Háromszék, 1999. október (11. évfolyam, 2766-2791. szám)

1999-10-01 / 2766. szám

HÁROMSZÉK SEPSISZENTGYÖRGY 1999. OKTÓBER E 2766. szám ÁRA 2000 lej Előfizetőknek 980 lej PÉNTEK Együttműködésünk Békés megyével A két megye viszonya a legjobb úton van afelé, hogy sokoldalúvá váljék és a szak- intézmények szintjén elmé­lyüljön — konstatálhatta a sajtó az újabb önkormányza­ti küldöttség tiszteletére adott fogadáson. A Békés megyei közigazgatás közel negyven intézménye képviseletében a dr. Bit i István főjegyző és a dr. Balog Erika (intéz- ményfelügyeleti osztály) vezetésével nálunk tartóz­kodó szakemberek a konk­rét tervek kidolgozásának szándékával érkeztek, így le­hetőséget látnak együttmű­ködésre az egészségügy, a szociális megsegítés, a gyer­mekvédelem, az oktatás, az ifjúság és sport, valamint a területfejlesztés és urbanizá­ció területén. Szóba kerültek a vállalatfejlesztési alapít­vány és a KIDA kapcsolat- felvétele, az eleki szakiskola háromszéki ösztöndíjasai. A két fél bejelentette, megkí­sérel közösen megpályázni európai uniós pénzeket (PHARE, Socrates, Demok­rácia stb. programok). Kide­rült, hogy Békés megye saját irodát tart fenn e célból Brüsz- szelben, az unió fővárosá­ban! Felmerült továbbá, hogy a Tessedik Sámuel Tanár­képző Főiskola, melyen pedagógus- és óvónőképzés mellett mezőgazdasági és közgazdasági szakképzés is folyik, gyümölcsözően épít­hetne ki állandó kapcsolatot a kézdivásárhelyi tanítóképző főiskolával. Ígéret hangzott el, hogy a békésiek segítenek a háromszéki főiskolák, így a most beinduló közigazgatási kollégium szakkönyvekkel való ellátásában. Mint is­meretes, azok a végleges működési engedélyt csakis megfelelő szakkönyvtár bir­tokában nyerhetik cl. A talál­kozáson tudtuk meg külön­ben, hogy a Békés megyei ön- kormányzat évi 15 milliárd forinttal gazdálkodik, ennek fele az egészségügyi rend­szer fenntartására megy el. (kilyén) GYÓGYSZERMÓDSZER Határidő­halasztás másodszor Bár az országos médiák hírül adták, hogy a korábban szeptember 15-re kitűzött időponthoz képest kéthetes késéssel, mától érvénybe lép az új gyógyszertámogatási rendszer, az országos egész- ségbiztosító ezt a határidőt sem tartja be. A megyei pénz­tárak mindeddig nem kapták meg a gyógyszerek tényle­ges listáját (csak a nemzet­közi elnevezések szerinti név­sort tették közzé), a termé­kek viszonyítási árát, és így nem köthettek szerződést a gyógyszertárakkal. Tehát nin­csenek meg az alapfeltétctqF ahhoz, hogy az új támogatási rendszer beinduljon. A há­romszéki egészségbiztosító és a megyei gyógyszerészkamara szerint, ha a hiányzó listákat ma megkapnák, akkor is leg­jobb esetben október köze­pétől alkalmazhatnák az ed­dig két határidő-halasztást megért új rendszert. (R.) Elismerés a háromszéki gyermekvédelemnek Népes bukaresti és olasz- országi küldöttség látogatta meg tegnap a sepsiszentgyörgyi lányanyamenhelyet, melyet a megyei gyermekvédelmi igaz­gatóság hozott létre két hó­napja a Csíki negyedi szociá­lis lakótömb ötödik emeletén. A Szentgyörgyre látogató Cuore Egyesület 24 millió lejjel (eb­ből bútort készíttetett az igaz­gatóság), kiegészítő bútorzat­tal és ruhaneművel támogatta a központot, melyet korábban az emelet első felében létesí­tett gyermekmenhellyel együtt avattak fel. A kétféle szociá­lis védelemre berendezkedett otthon fő anyagi támogatója a brassói Catharzis Alapít­vány, és az említett Cuore mellett a Per Aspera, Familia és Bethany civil szervezetek segítik. Jelenleg a négy szo­bából és konyhából álló első központnak nincs lakója, a gyermekmenhelyen nyolc kis­korút gondoznak-nevelnek, köztük kettő csavargás, illet­ve bűnözés miatt került meg­figyelés alá. Mind a látogatók, mind H áromszék kormánymeg­bízottja tegnap elismerő sza­vakkal méltatta a gyermekvé­delem Csíki negyedi példáját. (Fekete) Kovásznai Napok ’99 MAI MŰSOR 8 óra: őszi vásár megnyitása; 10 óra: Kovászna