Háromszék, 1999. szeptember (11. évfolyam, 2740-2765. szám)
1999-09-13 / 2750. szám
Kultusztörvény-tervezet Teoctist pátriárka, ortodox egyházfő levélben tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen, amelyet a kormány a múlt héten fogadott el. Az egyházfő „megdöbbenésének” és „elképedésének” adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában az ortodox a nemzeti egyház. ♦ Megszólaltak a médiában a romániai görög katolikus, valamint a római katolikus egyház képviselői is. Álláspontjuk szerint senki sem vonja kétségbe, hogy a románok többsége az ortodox vallás híve. Ez azonban távolról sem jogosíthatja fel az ortodox egyházat arra, hogy követelje törvényes nemzeti egyházzá nyilvánítását, hiszen sok román nemzetiségű állampolgár a görög katolikus, a római katolikus vagy más egyházak és felekezetek híve. Márpedig sem őket, sem más felekezetek román állampolgárságú híveit nem lehet diszkriminálni azzal, hogy a készülő törvény egyetlen egyházat nyilvánítson nemzeti egyháznak, legyen szó akár a hívők száma szempontjából mégoly többségi ortodox egyházról is. ♦ A közszolgálati televízió szombat esti híradójában megszólaltatott és az ortodoxtól eltérő vallású román nemzetiségű papok a leghatározottabban visszautasították a Teoctistlevélben megfogalmazódott és szerintük minden jogalapot nélkülöző igényt. A kérdés világi szakértője, a bukaresti egyetemnek a témában, illetékes professzora is kifejtette: megalapozatlan, és az 1991 -ben elfogadott román alkotmány előírásaival és idevágó nemzetközi normákkal is ellenkezik az ortodox egyház kizárólagossági igénye. A szakértő különben a törvénytervezetet más szempontok szerint elemezve XIX. századian archaikus jellegű jogszabálynak ítélte, amelynek számos hibája közül csak az egyik, hogy nem rendezi az egyházak életének alapvető vagyonjogi problémáit sem. Reflektorfényben a kolozsvári főkonzul Bitay Károly, Magyarország kolozsvári főkonzulja a nemzetközi jogszabályokat megsértve egy magáncég ügyintézője — állította szombati számában a bukaresti Adevărul című lap. Azt írta, hogy Bitay a román cégbírósági nyilvántartás szerint egy kolozsvári címre bejegyzett és teljes egészében magyar tőkéből létrehozott építőipari cég részvényei tíz százalékának a tulajdonosa és „teljes jogú adminisztrátora”. A külügyi tárca egyik munkatársa a lapnak megerősítette: nemzetközi egyezmény tiltja, hogy a diplomáciai személyzet tagjai „bármilyen formában is magánkereskedelmi tevékenységet fejtsenek ki”. ♦ „Hibát követtem el azzal, hogy misszióm befejezése előtt résztulajdonosa lettem egy romániai gazdasági társaságnak” — jelentette ki Bitay Károly kolozsvári főkonzul szombaton. A magyar diplomata elmondta: megfelel a valóságnak az a sajtóban megjelent hír, hogy 10 százalékkal résztulajdonosa és ügyvezető igazgatója lett a kolozsvári bejegyzésű Macronbit építőipari cégnek. „Már a nyár folyamán ismertté vált, hogy szeptemberben hazarendelnek. Miután úgy tudtam, hogy Romániában 3-5 hónap alatt történik meg egy cég bejegyzése, így abban bíztam, hogy akkor válik majd jogilag tulajdonossá, amikor a diplomata státusból adódó korlátozás már megszűnik. Tévedtem, a román cégbíróság ebben az ügyben rendkívül gyorsan, két hét alatt elvégezte a bejegyzést. De eddig az egyetlen igazgatói tevékenységem a bejegyzéssel kapcsolatos költségek kifizetésének jóváhagyása volt. A vállalkozás még semmilyen, hasznot hozó tevékenységet nem végzett, egyelőre