Háromszék, 1999. szeptember (11. évfolyam, 2740-2765. szám)
1999-09-01 / 2740. szám
Fene nagy sietség Valamikor tavasszal a sepsiszentgyörgyi textilgyár új vezetősége úgy döntött, kiköltözteti a gyár úgynevezett leányotthonából a bérlőket. Lapunkban is, általában a szentgyörgyi médiában akkoriban több szó esett arról az intézkedésről, amelyet a cégvezetés logikája s magyarázata szerint az tett módfelett szükségessé, hogy a hetven lakónak otthonául szolgáló létesítmény évről évre veszteséget halmoz fel, ezt tovább tűrni márpedig nem lehet. Az ideiglenesnek hirdetett bezárás ellen amúgy gazdasági megközelítésből senkinek semmilyen kifogásolnivalója nem volt és valószínűleg nincs is, főleg olyan körülmények között, hogy a cégvezetés többször is megerősítette: feljavítják az otthont, s a korszerűbb, szebb, kényelmesebb és tisztább lakásokba visszaköltözhetnek a bérlők. A leányotthonban, erről is írtunk, a kezdetekkor kizárólag csak a többnyire a hegyen túlról érkezett szövőleányok lakhattak, akik a sepsiszentgyörgyi szakképesítés után itt maradtak. Később az otthon olyan emberek, illetve félcsaládok hajlékává vált, akiket/amelyeket a sors kényszerhelyzetbe sodort, és a szó szoros értelmében nem volt lehetőségük másutt lakást vásárolni vagy bérelni. Szétszakadt házasságok nyomán gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák, korábbi lakásukat a haszonnal kecsegtető vállalkozás életre hívása reményében eladó, de kudarcot valló befektetés kényszerhelyzetében élő család, szülők nélkül gyermekotthonokban nevelkedett fiatalok bíztak abban az ígéretben, hogy ha már ki kell költözni, egyszer vissza is mehetnek az otthonba. A lakók előbb egy hónapos, majd ennek meghosszabbításaként további kéthetes határidőt kaptak a kiköltözésre. Június közepéig szólt az ultimátum. Merthogy úgymond jönnek a mesteremberek, kőművesek és szerelők, s a nyár folyamán rendbe teszik az épületet. Nem számított sem könny, sem gyermeksírás, sem kilátástalanság, sem könyörgés, sem felkínált alternatíva... A rendelkezők egyetlen lehetőséget voltak hajlandóak elfogadni, s azt szakszerűen meg is magyarázták: tessék kiköltözni, de minél hamarabb, itt a nyár, munkához kell látni rögvest, hogy őszire befejeződjék a felújítás. A bérlők, ha már ennyire sietős volt, kénytelenkelletlen szedték cókmókjaikat, s lassan-lassan elszivárogtak, ki méregdrága albérletbe, ki ismerősökhöz, ki garázsba, ki haza Moldvába, ki Magyarországra. Az otthon kihalt, nyitott ablakain át ki-be fütyül a szél. A kazán is rég kihűlt, a szomszédos tömbház lakói, szinte valamennyien a textilgyár nyugdíjasai, április óta cseppnyi meleg vizet nem kaptak, fazékban melegítik, s lavórban mosakodnak. A kiürítés óta a második hónap is lepergett, itt az ősz. Az otthon ajtaján lakat, a bejárati kapun éppenséggel kettő. Mesterembernek, kőművesnek, szeretőnek híre-hamva... De hogy is mennének be a hét lakattal lezárt otthonba? Benkő Levente Augusztus 28-án ünnepelhette a művelt világ Johann Wolfgang von Goethe születésének kétszázötvenedik évfordulóját. A Faust, számtalan gyönyörű költemény, Az ifjú Weither szenvedései, a Wilhelm Meister vándorévei vagy a Vonzások és választások című regények és az Iphigenia Tauriszban című dráma, számtalan tanulmány és esszé szerzőjét talán leghíresebb, a legtöbb nyelvre, így magyarra is legtöbbet fordított