Háromszék, 1999. szeptember (11. évfolyam, 2740-2765. szám)

1999-09-01 / 2740. szám

Fene nagy sietség Valamikor tavasszal a sepsiszentgyörgyi textilgyár új vezetősége úgy döntött, kiköltözteti a gyár úgynevezett leányotthonából a bérlőket. Lapunkban is, általában a szentgyörgyi médiában akkoriban több szó esett arról az intézkedésről, amelyet a cégvezetés logikája s magyaráza­ta szerint az tett módfelett szükségessé, hogy a hetven lakónak otthonául szolgáló létesítmény évről évre veszteséget halmoz fel, ezt tovább tűrni márpedig nem lehet. Az ideiglenesnek hirdetett bezárás ellen amúgy gazdasági megközelítésből senkinek semmilyen kifogásolnivalója nem volt és valószínűleg nincs is, főleg olyan körülmények között, hogy a cégvezetés többször is megerősítette: feljavítják az otthont, s a korsze­rűbb, szebb, kényelmesebb és tisztább lakásokba visszaköltözhetnek a bérlők. A leányotthonban, erről is írtunk, a kezdetekkor kizárólag csak a többnyire a hegyen túlról érkezett szövőleányok lakhattak, akik a sepsiszentgyörgyi szakképesítés után itt maradtak. Később az otthon olyan emberek, illetve félcsaládok hajlékává vált, akiket/amelyeket a sors kényszerhelyzetbe sodort, és a szó szoros értelmében nem volt lehetőségük másutt lakást vásárolni vagy bérelni. Szétszakadt házas­ságok nyomán gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák, korábbi laká­sukat a haszonnal kecsegtető vállalkozás életre hívása reményében eladó, de kudarcot valló befektetés kényszerhelyzetében élő család, szülők nélkül gyermekotthonokban nevelkedett fiatalok bíztak abban az ígé­retben, hogy ha már ki kell költözni, egyszer vissza is mehetnek az otthonba. A lakók előbb egy hónapos, majd ennek meghosszabbításaként további kéthetes határidőt kaptak a kiköltözésre. Június közepéig szólt az ulti­mátum. Merthogy úgymond jönnek a mesteremberek, kőművesek és sze­relők, s a nyár folyamán rendbe teszik az épületet. Nem számított sem könny, sem gyermeksírás, sem kilátástalanság, sem könyörgés, sem felkínált alternatíva... A rendelkezők egyetlen lehetőséget voltak hajlan­dóak elfogadni, s azt szakszerűen meg is magyarázták: tessék kiköltözni, de minél hamarabb, itt a nyár, munkához kell látni rögvest, hogy őszire befejeződjék a felújítás. A bérlők, ha már ennyire sietős volt, kénytelen­kelletlen szedték cókmókjaikat, s lassan-lassan elszivárogtak, ki méreg­drága albérletbe, ki ismerősökhöz, ki garázsba, ki haza Moldvába, ki Magyarországra. Az otthon kihalt, nyitott ablakain át ki-be fütyül a szél. A kazán is rég kihűlt, a szomszédos tömbház lakói, szinte valamennyien a textilgyár nyugdíjasai, április óta cseppnyi meleg vizet nem kaptak, fazékban melegítik, s lavórban mosakodnak. A kiürítés óta a második hónap is lepergett, itt az ősz. Az otthon ajtaján lakat, a bejárati kapun éppenséggel kettő. Mesterembernek, kőművesnek, szeretőnek híre-hamva... De hogy is mennének be a hét lakattal lezárt otthonba? Benkő Levente Augusztus 28-án ünnepelhette a művelt világ Johann Wolfgang von Goethe születésének kétszázötvenedik év­fordulóját.