Háromszék, 1999. október (11. évfolyam, 2766-2791. szám)
1999-10-01 / 2766. szám
HÁROMSZÉK Együttműködésünk Békés megyével A két megye viszonya a legjobb úton van afelé, hogy sokoldalúvá váljék és a szakintézmények szintjén elmélyüljön — konstatálhatta a sajtó az újabb önkormányzati küldöttség tiszteletére adott fogadáson. A Békés megyei közigazgatás közel negyven intézménye képviseletében a dr. Biti István főjegyző és a dr. Balog Erika (intézményfelügyeleti osztály) vezetésével nálunk tartózkodó szakemberek a konkrét tervek kidolgozásának szándékával érkeztek, így lehetőséget látnak együttműködésre az egészségügy, a szociális megsegítés, a gyermekvédelem, az oktatás, az ifjúság és sport, valamint a területfejlesztés és urbanizáció területén. Szóba kerültek a vállalatfejlesztési alapítvány és a KIDA kapcsolatfelvétele, az eleki szakiskola háromszéki ösztöndíjasai. A két fél bejelentette, megkísérel közösen megpályázni európai uniós pénzeket (PHARE, Socrates, Demokrácia stb. programok). Kiderült, hogy Békés megye saját irodát tart fenn e célból Brüszszelben, az unió fővárosában! Felmerült továbbá, hogy a Tessedik Sámuel Tanárképző Főiskola, melyen pedagógus- és óvónőképzés mellett mezőgazdasági és közgazdasági szakképzés is folyik, gyümölcsözően építhetne ki állandó kapcsolatot a kézdivásárhelyi tanítóképző főiskolával. Ígéret hangzott el, hogy a békésiek segítenek a háromszéki főiskolák, így a most beinduló közigazgatási kollégium szakkönyvekkel való ellátásában. Mint ismeretes, azok a végleges működési engedélyt csakis megfelelő szakkönyvtár birtokában nyerhetik el. A találkozáson tudtuk meg különben, hogy a Békés megyei önkormányzat évi 15 milliárd forinttal gazdálkodik, ennek fele az egészségügyi rendszer fenntartására megy el. (hilyen) Elismerés a háromszéki gyermekvédelemnek Népes bukaresti és olaszországi küldöttség látogatta meg tegnap a sepsiszentgyörgyi lányanyamenhelyet, melyet a megyei gyermekvédelmi igazgatóság hozott létre két hónapja a Csíki negyedi szociális lakótömb ötödik emeletén. A Szentgyörgyre látogató Cuore Egyesület 24 millió lejjel (ebből bútort készíttetett az igazgatóság), kiegészítő bútorzattal és ruhaneművel támogatta a központot, melyet korábban az emelet első felében létesített gyermekmenhellyel együtt avattak fel. A kétféle szociális védelemre berendezkedett otthon fő anyagi támogatója a brassói Catharzis Alapítvány, és az említett Cuore mellett a Per Aspera, Familia és Bethany civil szervezetek segítik. Jelenleg a négy szobából és konyhából álló első központnak nincs lakója, a gyermekmenhelyen nyolc kiskorút gondoznak-nevelnek, köztük kettő csavargás, illetve bűnözés miatt került megfigyelés alá. Mind a látogatók, mind Háromszék kormánymegbízottja tegnap elismerő szavakkal méltatta a gyermekvédelem Csíki negyedi példáját. (Fekete) Máról holnapra Főiskola -köszöntő Vasárnap pedagógiai főiskolát avatnak Kézdivásárhelyen. A nagy múltú város és iskola történetében ez az első felsőfokú tanügyi intézmény. Szükségességéről és jelentőségéről szólva a személyes és kollektív emlékezésről nem feledkezhetünk meg, hisz súlyát a történeti-szellemi viszonyításokkal lehet jelezni. Több századmagammal Kézdivásárhelyen végeztünk tanítóképzőt. Az ötveneshatvanas években innen kikerült pedagógusok „szállták meg” a háromszéki általános iskolák zömét. De nemcsak. Jutott ebből a pedagógustermésből Erdély minden sarkába, sőt, még a tanítóképzővel egy időben induló moldvai iskolákba is, s amikor ott a magyar iskolák fölött beborult az ég, szám szerint nem sokat, de elvi jelentőségét tekintve fontos lépésként jó képességű moldvai gyermeket is fogadott. Az én generációmmal kezdődően három párhuzamos osztály indult, de volt eset rá, amikor öt óvónő- és tanítóosztály is indult. Szorozzuk be hirtelen ezeket az osztályokat