Háromszék, 2000. június (12. évfolyam, 2969-2994. szám)
2000-06-01 / 2969. szám
KÖZÉLET SEPSISZENTGYÖRGYON Elfogytak a sorok Tegnapra elfogytak a sorok a Román Kereskedelmi Bank (BCR) helyi kirendeltségénél. Komporáty Vilmos igazgató szerint a pánik már a múlté. Arra a kérdésre, hogy hányan és mennyi pénzt vettek ki a bankból, az igazgató nem kívánt válaszolni, de hangsúlyozta: visszatértek a rendes kerékvágásba, a cégek körében nem is tört ki pánik. A valutapiacon tegnap még meglehetősen nagy volt a valuta iránti kereslet, az amerikai dollárt több helyen 21 500 lejért adták. (fér) Rendkívüli tanácsülés Nagyborosnyón Hét végén rendkívüli tanácsülést tartottak Nagyborosnyón. A történtekről Damó Gyula ülésvezető tanácstag küldött írásbeli tájékoztatót. Alábbiakban ennek alapján számolunk be a fejleményekről. A rendszerváltás után ez volt az első olyan tanácsülés, amelyet öt tanácstag kérésére, nem pedig a polgármester javaslatára hívtak össze. Meghívottként részt vett Gazda László alprefektus is, noha Damó számára nem világos, ki kérte fel a jelenlétre. Bartha László polgármester beszámolt a négy év alatt hozott 29 tanácsi határozat végrehajtásáról és a hivatal pénzügyi gazdálkodásáról. Szőcs Levente alpolgármester javasolta, hogy Szekeres János tanácstagot zárják ki a testületből, mert kilépett az RMDSZ-ből. Az alprefektus elmondta: ezt a tanács nem teheti meg, mivel a tanácstagi minőség nincs összefüggésben az RMDSZ-tagsággal. A továbbiakban Damó szerint számos „rendellenesség” került terítékre. Mint írja, egyebek mellett megállapították, hogy a helyhatósági választásokra olyan listát állítottak össze, amelyen a jelöltek közt nagyon közeli rokonsági kapcsolatok vannak, továbbá az is előfordulhat a választások után, hogy a közel 400 lécfalvi szavazó csak két tanácstagot küldhet, vagyis ugyanannyit, mint a 138 ccfalvi, de a 272 kisborosnyói szavazó 3 küldöttet állíthat. Ennek kapcsán Damó Gyula leszögezi: a megyei szervezet ezt a hibát a községi vezetőkre hárítja, a községiek pedig a megyére. (m. I.) A magyarság ereje az RMDSZ-re adott voksok számától függ (folytatás az — Habár az RMDSZ előválasztásokat tartott, mégis nagyon sok a független jelölt... — Igen, ez valóban így van. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ a maga számlájára írta a függetlenek előretörését, mivel elsősorban a többségi magyarlakta településeken nem tudta kezelni a jelöltállítási technikáját. Idén az előválasztási rendszer próbálta feloldani az akkori jelenséget. Mi a lakosságra, a magyar közösségre bíztuk a jelöltállítást. Az előválasztás megszervezése, mondhatom, példátlan eset, nem hiszem, hogy a világon a demokratikus rendszerekben működő választások során megtörtént az, hogy maga a jelölt kiválasztása egy közvetlen, titkos szavazással történjék meg. Ezt a gyakorlatot az RMDSZ vállalta, és a tapasztalataink vegyesek. A magyar közösség megértette, hogy szükség van az ő részvételére ebben a jelöltállítási rendszerben, és országos szinten több mint 160 ezer magyar járult az urnák elé, ami nem elhanyagolható szám. Ezzel a részvétellel az előválasztásoknak nem csak pozitív, hanem negatív vonzata is volt, hiszen nem minden esetben alakult ki a tanácsosi funkció betöltéséhez szükséges összetétel, van, ahol túl sok jogász vagy tanár, vagy ahol túl sok mérnök vagy közgazdász került az RMDSZ-listára. Az előválasztás ilyen csapdát is magában rejt. Az előválasztások megszervezését én egy