Háromszék, 2000. május (12. évfolyam, 2943-2968. szám)

2000-05-02 / 2943. szám

KÖZÉLET SEPSISZENTGYÖRGY Expo 2000 Új általános kiállítással és vásárral gazdagodnak a Szentgyörgy-napok. Idén május 5—7-e között a sportcsarnok­ban már hagyományossá vált Szentgyörgy Expo mellett a kecs­keméti Piac Marketing Üzletközpont és a helybeli Mediorg Kft. szervezésében, az ITD Hungary magyar befektetési és kereske­delemfejlesztési közhasznú társaság támogatásával a városköz­pontban Sepsiszentgyörgyi Expo 2000 címmel rendeznek kiállí­tást. A szervezők hatvannál több céggel kötöttek szerződést — tudtuk meg Ördög Lajos­tól, a Mediorg ügyvezetőjétől —, me­lyek fele magyarországi, kettő olasz, a többi székelyföldi. A Szak­­szervezetek Művelődési Házának előcsarnokában, márványter­mében és tánctermében élelmiszeripari, gyógyászati cikkeket, kiskerti gépeket, nyílászárókat, fémtechnikai termékeket, búto­rokat, az épület előtt, az árkádok alatti részen és még két, egyen­ként 50 négyzetméteres pavilonban építőanyagokat, dísznövé­nyeket,­­cserjéket,­­fákat, valamint autókat — Skoda, Ford, Da­cia, Suzuki — állítanak ki. Lesz tombola cs,sör-, pálinka-, (olasz, magyar, román) borkóstoló is. Az ASIMCOV üzletember-talál­kozót szervez, melynek kiemelt meghívottja, dr. Király László György, a Bács-Kiskun megyei APEH vezérigazgatója a kettős adózás elkerülésének lehetőségeiről tart előadást. (Szekeres) KÁLVIN TÉR Kísérleti körforgalom A sepsiszentgyörgyi polgár­mesteri hivatal kérésére a közlekedésrendészet nemrég el­készítette a Kálvin tér és a kör­nyező utcák forgalomrendezési tervét. A forgalomváltozásra mintegy két héttel ezelőtt került sor, ám rövid életűnek bizonyult: alig egy hét után ismét módosí­tani kellett. Albert Álmos polgár­mester elmondta, a közleke­désrendészet tervezete azért nem volt alkalmazható, mert a fő irány kérdését nem oldotta meg, az egyirányú közlekedés miatt túlzsúfolttá vált a Templom és Csíki utca kereszteződése, a Daczó utcai lakók meg elégedet­lenek voltak a számottevően megnövekedett forgalom miatt. Ezenkívül a benzintöltő állomás­nál nem tudtak tankolni a teher­gépkocsik, üzemanyagtartályuk a jobb oldalon található, s nem fértek oda a gázolajtöltő kúthoz a Daczó utcában. Következés­képp el kellett vetni a közleke­désrendészetiek tervét. Most a polgármesteri hivatal egy másik megoldással kíséretezik: a Kál­vin téren körforgalmat vezettek be ideiglenesen. A közlekedési szempontból nagyon bonyolult téren azonban ez sem tűnik a leg­tökéletesebb megoldásnak, az Eregő és Daczó utcák kereszte­ződése továbbra is „érzékeny pont” marad. (vpp) Kilátástalan munkások A napokban megtartott sepsiszentgyörgyi munkaerőbörzén újólag elhangzott, hogy a leghátrányosabb helyzetű állástalanok azok a kö­zépkorú nők és férfiak, akik 15—20 év szolgálati idő után egy lerob­bant vagy bezárt nagyipari létesítményből kerültek utcára. A munkaerő-ügynökség illetéke­sei több olyan szakmáról tudnak, amelynek képviselői hiába próbál­koznak álláskereséssel, a piacon gyakorlatilag nincs igény rájuk. Hozzávetőlegesen 500 asztalos, 600 fémforgácsoló egy éve képtelen el­helyezkedni, de a statisztikák vil­lanyszerelőket is említenek. Míg a fémmegmunkálók kilátástalanságát a nagyipar állandó leépülése rész­ben indokolja, a faipari