Háromszék, 1999. december (11. évfolyam, 2818-2842. szám)

1999-12-01 / 2818. szám

H f $ rfitfgcUcu «I.IU.I. & | lar@mszel|| VILÁGGAZDASÁG INFORMÁLIS VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM A Húszaké a jövő A német központi bank elnöke, Ernst Welteke szerint a Húszak csoportja hamarosan felválthatja a Heteket mint a világgazdaság vezető fóruma. A Húszak csoportjának összehívását az idei Hetes csúcsértekezleten határozták el. A csoportba a Heteken kívül a tizenegy legerősebb felzárkózó gazdaságú ország — Argentí­na, Ausztrália, Brazília, Kína, India, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Dél- Korea és Törökország — tar­tozik, és az EL­, illetve az IMF/ Világbank csoport képviselői­vel kerekedik húszra a taglét­szám. A Húszak december 16-án Berlinben tartják első értekez­letüket, és el kell dönteni, hogy nem válthatná-e fel ez a cso­port, mint informális világgaz­dasági fórum, a Heteket, a Nyolcakat és az összes többit — mondta a Bundesbank elnöke. A Nyolcak csoportja a Hetek és Oroszország, és ezenkívül lé­teznek még a Tízek, a Huszon­­négyek és alkalmilag a Har­minchármak — egyik-másik fórum több évtizedes múltra tekint vissza. A közvélemény nem fog odafigyelni egy újabb csopor­tosulásra, ha az költséges érte­kezleteket tart, de nem nyújt semmi lényegeset — így indo­kolta a Húszak csoportjának előtérbe helyezését Welteke. TÁVKÖZLÉS Mobilszolgáltatók panaszai Az európai mobiltelefon-szolgáltatók panaszt tettek az Európai Bizottságnál az Európai Unió (EU) távközlési szabályozása ellen, amely — szerintük — akadályozza a fejlesztést és az elektronikus kereskedelem terjedését. Az EU távközlési biztosához, Erkki Liikanenhez intézett levelében a szolgáltatók szervezete, a GSM Association úgy vélte: mél­tánytalan az EU távközlési piacát liberalizáló szabályozást egyszerűen kiterjeszteni a mobil­cégekre is. A szabályozás szerint, ha egy táv­közlési társaság megszerzi a piac több mint 25 százalékát, akkor meg kell nyitnia hálózatát a versenytársak számára, és árait a költségeire kell alapoznia. A 140 európai szolgáltatót képviselő GSM Association úgy véli, hogy a vezetékes társasá­gokra szabott rendelkezések megfojtják, de leg­alábbis nem jutalmazzák az innovációt. Már­pedig a mobilcégek éppen most hatalmas beru­házások előtt állnak, jön a harmadik generációs technológia a még gyorsabb adatátvitelre, és a vállalatoknak jogi biztonság kell. A szervezet szerint jó irányban vizsgálódik az európai biz­tos, amikor azt tervezi, hogy a 25 százalékos piaci küszöböt 50 százalékosra emeli, csak nem lehet 2008-ig várni, amíg az esetleges enyhébb szabályozás a mostani tervek szerint talán élet­be lép. Tagjaink közül sok cég három éve még nem is létezett, most pedig évi 155 milliárd dol­lár a teljes forgalmunk. Az európai piac tavaly 90 százalékkal bővült 120 millió előfizetőre, és az idei ütem legalább ekkora — mondta a szö­vetség vezetője, a holland Libertel elnöke, Rutger van Basten Batenburg. 4. KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET Millenniumi forduló A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hétfőn miniszteri értekezletet kezdett az amerikai Seattle-ben. A péntekig tar­tó tanácskozáson Washington állam legdinamikusabban fej­lődő városában a WTO 135 tagállamának külkereskedelmi kérdésekben illetékes minisztere, illetve kormánymegbízott­ja igyekszik közös nevezőre jutni a kereskedelmi korlátok további lebontását célzó újabb — ezúttal „millenniumi for­dulónak” nevezett — nemzetközi tárgyalássorozat témaköre­it illetően. A Kereskedelmi Világszervezetnek, a WTO-nak biztosítania kell azt, hogy a szegény országok is teljes értékű partnerekként részesedjenek a világkereskedelem révén elérhető nyereségből — ezt hangoztatta a hivatalos nyitóülésen James Wolfensohn, a Világbank elnöke. Wolfensohn felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett fejlődő országokból az iparilag fejlett országokba történő iparicikk-exportot átlagosan négyszer akkora vámterhek sújtják, mint az ipari államok egymás közti külkereskedelmét. A fejlődő országok egymás közti külkereskedelmében ennél is ma­gasabb a kereskedelmi akadályok átlagos szintje. Emellett külö­nösen súlyos gond a fejlődők számára a gazdag országok mező­­gazdasági protekcionizmusa, a saját élelmiszer-termelőknek nyúj­tott költségvetési támogatás. A tanácskozáson az „észak—dél” ellentéteken túl az iparoso­dott világon belüli ellentétekkel is meg kell küzdeni. Az előbbi ügyben a várható viták egyik fő vonulata az lesz, mennyire te­kintendő tisztességtelen versenynek a nemzetközi kereskedelem­ben az a komparatív előny, amit egyes fejlődő országok a terme­lés költségeinek alacsonyan tartásával — az alacsony munkabér­rel, alkalmanként gyermekmunka igénybevételével, a munka­­vállalói szociális jogok mellőzésével, a környezetvédelmi nor­mák figyelmen kívül hagyásával — érnek el. A másik ügyben az érdekütközések homlokterében az áll, hogy az Egyesült Államok elsősorban saját agrártermékeinek szeretne jobb piaci feltételeket biztosítani a világban. Nyugat-Európa és Japán azonban erősen támogatja saját termelőit, és akár az is nagy elmozdulás lenne, ha ezek az országok elvben beleegyeznének a tárgyalások megkez­désébe az ilyen szubvenciók fokozatos lefaragásának kérdései­ről. Cserébe a jelek szerint azt várnák az amerikaiaktól, hogy az Egyesült Államok visszafogottabb mértékben éljen az “antidöm­­ping” büntetővámok eszközével. Az árucikkek és még inkább a szolgáltatások globális kereske­delmének újszerű területe az elektronikus kereskedés, az internetes szolgáltatásnyújtás. Nagyjából egyetértés mutatkozik abban, hogy a számítógépipari termékek és szolgáltatások forgalmazásának vámmentessége a világ által megőrzendő­ értékek, a technológiai forradalom folytatásának alapfeltételei közé tartozik. Bill Clinton amerikai elnök hétfőn, az értekezlet előestéjén azt szorgalmazta, hogy a köz érdekében korszerűsítsék az internetes üzletkötések jogi szabályozását, megkönnyítve az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység fejlődését, ugyanakkor figyel­met szentelve a fogyasztók érdekvédelmének is. Az elnök köz­vetlenül nem vesz ugyan részt a WTO miniszteri értekezletének munkájában, de ma ebéddel egybekötött találkozón fejti ki a küldöttek előtt a világkereskedelem liberalizálásával kapcsolatos amerikai álláspontot. Már a hét végén zászlót bontottak a különféle érdekelteket képviselő WTO-ellenes tüntetők Seattle-ben, illetve a világ kü­lönböző országaiban. A tanácskozás kezdetekor mintegy 50 ez­ren vonultak fel a helyszínen. A szakszervezeti vezetők azt vár­ják a megmozdulásoktól, hogy a találkozón kellő mértékben te­rítékre kerülnek a munkavállalók jogai. De jelen van a környe­zet- és állatvédőktől kezdve a mezőgazdasági segélyek megszün­tetését követelőkig sok egyéb érdekcsoport is. A tiltakozókat ta­lán az egyesíti, hogy sérelmezik: a WTO-nak elsöprően nagy hatalma van a nemzetközi kereskedelmi szerződések terén. Ez­rek tüntettek szombaton Párizsban a világ elpiacosítása ellen, amelyért a Kereskedelmi Világszervezetet hibáztatták. A szak­­szervezeti szervezők szerint legalább­ 15 ezren vonultak az ut­cákra „a WTO logikája ellen” tiltakozva, és hangoztatva, hogy „a világ nem árucikk”. Franciaországban összesen mintegy har­minc hasonló tüntetés volt szombaton. A genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek tárgyalási fóruma. A szervezet célja az áruk és szolgáltatások világkereskedelmét kötelező erejű megállapodásokkal egyszerűbbé, akadálytalanabbá és biztonságosabbá tenni. A WTO-t 1995. január 1-jén hozták lét­re, addig az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében folytak tárgyalások a nemzetközi kereskedel­met korlátozó vám- és egyéb akadályok csökkentéséről. A WTO rövid idő alatt hatékonyabb nemzetközi szervezetté vált. Azt a tagországot, amely a nemzetközi kereskedelmet akadályozza, választott bíróság az okozott kár kiegyenlítésére kötelezheti, il­letve a sértett országoknak büntetővámok kivetését engedélyez­heti. Így a WTO idén az Egyesült Államoknak 300 millió dollár büntetővám kivetését engedélyezte az Európai Unióval szemben a banán- és a hormonkezelt hús vitájában. A WTO elé létrehozá­sa óta 180 panaszt terjesztettek be. A WTO legfőbb testülete a kétévente ülésező miniszteri konferencia. A napi ügyeket az Ál­talános Tanács viszi, amelyben a tagállamokat