­­ A Faust, számtalan gyönyörű költemény, Az ifjú Wei­ther szenvedései, a Wilhelm Meister vándorévei vagy a Vonzások és választások című regények és az Iphigenia Tauriszban című dráma, számtalan tanulmány és esszé szerzőjét talán leghíresebb, a legtöbb nyelvre, így magyarra is legtöbbet fordított versével, a Vándor éji dalábal köszöntjük, méghozzá egy kevésbé ismert fordí­tással, melynek szerzője — Móricz Zsigmond (!): „Ott nyugszik a csúcsokon / a csend. / És itt a lombokon / alig leng / szellő, ha sejted is. / Az erdőn is hallgat a kis madár. / várj csak, nemsokára már / megnyugszol te is. ’’­­ A Kortárs augusztusi számában Korda Eszter Egy kézirat rejtélye és legendája című elemző tanulmánya olvasható Ottlik Géza Túlélők című kisregényéről, amelyet bátran az Iskola a határon előképének tekinthetünk. Ama elterjedt véleménnyel szemben, miszerint az is­kolában emlegetett Medve­kézirat Ottlik barátjának, a tragikusan elhunyt Ör­ley Ist­vánnak a műve lenne, s így az Iskola a határon egyetlen hatalmas plagizálás. Korda Eszter miután elemzi Ottlik életművét, megállapítja: „Az életmű egységessége tudatos írói szándék eredménye. (...) Aki tehát azt állítja, hogy az iskolát nem Ottlik írta, az egész életművet Örleynek kell hogy tulajdonítsa, ami deductia ad absurdum bizonyítja, hogy Ottlik az Iskola szerzője. Az átírás ténye úgyszintén cáfolja Szegedy Maszák Mihály monográfiájának függelé­kében azt az állítást, hogy a Továbbélők »vajmi kevés hasonlóságot mutat« az Iskolával. ”­­ De minderről most már nem csak a Széchényi Könyvtárban az Ottlik-életmű­­vet kutatók győződhetnek meg, hanem az olvasók is! A Kortárs ugyan nem tesz említést róla (?), de a Holmi áprilistól júliusig (négy folytatásban) közölte a Túlélőket, s e gesztust nem lehet eléggé méltatni, ugyanis úgy gondoljuk, egyszer s mindenkorra eloszlatja az Ottlik szerzőségébe vetett alaptalan kételyeket... V Az augusz­tusi Holmi egyébként Kosztolányi Dezső még mindig titko­kat, meglepetéseket tartalmazó életművének egy elfeledett darabját is közli... V Urbán László, a magyar irodalom nagy búvárlója és bolyongója a Palatínus Kiadónál Az élet primadonnái címen 1997-ben egy egész kötetnyi novellát, tárcát, esszét, karcolatot, valamint szövegváltozatot tett közzé. Réz Pál, Kosztolányi titkainak tudója, a kiadások szöveggondozója előszavában megállapítja: eme írások „árnyalják és színezik, gazdagítják” a tudatunkban élő Kosztolányi-képet. V Réz arról is ír, hogy ezzel még nem teljes a kép, vélhetőleg nem szerepel a gyűjteményben Kosztolányi minden lappangó munkája­... V Az új iroda­lom című előadás, amelynek szövege a Holmi augusztusi számában jön, csattanósan bizonyítja ezt, és számunkra külön érdekesség az is, hogy egyebekben 1914-ben Temes­­várott hangzott el (!), s címéhez méltóan tényleg az „új irodalom”-ról és költészetről szól. „ Új és nagy költőink vannak — mondja a bánsági­aknak Kosztolányi —, és én egy új kor és egy új művészet mámorával köszöntöm Önö­ket, hölgyeim és uraim, harcos üdvözlettel, úgy, hogy még rajtam van a műhely karma, de a tüze is, és harcot, munkát, tüzet kívánok Önöknek is. ” „ Rossz belegondolni, hogy mi következett el ezután a magyar történelemben és az európaiban!...