Háromszék, 1999. december (11. évfolyam, 2818-2842. szám)
1999-12-01 / 2818. szám
H f $ rfitfgcUcu «I.IU.I. & | lar@mszel|| VILÁGGAZDASÁG INFORMÁLIS VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM A Húszaké a jövő A német központi bank elnöke, Ernst Welteke szerint a Húszak csoportja hamarosan felválthatja a Heteket mint a világgazdaság vezető fóruma. A Húszak csoportjának összehívását az idei Hetes csúcsértekezleten határozták el. A csoportba a Heteken kívül a tizenegy legerősebb felzárkózó gazdaságú ország — Argentína, Ausztrália, Brazília, Kína, India, Mexikó, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Dél- Korea és Törökország — tartozik, és az EL, illetve az IMF/ Világbank csoport képviselőivel kerekedik húszra a taglétszám. A Húszak december 16-án Berlinben tartják első értekezletüket, és el kell dönteni, hogy nem válthatná-e fel ez a csoport, mint informális világgazdasági fórum, a Heteket, a Nyolcakat és az összes többit — mondta a Bundesbank elnöke. A Nyolcak csoportja a Hetek és Oroszország, és ezenkívül léteznek még a Tízek, a Huszonnégyek és alkalmilag a Harminchármak — egyik-másik fórum több évtizedes múltra tekint vissza. A közvélemény nem fog odafigyelni egy újabb csoportosulásra, ha az költséges értekezleteket tart, de nem nyújt semmi lényegeset — így indokolta a Húszak csoportjának előtérbe helyezését Welteke. TÁVKÖZLÉS Mobilszolgáltatók panaszai Az európai mobiltelefon-szolgáltatók panaszt tettek az Európai Bizottságnál az Európai Unió (EU) távközlési szabályozása ellen, amely — szerintük — akadályozza a fejlesztést és az elektronikus kereskedelem terjedését. Az EU távközlési biztosához, Erkki Liikanenhez intézett levelében a szolgáltatók szervezete, a GSM Association úgy vélte: méltánytalan az EU távközlési piacát liberalizáló szabályozást egyszerűen kiterjeszteni a mobilcégekre is. A szabályozás szerint, ha egy távközlési társaság megszerzi a piac több mint 25 százalékát, akkor meg kell nyitnia hálózatát a versenytársak számára, és árait a költségeire kell alapoznia. A 140 európai szolgáltatót képviselő GSM Association úgy véli, hogy a vezetékes társaságokra szabott rendelkezések megfojtják, de legalábbis nem jutalmazzák az innovációt. Márpedig a mobilcégek éppen most hatalmas beruházások előtt állnak, jön a harmadik generációs technológia a még gyorsabb adatátvitelre, és a vállalatoknak jogi biztonság kell. A szervezet szerint jó irányban vizsgálódik az európai biztos, amikor azt tervezi, hogy a 25 százalékos piaci küszöböt 50 százalékosra emeli, csak nem lehet 2008-ig várni, amíg az esetleges enyhébb szabályozás a mostani tervek szerint talán életbe lép. Tagjaink közül sok cég három éve még nem is létezett, most pedig évi 155 milliárd dollár a teljes forgalmunk. Az európai piac tavaly 90 százalékkal bővült 120 millió előfizetőre, és az idei ütem legalább ekkora — mondta a szövetség vezetője, a holland Libertel elnöke, Rutger van Basten Batenburg. 4. KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET Millenniumi forduló A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hétfőn miniszteri értekezletet kezdett az amerikai Seattle-ben. A péntekig tartó tanácskozáson Washington állam legdinamikusabban fejlődő városában a WTO 135 tagállamának külkereskedelmi kérdésekben illetékes minisztere, illetve kormánymegbízottja igyekszik közös nevezőre jutni a kereskedelmi korlátok további lebontását célzó újabb — ezúttal „millenniumi fordulónak” nevezett — nemzetközi tárgyalássorozat témaköreit illetően. A Kereskedelmi Világszervezetnek, a WTO-nak biztosítania kell azt, hogy a szegény országok is teljes értékű partnerekként részesedjenek a világkereskedelem révén elérhető nyereségből — ezt hangoztatta a hivatalos nyitóülésen James Wolfensohn, a Világbank elnöke. Wolfensohn felhívta a figyelmet arra, hogy az úgynevezett fejlődő országokból az iparilag fejlett országokba történő iparicikk-exportot átlagosan négyszer akkora vámterhek sújtják, mint az ipari államok egymás közti külkereskedelmét. A fejlődő országok egymás közti külkereskedelmében ennél is magasabb a kereskedelmi akadályok átlagos szintje. Emellett különösen