harmincvalahánnyal, s fogalmat alkothatunk, mennyi „kicsi tanító néni” és óvó néni — a lányok voltak túlsúlyban — állt négy esztendő múltán a katedra mögé. S a helyzet azt is megkövetelte, hogy a még suhanckorú gyermekemberek a második tagozaton is tanítsanak. Az akkori tömeges iskolaindítások „paklijában” az is benne volt, hogy a tanügyi reform kötelezővé tette a hétosztályos általános iskolai oktatást. Megszüntette, illetve „felszámolta” az egyházi iskolákat, köztük a híresneves kantai Római Katolikus Főgimnáziumot. Helyébe erdészeti iskolát plántált, hová kezdetben Erdély minden tájáról toborzott tanulókat. Hogy a helyi hagyományt, „szellemet” semlegesítsék, ellentétezzék. Aztán megkezdődött az osztályharcos tisztogatás az iskolákban is. A kulák s egyéb „rossz származásúakat” eltávolították. Tulajdonképpen így lettem én is először útépítő munkás, majd képzős. Egykori kantai tanáraim figyelmeztettek: az erdészeti iskolában rossz a káderlapom. A zöld erdészinget ekképpen kellett felcserélnem a tanítói fehérgallérral. Kezdetben a magyar oktatást nem korlátozták, sőt „felfuttatták”. Ki gondolt akkor arra, hogy a magas politika ezzel az egyházi tanodák megszüntetését ellensúlyozza, eltussolja? Hogy milyen volt az iskola szellemisége? Tanáraink zöme a kantai gimnázium és a polgári leányiskola régi gárdájából került ki. Mások fogságból hazatérve érettségi diplomával tanítottak. „Átnevelésük” a polgári neveltetésű városi közegben reménytelen, utólag nézvést nevetséges is volt. Tankönyveink nem voltak. A magamfélék az órán memorizálták a leckét, hogy egyéb könyveket olvashassunk. Sokszor az órákon is. Mi, főleg a fiúk, megfékezhetetlenek voltunk. Ha március tizenötödike előtt a régi múzeum fegyverzetét és szimbólumait magunkra öltöttük, a tanári kar, sőt a város érdeke is volt, hogy eltussolják. Néhányunkat több ízben is „kicsaptak”, volt eset rá, amikor „büntetésként” a városi KISZ-bizottságnál töltöttünk tíz napot. Ottani „kihágásainkkal” már nem is volt, amit kezdeniük. Miért részletezem mindezeket? Ez a tanítóképző kiváló közösségképző intézménnyé vált. A későbbiekben, immár tanfelügyelőként vagy kultúrmindenesként erre a pedagógusközegre, legalábbis a zömére, mindig lehetett számítani. Ha falvak nevét kellett (volna) megváltoztatni, akkor is. A megyésítési csatákat például ez a közeg nyerte meg. Fél szóból is értettek az emberek. Főleg, amikor a magyar oktatást durván kezdték visszaszorítani vagy teljesen felszámolni. A ’89-es fordulat óráiban ez a gárda — természetesen kiegészülve képzett tanárokkal — a szellemi élet irányítójává vált. Főiskola Kézdivásárhelyen! Nagy dolog az, hogy nem légüres térben születik, nem félszeg emberek mankójára kell támaszkodnia, hanem folytatandó hagyományokra. Egyrészt. Másrészt ez az iskola önmaga emelte főiskolává magát. Tekintsünk csak országos- és kárpát-medencei díjaikra. A főiskola létesítésének alulról-felülről kezdeményezett szándéka szerencsésen találkozott. Sok szerencsét ahhoz, hogy ezek az összeölelkező szándékok és az eredmények ne csak találkozzanak, hanem együtt maradjanak. Sylvester Lajos GYÓGYSZERMÓDSZER Határidőhalasztás másodszor Bár az országos médiák hírül adták, hogy a korábban szeptember 15-re kitűzött időponthoz képest kéthetes késéssel, mától érvénybe lép az új gyógyszertámogatási rendszer, az országos egészségbiztosító ezt a határidőt sem tartja be. A megyei pénztárak mindeddig nem kapták meg a gyógyszerek tényleges listáját (csak a nemzetközi elnevezések szerinti névsort tették közzé), a termékek viszonyítási árát, és így nem köthettek szerződést a gyógyszertárakkal. Tehát nincsenek meg az alapfeltételek ahhoz, hogy az új támogatási rendszer beinduljon. A háromszéki egészségbiztosító és a megyei gyógyszerészkamara szerint, ha a hiányzó listákat ma megkapnák, akkor