­­ A nemrég elhunyt angol filmrendező, a Lolita, a Mechanikus na­rancs, az Űrodisszea szerzője, Stanley Kubrick — akinek írásaiból, aforizmáiból a Filmvilág válogat —jó hetven esztendő múltán a század sokat megért emberéről ezt nyilatkozza az egyik legnépszerűbb amerikai magazin­nak, a Playboynak: „Az ember elszakadt a vallástól, megelégedettséggel tudomásul vette az istenek halálát, de már a nemzetállamok iránti lojalitását is kikezdte az idő, nincs olyan társadalmi vagy érkezési érték, amely félig vagy egészében el ne tűnt volna. A huszadik század embere kormányszerkezet nélküli bárkán vág neki az ismeretlennek. És ha nem akar megtébolyodni az úton, kell neki valami elfoglaltság, amelyet fontosabbnak tart önmagánál... ” „ Vajha belátható időn belül megtudjuk: mi is lehet ez?! Hírsaláta • A mór teljesítette kötelességét, a mór mehet — jellemezte Ovidiu Grecea, a be nem hajtott bankhitelek kezelésére lét­rejött testület eddigi vezetője a leváltásával kapcsolatos híreket. Az Adevărul tegnapi száma tudni véli, hogy pozícióját azért kell feladnia, mert konfliktusba került egyik igazgatójával, Mariuca Vasilével, aki törté­netesen a miniszterelnök felesége. Grecea helyét különben, az eladósodottak legna­gyobb örömére, Dumitru Constantin, az Ál­lami Vagyonalap egyik vezetője kapja meg.­­ Az egészségbiztosítási törvény értelmében az öngyilkossági kísérletek kezelését az érintetteknek kell fizetniük — a hírek szerint napi 200 000 lejt —, leszámítva azokat, akik pszichiátriai kezelés alatt állnak. (Ev. zilei)­­ Minden jel arra mutat, hogy a botfalusi cukorgyár visszakerül az állam tulajdo­nába, mert bebizonyosodott, hogy a Dan Tartago-féle privatizáció nagy csaláson alapult. A név különben azért hangzik ismerősen, mert nevezett úriember gázolt halálra részegen egy reggeli misére tartó idős brassói házaspárt. (Curentul)­­ Románia új állampolgársági tör­vénytervezete értelmében, aki román állampolgár akar lenni, ismernie kell a hivatalos nyelvet és az alkotmányt. (Cronica Română) X Petru Groza dévai szobra helyére egy négyméteres Traianus-szobor elhe­lyezését tervezik. (Adevărul) X A többségi állami tőkével működő vállalatokat úgy fejik a vállalkozók, ahogyan kényük-kedvük tartja. Például a Petrom Kőolajtársaság még 1998-ban 1,4 millió dollár értékben 60 db Citroent rendelt Călin Popescu Tăriceanu import-export cégétől. Előlegként kifizettek 255 000 dollárt, az autókat mai napig nem szállí­tották le, a kőolajtársaság pedig most perel a pénzéért. (Cotidianul)­­ Természetesen nem szívbajosak az állami cégek igazgatói sem, a tönk szélén álló Sidex volt igazgatója például 50 milliós havi fizetést kért. (Románia liberă) Törökországi utórengés A törökországi Izmitben tegnap délelőtt újabb föld­rengés volt, melynek egy halálos áldozata és legkeve­sebb 166 sérültje van. Az első adatok szerint hét épület omlott össze. Egy isztambuli kórház jelentése szerint egy harmincéves férfi akkor halt meg, amikor egy össze­dőlő ház darabjai rázuhantak. A többi személy sérülését többnyire az okozta, hogy páni félelmükben­ kiugrottak az ablakon vagy az erkélyen. A török hatóságok Duzce városában tegnap őrizetbe vettek tizenhat személyt, akiknek közük van a földrengés következtében összeomlott há­zak építéséhez —jelentette a Reuters hírügynökség. Magasban az olajár Két éve nem látott magasságba emelkedett tegnap Londonban az olajár, miután előzőleg három nagy ter­melő ország hitet tett a kínálatmérséklés fenntartása mellett. Az északi-tengeri alaptípus, a Brent hordója 21,30 dollár volt a londoni piacon; ez az árszint 1997 októbere óta a legmagasabb. Az OPEC-tag Venezuela és Szaúd-Arábia, valamint a kartellen kívüli Mexikó szak­miniszterei hét végi caracasi tárgyalásukon hivatalosan közölték, hogy a kitermelési korlátozás az előre megha­tározott