genfi nagyköve­tük képviseli. A WTO 122 millió svájci frank éves költségvetés­ből gazdálkodik, és 500 főt foglalkoztat Genfben. Jelenleg 31 ország folytat tárgyalást a Kereskedelmi Világ­­szervezetbe való belépésről, köztük Oroszország és Kína. A be­lépni akarókat azonban csak akkor veszik fel, ha azok a tagor­szágok megítélése szerint kellő számú kereskedelmi korlátozást építettek le. A WTO-ban valamennyi tagországnak egy­ szavaza­ti joga van, a döntéseket egyhangúlag hozzák. Az „uruguayi forduló” 1993-ban zárult, de sok fejlődő ország máig sem hozta meg az akkor elhatározott intézkedéseket, és most további felmentést kér az olyan rendszabályok bevezetésének kötelme alól, amelyek csökkentik a hazai termelők mesterséges előnyhöz juttatását. Ez rontja annak esélyeit, hogy Seaittle-ben meg tudjanak állapodni a „millenniumi forduló” témaköreiben. Másfelől ugyanakkor számos ország hangoztatja —­ a legerőtel­jesebben éppen a házigazda Egyesült Államok —, hogy a seattle-i értekezleten mindenképpen eredményt kell elérni, nem engedhe­tő a protekcionista tendenciák felerősödése, különösen nem ak­kor, amikor mintegy 30 új tagjelölt áll sorban a WTO kapujá­ban, köztük az irdatlanul nagy piaci lehetőségeket kínáló Kína. Foglalkoztatási program az EU-ban. Foglalkoztatási egyezménycsomagot hagytak jóvá a hét elején az Európai Unió szociális és foglalkozta­tási, valamint pénzügyminisz­terei. A csomag három elemből áll, a tizenöt EU-tagország szá­mára a jövő évre iránymutatást adó foglalkoztatási programok­ból, az idei foglalkoztatási je­lentésből és az egyes tagorszá­goknak szóló ajánlásokból. Utóbbiak kiadására az unió tör­ténetében most először került sor. Új mélységi rekord. Hétfőn újabb mélységi rekordot állított be az euró a dollárral és a jen­nel szemben, annak ellenére, hogy a közös európai jegybank (EKB) elnöke ugyanaznap derűlátó előrejelzést adott a va­lutaunió közös pénzének jö­vőbeni árfolyam-alakulásáról. Az euró New Yorkban egy időre 1,0041 dollárra, illetve 102,34 jenre gyengült. Wim Duisenberg, az EU-n belüli gaz­dasági és valutaunió (EMU) közös jegybankjának elnöke mindazonáltal úgy vélekedett, hogy az euró az EMU-övezetre jellemző árstabilitás, a javuló Röviden növekedési kilátások és az eurózóna kedvező mértékű folyómérlegtöbbletének ha­tására erősödni fog. Duisen­berg közölte, hogy az EU-bizott­­ság előrejelzése szerint az euróövezet gazdasági növe­kedése két éven belül megha­ladja az Egyesült Államokét. Lengyel—magyar keres­kedelem. A lengyel—magyar kereskedelmi forgalom 1994— 98 között megháromszorozó­dott, s tavaly csaknem elérte, idén pedig várhatólag meg is haladja az 1 milliárd dollárt. Magyarország számára Len­gyelország a legnagyobb kö­zép-európai piac, a magyar ki­vitel 2,3 százaléka irányul oda, és az import 2 százaléka származik onnan. Az idei év első kilenc hónapjában a ma­gyar kivitel tekintetében Len­gyelország a 9., míg a behoza­talban a 12. helyet foglalta el. Üzembe helyezett atom­blokk. A július 1-jén kezdett nagyjavítás befejeztével múlt szombaton üzembe helyezték a csernobili atomerőmű 3. számú reaktorblokkját. Az 1000 mega­watt kapacitású reaktorblokk teljesítménye hétfő reggel 890 megawatt kihasználtságának felelt meg. Hétfőn Ukrajna 14 működő reaktorjából 10 ter­melt áramot. Kozloduji zárási menet­rend: Bulgária késznek mutat­kozik bezárni kozloduji atom­erőműveinek elavult reaktora­it. Erről Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési kérdé­sekért felelő biztosa állapo­dott meg Kosztov bolgár mi­niszterelnökkel. Megfigyelők szerint Szófia azért ment bele most — a korábbi halogatások és feltételszabások után — a négy reaktor bezárásába, mert­ ezzel akarja biztossá tenni, hogy meghívást kapjon a tagsági tárgyalásokra az EU- ba. 54,5 millió tonnás a gabonatermés Oroszország­ban. A tavalyi eredmény 47,8 millió tonna volt, alig több mint fele az előző évinek. A tavalyi termés négy évtizeden alatt a legrosszabb volt Oro­szországban. November elején az orosz gazdasági miniszté­riumban azt mondták, hogy a gabonatartalékok a télen 3,6 millió tonnával elmaradnak a szükségletektől. Az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba 1999. DECEMBER 1.

Next