Háromszék, 1999. augusztus (11. évfolyam, 2714-2739. szám)
1999-08-30 / 2738. szám
Orbán Viktor előadása Madarászon Közös közép-európai álláspont kialakításának gondolatát vetette fel a szlovákiai Madarászon zajló Együtt Európába elnevezésű szabadegyetem fórumán Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki szlovák kollégájával, Mikulás Dzurindával, valamint Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével, a szlovák parlament alelnökével együtt lépett fel mintegy 300 fiatal előtt. Orbán szerint „igenis vannak olyan, az egész kontinens és a világ erőviszonyait meghatározó kérdések, amelyekben Közép- Európának hallatnia kellene a hangját. Szerintem nem csupán magyar, hanem közép-európai álláspontot is meg kellene kísérelnünk képviselni a világban. Ilyen egyebek között a NATO további bővítése, további sorsa, terjeszkedése. Ebben sincs egységes közép-európai álláspont” — jelentette ki Orbán Viktor. Ágoston: előbb változások A vajdasági magyarok helyzetét csak a valódi szerbiai társadalmi változások bekövetkezte után lehet majd felvetni — mondta csütörtökön Ágoston András a Beta belgrádi független hírügynökségnek nyilatkozva. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke megerősítette, hogy pártja, valamint a Vajdasági Magyarok Kereszténydemokrata Mozgalma (VMKDM) és a Kereszténydemokrata Tömörülés (KDT) nem vesz majd részt a múlt héten megalakult Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács munkájában. Belgrádi lap a magyar törekvésekről Ismét tollhegyre tűzte a vajdasági magyarok autonómiatörekvéseit és az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács megalakulását a Blic Nedelje című belgrádi lap. A lap felidézte, hogy Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke a testület augusztus 20-i megalakulásakor közölte: a tanács első feladata a hatalommal folytatandó párbeszéd a magyar kisebbség helyzetének javítását szolgáló lépések kezdeményezésére, Ispánovics István, a VMSZ egy másik vezetője pedig ugyanebből az alkalomból kijelentette, hogy a magyarok egyenrangú polgárokként Jugoszláviában kívánnak maradni. Az újság által megszólaltatott két vajdasági szerb politikus, Dragan Veselinov, a Vajdasági Koalíció vezetője és Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke nem lát félnivalót a magyar törekvésekben. Canak szerint a vajdasági magyarok a szerbiai változások elmaradása esetén sem követelnék a tartomány kiválását. — Ha valaki megmutatta a haza iránti hűségét, akkor azok a vajdasági magyarok voltak a háború (a NATO-csapások) alatt — mondta. A Blic Nedelje szerint Belgrádban jelenleg igen időszerű az az anekdota, amely szerint a jugoszláv elnök (Slobodan Milosevic) három kérdésre választ várva jóshoz fordul. Az első kettőre, kormányzása időtartamára és gyermekei sorsára megnyugtató választ kap, ám csak a jós bátorítására, némi gondolkodás után teszi fel a harmadik kérdést: Újvidéken jövőre mennyibe kerül majd egy gombóc fagylalt? „Száz forintba” — válaszolta a jós. Földet ért a Szojuz Az előre kijelölt körzetbe, a kazahsztáni Arkaliktól 80 kilométerre északra szombat hajnalban leszállt a Szojuz—TM 29-es orosz űrhajó, amely a Mir orosz űrállomás utolsó állandó legénységét szállította vissza a Földre. Viktor Afanaszjev parancsnok és Szergej Avgyejev fedélzeti mérnök, valamint a francia Jean-Pierre Haigneré gond nélkül landolt. Űrutazásuk vége egyben a Mir küldetésének a lezárását is jelenti. A Mirt 1986 februárjában állították Föld körüli pályára. Eredetileg öt évre tervezték élettartamát, de mivel gazdasági nehézségek miatt Oroszországban nem tudták megépíteni utódját, a Mir több mint 13 éven át adott otthont orosz és más nemzetbeli űrhajósoknak. Az űrállomás februárig automata üzemmódban, „lakatlanul” kering továbbra is a Föld körül. A tervek szerint még egy legénység látogatja meg, de már csak azzal a céllal, hogy előkészítsék az kiöregedett űrállomás megsemmisítését. Török—kurd harcok Törökország délkeleti részén a biztonsági erők és a kurd lázadók összecsapásaiban meghalt hat lázadó és három katona — jelentette szombaton a kurd lázadók elleni harc irányításával megbízott diyarbakiri katonai főparancsnokság. A Kurd Munkáspárt (PKK) lázadószervezet szerdán bejelentette, hogy fegyveres alakulataik megkezdték a kivonulást a törökországi hadszínterekről, noha vezetőjük, az államellenes bűncselekményért