ideig, 2000 márciusának végéig mindenképpen érvényben marad. Ez a három ország adta a fő hajtóerőt azoknak az intézkedési csomagoknak a meghozatalához és betartatásához, amelyek révén február óta több mint kétszeresére ugrott a kőolaj világpiaci átlagára. Ostromgyűrűben a vahabiták Dagesztán közepén, a bujnakszki járásban a szövetségi erők kedd hajnalban szorosabbra vonták az ostromgyűrűt a két vahabita település, Karamahi és Csabanmahi körül. A botlihi akció mintájára azonban az orosz belügyi csapatok itt is el akarják kerülni a komolyabb veszteségeket, így elsősorban a légierő és a tüzérség mér csapásokat a muszlim­ szélsőségesek védelmi állásaira. A vasárnap óta tartó har­cokban orosz belügyi források szerint legalább félszáz szakadár fegyveres vesztette életét. Hétfőn az orosz légierő és tüzérség megsemmisített egy géppuskaállást, egy lőszer­raktárat, egy légvédelmi géppuskát, egy Kamaz teherautót, s 15 fegyverest ölt meg. A szövetségi erők hétfői vesztesé­gei: öt halott és 18 sebesült, s a szakadárok egy páncélozott harcjárművet is kilőttek. Izraeli ajánlat Ehud Barak izraeli kormányfő kész arra, hogy elismerje a palesztin államot, de olyan feltételekkel, amelyek igen fájdalmasak, noha megfontolásra méltóak Jászer Arafat pa­lesztin elnök számára — értesült a Financial Times az izraeli—palesztin tárgyalásokhoz közel álló forrásokból. Jehud Barak a wye-i egyezmény maradéktalan megvalósítása után, jövő év januárjában kész elismerni a palesztin államot. Cserébe azt kéri, hogy halasszák el a tárgyalásokat Jeruzsá­lem helyzetéről és 3,6 millió palesztin menekült sorsának rendezéséről. Izraeli és palesztin illetékesek szerint nem valószínű, hogy Arafat elfogadja Barak tervét, mivel azzal nemcsak a palesztin küldöttség tárgyalásai pozíciója gyen­gülne, hanem Arafat helyzete is a palesztin közösségben. Holbrooke lemondta tiranai útját Richard Holbrooke, az Egyesült Államok új ENSZ- nagykövete kedden a heves esőzés miatt lemondta terve­zett tiranai útját. A daytoni békeszerződés kimunkálója vasárnap érkezett Koszovóba, ahonnan Macedóniába utazott tovább. Szkopjéban méltatta Kiro Gligorov macedón elnök politikáját, amelynek köszönhetően a háború szag­gatta térségben lévő ország megőrizte békéjét. Holbrooke néhány órás macedóniai látogatása után Boszniába indult. A szarajevói amerikai nagykövetség közlése szerint a politikus csütörtökön Banja Lukába, a boszniai szerbek központjába látogat. Ezt követően Mostarba utazik, ahol megtekinti az újjáépítés alatt lévő Öreg Hidat. Forrong Észak-Kaukázus Moszkva észak-kaukázusi gondjait szaporítja Karacsáj­ és Cserkeszföld újabb problémája: a köztársaság főváro­sában ötödik napja tüntető tömeg tegnap kimondta a cserkeszek lakta területek kiválását a köztársaságból. A nemzetiségi ellentétek kiéleződése még májusra nyúlik vissza, amikor a köztársasági elnökválasztásokon a karacsáj Vlagyimir Szemjonov tábornok, az orosz szárazföldi erők volt főparancsnoka és a cserkesz Sztanyiszlav Gyerev, Cserkesszk polgármestere mérte össze erejét. Szemjonov nyert, de a választási eredményeket bíróság előtt támadták meg csalást kiáltó ellenfelei. A köztársa­sági legfelsőbb bíróság augusztus közepén ítéletével megerősítette Szemjonov győzelmét, de a tüntetők meg­akadályozták hivatalba lépését. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Simó Erzsébet

Next