Háromszék, 2000. június (12. évfolyam, 2969-2994. szám)

2000-06-01 / 2969. szám

KÖZÉLET SEPSISZENTG­Y­ÖRGY­ON Elfogytak a sorok Tegnapra elfogytak a sorok a Román Kereskedelmi Bank (BCR) helyi kirendeltségénél. Komporáty Vilmos igazgató szerint a pánik már a múlté. Arra a kérdésre, hogy hányan és mennyi pénzt vettek ki a bankból, az igazgató nem kívánt válaszolni, de hangsúlyozta: visszatértek a ren­des kerékvágásba, a cégek körében nem is tört ki pánik. A valutapiacon tegnap még meglehetősen nagy volt a valuta iránti kereslet, az amerikai dollárt több helyen 21 500 lejért adták. (fér­) Rendkívüli tanácsülés Nagyborosnyón Hét végén rendkívüli tanácsülést tartottak Nagyborosnyón. A történtekről Damó Gyula ülésvezető tanácstag küldött írásbeli tájékoztatót. Alábbiakban ennek alapján számolunk be a fejleményekről. A rendszerváltás után ez volt az első olyan ta­nácsülés, amelyet öt tanácstag kérésére, nem pedig a polgármester javaslatára hívtak össze. Meghívott­ként részt vett Gazda László alprefektus is, noha Damó számára nem vi­lágos, ki kérte fel a jelenlétre. Bartha László polgármester beszámolt a négy év alatt hozott 29 tanácsi határozat vég­rehajtásáról és a hivatal pénzügyi gazdálko­dásáról. Szőcs Levente alpolgármester java­solta, hogy Szekeres János tanácstagot zárják ki a testületből, mert kilépett az RMDSZ-ből. Az alprefektus elmondta: ezt a tanács nem te­heti meg, mivel a tanácstagi minőség nincs összefüggésben az RMDSZ-tagsággal. A továbbiakban Damó szerint számos „rendellenesség” került terítékre. Mint írja, egyebek mellett megállapították, hogy a helyha­tósági választásokra olyan listát állítottak össze, amelyen a jelöltek közt nagyon közeli rokonsági kapcsolatok vannak, továbbá az is előfordulhat a választások után, hogy a közel 400 lécfalvi sza­vazó csak két tanácstagot küldhet, vagyis ugyan­annyit, mint a 138 ccfal­vi, de a 272 kisborosnyói szavazó 3 küldöttet állíthat. Ennek kapcsán Damó Gyula leszögezi: a megyei szervezet ezt a hibát a községi vezetőkre hárítja, a községiek pedig a megyére. (m. I.) A magyarság ereje az RMDSZ-re adott voksok számától függ (folytatás az — Habár az RMDSZ előválasztásokat tartott, mégis nagyon sok a független jelölt... — Igen, ez valóban így van. Négy évvel ezelőtt az RMDSZ a maga számlájára írta a függetlenek előretörését, mivel elsősorban a többségi magyarlakta településeken nem tudta kezelni a jelöltállítási technikáját. Idén az előválasztási rendszer próbálta feloldani az akkori jelenséget. Mi a lakosságra, a magyar közösségre bíztuk a jelöltállítást. Az előválasztás megszervezése, mondhatom, példátlan eset, nem hiszem, hogy a világon a demokratikus rendszerekben működő választások során megtörtént az, hogy maga a jelölt kiválasztása egy közvetlen, titkos szavazással történjék meg. Ezt a gyakorlatot az RMDSZ vállalta, és a tapasztalataink vegyesek. A magyar közösség megértette, hogy szükség van az ő részvételére ebben a jelöltállítási rendszerben, és országos szinten több mint 160 ezer magyar járult az ur­nák elé, ami nem elhanyagolható szám. Ezzel a részvétellel az előválasztásoknak nem­ csak pozitív, hanem negatív vonzata is volt, hiszen nem minden esetben alakult ki a tanácsosi funkció betöltéséhez szükséges összetétel, van, ahol túl sok jogász vagy tanár, vagy ahol túl sok mérnök vagy közgazdász került az RMDSZ-listára. Az előválasztás ilyen csapdát is magában rejt. Az előválasztások megszervezését én egy nagyon pozitív lépésnek ítélem, hiszen az RMDSZ tízéves léte azt is megköveteli, hogy új és új eszközökkel egy közel kétmilliós közösséget képviselni akaró és érdekeiért tenni tudó szervezet számára