Háromszék, 2000. február (12. évfolyam, 2867-2891. szám)

2000-02-01 / 2867. szám

a­ famelicii napilap B 'K Krimsuk_________________________________ A Haider-dilemma Bár nagy veszélyeket rejt magában az a lehetőség, hogy Jörg Haider bekerül a hatalomba Ausztriában, lehet, hogy a külföldi kormányok hangos tiltakozó reak­ciói éppen az ellenkező hatást érik el: nem gyengítik, hanem erősítik a szélsőséges politikus pozícióit — véli a Corriere della Sera. Az olasz lap emlékeztet arra, hogy Ausztria — ellentétben Németországgal — soha nem számolt el igazán saját lelkiis­meretével, azzal, hogy milyen felelősséget visel a nácizmus tetteivel kapcsolatban. Németországban ezért elképzelhetetlen, hogy egy Haider-féle politikusnak esélye legyen a kormányrúdhoz kerülni. Ausztriá­ban tehát objektív tényezők húzódnak meg a legutóbbi fejlemények hátterében, pél­dául az, hogy az ország újfajta problé­máit képtelenek megfelelően kezelni, s évtizedekig két nagy párt megingathatat­lan uralkodása tartotta mozdulatlanságban a társadalmat. Ebben az értelemben tehát a Haider-tényező egyfajta lázadásnak is a kifejeződése — fejti ki a lap kommentáto­ra. A Corriere szerint ugyanakkor hiba len­ne „fasisztának” vagy „nácinak” minősíte­ni Haider pártját, mint ahogy az antisze­mitizmus kirobbanásának sincs valós ve­szélye. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a szélsőséges politikus most éppen máso­kat akar megtenni bűnbaknak, s így nagyon is veszélyes távlatokkal fenyeget. Felmerül azonban a kérdés: kizárólag gyakorlati szempontból tekintve a dolgot, nem üt-e vissza bumerángként a külföldi kormányok hangos tiltakozása? Ezek a re­akciók ugyanis ahelyett, hogy gyengítenék, éppen ellenkezőleg, erősíthetik Jörg Haider pozícióit, hiszen mindenfajta, öt bíráló külső megnyilatkozást az ország bel­­ügyeibe való beavatkozásnak tüntetnek fel. Márpedig az európai politikai erők célja nem az, hogy szavakkal „mentsék meg saját lelküket”, hanem hogy valóban megakadályozzák Haider csúcsra jutását. A szerző azonban elismeri, hogy ne­héz választ adni erre a kérdésre, hiszen mindig az adott helyzet sajátosságai dön­tik el, mi a helyes válaszlépés: nyilváno­san kell-e szembeszállni egy-egy veszélyes politikai jelenséggel (kockáztatva, hogy ezzel még nagyobb reklámot csapunk neki, felerősítve hatását), vagy éppen ellenkező­leg, nem szabad „komolyan venni". Utóbbi viszont azzal járhat, hogy esetleg alábecsül­jük a veszélyt, s megengedjük, hogy a szél­sőséges politikai csendben, „fű alatt” fejlődjék. „A fasiszta erők gyakran jutnak hatalomra éppen e konzervatív szkepticiz­mus miatt, amely ösztönösen is hajlamos alábecsülni a veszélyeket.” ELFELEJTETT MÚLT A politika Rambója „Ausztriában nem volt polgári forradalom, feudális országról van szó, amely rövid időn belül összeomlik” —­ fogalmazott Klaus Ottomeyer, a klagenfurti egyetem pszichológiaprofesszora, aki a francia Liberation és a spanyol El Mundo napilapnak adott közös interjújában nyilatkozott a „Haider-jelenségről”. Ottomeyer arra alapozta történelmi és politikai-pszicho­lógiai fejtegetéseit, hogy az osztrák társadalom feudális beál­lítottságát vetíti ki Haider személyére. A professzor szerint „Haider olyan sztár, mint a Rambo-filmek főhőse vagy mint egy élsportoló. Pártja egyik régebbi reklámfilmje közvetle­nül a Stallone-filmeken alapult. Haider a politika Rambója, mivel a gyermeki érzelmekre