Háromszék, 1999. július (11. évfolyam, 2687-2713. szám)
1999-07-01 / 2687. szám
w HÁROMSZÉK 2 . A külügyminisztérium másképp reagált A külügyminisztérium eddigi tájékozódása alapján nem lehet megerősíteni, hogy Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka olyan kijelentést tett volna Budapesten, amelyet egyes sajtótermékek tulajdonítottak neki — jelentette ki tegnap Simona Miculescu külügyi szóvivő A sajtóban, majd a politikai körökben az elmúlt napokban rendkívül heves visszhangot váltott ki, hogy az amerikai tábornok a múlt hét elején Budapesten állítólag kijelentette: a NATO jelenlegi doktrínája szerint a versailles-i szerződésben megfogalmazott alapelvek mára elavultak. A szóvivő elmondta, hogy a diplomáciai képviseletek mind Budapesten, mind Brüsszelben lépéseket tettek az állítólagos kijelentések tisztázására, s az eddigi információk nem tudják megerősíteni, hogy azok a sajtó által idézett formában elhangzottak volna. A szóvivő a külügyminisztérium meglepetését hangsúlyozta, hogy román politikusok részt vettek „olyan tézisek terjesztésében, melyek arra irányultak, hogy megbontsák az egyensúlyt a térségbeli államok közti kapcsolatokban”. Ez egyrészt ellentmond az európai stabilitás és biztonság szellemének, másrészt zavart okozott a hazai közvéleményben. Simona Miculescu meglepetését fejezte ki amiatt is, hogy egyes politikai személyiségek a külpolitikai kérdésekben „kettős nyilatkozatokat" tesznek, álláspontjuk egészen más ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, amikor külföldön nyilatkoznak, illetve amikor a hazai választókhoz szólnak. Elfogadta a képviselőház a földtörvényt Tegnap délután 177 szavazattal a képviselőház elfogadta a föld és az erdők visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. A Vasile Lupu nevével fémjelzett jogszabályt a TDRP, az RNEP és a Nagyrománia Párt bojkottálta. A tervezetet az ősz folyamán a szenátusnak is meg kell szavaznia. Katonai együttműködés a határvédelemben Románia amerikai segítséggel változtatja keleti határát katonai szempontból áthatolhatatlanná—jelentette ki Victor Babiuc védelmi miniszter, miután Washingtonban tárgyalásokat folytatott William Cohen amerikai védelmi miniszterrel. A két miniszter azt követően beszélt a keleti határ védelmének erősítését szolgáló együttműködésről, hogy Románia és Oroszország között nézeteltérés támadt a légteret igénybe vevő orosz katonai repülőgépek ügyében. A két miniszter tárgyalásain szó volt Románia NATO-csatlakozásának kérdéséről. Cohen kijelentette: az Egyesült Államok szorosan együttműködik Romániával annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő katonai reform végrehajtásában. Új határátkelő nyílt Megnyitották a forgalom előtt a Vaskapu 2 átkelőt a román—jugoszláv határon, mintegy hatvan kilométerre a Drobeta-Turnu Severinnél lévő Vaskapu 1 határátkelőtől. A Vaskapu 2 határátkelő megnyitásáról már 1985-ben határozat született, de a jugoszláv fél mindeddig elzárkózott annak végrehajtásától, mert az új átkelőn át a Timokvölgyi románság lakta területre vezet az út, s a jugoszláv hatóságok az itt élő románokat nem ismerik el nemzeti kisebbségnek. A Vaskapu 2 korszerűbb és nagyobb áteresztőképességű, s a román illetékesek arra számítanak, hogy hamarosan átveszi a Vaskapu 1 átkelő forgalmának legalább felét. Románia az utolsó A közép-európai EU-tagjelölt országokat ugyan a volt szovjet államoknál kevésbé érintették az orosz válság hatásai, de gazdasági növekedésüket a kedvezőtlenebbé vált nemzetközi gazdasági környezet lelassította — állapította meg az Európai Bizottság abban a jelentésben, amelyet tegnap tett közzé Brüsszelben. A tíz kelet-európai tagjelölt átlagában az idén 2,3, jövőre 3,2 százalékos növekedést vár Brüsszel, élen a balti államokkal, hátul a csökkenő gazdaságú Romániával. Idén átlagosan 10,5, jövőre 8,4 százalékos áremelkedés lesz, az infláció az egyes országokban szóródik a 2,5—5 százalékos balti és a 38 százalékos román arány között. Csatlakozási reménysugár Finnország, amely ma veszi át az Európai Unió féléves soros elnökségét, gyorsítani kívánja az EU keleti bővítését a kontinens stabilitásának növelése érdekében. Várhatóan a decemberi helsinki csúcstalálkozón születik döntés arról, hogy Máltával, valamint esetleg Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Szlovákia közül is egy vagy több