megkeresse a legmegfelelőbb szerkezeti struktúrákat, a legjobb megoldásokat. A függetleneket négy évvel ezelőtt az RMDSZ magáénak tekintette. Most nagy dilemmában vagyunk, nem tudjuk pontosan, hogyan kell majd viszonyulnunk hozzájuk a jövőben, hiszen a verseny lehetősége, a meg­mérettetés mindenki számára biztosítva volt a közösség által felállított játékszabály szerint, első oldalról, de azt az illető nem fogadta el, kiállt, és a to­vábbi megmérettetés során függetlenként felül akarja bírálni pontosan azzal a közösséggel azt az eredményt, amelyben ő egyszer már megmérettetett. Én azért mindenképpen különbséget teszek egy magyar független és egy román pártok színeiben induló, magyar érdekeket hirdető jelölt között. Ez teljes mér­tékben összeegyeztethetetlen, legalábbis az én fejemben nem áll össze ez, mivel Romániában az RMDSZ-en kívül még nincs egy olyan párt, amely magyar érdekeket képviselne. A romá­niai magyarság erejét Washingtontól Stras­­bourgig, Strasbourgtól Brüsszelig, Brüsszeltől Budapestig és Budapesttől Bukarestig az RMDSZ-re leadott szavazatokkal mérik le, más mértékegység a politikában, mint a szavazatok számának összessége, nincs. A magyar füg­getlenekre leadott szavazatokat senki nem veszi figyelembe, a választások eredményeként azt nézik meg, hány szavazata van annak a közösséget képviselő szervezetnek, amelyikkel tárgyalóasztal mellé ülnek. Ha a mi hátunk mögött 400 000 szavazat van, akkor a mi erőnk 400 000 szavazatot ér. 800 000 szavazattal a hátunk mögött már másképpen tárgyalnak velünk, hiszen a politikában nincs más tét, csak az érdek és a félelem. Senkinek nincs oka félni a romániai magyar nemzeti közösségtől, de tudni kell azt, hogy egy erős közösség, és azt, hogy ennek a geopolitikai régiónak befolyásoló tényezője a magyar ember, és ezt a választások eredményével tudja leginkább bebizonyítani. — Mi történik azokon a településeken, ahol az RMDSZ polgármesterjelöltje elveszíti a választásokat? — Kézdivásárhelyen a négy évvel ezelőtti kudarc után az RMDSZ összeszedte magát. Én bízom abban, hogy Török Sándor polgár­mesterjelölt kerül ki győztesen a június 4-i helyhatósági választásokon. Kérdezett: Bochom István Lakossági fórum Kézdivásárhelyen (folytatás az első oldalról) Tamás Sándor a lakossági fórumot Felsőháromszék me­gyei, illetve Kézdivásárhely városi tanácstagjelöltjeinek bemutatásával kezdte, kiemel­ve, hogy tíz év óta idén első alkalommal adódik lehetőség arra, hogy Baka Mátyás szemé­lyében Kézdiszéknek saját me­gyei tanácsi alelnökjelöltje le­gyen. A képviselő elmondta: az RMDSZ polgármesterjelöltje és a több jelölt között elsősor­ban az a különbség, hogy az RMDSZ-nek van írott prog­ramja, amely konkrét, megva­lósítható célkitűzéseket tartal­maz. Ez azért fontos, mert nem csak egy választásból áll a vi­lág, az élet, hanem a négyéves munkából is, amit számon le­het majd kérni. Takács Csaba, a fórum díszvendége az elővá­lasztásokról, az RMDSZ kam­pányáról, az RMDSZ kormány­zati szerepéről, az eddig elért eredményekről tájékoztatta a jelenlevőket. Menjünk el sza­vazni azokban a helységekben is, ahol biztosnak tűnik a győ­zelem, mert az erdélyi magyar­ság ereje egy rideg statisztikai szám — mondotta az országos kampánystáb elnöke. Demeter János a Partnerség Kovászna megyéért című programját is­mertette, hangsúlyozva, hogy a közeljövőben a megyei tanács munkájában, felépítésében gyö­keres változások következnek be, mivel az intézmény nem fe­lel meg az új idők kihívásának. Az államtitkár a két alelnök­­jelöltet is bemutatta, jövőbeli hatáskörüket is körvonalazva. Török Sándor közgazdász, az előválasztást elsöprő több­séggel megnyerő