Háromszék, 2000. április (12. évfolyam, 2919-2942. szám)

2000-04-01 / 2919. szám

2. Kányádi Sándor Párizsban Kányádi Sándor verseinek önálló francia nyelvű kötetét mu­tatták be a Párizsi Magyar Intézet rendezvényén a költő jelenlétében. A kötet a belga Acanthe Kiadó gondozásában jelent meg. A magyar kultúra párizsi otthonában minap tartott esten, amely a több mint harminc éve működő Költők Klubjának rendezvénye volt, jelen voltak a fordítók: Claire-Anne Mágnes és Huszár Magda, s fellépett Sipos Mihály, a Muzsikás együttes hegedűse. Jean-Luc Moreau Kányádi Albert Camus emlékének ajánlott versét adta elő. Francia költőtársak Kányádi több versé­nek elszavalásával lepték meg az érdeklődő francia közönséget. Ezzel az esttel zárult a Magyar Intézet Költők tavasza című rendezvénysorozata. Basescu újabb botrányos kijelentése Traian Basescu az igazságszolgáltatás legsötétebb időszaká­nak nevezte kormánybeli társa, Stoica miniszterkedését. A vita és a vád mögött, miszerint Stoica alárendelné az igazságügyet a politikának, az húzódik meg, hogy az igazságügy-minisztérium kérte Liviu Mera demokrata párti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert bűntényt bizonyítottak rá. Osztják a gazdajegyeket Hétfőtől Bukarestben és 15 megyében kezdetét veszi a gazda­jegyek postázása. A megyék zömének még egy hetet kell várnia a gazdajegyek kiosztására. Lejárt a kereskedelmi határidő Lejárt a határidő, ameddig a kereskedőknek új elektronikus kasszagépekkel kellett felszerelniük üzleteiket. A gépek azon­ban olyan sokba kerülnek — a legolcsóbb ára is 109 dollár —, hogy mindössze százezer kasszagép kelt el, holott legalább 700 ezret kellett volna vásárolniuk a kereskedőknek. Minisztériumi illetékes nagy pénzbírságokat és az üzletek bezárását helyezte kilátásba azoknak, akik nem teljesítették az előírásokat. Az új gépek a pontosabb nyilvántartást teszik lehetővé. Felrobbantott gépkocsi Temesváron Két személy meghalt, ketten pedig súlyos sérüléseket szen­vedtek, amikor Temesváron tegnap hajnalban felrobbant egy sze­mélygépkocsi, amelynek sofőrje a rendőrök elől próbált mene­külni. Az első jelentések szerint a városban éjfél után nem sok­kal egy rendőrautó üldözőbe vett egy nagyon nagy sebességgel haladó személyautót. Az üldözött Alfa Romeo típusú gépkocsi már a városból Arad felé kivezető úton száguldott, amikor egy pokolgép robbanása szétvetette. Az autóban négy fiatal férfi uta­zott. A rendőrök és tűzszerészek egyelőre nem tudták megállapí­tani, hogy a pokolgépet a gépkocsiban utazók szállították, vagy valaki más szerelte be az autóba. A történtekről beszámoló Mediafax hírügynökség szerint a négy aradi illetőségű fiatal állí­tólag gépkocsicsempészéssel foglalkozott. Üzletelés szekus dossziékkal Az országban valóságos kereskedelem folyik a titkosszol­gálatok munkatársai által forgalmazott egykori szekuritáté­­dossziékkal — jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) volt igazgatója, a Román Nemzeti Párt elnöke. Magureanu szerint az idei választási kampányban mind a kormányon lévők, mind az ellenzék beveti az ellentábor személyiségeit érintő egykori „szekus­­dossziékat". Az egykori kémfőnök­ síkraszállt azért, hogy állítsák le a titkos akták tartalmának kiszivárogtatását, mert az árt Románia külföldi megítélésének. A hírhedt politikai titkosrendőrség által összeállított megfigyelési dossziék egy része hamarosan átkerül az RHSZ irattárából az akták tanulmányozására törvény által felállított bizottsághoz. A bizottság azt tervezi, hogy átvilágítja az idei parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteket. KARCSÚ KORMÁNY: 602 személy helyett e héttől a kormány munkaapparátusa 297 alkalmazottat számlál. A kor­mányfő munkaapparátusában 16 személy maradt, az állam­miniszteri