alvó cég" — mondta. Kelet-Timora mehetnek a békeerők Jusuf Habibie indonéz államfő tegnap bejelentette, hogy Indonézia elfogadja nemzetközi békefenntartó erő telepítését Kelet-Timorra, eleget téve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének. Az államfő megerősítette, hogy érvényt akar szerezni a kelet-timori népszavazás eredményének. A NATO nem avatkozik be Kelet-Timoron a NATO nem fog bevatkozni, mert az Észak-atlanti Szövetség egy regionális szervezet, és nem az a hivatása, hogy felvállalja „a világ rendőrének” szerepét — jelentette ki Javier Solana, a NATO leköszönő főtitkára egy olasz újságnak adott nyilatkozatában. „Úgy gondolom, hogy a szuverenitás elve nem lehet mentség az emberi jogok tis£telcberi tartására vonatkozó legalapvetőbb szabályok megsértésére. Vannak pillanatok, amikor az erő alkalmazása igazolható” — hangoztatta a koszovói NATO-beavatkozásra utalva. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a dél-szerbiai tartományban a NATO szájpára nem területi hódítás vagy ásványkincsek megszerzése volt a tét,, hanem Európa alapvető értékeinek védelme. . . (Az MTL híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Mózes László HÁROMSZÉK Felszentelték a Néri Szent Fülöp lelkipásztori központot és cigányiskolát Nrt.1. és ft. dr. Jakubinyi György, Erdély érseke szombaton Sepsiszentgyörgyön felszentelte azt a központot, amelyben 11 osztályteremben tanulnak és részesülnek majd lelki nevelésben a sepsiszentgyörgyi magyarcigánygyerekek. Itt indul be egy orvosi rendelő is. A város történetében mérföldkövet jelentő esemény ünnepi szentmisével kezdődött, melyen jelen volt az iskola telkét adományozó polgármesteri hivatal képviselője, az építtető Caritas, a megyei főtanfelügyelő, Bíró Gábor műépítész, az épület tervezője és segélyszervezetek képviseletei. Néri Szent Fülöp a vidámság védőszentje volt. Az Orkő negyedi fiatalság lélekből imádkozott a Magyarok Nagy Asszonyának szombatján sorsának jobbulásáért. Pirosba és feketébe öltözött cigány ministránsfiúk segítkeztek a misében. Az új iskola létrejöttének történetéről J. Márkus András plébános beszélt, a szentmisét az érsek főcelebrálta Andorkó Sándor szentiváni lelkészének vezérletével. — Egyházmegyénkben ez az első és az egyetlen plébánia, ahol a cigányoktatást, -nevelést szolgáló iskola is épült — mondta az érsek. — Mi karoltuk fel és segítjük továbbra is ezt az ügyet mint a cigánypasztoráció fontosságának egyfajta bizonyítékát. Dima Dániel, a sepsiszentgyörgyi romák szervezetének elnöke köszönetet mondott az érseknek. Kisgyörgy Zoltán Almáskertek hozadéka Nem dúskáltunk idén gyümölcsfélékben. Talán hihetetlennek is tűnik — avagy a hozzáférhető adatok végösszege lenne kétes —, drasztikusan visszaesett nyári gyümölcsfogyasztásunk. A piaci kínálat megfelelt ugyan az elvárásoknak, ám az árak csak ritkán mérséklődtek a tömegfogyasztást ösztönző szintre. Fagykár és aszály, a szállítási költségek emelkedése, esetenként kártevők, kórokozók kisebb-nagyobb támadása keresleti piacot teremtett a hegyeken túl is, talán ezért maradtak sokak számára nehezen megfizethetőek az árak. Szerencsére a hőigényes zöldségprimőrök majd mindenikéből gazdag volt, s gazdag még most is a kínálat, enyhíti a gyümölcskiesés okozta vitaminhiányt... Elérkezett a szüret ideje tájainkon is. Az illyefalvi út gyümölcsöskertjéből piros almák mosolyognak a városra. Éppen hogy kezdték szedni a gyümölcsöt, mely közepes hozamot