és többrendbeli gyilkosságért halálra ítélt Abdullah Öcalan augusztus 2-i felhívásában csak szeptember 1-jétől rendelte el a hive (Az MTI hires.hu felhasználásával szerkesztette: Benkő Levente HÁROMSZÉK Magyar ajkú örmények találkozója Árkoson Szombat este a sepsiszentgyörgyi és brassói magyar ajkú örmények találkoztak azzal a mintegy harminc magyarországi (és más országbeli) magyar-örménnyel, akik hétnapos kirándulásuk során bejárták Erdély nevezetes történelmi helyeit, elsősorban az örmény emékeket. Koszorúztak Aradon Kiss Ernő és Lázár Vilmos vértanúk emlékművénél, majd Bethlen Gábor szülőháza következett Marosillyén, tovább: Vajdahunyad, Gyulafehérvár, Nagyszeben, Fogarasi-havasok, Brassó, Prázsmár, Illyefalva. A továbbiakban Háromszék nevezetesebb helyeit látogatják meg, majd Fehéregyházán koszorúznak, az örmény Erzsébetváros s Kolozsvár felé (Tordaszentlászló, Kőrösfő, Nagyvárad stb.) mennek haza. Az író, újságíró Dávid József elragadtatással beszélt eddigi élményeikről. Az árkosi találkozót lapunkban kétszer is meghirdettük, mégis a Lúgás Áruház előtt pontosan megjelenő autóbuszra csupán hárman szálltunk fel, majd saját járműveikkel végül is többen eljöttek a találkozóra. Itt a kastély nagytermében a magyarországi csoport vezetője, dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Gyökerek elnöknője ismertette a látogatás célját (az örmény-magyar—magyar-örmény hagyatékok, a tárgyi emlékek, fényképek, családfák stb. összegyűjtése, a helyi kapcsolatok kiépítése, a találkozók gyakoribbá tétele stb.). Ezután Bálint Tiborné Kovács Júlia igen szellemesen és közvetlen humorral hangolta jókedvre a jelenlevőket, sorra bemutatva mindenkit. A felszolgált italok és aprósütemények (a ház asszonyát, Szakács Nagy Magdolna mérnöknőt illeti érte dicséret) családiassá tették a hangulatot, csak úgy röpködtek a jellegzetesen magyar-örmény nevek: Dávid, Lázár, Merza, Bogdán, Keresztes, Fancsali, Budai, és azonnal meg is indult a rögtönzött kutatás: ki kinek a lehetséges rokona? Már itt szálak fonódtak egymásba, fényképek, családfák és szóbeli hagyományok tették valójában „örmény hangulatúvá” a végül kötetlenné váló találkozót. Most már csak folytatnunk kell: előszedni a ládafiából a régi iratokat, fényképeket, imádságoskönyveket, összeállítani a családfákat. A 250 éves múlt kötelezi az utódokat! E tehetséges, nagy múltú nemzet, amely a hódítók miatt, lehet, a magyarnál is többet szenvedett megmaradásáért, menekültjeiben hazára talált Erdélyben, és (valaki ezt mondta) megőrizve ősei vallását, arcvonását, magyarabb volt sokszor a tiszta magyarnál (ha ugyan van ilyen Erdélyben!). Kötelez minket — mondta az argentínai magyar vendég —, hogy végre Argentínában, Magyarországon, de szülőföldjén, Gidófalván is szobrot állítsunk Czecz János honvédtábornoknak. Puskás Attila KOVÁSZNAN Takarítják az alagsorokat A kovásznai tömbházak alagsoraiban igen leromlott a vízvezetékek és szennyvízlefolyók állaga, a csövek kilyukadtak, a szennyvíz sok helyen befolyik a pincékbe, s mert méternyi magasan áll, műszaki hiba esetén nem lehet megközelíteni a fő elzárócsapokat. Emiatt sok helyen évek óta nincs meleg víz, a pincékben pedig valóságos szúnyogtelepek, fertőző gócok alakultak ki. A napokban lakossági összefogással az Egyesülés és az Aurel Vlaicu utca néhány tömbházában megkezdték az alagsorok kitakarítását. A munkálatok elvégzését cigányok vállalták, egy tömbház pincéjét kb. 12 millió lejért pucolják ki. (b. j.) Művelődési házból turisztikai központot (folytatás az első oldalról) A polgármesteri hivatal üléstermében a város vezetőivel tartott rövid ismerkedés és eszmecsere után a miniszter egyebek mellett megtekintette a fiatal házasoknak épülő, 16 lakásból álló tömbházat, a közel hat éve épülő művelődési házat, valamint a Montana és Dacia szállókat. „Meglátogattam azt az épülő tömbházat, melyet az 1995/19-es kormányrendelet értelmében a területfejlesztési és közmunkálatügyi minisztérium finanszíroz, és az épülő kultúrházat, ahol az építkezés előrehaladottsága — hogy mondjam úgy — kezdeti szakaszban van. Befejezéséig sok még a tennivaló, de úgy látom, hogy az önök megyéjében felépült már néhány művelődési ház. Például a berecki, melyet átadtak, és nagyon jól működik. Azt hiszem, hogy e vidéken, ahol a turizmus mindenki számára vonzó, főként a természet adta kiváló gyógykezelési lehetőségek