versével, a Vándor éji dalábal köszöntjük, méghozzá egy kevésbé ismert fordítással, melynek szerzője — Móricz Zsigmond (!): „Ott nyugszik a csúcsokon / a csend. / És itt a lombokon / alig leng / szellő, ha sejted is. / Az erdőn is hallgat a kis madár. / várj csak, nemsokára már / megnyugszol te is. ’’ A Kortárs augusztusi számában Korda Eszter Egy kézirat rejtélye és legendája című elemző tanulmánya olvasható Ottlik Géza Túlélők című kisregényéről, amelyet bátran az Iskola a határon előképének tekinthetünk. Ama elterjedt véleménnyel szemben, miszerint az iskolában emlegetett Medvekézirat Ottlik barátjának, a tragikusan elhunyt Örley Istvánnak a műve lenne, s így az Iskola a határon egyetlen hatalmas plagizálás. Korda Eszter miután elemzi Ottlik életművét, megállapítja: „Az életmű egységessége tudatos írói szándék eredménye. (...) Aki tehát azt állítja, hogy az iskolát nem Ottlik írta, az egész életművet Örleynek kell hogy tulajdonítsa, ami deductia ad absurdum bizonyítja, hogy Ottlik az Iskola szerzője. Az átírás ténye úgyszintén cáfolja Szegedy Maszák Mihály monográfiájának függelékében azt az állítást, hogy a Továbbélők »vajmi kevés hasonlóságot mutat« az Iskolával. ” De minderről most már nem csak a Széchényi Könyvtárban az Ottlik-életművet kutatók győződhetnek meg, hanem az olvasók is! A Kortárs ugyan nem tesz említést róla (?), de a Holmi áprilistól júliusig (négy folytatásban) közölte a Túlélőket, s e gesztust nem lehet eléggé méltatni, ugyanis úgy gondoljuk, egyszer s mindenkorra eloszlatja az Ottlik szerzőségébe vetett alaptalan kételyeket... V Az augusztusi Holmi egyébként Kosztolányi Dezső még mindig titkokat, meglepetéseket tartalmazó életművének egy elfeledett darabját is közli... V Urbán László, a magyar irodalom nagy búvárlója és bolyongója a Palatínus Kiadónál Az élet primadonnái címen 1997-ben egy egész kötetnyi novellát, tárcát, esszét, karcolatot, valamint szövegváltozatot tett közzé. Réz Pál, Kosztolányi titkainak tudója, a kiadások szöveggondozója előszavában megállapítja: eme írások „árnyalják és színezik, gazdagítják” a tudatunkban élő Kosztolányi-képet. V Réz arról is ír, hogy ezzel még nem teljes a kép, vélhetőleg nem szerepel a gyűjteményben Kosztolányi minden lappangó munkája... V Az új irodalom című előadás, amelynek szövege a Holmi augusztusi számában jön, csattanósan bizonyítja ezt, és számunkra külön érdekesség az is, hogy egyebekben 1914-ben Temesvárott hangzott el (!), s címéhez méltóan tényleg az „új irodalom”-ról és költészetről szól. „ Új és nagy költőink vannak — mondja a bánságiaknak Kosztolányi —, és én egy új kor és egy új művészet mámorával köszöntöm Önöket, hölgyeim és uraim, harcos üdvözlettel, úgy, hogy még rajtam van a műhely karma, de a tüze is, és harcot, munkát, tüzet kívánok Önöknek is. ” „ Rossz belegondolni, hogy mi következett el ezután a magyar történelemben és az európaiban!... A nemrég elhunyt angol filmrendező, a Lolita, a Mechanikus narancs, az Űrodisszea szerzője, Stanley Kubrick — akinek írásaiból, aforizmáiból a Filmvilág válogat —jó hetven esztendő múltán a század sokat megért emberéről ezt nyilatkozza az egyik legnépszerűbb amerikai magazinnak, a Playboynak: „Az ember elszakadt a vallástól, megelégedettséggel tudomásul vette az istenek halálát, de már a nemzetállamok iránti lojalitását is kikezdte az