alapoz. Tény, hogy kedvenc témája a pedofilok elleni harc. Követőiben erős az a tudat, alatti érzés, hogy ők is megfontolt gyermekek, akiknek semmi önbizalma nincs. " Ennek egyik történelmi oka — Ottomeyer szerint — az, hogy „a második világháború után Ausztriát hivatalosan a nemzetiszocializmus áldozatának kiáltották ki a szövetségesek. Mindenki tudatában volt annak, hogy ez hazugság, de hozzászoktunk, hogy együtt éljük ezzel a ha­zugsággal. A bűnösök a németek voltak. El akartuk felejteni, hogy az osztrákok szép számmal voltak jelen a náci bűnösök között. Teljesen elfelejtettük a múltat" — fogalmazott Ottomeyer. HOLOKAUSZT-EMLÉKNAP Bundestag-ülés, emlékműépítés A náci haláltáborok felszabadulásá­nak 55. évfordulója alkalmából rende­zett csütörtöki németországi parlamen­ti megemlékezésen Elie Wiesel Nobel­­békedíjas költő, az auschwitzi haláltá­bor túlélője a Bundestag szónoki emel­vényén imát mondott a meggyilkoltak emlékére. Rövid beszédében különösen fontosnak nevezte a fiatal nemzedékek felvilágosítását a náci uralom idején történtekről. „Egyetlen nép, egyetlen ideológia, egyetlen rendszer sem oko­zott egy másik népnek ennyi szenvedést és megaláztatást ilyen rövid időn belül, mint az önök népe az enyémnek " —­mondta Wiesel. Egyúttal felhívta a Bun­destagot, hogy az évforduló alkalmából kérjen bocsánatot a zsidó néptől. A parlamenti ünnepség után a közel­ben fekvő területen, a Brandenburgi ka­putól délre jelképesen megkezdődött a központi holokauszt-emlékmű építése. A náci uralom idején elpusztított európai zsidókra emlékeztető komplexum helyén lelepleztek három nagyméretű táblát, amelyek a tervezett emlékmű részleteiről adrnak tájékoztatást. Peter Eisenman ame­rikai építész elképzelése szerint 2700 darab, egyenként 2,4 méter magas be­tonoszlop emlékeztetne a meggyilkolt áldozatokra. A mintegy 20 hektáros te­rületen a holokauszttal foglalkozó könyvtár, valamint dokumentációs központ is helyet kapna. Jóllehet a Bun­destag tavaly júniusban jóváhagyta az­ emlékmű tervét, az építkezés a kormány és a berlini szenátus között folyó vita miatt várhatóan csak jövőre kezdődik, s legkorábban 2003-ban fejeződik be. Épülő emlékmű. Egy német újságírónő, Lea Rosh (felvételünkön, mellette Peter Eisenman építész) 1987-ben vetette fel az európai zsidóság berlini emlékművé­nek gondolatát. A háttérben a betonoszlopok. Fotó: Reuters/Fabrizio Bensch Ehe Wiesel Fotó: AP/Jockel Finck Törökországi örmény földek Az Örmény Titkos Hadsereg, az ASALA „eltökélten folytatja harcát” a Törökországban lévő örmény földek visszaszerzéséért. Ezt tartalmazza az a közlemény, melyet a szervezet megalapításának 25. évfordulója alkalmából adtak ki Jerevánban. — Nem fogadjuk el, hogy földünket mindörökre elvesz­tettük, s harcunkkal tápláljuk népünknek a győzelembe ve­tett hitét — hangoztatta az ASALA. A szervezet egyben jelezte: „naivnak” tartja azt a követelést, hogy Törökország ismerje el, népirtást követett el az örmények ellen 1915- ben. (Az akkori mészárlások során az örmények szerint 1,2—1,3 millió ember halt meg, míg török oldalról 300 ezernyi áldozatról beszélnek, de elvetve, hogy az esemé­nyek népirtást jelentettek.) A titkos örmény szervezet sze­rint a népirtás elismerése politikai kérdés, s egy ilyen kér­dés csak az erőviszonyok függvényében oldódik meg. Az ASALA a ’80-as évek második fele óta alig hallatott ma­gáról, addig viszont tagjai számos