tanácsosi tiszteket felszámolták, a legtöbbet a kor­mányfőtitkárságon, ahol a 280 alkalmazottból 104 maradt. A kabinet ellenőrző ügyosztályán a 38-ból 18 tisztség maradt. Felszámolták a parlamenti kapcsolatokkal és a szociális pár­beszéddel foglalkozó ügyosztályokat. Ezeket a Gazdasági és Pénzügyi Koordinációs Tanácshoz utalták át. A közönségtájékoztató ügyosztályt egyesítet­ték a szóvivői és sajtókapcsolatokkal megbí­zott ügyosztállyal, a háromból lett a kommu­nikációs ügyosztály, ahol 30 helyett 14 alkalmazott dolgozik. Az átszervezés a nemzeti kisebbségek védelmével foglalko­zó ügyosztályt érintette a legkevésbé, ott a 28 állásból kettőt számoltak fel. A határokon túli románokkal való kapcsolato­kat fenntartó ügyosztály 1­1 személyt foglalkoztat. Felszámolták a miniszterelnök beiktatásakor szabad 45 ál­lást, és a magas rangú tisztségviselők száma 32-ről 17-re csökkent. (Rompres) ÁLLAMELNÖKJELÖLTEK ÁTVILÁGÍTÁSA. Ioan Moisin parasztpárti szenátor törvényjavaslatot terjesztett a felső­ház vezetősége elé, mely értelmében az államelnök-jelölteknek nyilatkozatot kell tenniük arról, együttműködtek-e a sze­­kuritátéval. A nyilatkozatnak azt is tartalmaznia kellene, hogy nem voltak-e a milícia kollaboránsai, tagjai voltak-e a Román Kommunista Pártnak, és abban milyen tisztséget töltöttek be. (Románia liberă) SZESZ ÉS ADÓ. Az alkoholgyártók töméntelen államadós­ságát engedte el, illetve adott azok kifizetésére új és új­ határidő­­ket a pénzügyminisztérium, s ezért több milliárd lejes bevételtől esett el a kincstár — írja az Adevărul. Remeş fi­náncminiszter elismerte, hogy a parlament egyes tagjai igen hatékonyan jártak közbe az alkohol­ipar ilyenszerű támogatása érdekében. Különben az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az alkoholpiac 70 száza­léka fekete jobb esetben szürke, s azokat az égadta világon sen­ki sem adóztatja. ÖTLET. Valeriu Tabără azzal a javaslattal állt elő, hogy a magyar kormány adja vissza a Gojdu Alapítvány teljes vagyo­nát, cserébe a román kormány juttassa vissza az erdélyi magya­rok javait. (Transilvania Jurnal) ŐRSÉGVÁLTÁSRA KÉSZÜLNEK A LIBERÁLISOK. Mircea Ionescu Quintus liberális pártvezér bejelentette, ha man­dátuma lejár, székébe Valeriu Stoicát, jelenlegi ügyvezető alelnö­­köt ajánlja. (Adevărul) Belföld Hírsaláta ru|0|ciitii uttplinp ^ ^ trsmsiek KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR OKTATÁSI FÓRUM Végső cél a magyar egyetem Kötő József men­ügyi államtitkár Budapesten a Kárpát-medencei magyar oktatási fórum tegnapi nyitónapján tartott előadásában elengedhetetlennek tartotta a romániai magyar tankönyvkiadó létrehozását, akár román és magyar szubvencióval. Pokorni Zoltán, a magyar oktatási minisztérium vezetője egyetértett vele. A román tanügyi államtitkár rámutatott: a román iskolák 1­8. évfolyamán biztosított a magyar nyelvű tankönyvellátás, a felsőbb osztályokban viszont gyakran akadozik, mivel az alacsony pél­dányszám miatt a kiadóknak nem éri meg lefordítani a könyveket. A közoktatás területén bekövetkezett reformokat ismertetve Kötő József a minőségi szakoktatás biztosítását sürgette. Ilyen képzés­ben jelenleg a román diákok 4,9 százaléka vesz részt, a kisebbsé­gek körében ez mindössze 2,2 százalék. Kötő kiemelte a számító­­gépes infrastruktúra fejletlenségét, a krónikus számítógéphiányt, valamint a területi aránytalanságokat. A román felsőoktatás hely­zetéről szólva elmondta: 16 122 magyar ajkú diák, az összhallgatók 3,9 százaléka tanul állami és magán felsőoktatási intézmények­ben. Úgy vélte: az anyanyelvi oktatás teljes spektrumát kell kiala­kítani, végső célnak az önálló magyar egyetem megteremtését ne­vezte. Álláspontja szerint az állami és magán oktatási szférának egymást kiegészítve kell működnie. Szavaiból