idő, nincs olyan társadalmi vagy érkezési érték, amely félig vagy egészében el ne tűnt volna. A huszadik század embere kormányszerkezet nélküli bárkán vág neki az ismeretlennek. És ha nem akar megtébolyodni az úton, kell neki valami elfoglaltság, amelyet fontosabbnak tart önmagánál... ” „ Vajha belátható időn belül megtudjuk: mi is lehet ez?! Hírsaláta • A mór teljesítette kötelességét, a mór mehet — jellemezte Ovidiu Grecea, a be nem hajtott bankhitelek kezelésére létrejött testület eddigi vezetője a leváltásával kapcsolatos híreket. Az Adevărul tegnapi száma tudni véli, hogy pozícióját azért kell feladnia, mert konfliktusba került egyik igazgatójával, Mariuca Vasilével, aki történetesen a miniszterelnök felesége. Grecea helyét különben, az eladósodottak legnagyobb örömére, Dumitru Constantin, az Állami Vagyonalap egyik vezetője kapja meg. Az egészségbiztosítási törvény értelmében az öngyilkossági kísérletek kezelését az érintetteknek kell fizetniük — a hírek szerint napi 200 000 lejt —, leszámítva azokat, akik pszichiátriai kezelés alatt állnak. (Ev. zilei) Minden jel arra mutat, hogy a botfalusi cukorgyár visszakerül az állam tulajdonába, mert bebizonyosodott, hogy a Dan Tartago-féle privatizáció nagy csaláson alapult. A név különben azért hangzik ismerősen, mert nevezett úriember gázolt halálra részegen egy reggeli misére tartó idős brassói házaspárt. (Curentul) Románia új állampolgársági törvénytervezete értelmében, aki román állampolgár akar lenni, ismernie kell a hivatalos nyelvet és az alkotmányt. (Cronica Română) X Petru Groza dévai szobra helyére egy négyméteres Traianus-szobor elhelyezését tervezik. (Adevărul) X A többségi állami tőkével működő vállalatokat úgy fejik a vállalkozók, ahogyan kényük-kedvük tartja. Például a Petrom Kőolajtársaság még 1998-ban 1,4 millió dollár értékben 60 db Citroent rendelt Călin Popescu Tăriceanu import-export cégétől. Előlegként kifizettek 255 000 dollárt, az autókat mai napig nem szállították le, a kőolajtársaság pedig most perel a pénzéért. (Cotidianul) Természetesen nem szívbajosak az állami cégek igazgatói sem, a tönk szélén álló Sidex volt igazgatója például 50 milliós havi fizetést kért. (Románia liberă) Törökországi utórengés A törökországi Izmitben tegnap délelőtt újabb földrengés volt, melynek egy halálos áldozata és legkevesebb 166 sérültje van. Az első adatok szerint hét épület omlott össze. Egy isztambuli kórház jelentése szerint egy harmincéves férfi akkor halt meg, amikor egy összedőlő ház darabjai rázuhantak. A többi személy sérülését többnyire az okozta, hogy páni félelmükben kiugrottak az ablakon vagy az erkélyen. A török hatóságok Duzce városában tegnap őrizetbe vettek tizenhat személyt, akiknek közük van a földrengés következtében összeomlott házak építéséhez —jelentette a Reuters hírügynökség. Magasban az olajár Két éve nem látott magasságba emelkedett tegnap Londonban az olajár, miután előzőleg három nagy termelő ország hitet tett a kínálatmérséklés fenntartása mellett. Az északi-tengeri alaptípus, a Brent hordója 21,30 dollár volt a londoni piacon; ez az árszint 1997 októbere óta a legmagasabb. Az OPEC-tag Venezuela és Szaúd-Arábia, valamint a kartellen kívüli Mexikó szakminiszterei hét végi caracasi tárgyalásukon hivatalosan közölték, hogy a kitermelési korlátozás az előre meghatározott ideig, 2000 