súlyos gond a fejlődők számára a gazdag országok mezőgazdasági protekcionizmusa, a saját élelmiszer-termelőknek nyújtott költségvetési támogatás. A tanácskozáson az „észak—dél” ellentéteken túl az iparosodott világon belüli ellentétekkel is meg kell küzdeni. Az előbbi ügyben a várható viták egyik fő vonulata az lesz, mennyire tekintendő tisztességtelen versenynek a nemzetközi kereskedelemben az a komparatív előny, amit egyes fejlődő országok a termelés költségeinek alacsonyan tartásával — az alacsony munkabérrel, alkalmanként gyermekmunka igénybevételével, a munkavállalói szociális jogok mellőzésével, a környezetvédelmi normák figyelmen kívül hagyásával — érnek el. A másik ügyben az érdekütközések homlokterében az áll, hogy az Egyesült Államok elsősorban saját agrártermékeinek szeretne jobb piaci feltételeket biztosítani a világban. Nyugat-Európa és Japán azonban erősen támogatja saját termelőit, és akár az is nagy elmozdulás lenne, ha ezek az országok elvben beleegyeznének a tárgyalások megkezdésébe az ilyen szubvenciók fokozatos lefaragásának kérdéseiről. Cserébe a jelek szerint azt várnák az amerikaiaktól, hogy az Egyesült Államok visszafogottabb mértékben éljen az “antidömping” büntetővámok eszközével. Az árucikkek és még inkább a szolgáltatások globális kereskedelmének újszerű területe az elektronikus kereskedés, az internetes szolgáltatásnyújtás. Nagyjából egyetértés mutatkozik abban, hogy a számítógépipari termékek és szolgáltatások forgalmazásának vámmentessége a világ által megőrzendő értékek, a technológiai forradalom folytatásának alapfeltételei közé tartozik. Bill Clinton amerikai elnök hétfőn, az értekezlet előestéjén azt szorgalmazta, hogy a köz érdekében korszerűsítsék az internetes üzletkötések jogi szabályozását, megkönnyítve az ilyen jellegű kereskedelmi tevékenység fejlődését, ugyanakkor figyelmet szentelve a fogyasztók érdekvédelmének is. Az elnök közvetlenül nem vesz ugyan részt a WTO miniszteri értekezletének munkájában, de ma ebéddel egybekötött találkozón fejti ki a küldöttek előtt a világkereskedelem liberalizálásával kapcsolatos amerikai álláspontot. Már a hét végén zászlót bontottak a különféle érdekelteket képviselő WTO-ellenes tüntetők Seattle-ben, illetve a világ különböző országaiban. A tanácskozás kezdetekor mintegy 50 ezren vonultak fel a helyszínen. A szakszervezeti vezetők azt várják a megmozdulásoktól, hogy a találkozón kellő mértékben terítékre kerülnek a munkavállalók jogai. De jelen van a környezet- és állatvédőktől kezdve a mezőgazdasági segélyek megszüntetését követelőkig sok egyéb érdekcsoport is. A tiltakozókat talán az egyesíti, hogy sérelmezik: a WTO-nak elsöprően nagy hatalma van a nemzetközi kereskedelmi szerződések terén. Ezrek tüntettek szombaton Párizsban a világ elpiacosítása ellen, amelyért a Kereskedelmi Világszervezetet hibáztatták. A szakszervezeti szervezők szerint legalább 15 ezren vonultak az utcákra „a WTO logikája ellen” tiltakozva, és hangoztatva, hogy „a világ nem árucikk”. Franciaországban összesen mintegy harminc hasonló tüntetés volt szombaton. A genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet a nemzetközi kereskedelem kérdéseinek tárgyalási fóruma. A szervezet célja az áruk és szolgáltatások világkereskedelmét kötelező erejű megállapodásokkal egyszerűbbé, akadálytalanabbá és biztonságosabbá tenni. A WTO-t 1995. január 1-jén hozták létre, addig az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében folytak tárgyalások a nemzetközi kereskedelmet korlátozó vám- és egyéb akadályok csökkentéséről. A WTO rövid idő alatt hatékonyabb nemzetközi szervezetté vált. Azt a tagországot, amely a nemzetközi kereskedelmet akadályozza, választott bíróság az okozott kár kiegyenlítésére kötelezheti, illetve a sértett országoknak büntetővámok kivetését engedélyezheti. Így a WTO idén az Egyesült Államoknak 300 millió dollár büntetővám kivetését engedélyezte az Európai Unióval szemben a banán- és a hormonkezelt hús vitájában. A WTO elé létrehozása óta 180 panaszt terjesztettek be. A WTO legfőbb testülete a kétévente ülésező miniszteri konferencia. A napi ügyeket az Általános Tanács viszi, amelyben