termelt — háromszáz tonna étkezésre alkalmas almára számítanak —, az újságírót kétségek gyötrik: bár az ár ezúttal elfogadható, iskolástáskákba kerülnek-e a goldenek, batulok, jonatánok? A megyében — a kiskertek hozamát is beleértve — másfélezer tonna almát becsültek, ami ugyan nem számottevő mennyiség, de egyetlen vitaminforrása az iskolásoknak. A kérdést megfogalmazhatjuk akár úgy is: évi háromszáz almafacsemete ültetésével álmodhatunk-e gazdagabb, bőségesebb szüretekről? Tudván, hogy országszerte teret veszít a gyümölcstermesztés. Flóra Gábor Visszakért területek (folytatás az első oldalról) A parlamenti vita során a képviselőházi és szenátusi szakbizottságokban e visszajuttatások ellen egyetlen párt sem emelt kifogást, tehát megvan a remény arra, hogy így is fogják elfogadni. Szőts Csaba tanácstag azt is elmondta: e kérdés olyan nagy jelentőséggel bír, hogy a tanácsnak már most fel kell készülnie a visszatérítendő javak átvételére és azok kezelésére. A visszaigényelt közel 6900 hektár erdőterület az időközben beerdősödött legelőkkel és kaszálókkal még növekedett. Ha a város idővel visszakapja a 8871 hektárt, az önkormányzat számára számottevő vagyont jelent majd. A környezetvédelmi előírásokat is figyelembe véve évente legalább 30—40 hektár erdőt lehetne kitermelni. A törvény hatályba lépését a polgármesteri hivatalnak már felkészülten kell várnia. Amikor a Hivatalos Közlönyben megjelenik, a hivatalnak rendelkeznie kell minden információval annak érdekében, hogy az erdészettel folytatott tárgyalások során ne a leggyengébb minőségű parcellákat kapja vissza. Szőts Csaba szerint már most, a törvény megszavazása előtt szükséges intézkedni. Éspedig meg kell bízni egy hozzáértő személyt, aki e kérdéssel behatóan foglalkozik, és záros határidőn belül beszámol elvégzett munkájáról. Az erdészettel közösen a meglévő telekkönyvek alapján azonosítani kell az egykori területek helyét, s ugyanakkor fel kell mérni — ha hozzávetőlegesen is — a visszaigényelt területek állagát (mennyi a kitermelhető erdő, ebből mennyi a könnyen megközelíthető, mennyi az épületfa, ipari fa, tűzifa stb.). Csak ezen adatok birtokában lehet eredményesen tárgyalni az erdészeti hivatallal-—véli a tanácstag. A törvény megjelenése után minél rövidebb időn belül szükséges egy előzetes üzemterv elkészítése, pályázat kiírása a menedzseri tisztségre, vállalatot kell alapítani, és pénzt kell a helyi költségvetésből erre a célra előirányozni. Ha nem szervezzük meg idejében a város vagyonának a kezelését — hangsúlyozta a városatya —, akkor erdőink évekig kihasználatlanul fognak maradni, lopni fogják az erdőt, romlik az állomány, és Kézdivásárhelynek e nagy vagyonból nem haszna, hanem kára származik majd. Partiumi Egyetem (folytatás az első oldalról) Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke felszólalásában elsősorban azt méltatta, hogy Tőkés püspök a kezdeményezéssel kitört annak a vitának az ördögi köréből, hogy lehet-e egyeteme, és milyen egyeteme lehet a magyaroknak Erdélyben. A szónokok külön kiemelték: az erdélyi magyar felsőfokú oktatás helyreállításához rendkívül nagy segítséget és bátorítást jelent az, hogy a magyar kormány 2 milliárd forintot tervez erre a célra a költségvetésben. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben „téglajegyeket’’ adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervezett ütemnek megfelelően kezdi ré meg hamarosan működését Sagyváradon. Szinte gondviselésszerű, hogy éppen ebben az időben jelentette be a magyar kormány az erdélyi magyar felsőfokú oktatás talpra állítására szánt jelentős támogatást —jelentette ki Tőkés László református püspöki tegnap. A tanintézmény létrehozásának gondolata idén tavasszal született. A tervek szerint ezen az őszön a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként megkezdi tevékenységét. Fenntartója a frissen bejegyzett Pro Universitate Partium Alapítvány székhelye, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület most visszakapott nagyváradi székháza lesz. — Az Orbán-kormány képviselőivel folytatott baráti meg- beszélések, eszmecserék eredményeként már tavaly összeg ab- ban állapodtunk meg a miniszterelnök úrral és legszűkebb politikai munkatársi körével, hogy — akár állami, akár magán — majd egy magyar egyetem mindenképpen lesz. A Partiumi Egyetem alakításának bejelentéséről nem volt egyeztetés, ám mind a kormányfő, mind Németh Zsolt államtitkár azonnal fenntartások nélküli támogatását hangoztatta. Szerencsésen találkozott a magyar kormány politikai akarata és az általunk tett bejelentés — hangsúlyozta Tőkés püspök. A Királyhágó-melléki református püspök leszögezte: a jövő évi magyar költségvetésben tervezett 2 milliárd forintot ismeretei, szilárd meggyőződése szerint a magyar kormány az egyházi hátterű magánegyetem létrehozására szánja. „ Ez csupán az induló tőke, biztató ígéreteink vannak arra nézve, hogy a továbbiakban is hasonló nagyságrendű támogatást nyújt az egyetem kiépítéséhez" — tette hozzá. A Partiumi Egyetem ennek a tervezett erdélyi egyetemnek, illetve a felsőfokú intézményhálózat kiépítésének a kezdetét jelenti. Tőkés elmondta, hogy az elmúlt hónapban igen aktív tárgyalásokat folytattak minden érintett féllel, s a jelek szerintt egyetértés születhet,létrejöhet az összefogás. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa augusztusi ülésén egyöntetűen támogatta a Partiumi Egyetemet. Mi mindig erdélyi összefüggésben gondolkoztunk,sszó sincs arról, hogy a magyarországi segítséget Nagyvárad egyedül akarná felhasználni. De ennél a támogatásnál is foontosabb az, hogy minden érintett fél egyetért Míg korábban előbb volt a nézeteltérés, és utána akartunk egyetemet alapítani, most előbb az egyetértés született meg, s ezt követően próbáljuk megoldani azokat a kérdéseket, amelyek nézeteltéréseket okozhatnak — hangsúlyozta Tőkés László püspök. (MTI — M. L.) TANÁCSÜLÉS KÉZDIVÁSÁRHELYEN Meghívó Az újraközölt 1991/69-es helyi közigazgatási törvény 23. cikkelyének I. pontja alapján 1999. szeptember 14-én 15 órára összehívom a helyi tanács soros ülését a városháza gyűléstermébe a következő napirenddel: 1. Határozattervezet az idei költségvetés módosításáról 2. Határozattervezet küldöttség kinevezéséről, mely Kézdivásárhelyt képviselni fogja szeptember 27.—október 3. között a hollandiai Maassluis város rendezvényein 3. Határozattervezet az 1999/19-es kormányrendelet és a 114-es számú lakástörvény előírásai szerint a fiatal házasoknak épült tömbházlakások igénylői névsora kiegészítéséről, valamint más kategóriájú személyek névjegyzékének jóváhagyásáról 4. Határozattervezet a kézdivásárhelyi Vágóhíd utca területrendezési tervének (PSZ) jóváhagyásáról 5. Határozattervezet a kézdivásárhelyi Fortyogó utca területrendezési tervének (PAZ) jóváhagyásáról 6. Különfélék, interpellációk: Szigethy István polgármester _______________________(X) 1999. SZEPTEMBER 13.