dolgozók munkanélkülisége már csak azért is elgondolkoztató, mert számos ma­gánvállalkozás dolgozik ebben az iparágban, ráadásul a stratégák a faipart és fafeldolgozást az egyik biztos gazdaságfejlesztési lehető­ségként jelölik meg. Kelemen Tibor, a munkaerő­ügynökség igazgatója úgy véli, a faipari vállalkozók főleg magasan képzett munkaerőt keresnek, ugyan­akkor előfordult, hogy egy olyan cégtulajdonos, aki jól ismeri a csőd­ben lévő bútorgyári munkaerőt, nem volt hajlandó az elbocsátottak közül alkalmazni, azok gyenge felkészült­ségére hivatkozva. Az érintett 40—50 éves munkás­réteg nagy gondja, hogy legtöbbjük évtizedeken keresztül egyetlen szer­számgép mellett dolgozott, egy bi­zonyos technológiai műveletre össz­pontosított, ezért más munkakörben nehezen boldogulnak. Bár az élet változtatásra kényszerítené őket, nehezen szánják rá magukat, hogy más szakmát tanuljanak, többségük inkább a nyugdíjazást várja, soroza­tos kudarcélmények után nyomorog, és nosztalgiával emlékezik a szocia­lizmusban még pompásan működő gyárra. (m. I.) Keressük egymást (folytatás az első oldalról) Barabás T. János magyar saj­tó- és kulturális titkár előadásában kifejtette: Románia és Magyaror­szág kétoldalú politikai és gazda­sági kapcsolatait 25 különböző szerződés és egyezség szabályoz­za. A magyar fél részéről a priori­tások közt a környezetvédelmi problémák megoldásának felgyor­sítása, a vízumlobbizás és a kon­zuli kapcsolatok bővítése szerepel. A román politikusok arra hivat­kozva, hogy Romániában válasz­tási év,van, az említett kérdések megoldását egyelőre elhalasztot­ták. A romániai magyarságot ille­tően három kérdés vár rendezés­re: az állami magyar egyetem, az önkormányzati nyelvhasználat és az egyházi közösségek javainak visszaadása. A politikai kapcsola­tok azonban csak akkor fejlődnek, ha a felek közt kiegyensúlyozott gazdasági együttműködés is van — mondta a magyar diplomata. Mivel tavaly megkétszereződött a magyar befektetések értéke Romá­niában, jelenleg meg kell értetni a román féllel, hogy szó sincs ma­gyar nyomulásról. Azok a magyar cégek, amelyek a román piacon megjelennek, többnyire vagy rész­ben nyugati tulajdonban vannak. A magyar cégekre a helyzetismeret miatt van szükség, mivel a nyuga­tiak az országban uralkodó bizony­talanságot észlelve óvatosak, vagy ide sem jönnek. A nagy érdeklődésnek örvendő előadás végén a magyar diplomata kitért Sepsiszentgyörgy és környé­ke fellendítésének lehetőségeire is: az eddigi tapasztalatok alapján tér­ségünkben hosszú távon befekte­tések várhatóak, de ehhez szükség van a vállalkozók és az önkor­mányzat közti szoros együttműkö­désre. A következő vállalkozói fórumot május végére tervezik, meghívott előadó Kató Béla illyefalvi reformá­tus lelkész. Kármentő Hazug firkász farkincája A hazug firkász farkincája kilóg a lapból, mely­ben a jeles szerző újfent Traianus győzelmére emlé­keztetően emel diadaloszlopot a nagybányai cián­­mérgezésnek. Azt cincogja a cickány, hogy „a nem­zetközi hatóságok kiderítették", a magyarok önma­guk mérgezték meg a Tiszát. Hogy több pénzt zse­beljenek be a románoktól. De nemcsak a lóvét akar­ják. „Szeretett szomszédaink és barátaink — »preteni«, ahogy a Géniusz megnyelvúsította a szót — azt akarják elérni, hogy ezekre a románokra szü­net-szakadatlan