is legjobb esetben október közepétől alkalmazhatnák az eddig két határidő-halasztást megért új rendszert. (R.) SEPSISZENTGYÖRGY 1999. OKTÓBER E 2766. szám ÁRA 2000 lej Előfizetőknek 980 lej PÉNTEK Kovásznai Napok ’99 MAI MŰSOR 8 óra: őszi vásár megnyitása; 10 óra: Kovászna tegnap és ma — könyvkiállítás a városi könyvtárban; női kézilabdaturné Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Kovászna V—Vili osztályosainak csapataival a Körösi Csoma Sándor Líceum sportpályáján; 13 óra: kopjafaavatás a Körösi Csoma Sándor Líceum udvarán; 14 óra: térzene a kovásznai fúvószenekar előadásában; 14.30 óra: ünnepélyes, megnyitó és Pro Urbe-díjak átadása; 16 óra: népitánc-előadás, fellépnek a vajnafalvi, zabolai és kovásznai együttesek, valamint Thiesz Katalin népdalénekes; 17.30 óra: modern tánc a kovásznai és balánbányai Gyermekek és Tanulók Klubjának előadásában; 19 óra: utcabált zenélnek a Silver és Dalölő együttesek. Minden rendezvény, melynek színhelye nincs feltüntetve, a város központjában, a Supercoop üzletház előtt felállított szabadtéri színpadon zajlik. ___________(I. j.) EL KZESETT A KISEBBSÉGI TANÁCS Kétmillió euró romastratégiára Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elnökletével szerdán ülésezett a kisebbségi tanács. A Romániában élő 18 nemzetiség vezetője ez alkalommal azt a romastratégia-vázlatot vitatta meg, melyet a tárca kétmillió eurós PHARE-támogatással készül mihamarabb életbe léptetni. Eldöntötték, mivel mutatkoznak be a hazai kisebbségek a hannoveri világvásáron a számukra külön fenntartott standokon. Markó Attila, a kisebbségi hivatal igazgatója az összejövetelt a megszokottnál kiegyensúlyozottabbnak minősítette, és elmondta: anyagi és személyzeti okok miatt egyelőre nincs lehetősége a hivatalnak, hogy gyarapítsa a jelenleg Kolozsvárott, Suceaván, Konstancán és Turnu Severinben működő négy területi irodáját. (I.) Bánatpénz kéthetes késéssel Ma a sepsiszentgyörgyi gépgyár 694 elbocsátott alkalmazottja következik, hogy átvegye augusztusi bánatpénzét. Ennek kiosztását kéthetes késéssel tegnapelőtt kezdte meg a megyeközponti takarékpénztár, mivel csak hétfőn érkezett számlájára a szükséges összeg. Megküldésével késett a munkaügyi minisztérium, majd a megyei munkaerő-ügynökség, a kincstár és a kifizető intézmény, mely idő alatt a juttatásra jogosultak naponta ostromolták a hivatalokat kérdésükkel: Mikor lesz pénz? Olykor ingerült hangon érkezett a válasz: Mi is szeretnénk tudni. Hegedűs Sándort, a gépgyár volt alkalmazottját is türelmetlenül tanácsolták el a takarékpénztártól. Ráadásul a kapott válasz kétségeket hagyott benne: a két hét alatt vajon ki használta az ő pénzét? — tette fel a kérdést szerkesztőségünkben. (Fekete) Tejhiány Szeptember 23-ától nincs elég tej Kézdivásárhelyen. A Dózsa György utcai és a Gábor Áron téri élelmiszerüzlet, illetve a városi kórház azóta nem kapott tejet a sepsiszentgyörgyi Covalact kézdivásárhelyi forgalmazójától. A kórház már más szállító után nézett, s a kereskedők is hasonló lépésre készülnek. Napok óta Sepsiszentgyörgyön sem kapható a legnagyobb háromszéki feldolgozó, a Covalact által forgalmazott zacskós tej. Az üzletekben a kora reggeli órákban elfogy, a kisebb feldolgozók nem képesek lefedni a piacot. Az ellátási zavar oka, hogy a Covalact a szűkös anyagi lehetőségek miatt lemondott a külföldi csomagolóanyagról, s úgy döntött, helyben előállított műanyag tasakokban forgalmazza a tejet. Az elképzelés nem volt rossz, de a kivitelezés nem sikerült tökéletesre. A tej jelentős része elfolyt, amíg az üzletbe érkezett, és kénytelenek voltak leállítani a töltést. A gyár kereskedelmi igazgatója, Imreh Etele érdeklődésünkre elmondta, most keresik a jobb megoldást, s még egy-két napig eltart, amíg minden visszazökken a normális kerékvágásba. (d. i.—k. r.)