nagyon pozitív lépésnek ítélem, hiszen az RMDSZ tízéves léte azt is megköveteli, hogy új és új eszközökkel egy közel kétmilliós közösséget képviselni akaró és érdekeiért tenni tudó szervezet számára megkeresse a legmegfelelőbb szerkezeti struktúrákat, a legjobb megoldásokat. A függetleneket négy évvel ezelőtt az RMDSZ magáénak tekintette. Most nagy dilemmában vagyunk, nem tudjuk pontosan, hogyan kell majd viszonyulnunk hozzájuk a jövőben, hiszen a verseny lehetősége, a megmérettetés mindenki számára biztosítva volt a közösség által felállított játékszabály szerint, első oldalról, de azt az illető nem fogadta el, kiállt, és a további megmérettetés során függetlenként felül akarja bírálni pontosan azzal a közösséggel azt az eredményt, amelyben ő egyszer már megmérettetett. Én azért mindenképpen különbséget teszek egy magyar független és egy román pártok színeiben induló, magyar érdekeket hirdető jelölt között. Ez teljes mértékben összeegyeztethetetlen, legalábbis az én fejemben nem áll össze ez, mivel Romániában az RMDSZ-en kívül még nincs egy olyan párt, amely magyar érdekeket képviselne. A romániai magyarság erejét Washingtontól Strasbourgig, Strasbourgtól Brüsszelig, Brüsszeltől Budapestig és Budapesttől Bukarestig az RMDSZ-re leadott szavazatokkal mérik le, más mértékegység a politikában, mint a szavazatok számának összessége, nincs. A magyar függetlenekre leadott szavazatokat senki nem veszi figyelembe, a választások eredményeként azt nézik meg, hány szavazata van annak a közösséget képviselő szervezetnek, amelyikkel tárgyalóasztal mellé ülnek. Ha a mi hátunk mögött 400 000 szavazat van, akkor a mi erőnk 400 000 szavazatot ér. 800 000 szavazattal a hátunk mögött már másképpen tárgyalnak velünk, hiszen a politikában nincs más tét, csak az érdek és a félelem. Senkinek nincs oka félni a romániai magyar nemzeti közösségtől, de tudni kell azt, hogy egy erős közösség, és azt, hogy ennek a geopolitikai régiónak befolyásoló tényezője a magyar ember, és ezt a választások eredményével tudja leginkább bebizonyítani. — Mi történik azokon a településeken, ahol az RMDSZ polgármesterjelöltje elveszíti a választásokat? — Kézdivásárhelyen a négy évvel ezelőtti kudarc után az RMDSZ összeszedte magát. Én bízom abban, hogy Török Sándor polgármesterjelölt kerül ki győztesen a június 4-i helyhatósági választásokon. Kérdezett: Bochom István Lakossági fórum Kézdivásárhelyen (folytatás az első oldalról) Tamás Sándor a lakossági fórumot Felsőháromszék megyei, illetve Kézdivásárhely városi tanácstagjelöltjeinek bemutatásával kezdte, kiemelve, hogy tíz év óta idén első alkalommal adódik lehetőség arra, hogy Baka Mátyás személyében Kézdiszéknek saját megyei tanácsi alelnökjelöltje legyen. A képviselő elmondta: az RMDSZ polgármesterjelöltje és a több jelölt között elsősorban az a különbség, hogy az RMDSZ-nek van írott programja, amely konkrét, megvalósítható célkitűzéseket tartalmaz. Ez azért fontos, mert nem csak egy választásból áll a világ, az élet, hanem a négyéves munkából is, amit számon lehet majd kérni. Takács Csaba, a fórum díszvendége az előválasztásokról, az RMDSZ kampányáról, az RMDSZ kormányzati szerepéről, az eddig elért eredményekről tájékoztatta a jelenlevőket. Menjünk el szavazni azokban a helységekben is, ahol biztosnak tűnik a győzelem, mert az erdélyi magyarság ereje egy rideg statisztikai szám — mondotta az országos kampánystáb elnöke. Demeter János a Partnerség Kovászna megyéért