a tagállamokat genfi nagykövetük képviseli. A WTO 122 millió svájci frank éves költségvetésből gazdálkodik, és 500 főt foglalkoztat Genfben. Jelenleg 31 ország folytat tárgyalást a Kereskedelmi Világszervezetbe való belépésről, köztük Oroszország és Kína. A belépni akarókat azonban csak akkor veszik fel, ha azok a tagországok megítélése szerint kellő számú kereskedelmi korlátozást építettek le. A WTO-ban valamennyi tagországnak egy szavazati joga van, a döntéseket egyhangúlag hozzák. Az „uruguayi forduló” 1993-ban zárult, de sok fejlődő ország máig sem hozta meg az akkor elhatározott intézkedéseket, és most további felmentést kér az olyan rendszabályok bevezetésének kötelme alól, amelyek csökkentik a hazai termelők mesterséges előnyhöz juttatását. Ez rontja annak esélyeit, hogy Seaittle-ben meg tudjanak állapodni a „millenniumi forduló” témaköreiben. Másfelől ugyanakkor számos ország hangoztatja — a legerőteljesebben éppen a házigazda Egyesült Államok —, hogy a seattle-i értekezleten mindenképpen eredményt kell elérni, nem engedhető a protekcionista tendenciák felerősödése, különösen nem akkor, amikor mintegy 30 új tagjelölt áll sorban a WTO kapujában, köztük az irdatlanul nagy piaci lehetőségeket kínáló Kína. Foglalkoztatási program az EU-ban. Foglalkoztatási egyezménycsomagot hagytak jóvá a hét elején az Európai Unió szociális és foglalkoztatási, valamint pénzügyminiszterei. A csomag három elemből áll, a tizenöt EU-tagország számára a jövő évre iránymutatást adó foglalkoztatási programokból, az idei foglalkoztatási jelentésből és az egyes tagországoknak szóló ajánlásokból. Utóbbiak kiadására az unió történetében most először került sor. Új mélységi rekord. Hétfőn újabb mélységi rekordot állított be az euró a dollárral és a jennel szemben, annak ellenére, hogy a közös európai jegybank (EKB) elnöke ugyanaznap derűlátó előrejelzést adott a valutaunió közös pénzének jövőbeni árfolyam-alakulásáról. Az euró New Yorkban egy időre 1,0041 dollárra, illetve 102,34 jenre gyengült. Wim Duisenberg, az EU-n belüli gazdasági és valutaunió (EMU) közös jegybankjának elnöke mindazonáltal úgy vélekedett, hogy az euró az EMU-övezetre jellemző árstabilitás, a javuló Röviden növekedési kilátások és az eurózóna kedvező mértékű folyómérlegtöbbletének hatására erősödni fog. Duisenberg közölte, hogy az EU-bizottság előrejelzése szerint az euróövezet gazdasági növekedése két éven belül meghaladja az Egyesült Államokét. Lengyel—magyar kereskedelem. A lengyel—magyar kereskedelmi forgalom 1994— 98 között megháromszorozódott, s tavaly csaknem elérte, idén pedig várhatólag meg is haladja az 1 milliárd dollárt. Magyarország számára Lengyelország a legnagyobb közép-európai piac, a magyar kivitel 2,3 százaléka irányul oda, és az import 2 százaléka származik onnan. Az idei év első kilenc hónapjában a magyar kivitel tekintetében Lengyelország a 9., míg a behozatalban a 12. helyet foglalta el. Üzembe helyezett atomblokk. A július 1-jén kezdett nagyjavítás befejeztével múlt szombaton üzembe helyezték a csernobili atomerőmű 3. számú reaktorblokkját. Az 1000 megawatt kapacitású reaktorblokk teljesítménye hétfő reggel 890 megawatt kihasználtságának felelt meg. Hétfőn Ukrajna 14 működő reaktorjából 10 termelt áramot. Kozloduji zárási menetrend: Bulgária késznek mutatkozik bezárni kozloduji atomerőműveinek elavult reaktorait. Erről Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési kérdésekért felelő biztosa állapodott meg Kosztov bolgár miniszterelnökkel. Megfigyelők szerint Szófia azért ment bele most — a korábbi halogatások és feltételszabások után — a négy reaktor bezárásába, mert ezzel akarja biztossá tenni, hogy meghívást kapjon a tagsági tárgyalásokra az EU- ba. 54,5 millió tonnás a gabonatermés Oroszországban. A tavalyi eredmény 47,8 millió tonna volt, alig több mint fele az előző évinek. A tavalyi termés négy évtizeden alatt a legrosszabb volt Oroszországban. November elején az orosz gazdasági minisztériumban azt mondták, hogy a gabonatartalékok a télen 3,6 millió tonnával elmaradnak a szükségletektől. Az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba 1999. DECEMBER 1.