Háromszék, 1999. augusztus (11. évfolyam, 2714-2739. szám)

1999-08-02 / 2714. szám

Martonyi János magyar külügyminiszter mostani ro­mániai útja alkalmával többször hangsúlyozta, hogy Magyarország kitartóan azt szorgalmazza: az Európai Unió vegye le Romániát — Bulgáriával együtt — a ví­zumkötelezett országok listájáról. Ha ez nem történik meg 2003-ra, amikor is reálissá válhat Magyarország EU- tagsága, a magyar kormány külön tárgyalásokat kíván kezdeni az unióval, hogy olyan megoldást találjanak, amely zavartalanná teszi a kapcsolattartást a szomszédos országokkal, az ott élő magyar közösségekkel. Amennyi­ben Magyarországnak át kell vennie az egységes EU- vízumpolitikát, megoldást jelenthet az, hogy az úgyneve­zett nemzeti preferenciák részeként több évre szóló, kor­látlan számú beutazást lehetővé tévő vízumot adnak ki, de nem kizárólagosan nemzeti hovatartozás alapján. A magyar kulturális örökség határon túli támogatása A magyar kormány idén több mint 1 milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarságot a nemzeti szellemi kulturális örökség ápolásában, fejlesztésében —jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere Marosvásárhelyen. A magyar miniszter — Martonyi János külügyminiszterrel együtt — szombaton részt vett azon a fehéregyházi ünnepségen, amelyen Petőfi Sándor halálának 150. évfordulójáról emlékeztek meg, majd ezt követően fórumbeszélgetés keretében találkozott a marosvásárhelyi magyar közösség politikai, gazdasági és kulturális életének kiemelkedő személyiségeivel. A fórumon Hámori József tételesen szólt arról, hogy a magyar kormány költségvetési forrásokból idén milyen összegekkel támogatja a határon túli magyarságot az egységes nemzeti kultúra örökségének, megtartásában, fejlesztésében. Az Illyés Közalapítvány idén már több mint 800 millió forinttal rendelkezik erre a célra. A kulturális tárca saját „határon túli” kerete a tavalyi 152 millió forintról 200 millió forintra nőtt. Fontos új forrást jelent a millenniumi pályázatok rendszere, amelyen belül 1999-ben 40—50 millió forintot fordíthatnak a határon túlról érkezett sikeres pályázatokra — mondta a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. Hámori külön kiemelte, hogy az építészeti örökség a nemzeti kulturális örökség szerves része, s ennek a súlynak megfelelően kell foglalkozni a műemlékvédelemmel. Emlékeztetett arra, hogy a néhány hónappal ezelőtt aláírt magyar—román kulturális együtt­működési munkatervhez műemlékvédelmi megállapodás is csatlakozik. Ennek alapján megkezdődik az Erdélyben ta­lálható magyar műemlékek felmérése, lehetőség szerinti helyreállítása. Az idén 13 erdélyi műemlék restaurálásának megkezdéséhez 50 millió forintot különítettek el. A minisz­ter a határon túli magyarság kulturális életének konkrét támogatására példaként említette egyebek között azt, hogy idén 70 millió forinttal segítik a határon túli magyar színházi társulatok magyarországi fellépését, a 15 külföldi magyar kulturális intézet pedig a határon túli magyarság kultúrájá­nak nemzetközi bemutatását segítheti. Magyarországi romántanárok romániai továbbképzése A Román Kulturális Alapítvány hetedik alkalommal szer­vezi meg idén Bukarestben a szomszédos országokban román nyelvet oktató pedagógusok továbbképző tanfolyamát. A szervezők tájékoztatása szerint az augusztus 4—14. között megrendezendő tanfolyamra mintegy 80 tanítót és tanárt várnak Magyarországról, Bulgáriából, Macedóniából, Uk­rajnából és Moldávia Köztársaságból. A Román Kulturális Alapítvány célkitűzései között szerepel a határokon túli románokkal való kulturális és tudományos szellemi kötődé­sek erősítése, és éppen ezt szolgálják majd a nemzeti kultú­ráról, a román oktatás fejlődéséről és a különböző történel­mi témákról tervezett előadások. A résztvevők meglátogat­ják a havasalföldi és moldvai irodalmi és történelmi emlék­helyeket, és a szervezők tankönyvcsomagokat ajándékoz­nak valamennyi határon túlról érkezett pedagógusnak. Röviden ♦ A párton belüli választások elhalasztását tervezi a parasztpárt. ♦ Drágul a benzin. Máramaros és Argeş megyében tegnap 400 lejjel drágábban adták a benzint és 300-zal a gázolajat. ♦ Újabb árvizek lehetségesek a Körö­sök vidékén és a Maros alsó folyása mentén. ♦ A szenátus mezőgazdasági bizottsága óta megkezdi az új földtör­vénytervezet