a ringből Kelet- Európa bokszoló lajhárát, aki abban különbözik lom­ha mozgású társaitól, hogy a sajátosan értelmezett szocializmus elnehezülése ellenére még öt évig akart csüngeni a szlovák elnöki fán, s a demokrácia elhíre­­sült kelet-európai bombevője azt akarta elhitetni ma­gával, hogy ép mind a hét nyakcsigolyája. Hát nem volt az. Az érdekes ebben a szlovák választási eredményben az is,hogy — talán nem is túlzással — Rudolf Schustert a dél-szlovákiaiak, elsősorban a magyarság emelte az elnöki székbe. Rudolf Schuster a nacionalista és kelet­barát imposztor ellenében, aki utolsó szavaival is a magyarság ellen uszított, izgatott a kampány idején, nem átallotta elárulni, hogy nemcsak tud magyarul, nemcsak megszólal ezen a nyelven a televíziós világ nyilvánossága előtt, hanem kijelenti: a társadalmi, nemzeti,nemzeti kisebbségi megbékélésnek lesz az elkötelezett híve. Kassai polgármesterként két vá­lasztási ciklus idején is ennek az eszmének volt a híve és gyakorlati megvalósítója. Már amennyiben ezt a Meciar-„meccsek” pofazsírozói és arcpamacsolói en­gedték. (Érdekes megjegyeznünk, hogy a Duna Televízió Rudolf Schuster magyar beszédének felvezetésében azt mondá: „bár töri a magyar nyelvet”. Hát nem „töri”. Palócosan rövid, a magyar a és á közötti hangot ejt. S méghozzá nem is olyan „markánsan”, mint ahogyan a felvidéki magyarok zöme ezt a hangot képezi.) A szlovákiai elnökválasztás eredménye azonban több az egyszerű csatanyerésnél. Az ott élő, nem kis létszá­mú magyarság győzelme is. Példa értékű az itthoni, tehát erdélyi magyar habarcsmentalitás számára is: alapvető ügyekben együtt és a személyes részvétellel kell dönteni. Mintaszerű olyan értelemben is, hogy a politikai környezetszennyeződésből milyen hirtelen fordulattal lehet kipucorálni egy országot, és divatos szóval az „eurokomfort” határához közelebb vonni. Tanulság lehet a szlovákiai magyarság „viselkedése” a délvidékiek, a vajdasági magyarok számára is, akik, annak ellenére, hogy a Meciar-szellemiségű Milo­­seviccsel előbb-utóbb feldobatják a patkót, Magyar­­országot kérnék fel, döntsön (Ágoston András): a személyi elvű autonómia vagy a teljes körű autonómia érvényesüljön-e a balkáni hiéna ketrecbe kerülése után. Ha Koszovó után az egykori Nándorfehérvár kőfalai közé nem épülnek be az egységes vajdasági akarat kövei, akkor a nyugati katonai büntetőexpedíció vesztesei éppen a magyarok lesznek. És mi a helyzet nálunk, Romániában? Miközben a civilizált világ éppen a nemzeti, az etnikai, vallási kisebbségek védelme, megmaradásuk és helyben ma-­­­radásuk garanciái mellett „kardoskodik” a MÍG mit tudom, én hányasokkal, s a korlátozott szuverenitás fogalmával ismertetik meg a népeket, itthon kétmillió őshonos magyar nemzetrésznek fityeszt mutatnak. Két közmondást nem óhajtanak a hazafiságba túlságosan belehízott politikusaink megtanulni: 1.) Nyelven akad fel a hazug. 2.) Többen vesztek el nyelvek által, mint fegyver által. Jó volna, ha ez a Meciar-, ez a Milosevic-ügy elgondol­koztatna nemcsak egyeseket, hanem a „többeseket” is. Sylvester Lajos

Next