kiderült: az erdélyi magánegyetemi képzési tom­áknak az anyaországi állami egyete­mekkel azonos állami támogatásban kellene részesülniük, hogy a magyar ajkúak ne a többségi állam nyelvén oktató intézménybe iratkozzanak be. Kötő József tájékoztatása szerint jelenleg Romá­niában összesen 1322 önálló magyar tannyelvű és csaknem 1100 magyar tagozattal rendelkező intézmény működik. Magyar nyel­ven mintegy 197 ezer diák tanul, ez az összlétszám 4,67 százalé­ka. Pokorni Zoltán a tanácskozás szünetében az MTI kérdésére elmondta: egyetért és szintén elengedhetetlennek tartja a romániai magyar tankönyvkiadó létesítését. Az előkészületek megtörténtek, a 100 százalékig állami tulajdonú Nemzeti Tankönyvkiadó e cél­lal már vásárolt könyvkiadót Romániában — tette hozzá. Kötő József képzési támogatással kapcsolatos felvetésére reagálva úgy vélekedett: az újonnan létrejövő felsőoktatási intézmények akkreditációja a romániai szabályok értelmében leghamarabb hat év múlva várható. Hangsúlyozta: addig és azután is jelentős források­ra van szükség, az alapműködés és a fejlesztés finanszírozásához a magyar kormány hozzájárul. Ez nem azt jelenti, hogy egy egye­temi költségvetést kellene adni, Kötő József felvetését még tisz­tázni kell — jelezte. A szaktárca vezetője előadásában az eltelt másfél év legjelentősebb oktatáspolitikai eredményei közül a Már­ton Áron Szakkollégium fejlesztését emelte ki, amely Budapest mellett Debrecenben, Pécsett és Szegeden segíti a határon túli ma­gyarok tanulmányait. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a Hatá­ron Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány létrehozását, amely az idei évben 750 millió forinttal gazdálkodhat, felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdte működését a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottsága. Feladatként jelölte meg a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ fejlesztését, hogy az a jövőben a diplomák honosítása mellett a magyar ekvivalenciapolitikát is kialakíthassa. (MTI) Dávid Ibolya Bukarestben Dávid Ibolya magyar igaz­ságügy-miniszter, aki Bukarest-­­ ben részt vesz a közép- és ke­let-európai országok korrupció­­ellenes tanácskozásán, román kollégájával, Valeriu Stoicával is találkozott, és a Tisza vízgyűj­tő-medencéjének aktuális kör­nyezetvédelmi kérdéseiről tár­gyalt. Magyarország egyelőre, nem indított bírósági eljárást sem a nagybányai Aurul ro­mán—ausztrál bányavállalat, sem pedig annak tulajdonosai, a román állam, illetve az auszt­rál Esmeralda cég ellen—mond­ta Dávid Ibolya. Román kollé­gájának kifejtette, hogy „a szo­cialista építmények szavatos­sága lejárt”, és egyre több rendkívül veszélyes hatás éri vizeinket. A román félnek mielőbb át kellene tehát vizs­gálnia a fokozott veszéllyel járó üzemek tevékenységét, s azt, hogyan szüntethetők meg, illetve hogyan előzhetők meg a hasonló környezeti károso­dások. — Örvendek — mondta —, hogy megkezdődtek a tár­gyalások az EU és Románia között, de tudni kell, a csatla­kozás kötelezettségekkel is jár. Az unió egyik legfontosabb alapértéke a környezetvédelem, amiért nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindany­­nyian felelősek vagyunk—han­goztatta Dávid Ibolya. Romá­niának a környezetvédelem terén 300 jogszabályt kell még átvennie az uniótól, s mintegy húszmilliárd euróra lenne szük­sége, hogy környezeti prob­lémáit megnyugtatóan rendezze — jelentették be a napokban Bukarestben. Egy másik jelen­tés szerint a máramarosi szeny­­nyezéseket vizsgáló uniós szak­­bizottság jelentése csak őszre készül majd el. Tovább folyta­tódott a Greenpeace nemzetkö­zi környezetvédő szervezet meg­mozdulásainak sorozata Mára­­marosban és környékén. Az ön­kéntesek bejárják az egész térsé­get, sorra felkeresve a