vitáját. Triţă Făniţă elnök a volt állami gazdaságokra vonatkozó törvényt is módosíttatni szeret­né. ♦ A Câmpina melletti Teleagán radioaktív hulladékok titkos temetőjére bukkant a sajtó. A veszedelmes hulladé­kokat állítólag a nyolcvanas években rejtették oda. (Az MTI híreinek felhasználásával)­­ Szerkesztette: B. Kovács András ­HÁROMSZÉK 2 A magyar nemzetpolitika dilemmája (folytatás *az első oldalról) Természetesen, jó hírként számolt be arról, hogy bukaresti tárgyalásain megegye­zés született a Csíkszeredai főkonzulátus létrehozásáról, valamint arról, hogy előre­lépés történt az aradi szoborcsoport és tör­ténelmi emlékpark ügyében. A Székelyek Magyarországon téma kap­csán a külügyminiszter áldatlan állapotként jellemezte az illegális munkavállalást, mond­ván, a probléma eredője az, hogy itt az emberek bizonytalanságban élnek. A kérdés megoldásánál hosszú távú célkitűzéseket kell szem előtt tartani, a határon túli magyar munkaerővel kapcsolatos álláspontok a ma­gyar nemzetpolitika fokozódó dilemmáját jelentik — mondta. Senki sem érdekelt új sza­kadék létrejöttében — hangoztatta —, ezért kívánjuk a szomszédos országok gazdasági fellendülését, nem végcél, hogy az ottani ma­gyar közösségek fokozatosan eltávozzanak. A külügyi tárca vezetője szerint a kettős állampolgárság bevezetése rendkívüli ve­szélyeket váltana ki, automatikus adomá­nyozás esetén fokozott politikai feszült­séget teremtene, és nem erre van szükség — vélekedett. A majdani schengeni határzár­ról szólva kijelentette: a problémát meg­oldjuk, most van némi esély arra, hogy Románia lekerüljön a vízumkötelezett or­szágok listájáról, és stratégiai cél, hogy az ország ne szakadjon el az Európai Uniótól, azonban leszögezte, gazdasági fejlettségbéli különbségeket Budapestről nem tudnak el­tüntetni. Megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a Duna TV nincs veszélyben, erősíteni kíván­ják, majd a befektetések felkarolása kapcsán kiemelte: a Csíkszeredai főkonzulátus létre­hozása egy támogatási forma is lesz. Végezetül szólt a diplomahonosítás folyamatát lassító adminisztratív nehézségekről. KÉZDI VÁSÁRHELYEN Huszonkét lakás fiatal házasoknak A Consic Rt. megyei épít­kezési cég ígérete szerint augusztus 11 —13. között át­adják a megrendelő kézdivá­­sárhelyi polgármesteri hiva­talnak azt a három lépcsőhá­zas, 22 lakrészes tömbházat, mely a 19-es kormányrende­let szerint 35 éven aluli fia­tal házasoknak épült — tud­tuk meg tegnap Török Sán­dor alpolgármestertől, aki azt is elmondta, hogy idén a köz­­munkálatügyi és területfej­lesztési minisztérium az épület befejezésére 1 689 546 000 lejt utalt át a polgármesteri hivatal számlájára. Tegnapig a 10 négy szobásra tíz, a 12 há­romszobásra pedig hét kérést fogadtak el, az időközben be­érkezett újabb öt kérést az augusztus 10-i tanácsülés elé terjesztik jóváhagyás végett. A majdani lakók kérésére és költségére a belső munkála­tok egy részét — a csempé­­zést, a fürdőszoba és a kony­ha felszerelését­­ szeptem­ber 15-ig kell befejezni. Az épület végleges átadására e dátum után kerül majd sor, amikor a szerződést is meg­kötik. Ugyanakkor a fiatal házasoknak ki kell fizetniük a lakás értékének legalább tíz százalékát. Harminc szá­zalékot az állam fedez, a fenn­maradó különbözet törlesz­tésére hosszú lejáratú hitelt adnak. Azt is megtudtuk, hogy a legutóbbi számítások sze­rint a lakások ára emeleten­ként és lépcsőházanként is változik, egy háromszobásé 323 és 350 millió, a négy­szobásé 429 és 450 millió között alakul. A 15—23 négy­zetméteres garázsokért kü­lön 37—54 900 000 lejt kell még kifizetni. (Soc­om) Bankgarancia A kormány új rendelete szerint az eddigi 36 milliós felső küszöböt tízmillióval meg­emelték. Magyarán ez annyit­ jelent, hogy bankcsőd esetén a betétes biztosan vissza­kap a pénzéből 46 millió lejt, mivel eme összeg a Nemzeti Bank kezelésébe került speciális alap része, és szavatoltan vissza­szolgáltatható. (hilyen) TOVÁBBKÉPZŐ A közigazgatás fortélyai A sepsiszentgyörgyi főiskola közigazgatási és menedzserképző kara és a Berde Áron Tudományos Társaság a helyi közigazgatásban dolgozók számára továbbképző központot indít. Cziprián Loránd, a közigazgatási kar megbízott igazgatója szerkesztőségünkbe is eljuttatott körlevélben értesíti a közigazgatásban dolgozókat az ajánlatról, ami nem