Háromszék, 1999. augusztus (11. évfolyam, 2714-2739. szám)

1999-08-30 / 2738. szám

Orbán Viktor előadása Madarászon Közös közép-európai álláspont kialakításának gondo­latát vetette fel a szlovákiai Madarászon zajló Együtt Európába elnevezésű szabadegyetem fórumán Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki szlovák kollégájával, Mikulás Dzurindával, valamint Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, a szlovák parlament alelnö­­kével együtt lépett fel mintegy 300 fiatal előtt. Orbán szerint „igenis vannak olyan, az egész kontinens és a világ erőviszonyait meghatározó kérdések, amelyekben Közép- Európának hallatnia kellene a hangját. Szerintem nem csupán magyar, hanem közép-európai álláspontot is meg kellene kísérelnünk képviselni a világban. Ilyen egyebek között a NATO további bővítése, további sorsa, terjesz­kedése. Ebben sincs egységes közép-európai álláspont” — jelentette ki Orbán Viktor. Ágoston: előbb változások A vajdasági magyarok helyzetét csak a valódi szerbiai társadalmi változások bekövetkezte után lehet majd fel­vetni — mondta csütörtökön Ágoston András a Beta belgrádi független hírügynökségnek nyilatkozva. A Vajdasági Ma­gyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke megerősítette, hogy pártja, valamint a Vajdasági Magyarok Kereszténydemok­rata Mozgalma (VMKDM) és a Kereszténydemokrata Tö­mörülés (KDT) nem vesz majd részt a múlt héten megala­kult Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács munkájában. Belgrádi lap a magyar törekvésekről Ismét tollhegyre tűzte a vajdasági magyarok autonómia­törekvéseit és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulását a Blic Nedelje című belgrádi lap. A lap felidézte, hogy Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) alelnöke a testület augusztus 20-i megalaku­lásakor közölte: a tanács első feladata a hatalommal foly­tatandó párbeszéd a magyar kisebbség helyzetének javítá­sát szolgáló lépések kezdeményezésére, Ispánovics Ist­ván, a VMSZ egy másik vezetője pedig ugyanebből az alkalomból kijelentette, hogy a magyarok egyenrangú pol­gárokként Jugoszláviában kívánnak maradni. Az újság által megszólaltatott két vajdasági szerb politikus, Dragan Vese­­linov, a Vajdasági Koalíció vezetője és Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke nem lát félnivalót a magyar törekvésekben. Canak szerint a vajdasági magya­rok a szerbiai változások elmaradása esetén sem követelnék a tartomány kiválását. — Ha valaki megmutatta a haza iránti hűségét, akkor azok a vajdasági magyarok voltak a háború (a NATO-csapások) alatt — mondta. A Blic Nedelje szerint Belgrádban jelenleg igen időszerű az az anekdota, amely szerint a jugoszláv elnök (Slobodan Milosevic) három kérdésre választ várva jóshoz fordul. Az első kettőre, kormányzása időtartamára és gyermekei sorsára megnyug­tató választ kap, ám csak a jós bátorítására, némi gondol­kodás után teszi fel a harmadik kérdést: Újvidéken jövőre mennyibe kerül majd egy gombóc fagylalt? „Száz fo­rintba” — válaszolta a jós. Földet ért a Szojuz Az előre kijelölt körzetbe, a kazahsztáni Arkaliktól 80 kilométerre északra szombat hajnalban leszállt a Szo­juz—TM 29-es orosz űrhajó, amely a Mir orosz űrállo­más utolsó állandó legénységét szállította vissza a Föld­re. Viktor Afanaszjev parancsnok és Szergej Avgyejev fedélzeti mérnök, valamint a francia Jean-Pierre Haigneré gond nélkül landolt. Űrutazásuk vége egyben a Mir kül­detésének a lezárását is jelenti. A Mirt 1986 februárjában állították Föld körüli pályára. Eredetileg öt évre tervez­ték élettartamát, de mivel gazdasági nehézségek­ miatt Oroszországban nem tudták megépíteni utódját, a Mir több mint 13 éven át adott otthont orosz és más nemzet­beli űrhajósoknak. Az űrállomás februárig automata üzem­módban, „lakatlanul” kering továbbra is a Föld körül. A tervek szerint még egy legénység látogatja meg, de már csak azzal a céllal, hogy előkészítsék az kiöregedett űrállomás megsemmisítését. Török—kurd harcok Törökország délkeleti részén a biztonsági erők és a kurd lázadók összecsapásaiban meghalt hat lázadó és három katona — jelentette szombaton a kurd lázadók elleni harc irányításával megbízott diyarbakiri katonai főparancsnokság. A Kurd Munkáspárt (PKK) lázadó­szervezet szerdán bejelentette, hogy fegyveres alakulata­ik megkezdték a kivonulást a törökországi