miatt, a mi kötelességünk támogatni az úgynevezett kikapcsolódási vagy pihenési központok létrehozását és fejlesztését. Tehát ezeket én nem nevezném művelődési házaknak, hanem inkább turisztikai szórakoztató központoknak. Éppen ezért megkértem a megyei tanács elnökét és minden beavatott személyt, a tervet gondolják újra, és esetleg tegyenek javaslatokat, hogy tudjunk egy olyan kormányrendeletet előterjeszteni, amely elősegítheti az itteni munkálatok befejezését, hiszen a jelenlegi helyzetben nehéz lesz ezt a helyi tanács erőforrásaiból megvalósítani" — nyilatkozta lapunknak Nicolae Noica tárcavezető. Ugyanakkor elmondta, hogy háromszéki látogatása során beigazolódott az a meggyőződése, miszerint a turizmus elősegítheti a román társadalmi élet fellendülését, de ehhez hozzá kell járulni a falusi élet normalizálódásához is. A miniszter azt is elmondta, hogy ilyen értelemben 500 millió lejjel segíti Komandó vízhálózatának kiépítését, és megígérte, hogy eme munkálatok befejezése után a Kovászna és Komandó közötti útszakasz korszerűsítésére is fog anyagi támogatást nyújtani. KINEK VAN HITELE? Távol a normalitástól Több vállalkozó is jelezte, hogy rendkívül sértő, amikor hivatalos ügyekben eleve csalóknak, törvénysértőknek nézik őket. Legutóbbi panasz szerint például az alkalmazottaknak kiadott munkahelyi igazolást, amely a részletvásárlási hitelmegállapodás megkötéséhez szükséges, a fejlesztési bank kötelezően láttamoztatja a munkaüggyel. Magyarán: nem bízik meg a vállalkozó-tulajdonos által kiadott hivatalos igazolásban. Hitelembe, mi több, becsületembe gázolnak ilyenkor — fogalmazott az egyik felháborodott cégtulajdonos. A bank hitelosztályán megerősítették, hogy a kft.-k által kibocsátott munkahelyi igazolás esetében — a központ rendelkezése értelmében — valóban kérik a munkaügy láttamozását vagy a munkakönyv másolatát. Kertész Dávid, a hitelosztály munkatársa kérdésünkre elmondta, sajnos, korábban nekik is volt olyan esetük, hogy hamis igazoló papírt csatoltak az iratcsomóhoz. Ezért a bizalmatlanság. A látszólag kis jelentőségű ügy is bizonyítja, hogy távol vagyunk még a normalitástól. A magáncégek által kiadott okiratok valóságtartalma néha kétes, a bankok pedig — és talán ez a szembetűnőbb — a könnyebb utat választják. Pedig az okirathamisítást a törvény bünteti, a kliens szava pedig szent (kellene hogy legyen)... (Ferencz) Az erdélyiek többsége autonómiát szeretne (folytatás az első oldalról) A megkérdezettek 53 százaléka szerint szükség lenne a helyi autonómiára. 57 százalékuk gazdasági téren, 55 százalékuk a közigazgatás és kultúra, 50 százalékuk pedig az oktatás terén tartana szükségesnek nagyobb autonómiát. Erdély legkomolyabb problémái közül a válaszadók 27 százaléka az etnikumközi kapcsolatokat, 18 százaléka a gazdasági helyzetet és 6 százaléka az autonómia ügyét tette az első helyre. Döntő többségük szerint a románok és a magyarok harmonikusan élhetnének együtt Erdélyben, ha a politikusok nem támasztanának viszályt közöttük: 83 százalékuk a román, 88 százalékuk pedig a magyar politikusokat tette ezért felelőssé. A pozitívnak tartott erdélyi politikusok és közéleti személyiségek között Kolozsvár szélsőségesen nacionalista polgármestere, Gheorghe Funar szerepel az első helyen 32 százalékkal. Ugyanakkor a legnegatívabbnak tartott személyiségek listáját is ő vezeti 33 százalékkal. Ezen a listán a második helyen Tőkés László áll 27 százalékkal, míg a megkérdezetteknek csak 1 százaléka tartotta pozitív szereplőnek a Királyhágó-melléki református püspököt. A megkérdezettek 28 százaléka vélte úgy, hogy a románok és magyarok közti jó megértésért Petőfi Sándor tette a legtöbbet. 19 százalékuk Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, 12 százalékuk pedig Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát tette az első helyre. A felmérés szerint ha most tartanának elnökválasztást Romániában, az erdélyiek 27 százaléka a jelenlegi államfőre, Emil Constantinescura szavazna. 25 százalékuk Teodor Melescanura, 24 százalékuk pedig Ion Iliescu volt elnökre adná voksát. A parlamenti választásokat Erdélyben az ellenzéki Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja nyerné 28 százalékkal, a Román Demokratikus Konvenció 26 százalékot kapna. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségre a megkérdezettek 5 százaléka szavazna. 1999. AUGUSZTUS 30.