című programját ismertette, hangsúlyozva, hogy a közeljövőben a megyei tanács munkájában, felépítésében gyökeres változások következnek be, mivel az intézmény nem felel meg az új idők kihívásának. Az államtitkár a két alelnökjelöltet is bemutatta, jövőbeli hatáskörüket is körvonalazva. Török Sándor közgazdász, az előválasztást elsöprő többséggel megnyerő RMDSZ-polgármesterjelölt településfejlesztési programját, annak legfontosabb célkitűzéseit ismertette. Önökkel jó gazdái leszünk Kézdivásárhelynek — mondotta programja felvázolása végén. A lakossági fórum második felében a résztvevők közérdekű kérdéseket intéztek Takács Csabához, illetve a többi vendéghez, jelölthöz. A sikeres kampányzáró rendezvény a Fórika Balázs által vezényelt Cantus kamarakórus rövid ünnepi műsorával , dalcsokorral, a Szózat és a Himnusz eléneklésével ért véget. Hatvanezer RMDSZ-szórólap Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete a napokban háromféle szórólapot juttat a választópolgárok postaládájába: az egyiken általános, a megyére vonatkozó választási felhívás olvasható, a másik gyermeknapi, a harmadik pedig névre szóló, a megyei jogú város önkormányzatának megválasztásával kapcsolatos felkérést tartalmaz. Mindenik típusú szórólapból 20—20 ezer darab készült. (L.) 2000. JÚNIUS 1. 3. Együttműködést a megyei tanács és az önkormányzatok között (folytatás az első oldalról) Koós János bevezetőjében hangsúlyozta, az idei az első olyan esztendő, amikor a választási törvény lehetővé teszi, hogy akár százszázalékosan is RMDSZ-es összetételű legyen a városi tanács, éppen ezért fontos minden egyes szavazat. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, illetve a tisztség jelöltje arról beszélt, hogy a továbbiakban a városi önkormányzatnak a Szentgyörgy vonzáskörzetében lévő tanácstagokkal közösen és fejlesztésben kell gondolkodnia, úgy, hogy az mindannyiunknak jó legyen. Az RMDSZ- béli összefogás azt mutatja, erre van akarat, és az önkormányzatokban olyan emberek kellenek, akik követhető és megvalósítható tervekről beszélnek. Mint mondta, a kisebbségnek szüksége van önálló gazdasági életre, mert az itteni magyar közösség 80 százalékos tömböt alkot, amelynek irányító, nem elfogadó vagy végrehajtó szerepe kell legyen. Olyan célkitűzésekre gondolok — folytatta Albert —, amelyek nem csak egy adott települést érintenek, hanem együttgondolkozásra késztetnek, és reméljük, hogy a jövőben a megyei tanáccsal ezt megvalósítjuk. Eddig ugyanis az történt, hogy a megyei tanács szétosztotta a pénzt a települések között, és ennyiben kimerült a kapcsolat. Sepsiszentgyörggyel kapcsolatos stratégiai elképzeléseit vázolva elmondta: ahhoz, hogy a továbbiakban az oktatási, kulturális intézményeket tovább tudják fejleszteni, illetve a szociális feladatokat elláthassák, rengeteg pénzt kell helyben előteremteni, mivel a feladatok sokasodnak, miközben a központi pénzforrások csökkennek. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy Szentgyörgyön érdemes befektetni, és az ígéretek szerint őszig újabb zöldmezős beruházások létesülnek. Német konfekciógyárról, illetve egy IKEA svédországi bútorgyárról van szó, utóbbi 250 új munkahelyet jelent majd. Albert Álmos úgy vélekedett, a jövőbeli fejlődés vonja maga után Szentgyörgy lakói életminőségének javulását. Szerinte nagy kérdőjel, hogy független vagy román pártok magyar jelöltjei tehetnek-e a magyar egyetemért. Demeter János kormányfőtitkár-helyettes, megyei