tegnap és ma — könyvkiállítás a városi könyvtárban; női kézilabdaturné Sep- siszentgyörgy, Kézdivásárhely és Kovászna V—Vili osztályosainak csapataival a Körösi Csorna Sándor Líceum sportpályáján; 13 óra: kopjafaavatás a Körösi Csorna Sándor Líceum udvarán; 14 óra: térzene a kovásznai fúvószenekar előadásában; 14.30 óra: ün­nepélyes, megnyitó és Pro Urbe-díjak átadá­sa; 16 óra: népitánc-előadás, fellépnek a vajnafalvi, zabolai és kovásznai együttesek, valamint Thiesz Katalin népdalénekes; 17.30 óra: modern tánc a kovásznai és balánbányai Gyermekek és Tanulók Klubjának előadásá­ban; 19 óra: utcabál — zenélnek a Silver és Dalölő együttesek. Minden rendezvény, melynek színhelye nincs feltüntetve, a város központjában, a Supercoop üzletház előtt felállított szabad­téri színpadon zajlik. ___________(I). j.) ULEZESETT A KISEBBSÉGI TAN ÁCS Kétmillió euró romastratégiára Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter el­nökletével szerdán ülésezett a kisebbségi tanács. A Ro­mániában élő 18 nemzetiség vezetője ez alkalommal azt a romastratégia-vázlatot vitat­ta meg, melyet a tárca két­millió eurós PHARE-támo­gatással készül mihamarabb életbe léptetni. Eldöntötték, mivel mutatkoznak be á ha­zai kisebbségek a hannoveri világvásáron a számukra kü­lön fenntartott standokon. Markó Attila, a kisebbségi hivatal igazgatója az össze­jövetelt a megszokottnál ki­egyensúlyozottabbnak minő­sítette, és elmondta: anyagi és személyzeti okok miatt egyelőre nincs lehetősége a hivatalnak, hogy gyarapítsa a jelenleg Kolozsvárott, Su- ceaván, Konstancán és Turnu Severinben működő négy te­rületi irodáját. (s.) Máról holnapra Főis kola -kösz öntő Vasárnap pedagógiai főiskolát avatnak Kézdivásárhelyen. A nagy múltú város és iskola történetében ez az első felsőfokú tanügyi intézmény. Szükségességéről és jelen­tőségéről szólva a személyes és kollektív emlékezésről nem feledkezhetünk meg, hisz súlyát a történeti-szelle­mi viszonyításokkal lehet jelezni. Többszázadmagammal Kézdivásárhelyen végeztünk tanítóképzőt. Az ötvenes­hatvanas években innen kikerült pedagógusok „szállták meg” a háromszéki általános iskolák zömét. De nemcsak. Jutott ebből a pedagógustermésből Erdély minden sar­kába, sőt, még a tanítóképzővel egy időben induló moldvai iskolákba is, s amikor ott a magyar iskolák fölött beborult az ég, szám szerint nem sokat, de elvi jelentőségét tekintve fontos lépésként jó képességű moldvai gyermeket is fogadott. Az én generációmmal kezdődően három párhuzamos osztály indult, de volt eset rá, amikor öt óvónő- és tanítóosztály is indult. Szorozzuk be hirtelen ezeket az osztályokat harminc- valahánnyal, s fogalmat alkothatunk, mennyi „kicsi tanító néni” és óvó néni — a lányok voltak túlsúlyban — állt négy esztendő múltán a katedra mögé. S a helyzet azt is megkövetelte, hogy a még suhanckorú gyermekemberek a második tagozaton is tanítsanak. Az akkori tömeges iskolaindítások „paklijában” az is benne volt, hogy a tanügyi reform kötelezővé tette a hétosztályos általános iskolai oktatást. Megszüntette, il­letve „felszámolta” az egyházi iskolákat, köztük a híres­neves kantai Római Katolikus Főgimnáziumot. Helyébe erdészeti iskolát plántált, hová kezdetben Erdély minden tájáról toborzott tanulókat. Hogy a helyi hagyományt, „szellemet” semlegesítsék, ellentétezzék. Aztán meg­kezdődött az osztályharcos tisztogatás az iskolákban is. A kulák- s egyéb „rossz származásúakat” eltávolították. Tulajdonképpen így lettem én is először útépítő munkás, majd képzős. Egykori kantai tanáraim figyelmeztettek: az erdészeti iskolában rossz a káderlapom. A zöld erdészinget ekképpen kellett felcserélnem a tanítói fehérgallérral. Kezdetben a magyar oktatást nem korlátozták, sőt „felfuttatták”. Ki gondolt akkor arra, hogy a magas politika ezzel az egyházi tanodák megszüntetését ellen­súlyozza, eltussolja? Hogy milyen volt az iskola