állammal az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, minden eddiginél közelebb hozva ezzel a teljes jogú tagság kilátásait számukra —jelentette az MTI. Szerkesztette: Szekeres Attila SZOMBATON BERECKBEN Gábor Áronra és a szabadságharcra emlékeznek A berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma a falu legnagyobb szülötte, az ágyúöntő Gábor Áron halálának emlékére, valamint az 1848—49-es szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére július 3-án ünnepséget szervez. Szombaton 16 órakor a Gábor Áronemlékházban a jelenlevők fogadják a 15-ös székely határőr gyalogezred hagyományőrző társaság gelencei zászlóalját, 16.45 órakor a Gábor Áron-szobornál köszöntőbeszéd hangzik el, majd megszentelik a Gábor Áron által készített ágyúcső hű mását, és megkoszorúzzák a szobrot. 17 órától a művelődési központban ünnepi műsorra kerül sor. Fellép a kézdivásárhelyi Gábor Áron Ipari Oktatási Iskolaközpont, a helybeli iskola és a rétyi fúvószenekar. 18 órától a sepsiszentgyörgyi amatőr színjátszók Sombori Sándor Gábor Áron című színművét mutatják be. A megemlékező ünnepség állófogadással zárul. (Sociom) A HÉT VÉGÉN ÁRKOSON Etnikumközi párbeszéd Az Árkosi Művelődési Központnak az interkulturalitás jegyében zajló rendezvényei sorába tartozik a ma kezdődő és vasárnapig tartó Etnikumközi párbeszéd elnevezésű országos szeminárium, amelyet a Romániai Nemzeti Kisebbségi Sajtóegyesületettel közösen szervezett, és amelyen ötvennyolc, a hazai nemzeti kisebbségek kiadványainál dolgozó szerkesztő, munkatárs vesz részt. Pénteken 14 órakor háromszéki szerkesztők találkoznak a résztvevőkkel. (P. M.) Intézkedett a postafőnök Vajda András sepsiszentgyörgyi területi postafőnök megoldást talált a lapunkban szóvá tett gondra: ezentúl nem lesz gyermekpénzfelvétel napján túlzsúfoltság a városi főposta épületében. A hivatalnak Márkus András plébános úr hozzájárulásával sikerült havi két-három napra helyiséget szereznie a Fenyő utcai új iskola épületében, ami azt jelenti, hogy ezentúl a családi pótlékot a hónap hetedikéjét vagy nyolcadikáját követő három napon lakhelyükhöz közelebb vehetik fel az őrkői, a Kender, a Váradi József és a Fenyő utcai, valamint a Csíki negyedi jogosultak. Elkerülhető lesz tehát az embertelen gyúródás, a velejáró megaláztatás és a központi postaépületben az élet lebénulása. A rend fenntartására külön felügyeletet igényelt a hivatal, s reméli, pár hét alatt annyira jutnak, hogy a továbbiakban nem lesz szükség külön felvigyázatra. Gondoljuk, mindenki csak nyert az ügyön. Az értesítés elhangzik a vasárnapi mise után a tempómban, kihirdetik azt a Fenyő utcai iskolában is._____________________________________(hilyen) Választás Nagypatakon Augusztus nyolcadikára Nagypatakon polgármester- és helyi tanácsválasztást írt ki a kormány. A községet Bárkány közigazgatási felosztásával a parlament törvénnyel hozta létre, s ez év május 13-ától létezik. A legutóbbi népszámlás adtai szerint Nagypatakon 335 portán 1132 lakos él, 590 férfi, 542 nő, nemzetiségi megoszlás szerint 1090 román, 14 magyar, 28 cigány, vallás szerint 1054 ortodox, 11 római katolikus, 26 pünkösdista, 41 -en nem vallották be hovatartozásukat. A cigány nemzetiségűek tényleges száma a népszámlálási adatokénál jóval nagyobb. A lakosság alig fele — 572 személy — tartozik az aktív kategóriába, ipari létesítménye a falunak nincs. A Román Egységpárt vívmányaként tartja számon a település községgé nyilvánítását, melynek a választások után saját költségvetéséből és nagyrészt bevételeiből kell majd megélnie. (Incze) Spekulánsok Ország-világ olvashatja a lapok hirdetési rovatában, hogy a mezőgazdasági gazdajegyet, a nevezetes „kupont” egyesek igenis megvennék, keresik tehát. Magyarán: a kupon adásvétel tárgya lett, akár szabad, akár nem, de értékpapírként kezelik és forgalmazzák. Márpedig ha vásárolják, akkor annak, aki ezt teszi, nyilván valami haszna is van belőle. Három eset lehetséges: a gazdajegy elkelhet névértékén, illetve azalatt vagy afelett. Aki megveszi, annak szüksége lehet rá, mert be kívánja váltani benzinre, gázolajra, műtrágyára stb., de az is előfordulhat, hogy továbbadni kívánja, s az üzleten nyilván nyerni szeretne. Ha például áron alul veszi meg — mondjuk százezerért —, és százötvenezerért adja el, akkor ebből két következtetést vonhatunk le: 1. egyes vidékeken a