más, mint egy folyama­tos továbbképzés első lépése. A tíz kurzust havonta egy-egy hét végén tartják 35—35 magyar és román hallgatónak. (Ferencz) Ő a mi jobbik énünk, a világ jobbik énje (folytatás az első oldalról) Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az ünnep­ség alaphangját adta meg az­zal a megfogalmazásával, hogy Petőfi a magyar nemzet márka­jegyévé vált. Ez a védjegy egy­szerű, érthető és tökéletes, ma­gyar szabadságvágy üzenetét viszi más nemzeteknek, s azt az egyszerű igazságot, misze­rint vagy mindenki szabad lesz, vagy mindenki rab marad valami­lyen formában. Az, hogy Petőfi Erdély földjében nyug­szik, azt jelenti, hogy ránk bízta magát. Nekünk kell fel­ismernünk: kinek nincs holt­teste, azt halála évfordulóján nem gyászolni kell, hanem ünnepelni, s örülni annak, hogy közöttünk van. Ő a mi jobbik énünk, ő a világ jobbik énje ■— zárta beszédét az RMDSZ elnöke. Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztériumá­nak vezetője a költő utolsó hónapjait, a fehéregyházi ütközettel véget ért élet utolsó óráit idézte fel. Martonyi János külügymi­niszter azt emelte ki, hogy Petőfi a magyarság összetartozásá­nak jelképe, s népek, nemzetek szabadságát hirdető költésze­tének, üzenete a 19. századból a 21. századba ível. Kelemen Hunor államtitkár Ion Caramitru román műve­lődési miniszter üdvözletét tolmácsolta. Majd arra figyel­meztetett: a szabadságért ma is nap mint nap mindannyiunk­nak meg kell küzdenünk, épp ezért a nemzet nagy költője emlékének valamennyiünknek az egymás iránti felelősséget kell sugallnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alel­­nöke és Erdélyi Társaságának vezetője helyzetünkről szólva kijelentette: sajnos, a szabadság dolgában nem sokat haladtunk előre, épp ezért valamennyiünkben tudatosulnia kell, hogy Petőfi a nemzet egységének szimbóluma, akár a magyar nyelv vagy a­­­­imnusz. Ami Petőfink szabadságeszményének hatal­mas, halhatatlan erejét mutatja például az, hogy tíz évvel ezelőtt a Tienanmen téren a kínai diá­kok „Szabaság, szerelem, e ket­tő kell nekem, Szerelmemért feláldozom az életem. Szabad­ságért feláldozom szerelme­met” verssorokkal álltak a sza­badságvágyukkal együtt éle­tüket is eltipró tankok elébe. A román kormány nevé­ben Eckstein - Ko­vács Péter ki­sebbségügyi miniszter beszélt: Petőfi a Székelyföld kapujá­ban, szász, román környe­zetben nyugszik, mégsem ide­genben. Itthon volt és itthon van Erdélyben. Ezt bizonyítja e fehéregyházi m­egemlékezés. A költő úgy tudott magyar lenni, hogy más népek bizalmát is birtokolta, világforradal­már volt, nemcsak saját népének, hanem minden nemzetnek kívánta a szabadságot, ezért hiteles, örök és támadhatatlan. Az ünnepi beszédek után több száz koszorút helyeztek el a fehéregyházi ütközet honvéd hősi halottainak emlékmű­vénél, majd Ficsor József kiskunfélegyházi polgármester átadta az új Petőfi-szobrot, Máté István csongrádi szobrász­művész alkotását. A szobor leleplezése után nyitották meg a felújított múzeum kiállítását, mely a reformkort, Petőfi 1848. március 15-ig kiterjedő költészetét és a szabadság­­harcot mutatja be. Megnyitották a felújított múzeumot Mokánylakodalom a Tündér­völgyben A kovásznái városi mű­velődési ház és a vajnafalvi Justinian Teculescu Egyesü­let szervezésében tegnap a Tündérvölgyben megrendez­ték a hagyományos „m­okány­­lakodalmat”. A rendezvény 9 órakor kezdődött a vajnafalvi Avram láncú Általános iskola előtt. Innen a „násznép”, a legények lovas csapatával az élen, felvonult a tündérvöl­gyi „leányos házhoz", ahol bemutatták a vőlegény borot­­válását, a menyasszony kon­­tyolását (ami az asszonysorba jutást jelképezi), valamint a vajnafalvi lakodalmak és táncmulatságok legkedvel­tebb táncait. Ezt követően a ficsúrok birkózásban és súly­emelésben versenyeztek egy­mással, majd a szabadtéri színpadon felléptek a bodza­­fordulói Ciobănaşul, a eredeti Dor Transilvan és a zabolai Cimpoiaşul folklórcsopor­tok, valamint Aurel Tămaş és Nicolae Sabau népdaléneke­­sek. A vajnafalvi románok leg­nagyobb ünnepét a városi ta­nács 30 millió lejjel támo­gatta a költségvetésből, eb­ből 3,5 millióba került Nicolae Sabau és 10 millióba Aurel Tămaş 1­1 órás, a Cântarea României Fesztiválra emlé­keztető, népi dallamokra írt, hazafias darabokkal tűzdelt fellépése. (b. j.) 1999. AUGUSZTUS 2.

Next