márciusának végéig mindenképpen érvényben marad. Ez a három ország adta a fő hajtóerőt azoknak az intézkedési csomagoknak a meghozatalához és betartatásához, amelyek révén február óta több mint kétszeresére ugrott a kőolaj világpiaci átlagára. Ostromgyűrűben a vahabiták Dagesztán közepén, a bujnakszki járásban a szövetségi erők kedd hajnalban szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a két vahabita település, Karamahi és Csabanmahi körül. A botlihi akció mintájára azonban az orosz belügyi csapatok itt is el akarják kerülni a komolyabb veszteségeket, így elsősorban a légierő és a tüzérség mér csapásokat a muszlim szélsőségesek védelmi állásaira. A vasárnap óta tartó harcokban orosz belügyi források szerint legalább félszáz szakadár fegyveres vesztette életét. Hétfőn az orosz légierő és tüzérség megsemmisített egy géppuskaállást, egy lőszerraktárat, egy légvédelmi géppuskát, egy Kamaz teherautót, s 15 fegyverest ölt meg. A szövetségi erők hétfői veszteségei: öt halott és 18 sebesült, s a szakadárok egy páncélozott harcjárművet is kilőttek. Izraeli ajánlat Ehud Barak izraeli kormányfő kész arra, hogy elismerje a palesztin államot, de olyan feltételekkel, amelyek igen fájdalmasak, noha megfontolásra méltóak Jászer Arafat palesztin elnök számára — értesült a Financial Times az izraeli—palesztin tárgyalásokhoz közel álló forrásokból. Jehud Barak a wye-i egyezmény maradéktalan megvalósítása után, jövő év januárjában kész elismerni a palesztin államot. Cserébe azt kéri, hogy halasszák el a tárgyalásokat Jeruzsálem helyzetéről és 3,6 millió palesztin menekült sorsának rendezéséről. Izraeli és palesztin illetékesek szerint nem valószínű, hogy Arafat elfogadja Barak tervét, mivel azzal nemcsak a palesztin küldöttség tárgyalásai pozíciója gyengülne, hanem Arafat helyzete is a palesztin közösségben. Holbrooke lemondta tiranai útját Richard Holbrooke, az Egyesült Államok új ENSZ- nagykövete kedden a heves esőzés miatt lemondta tervezett tiranai útját. A daytoni békeszerződés kimunkálója vasárnap érkezett Koszovóba, ahonnan Macedóniába utazott tovább. Szkopjéban méltatta Kiro Gligorov macedón elnök politikáját, amelynek köszönhetően a háború szaggatta térségben lévő ország megőrizte békéjét. Holbrooke néhány órás macedóniai látogatása után Boszniába indult. A szarajevói amerikai nagykövetség közlése szerint a politikus csütörtökön Banja Lukába, a boszniai szerbek központjába látogat. Ezt követően Mostarba utazik, ahol megtekinti az újjáépítés alatt lévő Öreg Hidat. Forrong Észak-Kaukázus Moszkva észak-kaukázusi gondjait szaporítja Karacsáj és Cserkeszföld újabb problémája: a köztársaság fővárosában ötödik napja tüntető tömeg tegnap kimondta a cserkeszek lakta területek kiválását a köztársaságból. A nemzetiségi ellentétek kiéleződése még májusra nyúlik vissza, amikor a köztársasági elnökválasztásokon a karacsáj Vlagyimir Szemjonov tábornok, az orosz szárazföldi erők volt főparancsnoka és a cserkesz Sztanyiszlav Gyerev, Cserkesszk polgármestere mérte össze erejét. Szemjonov nyert, de a választási eredményeket bíróság előtt támadták meg csalást kiáltó ellenfelei. A köztársasági legfelsőbb bíróság augusztus közepén ítéletével megerősítette Szemjonov győzelmét, de a tüntetők megakadályozták hivatalba lépését. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Simó Erzsébet