talaj- és levegőszennyező ipari és bányá­szati létesítményeket. Eddigi ta­pasztalataik alapján megdöbben­tőnek tartják, hogy a fémtisztító derítők lakott területeken vannak. ORSZAG-VILAG 2000. ÁPRILIS 1. Kemény kéz kell az oroszoknak Oroszország lakosságának csaknem fele teljes politikai kur­zusváltást tart szükségesnek a Jelcin-korszak lezártával, míg harmada úgy véli, hogy az irányvonal megőrzése szükséges, sok­kal hatékonyabb irányítás mellett. Az ÁRPI orosz közvélemény­­kutató intézet tegnap Moszkvában nyilvánosságra hozott felmé­rése az elnökválasztást követő várakozásokkal foglalkozott el­sősorban. Az adatok szerint a megkérdezettek 42 százaléka véle­kedett úgy, hogy Oroszországban mindig is szükség van a „kemény kéz” politikájára, s további 30 százalék foglalt úgy állást, hogy éppen most van szükség a hatalom egy kézben való összpontosítására. Csak 17 százalék ítélte károsnak a hatalom ilyen nagyarányú koncentrációját. 1 Új nemzetbiztonsági stratégia Oroszország fejlődésének jelenlegi szakaszában az ország nemzetbiztonsága szempontjából a belső fenyegetések a megha­tározóak —jelentette ki Szergej Ivanov, az orosz nemzetbizton­sági tanács titkára. Ivanov — akit sokan esélyesnek tartanak a belügyminiszteri posztra az új orosz kormányban — a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap tegnapi számában közölt interjúban ismertette a közelmúltban elfogadott biztonságpolitikai koncepció új elemeit, azt hangoztatva: a fenyegetések rangsoro­lása nem változott, a különböző veszélyforrások szintje és nagy­sága azonban igen. Friss erők a Balkánra Ken Bacon, a Pentagon szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok Koszovóba újabb felderítő csapato­kat, Macedóniába pedig harckocsikat és ágyúkat vezényel. A lé­pést az indokolja, hogy Szerbia déli részén fokozódott az albán ellenállók tevékenysége, és ennek nyomán az egész térségben nö­vekszik a feszültség. Koszovóba 125 felderítő katonát küldenek Németországból. Az lesz a feladatuk, hogy a koszovói—szerb határ mentén járőrözzenek, és megakadályozzák a szerb—albán össze­csapásokat. Macedóniába 14 harckocsit és hat tüzérségi löveget irányítanak át — esetleges támadás elrettentésének nyomatékosí­tása végett — a szükséges kezelőszemélyzettel együtt.­ ­ Nem lesz Tiso-szobor Megszüntették az eljárást a Zsolnán (Zilina) felállítani terve­zett Tiso-emléktábla ügyében, mert a városi önkormányzat a til­takozások hatására végül lemondott arról a szándékáról, hogy ily módon adózzon a háborús bűnökért kivégzett Jozef Tiso em­lékének. A Hitler csatlósállamakért 1939—1945 között fennállt első szlovák állam elnökének a magyarellenes kirohanásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt elnöke, Ján Slota vezette zsol­nai önkormányzat akart emléktáblát állítani. A terv azonban bel­földön és külföldön egyaránt nagy ellenkezést váltott ki, így az önkormányzat végül elállt szándékától. Békét földért Az izraeliek több mint kétharmada támogatja már az egyol­dalú katonai kivonulást Dél-Libanonból. A Maariv című izraeli napilapban tegnap megjelent felmérés adatai szerint a megkér­dezettek 68 százaléka kedvezően fogadná a kivonulást. Ugyanez az adat március elején 61, két hónappal korábban 56 százalék volt. A kivonulást ellenzők aránya a március eleji 31 százalékról 24 százalékra csökkent. A megkérdezettek nyolc százaléka úgy nyilatkozott: nincs véleménye. Ellentmondásos módon azonban egyre többen vannak, akik a kivonulást kedvezően ítélik meg, az izraeliek mégis úgy vélik, hogy az nem hoz majd nyugalmat Iz­rael északi határán a Bejrúttal és Damaszkusszal való megegye­zés hiányában. (Az MTI híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: B. Kovács András Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet

Next