tanácselnökjelölt egy hónapos kortesútjának tapasztalatait, illetve újító elképzeléseit ismertette. Leszögezte: ebben a pillanatban Háromszéken óriási a szunnyadó, kihasználatlan humánerőforrás, azonban a legtöbb önkormányzat nem stratégiában gondolkodik, inkább azt nézik, mit tehet a megyei tanács értük. Mint mondta, az önkormányzatok a megyei tanácsban partnert találnak majd, de ehhez tudniuk kell, mit akarnak, mit érdemes támogatni. Kiderült, hogy Kovászna megyének nincs fejlesztési stratégiája, a megyei tanácsi önkormányzatok viszony pedig eléggé „agyatekert” állapotot jelent. Hangsúlyozta: szerinte a megyei tanács legfontosabb szerepe az, hogy harmonizáló és integráló intézmény legyen, a képviselőtestületeknek pedig bízniuk kell a megyei önkormányzatban, ez pedig csak akkor lehetséges, ha utóbbi képes igazolni rátermettségét, elvhűségét. A mostani megyei tanácsot bírálva—települések közötti nagyarányú fejlettségbéli különbség, kirakatintézmények léte, az intézmény zártsága, fellengzőssége és atyáskodása, tökélyre emelt bürokrácia — Demeter megjegyezte: a jobbá tétel áldatlan munka, de az intézményt meg kell reformálni, európai szintűvé, mindenki számára hasznossá kell tenni, fatékony támogatást ígért az önkormányzatoknak pályázatírás tekintetében, elérhető adatbázist, korszerű, számítógépes kapcsolatot, elektronikus törvénytárt.----Dinamikus fejlődésünk azon múlik — hangsúlyozta —miként tud együttműködni a megyei tanács az önkormányzatokkal, ugyanis bukaresti tapasztalatom megerősít abban a hitben, hogy a mi dolgainkat csak mi magunk, itt helyben tudjuk megoldani. Ajtónk nyitva lesz, a kritikától nem fogunk megsértődni — zárta ismertetőjét Demeter János. A megyei tanács alelnöki tisztségére pályázó György Zsolt elmondta, gazdasági ügyekkel kíván majd foglalkozni, és kiemelt feladatának tartja a kis- és középvállalkozók támogatását, illetve a megyei utak javítását. Átszervezik és átláthatóvá teszik az intézményt, külön osztályt hoznak létre a pályázatok ügyintézésére, a vállalkozói szférát közelebb viszik a politikumhoz, új szellemben, csapatban kívánnak dolgozni — fejtette ki. Véleménye szerint a megyei tanácsnak támogatnia kell a településfejlesztési tervek elkészítését. Ezt követően a jelöltek a résztvevők észrevételeit hallgatták meg. A Háromszék kérdésére válaszolva Demeter János elmondta: a kultúra támogatása nem szlogen, ismeri a művelődési intézmények gondjait, és számukra fontos a kultúra pártolása. Az elhanyagolt régészeti kutatásokat említette, középületek restaurációs, illetve Kézdivásárhely rehabilitációs programját. A hallgatóság részéről javaslatként elhangzott, hogy fontos lenne a régi, bürokratikus tisztviselőgárda lecserélése, nagy gondot jelent a fiatalok elhelyezkedése, illetve a nyugdíjasoknak jó lenne, ha többször és többen meghallgatnák gondjaikat, és kedvezményesen árusító nyugdíjasüzlet állna rendelkezésükre. Egy résztvevő, miután kevesellte a jelenlevők számát, és hiányolta a szövetség szenátorait, megkérdezte, az RMDSZ nem tudja felelősségre vonni a prefektust, aki szerinte „hihetetlenül szélsőséges magatartást” tanúsít, továbbá aggasztónak nevezte, hogy kereskedelmi társaságoknál kevés a magyar igazgató. Márton Árpád képviselő bemutatta a választási listákat, ismertette az RMDSZ pozícióját. Mi együtt vagyunk erősek — ezekkel a szavakkal ért véget a találkozó. A jelöltek ezután Barótra mentek, ahol szintén a választókkal találkoztak.