vigyázni kelljen, nem csak a ma­gyarokkal szembeni bánásmódjuk miatt kell feltran­­csírozni az országot, hogy ne szennyezhessenek, hanem azért is, mert mi, magyarok, garantáljuk, hogy gondunk lesz Erdélyre. ” (...) „Figyeljük csak, hogy merre forog az eszük kereke a mi egykori test­véreinknek és elvtársainknak a szocialista lágerben. ” Én a két ország és nép meg a hazai magyarság és románság közötti viszonyt cincogva szennyező fi­gurával nem akarok tengelyt akasztani. Álnéven ír. Istennek hála azt sem tudom, ki fia-borja. Csak a kategóriát ismerem. Felhívnám azért a figyelmét a Romica Töméseit Vízügyi, Erdészeti és Környezet­­védelmi Minisztérium első emberének, tehát a mi­niszternek az elemzésére (Transilvania Jurnal, 2000. április 27): „...a környezetvédelmi minisztérium sta­tisztikai adatai szerint a 109 ü­lepítőmedence közül (50 üzemel, 59 üzemen kívül helyezve konzervált) 13 megye területén 30-nak nincs üzemeltetési szabály­zata. 50 derítő esetében nem ejtették meg a szakmai tanulmányokat, hogyan »viselkednek« ezek a derítő­tavak üzemeltetés közben, 38 ülepítő, a jelenlegi tör­vényeket megsértve, nem is rendelkezik ilyen üzem­tervvel. A környezetvédelmi minisztérium a 109 derí­tőtó többségénél különböző szabálytalanságokat tárt fel: nincsenek kijelölve biztonsági övezetek, nem ke­rítették körbe ezeket, a hidrotechnikai objektumok­nak nincs vízgazdálkodási szabályzatuk, nem készül­tek fel az áradások, a nagy vízhozamok kivédésére, nincs intézkedési tervük a katasztrófahelyzetek elhá­rítására... ” A terjedelmes írásból csak tallózzunk: „A borsa­­bányai BM vezetősége környezetvédelmi hatóságok engedélye nélkül újrakezdte az üzemeltetést, és bekö­vetkezett a második katasztrófa is. (A nehézfém­szennyezésről van szó.) A Kolozs megyei katasztrófát csak késve jelentették, és semmit sem tettek a természeti károk elhárításáért.” Romica Tomescu miniszter úr a ciánszennyezés után furcsa módon viselkedett. Olyan arcátlanságo­kat azért akkor sem mondott, mint a szellemi kör­nyezetet szennyező firkászunk. A miniszter tisztes­ségére váljék, hogy a tények azóta megváltoztatták a véleményét. A mi firkászunkét nem. Sylvester Lajos ELŐVÁLASZTÁSOK * ELŐVÁLASZTÁSOK * ELŐVÁLASZTÁSOK * ELŐVÁLASZTÁSOK * ELŐVÁLASZTÁSOK * ELŐVÁLASZTÁSOK Bárót (folytatás az első oldalról) Az 1996. évi helyhatósági vá­lasztásokon az RMDSZ 13, a füg­getlen jelöltek 6 mandátumot sze­reztek. Most az RMDSZ ugyan­ennyi mandátumnak várományosa, míg belső tömörülése, az Erdővi­déki Független Baráti Kör 6 jelöl­tet indíthat az érdekképviselet lis­táján. A szövetség harmadik politi­kai csoportosulása, az Erdélyi Ma­gyar Civil Társadalomért Polgári Tömörülés egyetlen helyet sem tu­dott megszerezni az RMDSZ je­löltlistáján. Miközben a tizenkilenc tagú városi tanácsban a négy évvel ezelőttivel azonos helyzet körvo­nalazódik, a képviselő testületnek több mint fele kicserélődni lát­szik. A szavazatok csökkenő sorrendjében Báróiról Dimény László (1697), Sü­keres János tanár (1188), Fehér Magdolna mérnök (1150), Egyed Béla (1015), Antal István mérnök (803), Csíki László mérnök (778), Incze István szö­vetkezeti elnök, illetve városi RM­DSZ-elnök (763), Dénes István geológus (755), Ágoston László köz­gazdász (749), Kátai Tózve­ kisvál­­lalkozó (744), Ráduly