merényletet követtek el török diplomaták, képviseletek ellen Európában és Észak-Amerikában. A marxista-leninista ihletésű, állítása szerint az öm­ények ellen elkövetett török népirtás megbosszulására 1975-ben alakult cso­­portot Agop Agopian hozta létre—ő 1988-ban Athénben gyilkosság áldozata lett. Szakértők szerint a csoporthoz annak „fény­korában" 5—10 ezer ember tartozott, de mostanra már csak ma­roknyi elszánt tagra és néhány száz szimpatizánsra olvadt száma. Az ASALA leglátványosabb akcióit 1982-ben, 1983-ban követte el: egy kommandója az ankarai repülőteret támadta meg (10 halott, 72 sebesült), majd egy másik csoportja a franciaországi Orly repülőtéren robbantott bombát (8 halá­los, 55 sebesült áldozat). Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László­ ­. VILAGFIGYELO OSZTRÁK KORMÁNYALAKÍTÁS Szövetség az ördöggel? A belga sajtóból elsőként a tekintélyes liberális Le Soir indított nagy, átfogó támadást az Osztrák Szabadságpárt kor­mányra kerülése ellen. A nagy formátumú lap hét végi számában teljes oldalon fog­lalkozott Jörg Haider pályafutá­sával, nézeteivel, az osztrák po­litikai szerkezet sajátosságaival, az elmaradt nácitlanítással, a saj­tónak a külföldi nyugtalanságra való reagálásával, és ami ritkán fordult elő, főszerkesztői vezér­cikket is közölt. Guy Duplat eb­ben azt írta, hogy Haider pártjá­nak kormányra kerülése botrá­nyos dolog lenne, és ezt Európá­nak és Belgiumnak egyértelmű­en ki kell mondania. „Ausztria lenne az unió első olyan tagja, amely befogad kormányába egy demagóg és populista pártot, amelynek vezére nyíltan antisze­mita és Európa-ellenes kijelen­téseket tett.” Haider a Le Soir fő­­szerkesztője szerint a francia Le Pen politikai klónja, zsigerileg idegengyűlölő, aki a közvéle­mény legalantasabb ösztöneire apellálva érte el sikerét. Ráadá­sul olyan országban emelkedett magasra, amely sohasem törölte ki emlékezetéből a nácizmus ter­jedésében játszott szerepét. „Franciaországban a Nemzeti Front, Belgiumban a Flamand Blokk az Osztrák Szabadság­­párthoz hasonlóan annak kö­szönheti felemelkedését, hogy a demokratikus pártok nem adnak választ a társadalom bizonyos válságjelenségeire "—mutat rá. I­­a európai nyomással sem sikerül megakadályozni a néppárti— szabadságpárti kormány létrejöt­tét, akkor Európa egységes fellé­pésével ki kell nyilvánítani, hogy „Európa teljesen elutasítja a karinául kis Führer nézeteit ”. A vezércikk mellett közölt in­terjúban Jean Kahn, a fajgyűlölő és idegengyűlölő jelenségek euró­pai megfigyelő központjának elnö­ke Ausztria „ népi tudatalattijának mélyén "véli felfedezni Haider vá­lasztási sikerének titkát. „Ausztriá­ban elkövették azt a hibát, hogy nem tettek meg mindem ennek a tudatalattinak a kitörléséért, nem végeztek igazi nácitlanítást.” Az osztrák történelemkönyvekben Ausztria még mindig Hitler első ál­dozataként szerepel, holott az oszt­rákok tárt karokkal fogadták a ná­cik bevonulását. Kahn bízik abban, hogy Wolfgang Schüsselt meg le­het győzni arról, ne szövetkezzék az ördöggel. 