hadszínterek­ről, noha vezetőjük, az államellenes bűncselekményért és többrendbeli gyilkosságért halálra ítélt Abdullah Öcalan augusztus 2-i felhívásában csak szeptember 1-jétől ren­delte el a hive (Az MTI hires.h­u felhasználásával s­zerkesztette: Benkő Levente HÁROMSZÉK Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson Szombat este a sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mint­egy harminc magyarországi (és más ország­beli) magyar-örménnyel, akik hétnapos ki­rándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, tovább: Vajdahunyad, Gyula­­fehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A továbbiak­ban Háromszék nevezetesebb helyeit láto­gatják meg, majd Fehéregyházán koszorúz­nak, az örmény Erzsébetváros s Kolozsvár felé (Tordaszentlászló, Kőrösfő, Nagyvárad stb.) mennek haza. Az író, újságíró Dávid József elragadtatással beszélt eddigi élmé­nyeikről. Az árkosi találkozót lapunkban kétszer is meghirdettük, mégis a Lúgás Áruház előtt pontosan megjelenő autóbuszra csupán hár­man szálltunk fel, majd saját járműveikkel végül is többen eljöttek a találkozóra. Itt a kastély nagytermében a magyarországi cso­port vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdé­lyi Gyökerek elnöknője ismertette a látoga­tás célját (az örmény-magyar—magyar-ör­mény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényké­pek, családfák stb. összegyűjtése, a helyi kapcsolatok kiépítése, a találkozók gyako­ribbá tétele stb.). Ezután Bálint Tiborné Kovács Júlia igen szellemesen és közvetlen humor­ral hangolta jókedvre a jelenlevőket, sorra bemutatva mindenkit. A felszolgált italok és aprósütemények (a ház asszonyát, Szakács Nagy Magdolna mérnöknőt illeti érte dicsé­ret) családiassá tették a hangulatot, csak úgy röpködtek a jellegzetesen magyar-örmény nevek: Dávid, Lázár, Merza, Bogdán, Ke­resztes, Fancsali, Budai, és azonnal meg is indult a rögtönzött kutatás: ki kinek a lehetsé­ges rokona? Már itt szálak fonódtak egymás­ba, fényképek, családfák és szóbeli hagyomá­nyok tették valójában „örmény hangulatúvá” a végül kötetlenné váló találkozót. Most már csak folytatnunk kell: előszed­ni a ládafiából a régi iratokat, fényképeket, imádságoskönyveket, összeállítani a család­fákat. A 250 éves múlt kötelezi az utódokat! E tehetséges, nagy múltú nemzet, amely a hódítók miatt, lehet, a magyarnál is többet szenvedett megmaradásáért, menekültjeiben hazára talált Erdélyben, és (valaki ezt mond­ta) megőrizve ősei vallását, arcvonását, ma­­gyarabb volt sokszor a tiszta magyarnál (ha ugyan van ilyen Erdélyben!). Kötelez min­ket — mondta az argentínai magyar vendég —, hogy végre Argentínában, Magyarorszá­gon, de szülőföldjén, Gidófalván is szobrot állítsunk Czecz János honvédtábornoknak. Puskás Attila KOVÁSZNAN Takarítják az alagsorokat A kovásznai tömbházak alagsoraiban igen leromlott a vízvezetékek és szenny­vízlefolyók állaga, a csövek kilyukadtak, a szennyvíz sok helyen befolyik a pincékbe, s mert méternyi magasan áll, műszaki hiba esetén nem lehet megközelíteni a fő elzáró­csapokat. Emiatt sok helyen évek óta nincs meleg víz, a pincékben pedig valóságos szúnyogtelepek, fertőző gócok alakultak ki. A napokban lakossági összefogással az Egyesülés és az Aurel Vlaicu utca néhány tömbházában megkezdték az alagsorok kita­karítását. A munkálatok elvégzését cigányok vállalták, egy tömbház pincéjét kb. 1­2 millió lejért pucolják ki. (b. j.) Művelődési házból turisztikai központot (folytatás az első oldalról) A polgármesteri hivatal üléstermében a város vezetőivel tartott rövid ismerkedés és eszmecsere után a miniszter egyebek mellett megtekintette a fiatal házasoknak épülő, 16 lakásból álló tömbházat, a közel hat éve épülő művelődési házat, valamint a Montana és Dacia szállókat. „Meglátogat­tam azt az épülő tömbházat, melyet az 1995/19-es kormány­rendelet értelmében a területfejlesztési és közmunkálatügyi minisztérium finanszíroz, és az épülő kultúrházat, ahol az építkezés előrehaladottsága — hogy mondjam úgy — kezde­ti szakaszban van. Befejezéséig sok még a tennivaló, de úgy látom, hogy az önök megyéjében felépült már néhány műve­lődési ház. Például a berecki, melyet átadtak, és nagyon jól működik. Azt hiszem, hogy e vidéken, ahol a turizmus min­denki számára vonzó, főként a természet adta kiváló gyógy­kezelési lehetőségek miatt, a mi kötelességünk támogatni