parasztok rászorultsága oly nagy, hogy 30—40 kiló burgonyáért vagy annak áráért odaadják az üzérnek gazdajegyüket, 2. a kupon piacán hatalmas túlkínálat van abból ítélve, hogy mélyen névérték alatt kel el, és névérték alatt adják is tovább. A fentiek akkor jutottak eszünkbe, mikor egy ilyen üzérrel folytatott beszélgetés után letettük a kagylót. (hilyen) A sánta és vak nem fog össze? Romsics Ignác történésznek 1999-ben az Osiris Kiadónál megjelent egy közel hétszáz oldalas kiváló könyve: Magyarország története a XX. században. Sajnos, megvásárlása számunkra szinte lehetetlen, a forint feketepiaci árfolyamon számított értékviszonylatában közel másfél millió lej. Pedig minden pénzt megér(ne), a Romsicséhoz hasonló objektív összefoglaló munkát a magyarság e századi történetéről nem ismerünk. Romsics Ignác a múlt héten a Duna Televízió Középeurópai magazin című műsorában elsősorban nem a század-, hanem az ezredvég legfontosabb politikai helyzetváltozásaival foglalkozott, a könyvéből ismert magas szakmai szinten. Összegező visszapillantása tágabb időzónába helyezte ugyan a térség történelmi kataklizmáit (attól függ ez, hogy ki melyik „partról” nézi), vázolta a török, a Habsburg-birodalom, a monarchia felbomlását, majd a Trianon szülte „birodalmak”, azaz államalakulatok szétesésénél kötött ki. A Trianon kreálta nemzetiségi, gazdasági és vallási vonatkozásokban mozaikállamok széthullásáról, illetve ezek párizsi békeszerződésben rögzített tükörképének cserepekre hasadozásáról van szó. S arról, hogy mindenik érintett népcsoport, sőt az egész Európa, az Egyesült Államok és a nagyvilág másképp éli meg ezt az átrendeződést. A napi témánál maradva a szerbeknek elviselhetetlen trauma az, hogy ők, a térség „nagy urai”, „mindenhatói” néhány milliónyian maradjanak, Európa kisállamai közé soroltassanak. Mindezt másképp éli meg a Trianon utániság mindmáig egyetlen „nyertes” állama, Románia, amelynek többségi hangadó politikusai állandó rettegésben élnek, hogy ez a politikai „savas eső” eléri-e az egységes nemzeti államnak deklarált és egy ilyen alkotmány romáiba keretezett államhazafiság erdeit vagy nem. Ez az átrendeződés a lakosság különböző rétegeiben más és más reakciókat vált ki, az nacionálkommunista érzelmi világú és szájtartású csoportosulásokban (pártokban, koalíciókban) rémképeket hallucinálnak maguk elé, a kisebbségiek viszont reménykeltően figyelik a kisjugoszláviai „rendezést”, az utolsó alkalomnak látják, hogy a területi, kulturális és személyi autonómiából valami erre a „nyomásra” megvalósulhasson, megerősödjék az önkormányzati rendszer, visszaállítsák az egyetemeket, az anyanyelv használati jogát a közéletben, visszajuttassák az elrabolt, a nemzeti kulturális örökséghez tartozó értékek egy részét stb. Bizonyos román csoportosulások, szerintünk önmagukra nézvést a legártalmasabban, a kisebbségekkel szembeni gyűlölet szításában, a xenofób megnyilvánulásokban, a politikai és civilizációs értékrend felborításában látják a jövőt”. Ezek sem Szlovénia, sem Horvátország, sem Bosznia-Hercegovina esetéből semmit sem tanultak, Koszovóról nem is szólva. Romsics Ignác az említett beszélgetésbe néhány új és fontos elemet visz be. Azt például, hogy a térségben mintegy húsz-huszonöt új állam alakul(t), de ezek nem óhajtanak együtt dolgozni, hanem az Európai Unióval akarnak közvetlen kapcsolatokat kiépíteni. (Fűzzük hozzá, az igazi törekvések nem esnek egybe a „hivatalos” nyilatkozatokkal, amelyekből csepeg a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, miközben, ha egy mód van rá, „betartanak" egymásnak. Lásd például a román—magyar vámháborút.) Nincs egyezség abban sem, hogy hol legyen a térség gazdasági, politikai életének koordinációs központja. Próbáltak alrégiókat „összehozni”, de nem ment. Ez is a közvetlen EU-csatlakozás kérdésköréhez tartozik, a sánta nem akar összefogni a vakkal. A „nemzetállamok" nem halnak el, erősen szemben állnak egymással. Nagyon lényeges kérdés, hogy ezeken az államokon belül hol húzódnak a „belső határok”. Civilizációs, gazdasági, vallási, történelmi, nyelvi stb. különbözőségekről van szó. Ezeket a kérdéseket csak újabb békekötések révén lehet (úgy-ahogy) rendezni. A kulcskérdés az egész térségben: rendezik-e a nemzeti kisebbségek statútumát? Ha igen, akkor a térség békéje helyreállítható nagy felfordulás nélkül. * Sylvester Lajos