szellemisége? Tanáraink zöme a kantai gimnázium és a polgári leányiskola régi gárdájából került ki. Mások fogságból hazatérve érett­ségi diplomával tanítottak. „Átnevelésük” a polgári neveltetésű városi közegben reménytelen, utólag néz­vést nevetséges is volt. Tankönyveink nem voltak. A magamfélék az órán memorizálták a leckét, hogy egyéb könyveket olvashassunk. Sokszor az órákon is. Mi, fő­leg a fiúk, megfékezhetetlenek voltunk. Ha március tizenötödike előtt a régi múzeum fegyverzetét és szim­bólumait magunkra öltöttük, a tanári kar, sőt a város érdeke is volt, hogy eltussolják. Néhányunkat több íz­ben is „kicsaptak”, volt eset rá, amikor „büntetésként” a városi KISZ-bizottságnál töltöttünk tíz napot. Ottani „kihágásainkkal” már nem is volt, amit kezdeniük. Miért részletezem mindezeket? Ez a tanítóképző ki­váló közösségképző intézménnyé vált. A későbbiekben, immár tanfelügyelőként vagy kultúrmindenesként erre a pedagógusáözegre, legalábbis a zömére, mindig lehe­tett számítani. Ha falvak nevét kellett (volna) megváltoz­tatni, akkor is. A megyésítési csatákat például ez a közeg nyerte meg. Fél szóból is értettek az emberek. Főleg, amikor a magyar oktatást durván kezdték vissza­szorítani vagy teljesen felszámolni. A ’89-es fordulat óráiban ez a gárda — természetesen kiegészülve képzett tanárokkal — a szellemi élet irányítójává vált. Főiskola Kézdivásárhelyen! Nagy dolog az, hogy nem légüres térben születik, nem félszeg emberek mankójára kell támaszkodnia, hanem folytatandó hagyományokra. Egyrészt. Másrészt ez az iskola önmaga emelte főiskolává magát. Tekintsünk csak országos* és kárpát-medencei díjaikra. A főiskola létesítésének alulról-felülről kez­deményezett szándéka szerencsésen találkozott. Sok szerencsét ahhoz, hogy ezek az összeölelkező szándékok és az eredmények ne csak találkozzanak, hanem együtt maradjanak. Sylvester Lajos Bánatpénz kéthetes késéssel Ma a sepsiszentgyörgyi gépgyár 694 elbocsátott alkal­mazottja következik, hogy átvegye augusztusi bánatpénzét. Ennek kiosztását kéthetes késéssel tegnapelőtt kezdte meg a megyeközponti takarékpénztár, mivel csak hétfőn érkezett számlájára a szükséges összeg. Megküldésével késett a munkaügyi minisztérium, majd a megyei munkaerö-ügy- nökség, a kincstár és a kifizető intézmény, mely idő alatt a juttatásra jogosultak naponta ostromolták a hivatalokat kér­désükkel: Mikor lesz pénz? Olykor ingerült hangon érkezett a válasz: Mi is szeretnénk tudni. Hegedűs Sándort, a gép­gyár volt alkalmazottját is türelmetlenül tanácsolták el a takarékpénztártól. Ráadásul a kapott válasz kétségeket ha­gyott benne: a két hét alatt vajon ki használta az ö pénzét? — tette fel a kérdést szerkesztőségünkben. (Fekete) Tej hiány Szeptember 23-ától nincs elég tej Kézdivásárhelyen. A Dózsa György utcai és a Gá­bor Áron téri élelmiszerüz­let, illetve a városi kórház azóta nem kapott tejet a sep­siszentgyörgyi C*ovalact kézdivásárhelyi forgalmazó­jától. A kórház már más szál­lító után nézett, s a kereske­dők is hasonló lépésre ké­szülnek. Napok óta Sepsiszentgyör- gy ön sem kapható a legnagyobb háromszéki feldolgozó, a Covalact által forgalmazott zacskós tej. Az* üzletekben a kora reggeli órákban elfogy, a kisebb feldolgozók nem képe­sek lefedni a piacot. Az ellátási zavar oka, hogy a Covalact a szűkös anyagi lehetőségek miatt lemondott a külföldi csomagolóanyag­ról, s úgy döntött, helyben előállított műanyag tasakok- ban forgalmazza a tejet. Az elképzelés nem volt rossz, de a kivitelezés nem sikerült tökéletesre. A tej jelentős része elfolyt, amíg az üzletbe ér­kezett, és Kénytelenek voltak leállítani ■: töltést. A gyár ke­reskedelmi igazgatója, lmreh Etele érdeklődésünkre elmond­ta, most keresik a jobb meg­oldást, s még egy-két napig eltart, amíg minden vissza­zökken a normális kerék­vágásba. (d. i.—k. r.)

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék