Háromszék, 1999. szeptember (11. évfolyam, 2740-2765. szám)

1999-09-13 / 2750. szám

Kultusztörvény-tervezet Teoctist pátriárka, ortodox egyházfő levélben tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény terveze­te ellen, amelyet a kormány a múlt héten fogadott el. Az egyházfő „megdöbbenésének” és „elképedésének” adott han­got amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet végle­gesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egy­értelműen mondja ki: Romániában az ortodox a nemzeti egyház. ♦ Megszólaltak a médiában a romániai görög katoli­kus, valamint a római katolikus egyház képviselői is. Álláspont­juk szerint senki sem vonja kétségbe, hogy a románok többsé­ge az ortodox vallás híve. Ez azonban távolról sem jogosíthat­ja fel az ortodox egyházat arra, hogy követelje törvényes nemzeti egyházzá nyilvánítását, hiszen sok román nemzetiségű állampolgár a görög katolikus, a római katolikus vagy más egyházak és felekezetek híve. Márpedig sem őket, sem más felekezetek román állampolgárságú híveit nem lehet diszk­­riminálni azzal, hogy a készülő törvény egyetlen egyházat nyilvánítson nemzeti egyháznak, legyen szó akár a hívők száma szempontjából mégoly többségi ortodox egyházról is. ♦ A közszolgálati televízió szombat esti híradójában meg­szólaltatott és az ortodoxtól eltérő vallású román nemzetisé­gű papok a leghatározottabban visszautasították a Teoctist­­levélben megfogalmazódott és szerintük minden jogalapot nélkülöző igényt. A kérdés világi szakértője, a bukaresti egyetemnek a témában, illetékes professzora is kifejtette: megalapozatlan, és az 1991 -ben elfogadott román alkotmány előírásaival és idevágó nemzetközi normákkal is ellenkezik az ortodox egyház kizárólagossági igénye. A szakértő külön­ben a törvénytervezetet más szempontok szerint elemezve XIX. századian archaikus jellegű jogszabálynak ítélte, amely­nek számos hibája közül csak az egyik, hogy nem rendezi az egyházak életének alapvető vagyonjogi problémáit sem. Reflektorfényben a kolozsvári főkonzul Bitay Károly, Magyarország kolozsvári főkonzulja a nemzetközi jogszabályokat megsértve egy magáncég ügyin­tézője — állította szombati számában a bukaresti Adevărul című lap. Azt írta, hogy Bitay a román cégbírósági nyilván­tartás szerint egy kolozsvári címre bejegyzett és teljes egészében magyar tőkéből létrehozott építőipari cég részvényei tíz százalékának a tulajdonosa és „teljes jogú adminisztrátora”. A külügyi tárca egyik munkatársa a lapnak megerősítette: nemzetközi egyezmény tiltja, hogy a diplomáciai személyzet tagjai „bármilyen formában is magánkereskedelmi tevé­kenységet fejtsenek ki”. ♦ „Hibát követtem el azzal, hogy misszióm befejezése előtt résztulajdonosa lettem egy romá­niai gazdasági társaságnak” — jelentette ki Bitay Károly kolozsvári főkonzul szombaton. A magyar diplomata el­mondta: megfelel a valóságnak az a sajtóban megjelent hír, hogy 10 százalékkal résztulajdonosa és ügyvezető igazgatója lett a kolozsvári bejegyzésű Macronbit építőipari cégnek. „Már a nyár folyamán ismertté vált, hogy szeptemberben hazarendelnek. Miután úgy tudtam, hogy Romániában 3-5 hónap alatt történik meg egy cég bejegyzése, így abban bíztam, hogy akkor válik majd jogilag tulajdonossá, amikor a diplomata státusból adódó korlátozás már megszűnik. Tévedtem, a román cégbíróság ebben az ügyben rendkívül gyorsan, két hét alatt elvégezte a bejegyzést. De eddig az egyetlen igazgatói tevékenységem a bejegyzéssel kapcsola­tos költségek kifizetésének jóváhagyása volt. A vállalko­zás még semmilyen, hasznot hozó tevékenységet nem vég­zett, egyelőre alvó cég" — mondta. Kelet-Timor­a mehetnek a békeerők Jusuf Habibie indonéz államfő tegnap bejelentette, hogy Indonézia elfogadja nemzetközi békefenntartó erő telepíté­sét Kelet-Timorra, eleget téve ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének. Az államfő megerősítette, hogy érvényt akar szerezni a kelet-timori népszavazás eredményének. A NATO nem avatkozik be Kelet-Timoron a NATO nem fog bevatkozni, mert az Észak-atlanti Szövetség egy regionális szervezet, és nem az a hivatása, hogy felvállalja „a világ rendőrének” szerepét — jelentette ki Javier Solana, a NATO leköszönő főtitkára egy olasz újságnak adott nyilatkozatában. „Úgy gondolom, hogy a szuverenitás elve nem lehet mentség az emberi jogok tis£telc­beri tartására vonatkozó legalapvetőbb szabályok megsértésére. V­annak pillanatok, amikor az erő alkalmazása igazolható” — hangoztatta a koszovói NATO-beavatkozás­­ra utalva. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a dél-szerbiai tarto­mányban a NATO szájpára nem területi hódítás vagy ásvány­kincsek megszerzése volt a tét,, hanem Európa alapvető értékeinek védelm­e. .­­ . (Az MTL hírei­nek­ felhasználásával) Szerkesztette: Mózes László HÁROMSZÉK Felszentelték a Néri Szent Fülöp lelkipásztori központot és cigányiskolát Nrt.1. és ft. dr. Jakubinyi György, Erdély érseke szom­baton Sepsiszentgyörgyön fel­szentelte azt a központot, amely­ben 1­1 osztályteremben tanul­nak és részesülnek majd lelki nevelésben a sepsiszentgyör­gyi magyarcigánygyerekek. Itt indul be egy orvosi rendelő is. A város történetében mér­földkövet jelentő esemény ünnepi szentmisével kezdő­dött, melyen jelen volt az is­kola telkét adományozó pol­gármesteri hivatal képviselő­je, az építtető Caritas, a me­gyei főtanfelügyelő, Bíró Gábor műépítész, az épület tervezője és segélyszerveze­tek képviseletei. Néri Szent Fü­löp a vidám­ság védőszentje volt. Az Orkő negyedi fiatalság lélekből imád­kozott a Magyarok Nagy Asszo­nyának szombatján sorsának jobbulásáért. Pirosba és fe­ketébe öltözött cigány minist­­ránsfiúk segítkeztek a misé­ben. Az új iskola létrejötté­nek történetéről J. Márkus András plébános beszélt, a szentmisét az érsek főceleb­rálta Andorkó Sándor szent­­iváni lelkészének vezérletével. — Egyházmegyénkben ez az első és az egyetlen plébá­nia, ahol a cigányoktatást, -nevelést szolgáló iskola is épült — mondta az érsek. — Mi karoltuk fel és segítjük továbbra is ezt az ügyet mint a cigánypasztoráció fontos­ságának egyfajta bizonyítékát. Dima Dániel, a sepsiszent­györgyi romák szervezeté­nek elnöke köszönetet mon­dott az érseknek. Kisgyörgy Zoltán Almáskertek hozadéka Nem dúskáltunk idén gyümölcsfélékben. Talán hihetetlennek is tűnik — avagy a hozzáférhető adatok végösszege lenne kétes —, drasztikusan visszaesett nyári gyümölcs­fogyasztásunk. A piaci kínálat megfelelt ugyan az elvárásoknak, ám az árak csak ritkán mérséklődtek a tömegfogyasztást ösztönző szintre. Fagykár és aszály, a szállítá­si költségek emelkedése, esetenként kártevők, kórokozók kisebb-nagyobb támadása keres­leti piacot teremtett a hegyeken túl is, talán ezért maradtak sokak számára nehezen meg­fizethetőek az árak. Szerencsére a hőigényes zöldségprimőrök majd mindenikéből gazdag volt, s gazdag még most is a kínálat, enyhíti a gyümölcskiesés okozta vitaminhiányt... Elérkezett a szüret ideje tájainkon is. Az illyefalvi út gyümölcsöskertjéből piros almák mosolyognak a városra. Éppen hogy kezdték szedni a gyümölcsöt, mely közepes hozamot termelt — háromszáz tonna étke­zésre alkalmas almára számítanak —, az újságírót kétségek gyötrik: bár az ár ezúttal elfogadható, iskolástáskákba kerülnek-e a goldenek, batulok, jonatánok? A megyében — a kiskertek hozamát is beleértve — másfélezer tonna almát becsültek, ami ugyan nem számottevő mennyiség, de egyetlen vitaminforrása az iskolásoknak. A kérdést megfogalmazhatjuk akár úgy is: évi három­száz almafacsemete ültetésével álmodha­tunk-e gazdagabb, bőségesebb szüretek­ről? Tudván, hogy országszerte teret veszít a gyümölcstermesztés. Flóra Gábor Visszakért területek (folytatás az első oldalról) A parlamenti vita során a képviselőházi és szenátusi szakbizottságokban e vissza­juttatások ellen egyetlen párt sem emelt kifogást, tehát meg­van a remény arra, hogy így is fogják elfogadni. Szőts Csaba tanácstag azt is elmondta: e kérdés olyan nagy jelentőséggel bír, hogy a tanácsnak már most fel kell készülnie a visszatérítendő ja­vak átvételére és azok kezelé­sére. A visszaigényelt közel 6900 hektár erdőterület az idő­közben beerdősödött legelők­kel és kaszálókkal még növe­kedett. Ha a város idővel vissza­kapja a 8871 hektárt, az ön­­kormányzat számára számot­tevő vagyont jelent majd. A környezetvédelmi előírásokat is figyelembe véve évente leg­alább 30—40 hektár erdőt le­hetne kitermelni. A törvény ha­tályba lépését­ a polgármeste­ri hivatalnak már felkészülten kell várnia. Amikor a Hivata­los Közlönyben megjelenik, a hivatalnak rendelkeznie kell minden információval annak érdekében, hogy az erdészet­tel folytatott tárgyalások során ne a leggyengébb minőségű parcellákat kapja vissza. Szőts Csaba szerint már most, a törvény megszavazása előtt szükséges intézkedni. Éspe­dig meg kell bízni egy hozzá­értő személyt, aki e kérdéssel behatóan foglalkozik, és záros határidőn belül beszámol el­végzett munkájáról. Az erdé­szettel közösen a meglévő te­­lekk­önyvek alapján azonosí­tani kell az egykori területek helyét, s ugyanakkor fel kell mérni — ha hozzávetőlege­sen is — a visszaigényelt te­rületek állagát (mennyi a ki­termelhető erdő, ebből mennyi a könnyen megközelíthető, mennyi az épületfa, ipari fa, tűzifa stb.). Csak ezen ada­tok birtokában lehet ered­ményesen tárgyalni az erdé­szeti hivatallal-—véli a tanács­tag. A törvény megjelenése után minél rövidebb időn belül szükséges egy előzetes üzem­terv elkészítése, pályázat ki­írása a menedzseri tisztségre, vállalatot kell alapítani, és pénzt kell a helyi költségve­tésből erre a célra előirá­nyozni. Ha nem szervezzük meg idejében a város vagyo­nának a kezelését — hangsú­lyozta a városatya —, akkor erdőink évekig kihaszná­latlanul fognak maradni, lopni fogják az erdőt, romlik az ál­lomány, és Kézdivásárhely­­nek e nagy vagyonból nem haszna, hanem kára szárma­zik majd. Partiumi Egyetem (folytatás az első oldalról) Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke felszólalásában elsősorban azt méltatta, hogy Tőkés püspök a kezdeményezéssel kitört annak a vitának az ördögi köré­ből, hogy lehet-e egyeteme, és milyen egyeteme lehet a magyaroknak Erdélyben. A szónokok külön kiemelték: az erdélyi magyar felsőfokú oktatás helyreállításához rendkí­vül nagy segítséget és bátorítást jelent az, hogy a magyar kormány 2 milliárd forintot tervez erre a célra a költségve­tésben. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben „téglajegyeket’’ adnak ki, ame­lyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Par­tiumi Magyar Egyetem ügyét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervezett ütemnek megfelelően kezdi ré meg hamarosan működését S­agyvára­­don. Szinte gondviselésszerű, hogy éppen ebben az időben jelentette be a magyar kormány az erdélyi magyar felsőfokú oktatás talpra állítására szánt jelentős támogatást —jelen­tette ki Tőkés László református püspöki tegnap. A tanintéz­mény létrehozásának gondolata idén tavasszal született. A­ tervek szerint ezen­ az őszön a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként megkezdi tevékenységét. Fenntar­tója a frissen bejegyzett Pro Universitate Partium Alapít­vány székhelye, a Királyhágó-melléki Református Egyház­­kerület most visszakapott nagyváradi székháza lesz. — Az Orbán-kormány képviselőivel folytatott baráti meg-­ beszélések, eszmecserék eredményeként már tavaly összeg ab-­ ban állapodtunk meg a miniszterelnök úrral és legszűkebb politikai munkatársi körével, hogy — akár állami, akár magán — majd egy magyar egyetem mindenképpen lesz. A Partiumi Egyetem alakításának bejelentéséről nem volt egyeztetés, ám mind a kormányfő, mind Németh Zsolt államtitkár azonnal fenntartások nélküli támogatását hangoztatta. Szerencsésen találkozott a magyar kormány politikai akarata és az általunk tett bejelentés — hangsúlyozta Tőkés püspök. A Királyhágó-melléki református püspök leszögezte: a jövő évi magyar költségvetésben tervezett 2 milliárd forin­tot ismeretei, szilárd meggyőződése szerint a magyar kor­mány az egyházi hátterű magánegyetem létrehozására szán­ja. „ Ez csupán az induló tőke, biztató ígéreteink vannak arra nézve, hogy a továbbiakban is hasonló nagyságrendű támo­gatást nyújt az egyetem kiépítéséhez" — tette hozzá. A Partiumi Egyetem ennek a tervezett erdélyi egyetem­nek, illetve a felsőfokú intézményhálózat kiépítésének a kezdetét jelenti. Tőkés elmondta, hogy az elmúlt hónapban igen aktív tárgyalásokat folytattak minden érintett féllel, s a jelek szerintt egyetértés születhet,létrejöhet az összefogás.­­ A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Operatív Tanácsa augusztusi ülésén egyöntetűen támogatta a Partiumi Egyetemet.­­ Mi mindig erdélyi összefüggésben gondolkoz­tunk,s­­szó sincs arról, hogy a magyarországi segítséget Nagyvárad egyedül akarná felhasználni. De ennél a támo­gatásnál is foonto­sabb az, hogy minden érintett fél egyetért Míg korábban előbb volt a nézeteltérés, és utána akartunk egyetemet alapítani, most előbb az egyetértés született meg, s ezt követően próbáljuk megoldani azokat a kérdéseket,­­ amelyek nézeteltéréseket okozhatnak — hangsúlyozta Tő­kés László püspök. (MTI — M. L.) TANÁCSÜLÉS KÉZDIVÁSÁRHELYEN Meghívó Az újraközölt 1991/69-es helyi közigazgatási törvény 23. cikkelyének I. pontja alap­ján 1999. szeptember 14-én 1­5 órára összehívom a helyi tanács soros ülését a város­háza gyűléstermébe a követ­kező napirenddel: 1. Határozattervezet az idei költségvetés módosításáról 2. Határozattervezet kül­döttség kinevezéséről, mely Kézdivásárhelyt képviselni fogja szeptember 27.—ok­tóber 3. között a hollandiai Maassluis város rendezvé­nyein 3. Határozattervezet az 1999/19-es kormányrendelet és a 114-es számú lakástör­vény előírásai szerint a fiatal házasoknak épült tömbház­­lakások igénylői névsora ki­egészítéséről, valamint más kategóriájú személyek név­jegyzékének jóváhagyásáról 4. Határozattervezet a kézdivásárhelyi Vágóhíd ut­ca területrendezési tervének (PSZ) jóváhagyásáról 5. Határozattervezet a kézdivásárhelyi Fortyogó ut­ca területrendezési tervének (PAZ) jóváhagyásáról 6. Különfélék, interpel­lációk: Szigethy István polgármester _______________________(X) 1999. SZEPTEMBER 13.

Next