az úgynevezett kikapcsolódási vagy pihenési központok létre­hozását és fejlesztését. Tehát ezeket én nem nevezném mű­velődési házaknak, hanem inkább turisztikai szórakoztató központoknak. Éppen ezért megkértem a megyei tanács elnökét és minden beavatott személyt, a tervet gondolják újra, és esetleg tegyenek javaslatokat, hogy tudjunk egy olyan kormányrendeletet előterjeszteni, amely elősegítheti az itteni munkálatok befejezését, hiszen a jelenlegi helyzet­ben nehéz lesz ezt a helyi tanács erőforrásaiból megvalósí­tani" — nyilatkozta lapunknak Nicolae Noica tárcavezető. Ugyanakkor elmondta, hogy háromszéki látogatása során beigazolódott az a meggyőződése, miszerint a turizmus elősegítheti a­ román társadalmi élet fellendülését, de ehhez hozzá kell járulni a falusi élet normalizálódásához is. A miniszter azt is elmondta, hogy ilyen értelemben 500 millió lejjel segíti Komandó vízhálózatának kiépítését, és meg­ígérte, hogy eme munkálatok befejezése után a Kovászna és Komandó közötti útszakasz korszerűsítésére is fog anyagi támogatást nyújtani. KINEK VAN HITELE? Távol a normalitástól Több vállalkozó is jelez­te, hogy rendkívül sértő, amikor hivatalos ügyekben eleve csa­lóknak, törvénysértőknek né­zik őket. Legutóbbi panasz szerint például az alkalma­zottaknak kiadott munkahelyi igazolást, amely a részletvá­sárlási hitelmegállapodás megkötéséhez szükséges, a fej­lesztési bank kötelezően lát­tamoztatja a munkaüggyel. Magyarán: nem bízik meg a vállalkozó-tulajdonos által kiadott hivatalos igazolásban. Hitelembe, mi több, becsü­letembe gázolnak ilyenkor — fogalmazott az egyik felhá­borodott cégtulajdonos. A bank hitelosztályán meg­erősítették, hogy a kft.-k ál­tal kibocsátott munkahelyi igazolás esetében — a köz­pont rendelkezése értelmében — valóban kérik a munka­ügy láttamozását vagy a mun­kakönyv másolatát. Kertész Dávid, a hitelosztály munka­társa kérdésünkre elmondta, sajnos, korábban nekik is volt olyan esetük, hogy hamis iga­zoló papírt csatoltak az iratcsomóhoz. Ezért a bizal­matlanság. A látszólag kis jelentősé­gű ügy is bizonyítja, hogy távol vagyunk még a nor­malitástól. A magáncégek által kiadott okiratok valóság­­tartalma néha kétes, a bankok pedig — és talán ez a szembe­tűnőbb — a könnyebb utat választják. Pedig az okirat­hamisítást a törvény bünteti, a kliens szava pedig szent (kellene hogy legyen)... (Ferencz) Az erdélyiek többsége autonómiát szeretne (folytatás az első oldalról) A megkérdezettek 53 százaléka szerint szükség lenne a helyi autonómiára. 57 százalékuk gazdasági téren, 55 száza­lékuk a közigazgatás és kultúra, 50 százalékuk pedig az oktatás terén tartana szükségesnek nagyobb autonómiát. Erdély legkomolyabb problémái közül a válaszadók 27 százaléka az etnikumközi kapcsolatokat, 18 százaléka a gazdasági helyzetet és 6 százaléka az autonómia ügyét tette az első helyre. Döntő többségük szerint a románok és a magyarok harmonikusan élhetnének együtt Erdélyben, ha a politikusok nem támasztanának viszályt közöttük: 83 száza­lékuk a román, 88 százalékuk pedig a magyar politikusokat tette ezért felelőssé. A pozitívnak tartott erdélyi politikusok és közéleti sze­mélyiségek között Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere, Gheorghe Funar szerepel az első helyen 32 százalékkal. Ugyanakkor a legnegatívabbnak tartott szemé­lyiségek listáját is ő vezeti 33 százalékkal. Ezen a listán a második helyen Tőkés László áll 27 százalékkal, míg a megkérdezetteknek csak 1 százaléka tartotta pozitív szerep­lőnek a Királyhágó-melléki református püspököt. A megkérdezettek 28 százaléka vélte úgy, hogy a romá­nok és magyarok közti jó megértésért Petőfi Sándor tette a legtöbbet. 19 százalékuk Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, 12 százalékuk pedig Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenáto­rát tette az első helyre. A felmérés szerint ha most tartanának elnökválasztást Romániában, az erdélyiek 27 százaléka a jelenlegi államfő­re, Emil Constantinescura szavazna. 25 százalékuk Teodor Melescanura, 24 százalékuk pedig Ion Iliescu volt elnökre adná voksát. A parlamenti választásokat Erdélyben az el­lenzéki Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nyerné 28 százalékkal, a Román Demokratikus Konvenció 26 százalé­kot kapna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. 1999. AUGUSZTUS 30.

Next