2000. FEBRUÁR 1. ­ Az elmúlt hét magyar belpoliti­kai életének legnagyobb eseménye a Fidesz elnökségében történő vál­tozás volt. 476 igen szavazattal, el­­lenvoks és tartózkodás nélkül vá­lasztotta meg a választmány pártel­nöknek Kövér Lászlót, a titkosszol­gálatok felügyeletével megbízott mi­nisztert, döntve a pártelnöki, vala­mint a miniszterelnöki poszt szétvá­lasztásáról... I Orbán Viktor, a leg­nagyobb kormányzó párt elnöke, mi­niszterelnök a párt és a kormány ügyeinek elmúlt másfél évbeni „összefonódásával” magyarázta a szétválasztás szükségességét. I D r­á m­a­i hangú beszé­dében a mi­niszterelnök k­i­fej­tette, hogy ideje szembenézni ama ténnyel, miszerint a Fidesz népszerűsége az elmúlt időszakban érzékelhetően csökkent­... " Orbán Viktor személy szerint nehéz döntésnek nevezte a két, egyebekben teljes embert kívá­nó poszt­ szétválasztását, s mint fej­tegette, nem is vállalná ezt a hálátlan lépést, ha szemernyi kétsége is lenne a Fidesz -­ Magyar Polgári Párt sze­mélyiségének kialakulásával kap­csolatban... ) Megválasztása után Kövér László közölte: még nem mond le titokminiszteri tisztségéből, megvárja, amíg Orbán kormányfő hivatalosan is kéri felmentését. • Orbán Viktor egyébként a hét elején ül le tárgyalni a Fidesz új elnökével, s akkor vitatják meg a felmentésé­vel kapcsolatos elképzeléseket is, s beszélnek a kinevezendő új minisz­ter személyéről... • A politikai pár­tok a miniszterelnöki és a pártelnö­ki poszt szétválasztását nem kom­mentálták, a pártvezetők nyilatkoza­tukban „a Fidesz belügyének” tekin­tették a kérdést. Egyetlen kivétel mégis akadt, Kovács László, a leg­nagyobb ellenzéki párt, az MSZP elnöke, nem tagadva meg a Fidesz bizonyos vezetőivel szemben táp­lált­­jóindulatát”, kiemelte, hogy sze­ntély szerint csak örülni tud Kövér napirenden­ lévő lemondásának, „jobb, ha nem egy indulatoktól vezé­relt, láthatóan gyűlölködésre hajlamos személy kezében vannak a titkosszol­gálatok. ..” . Közben a Fidesz-válasz­­tásokkal párhuzamosan a rendkívül aktív Stumpf István kancelláriaminisz­ter a kabinet átalakításával kapcsola­tos elképzeléseit is körvonalazta né­hány átiratban, kivíva a legnagyobb ko­alíciós partner, Torgyán József é­les bí­rálatát.­­ A Független Kisgazdapárt elnöke, mezőgazdasági és vidékfej­lesztési miniszter Stumpf elképzelése­ire reagálva elmondta, hogy a közös kormányzati struktúra ilyen egyolda­lú átalakítását nem hajlandó tudomá­sul venni (!). Az az el­képzelés ugyanis, hogy a teljes Fidesz-elnökség kapjon helyet a kabi­netben, de ugyanakkor rekesszék ki a két koal­íciós párt elnökét, Dávid Ibo­lyát és Torgyán Józsefet. Torgyán sze­rint ez az álmok világába tartozik, s egyetlen kérdést vet fel, hogy a Fidesz eg­edül kíván-e az elkövetkezőkben kormányozni.­­ A rendkívül agilis Torgyán vasárnap egy másik fórumon is üzenetet küldött koalíciós­ partne­reinek, elmondta ugyanis, hogy ő Kö­vér Lászlóval akkor sem tudna egyez­tetni, ha akarna, mivel koalíciós párt­elnökként az ő tárgyalópartnere Or­bán Viktor kom­ányfő. • Torgyán ezek után azt fejtegette, hogy a Független Kisgazdapárt és­ a Fidesz — Magyar Polgári Párt igenis riválisok, hiszen mindketten meg szeretnék nyerni a kö­zelgő 2002-es választásokat.­­ Tor­gyán József szerint ez nem jelenti a koalíció megszűnését, sőt, reményei szerint hasonló lesz a koalíció össze­tétele a szóban forgó választások után is, de a kisgazdapárt lesz majd a veze­tő kormányerő!...­­ A MÁV Rt. és a vasutas-szakszervezetek között folyó tárgyalásokon vasárnap késő estig sem született megállapodás, így továbbra is valószínűnek tűnik, hogy február 1-jétől újabb általános munkabeszün­tetésre kerül sor, újra leállnak a vona­tok, és a vasúttársaság így is tetemes veszteségei tovább növekednek... Magyar tükör Bogdán László rovata

Next