László elekt­rotechnikus (716), Boksa Miklós mérnök (711), Lázár Antal tanár (705), valamint a romák képviselő­je, Bódi Sámuel munkás (599), Bibarcfalváról Borsai Ferenc mérnök (807), Bodosból Bitai Pál vállalkozó (753), Felsőrákosról Andorkó Ferenc gépkocsivezető (656), Köpecről ifj. Józsa Vilmos elektromechanikus (745), Miklós­­várról pedig Gyerő György nyugdíjas (583) lesz az RMDSZ jelöltje a júniusi helyhatóságin. A városi RMDSZ elnöke, Incze István lapunknak elmondta, hogy a falvak képviselői biztos bejutó helyen, az első tíz között szerepel­nek majd a jelöltlistán. Kovászna (folytatás az első oldalról) A tanácstagjelöltek közül az RMDSZ-lista bejutó helyére került: dr. Tatár Márta 47 éves orvos (KDM, 1169 szavazat), dr. Mátyás Attila Huba 38 éves orvos (KDM, 1155), Gyila Sándor 47 éves fizikus (1133), Kádár Gyula 33 éves mérnök (KDM, 1131), dr. Sarkadi Lajos Attila 31 éves állatorvos (1104), ifj. Gyerő Józsefné­ éves ügyvéd (1078), Olosz Attila 47 éves tisztviselő (KDM, 1040), ifj. Márk Gabriella 27 éves jogász (1029), Gazda István 48 éves tanár, az RMDSZ jelenlegi elnöke (991), Kovács Margit 59 éves közgazdász (KDM, 955), dr. Benkő Gyula 68 éves orvos (950) és Mikola Zoltán 40 éves mérnök (KDM, 935). Debreczi László 54 éves csomakörösi gazdálkodó hivatalból kerül a listára. Korodi László 49 éves tanár (934), ifj. Thiesz Sándor 47 éves tiszt­ségviselő (903), Rákosi Áron 40 éves almérnök (829), Becsek Ede 53 éves tanár (814) és Málnási László Levente 40 éves mérnök, Kovászna jelenlegi polgár­­mestere (814) a listán tartalékos lesz. Pótlistára ke­rül: Miklós Ignác (808 szavazattal), Erős István (KDM, 711), Gazda Mihály (659), Sombati Carol (643), Insperger István (637) és Deák Barna (634). Az eredmények alapján Kovásznán fiatalítottak a ta­nácsban, és a változásra szavaztak. Alsóháromszék UZON. Igen szoros verseny­ben, mindössze 7 szavazatkü­lönbséggel az RMDSZ polgár­mesterjelöltje a szentivánla­­borfalvi Kelemen Alpár, aki 474 érvényes szavazattal nyert, ellen­jelöltje, az uzoni Béres Gyula 467 szavazatot kapott. Az alpolgármesteri tisztségre né­gyen pályáztak, 916 szavazattal Kőmíves István győzött (második Kovács Ferenc — 416, harmadik Szabó Ilona — 249, Kozma Béla — 138, negyedik Ambrus László — 117), RÉTV. Az előválasztásokat a jelenlegi községvezető páros nyer­te meg. Érvényes volt 516 szava­zat, érvénytelen 109. A polgármes­teri székért induló versenyben Csősz Ferenc 243 vokssal győzött, ellenjelöltje, Fejes Árpád 143 sza­vazatot kapott. Az alpolgármeste­ri posztra hatan pályáztak, a jelö­lési jogot 132 szavazattal Ily­és Ferenc nyerte el, a második he­lyezett, Fejes Árpád 97 voksot kapott. NAGYBOROSNYÓ. A köz­ség polgármesterjelöltje az elő­választásokon elért eredmény alapján 740 érvényes szavazat­tal Bartha László lett, az alpol­gármesteri székért a szövetség színeiben a helyhatósági vá­lasztásokon Szőcs Levente indul, aki 616 érvényes szava­zatot kapott. KÖRÖSPATAK: A község­ben az előválasztásokon 870 ér­vényes szavazatot adtak le, eb­ből a polgármesterjelölt Gergely Zsolt 800-at, ellenjelöltje, Kicsi Béla 70-et szerzett meg, az al­polgármesteri székért kiírt vá­lasztás győztese Kocsis Csaba 658 szavazattal, ellenjelöltje, Dávid Ferenc 220 voksot kapott. 2000. MÁJUS 2. 3.

Next