RMDSZ-pol­­gármesterjelölt településfej­lesztési programját, annak leg­fontosabb célkitűzéseit ismer­tette. Önökkel jó gazdái leszünk Kézdivásárhelynek — mondot­ta programja felvázolása vé­gén. A lakossági fórum máso­dik felében a résztvevők köz­érdekű kérdéseket intéztek Takács Csabához, illetve a többi vendéghez, jelölthöz. A sikeres kampányzáró rendez­vény a Fórika Balázs által vezényelt Cantus kamarakórus rövid ünnepi műsorával , dalcsokorral, a Szózat és a Himnusz eléneklésével­­ ért véget. Hatvanezer RMDSZ-szórólap Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete a napokban háromféle szórólapot juttat a választópolgárok postaládájába: az egyiken általános, a megyére vonatkozó választási felhívás olvasható, a másik gyermeknapi, a harmadik pedig névre szóló, a megyei jogú város önkormányzatának megválasztásával kapcsolatos felkérést tartalmaz. Mindenik típusú szórólapból 20—20 ezer darab készült. (L.) 2000. JÚNIUS 1. 3. Együttműködést a megyei tanács és az önkormányzatok között (folytatás az első oldalról) Koós János bevezetőjében hangsúlyozta, az idei az első olyan esztendő, amikor a vá­lasztási törvény lehetővé teszi, hogy akár százszázalékosan is RMDSZ-es összetételű legyen a városi tanács, éppen ezért fon­tos minden egyes szavazat. Albert Álmos, Sepsiszent­­györgy polgármestere, illetve a tisztség jelöltje arról beszélt, hogy a továbbiakban a városi önkormányzatnak a Szent­­györgy vonzáskörzetében lévő tanácstagokkal közösen és fejlesztésben kell gondolkod­nia, úgy, hogy az mindannyi­unknak jó legyen. Az RMDSZ- béli összefogás azt mutatja, erre van akarat, és az önkormány­zatokban olyan emberek kelle­nek, akik követhető és megva­lósítható tervekről beszélnek. Mint mondta, a kisebbségnek szüksége van önálló gazdasági életre, mert az itteni magyar közösség 80 százalékos tömböt alkot, amelynek irányító, nem elfogadó vagy végrehajtó sze­repe kell legyen. Olyan célki­tűzésekre gondolok — folytat­ta Albert —, amelyek nem csak egy adott települést érintenek, hanem együttgondolkozásra késztetnek, és reméljük, hogy a jövőben a megyei tanáccsal ezt megvalósítjuk. Eddig ugyanis az történt, hogy a megyei tanács szétosztotta a pénzt a települé­sek között, és ennyiben kime­rült a kapcsolat. Sepsiszent­­györggyel kapcsolatos straté­giai elképzeléseit vázolva el­mondta: ahhoz, hogy a továb­biakban az oktatási, kulturális intézményeket tovább tudják fejleszteni, illetve a szociális feladatokat elláthassák, ren­geteg pénzt kell helyben előte­remteni, mivel a feladatok sokasodnak, miközben a központi pénzforrások csök­kennek. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy Szent­­györgyön érdemes befektetni, és az ígéretek szerint őszig újabb zöldmezős beruházá­sok létesülnek. Német kon­fekciógyárról, illetve egy IKEA svédországi bútorgyár­ról van szó, utóbbi 250 új munkahelyet jelent majd. Albert Álmos úgy vélekedett, a jövő­beli fejlődés vonja maga után Szentgyörgy lakói életminősé­gének javulását. Szerinte nagy kérdőjel, hogy független vagy román pártok magyar jelöltjei tehetnek-e a magyar egyete­mért. Demeter János kormány­­főtitkár-helyettes, megyei ta­nácselnökjelölt egy hónapos kortesútjának tapasztalatait, illetve újító elképzeléseit is­mertette. Leszögezte: ebben a pillanatban Háromszéken óriási a szunnyadó, kihasználatlan humánerőforrás, azonban a legtöbb önkormányzat nem stratégiában gondolkodik, inkább azt nézik, mit tehet a megyei tanács értük. Mint mondta, az önkormányzatok a megyei tanácsban partnert ta­lálnak majd, de ehhez tudniuk kell, mit akarnak, mit érdemes támogatni. Kiderült, hogy Kovászna megyének nincs fej­lesztési stratégiája, a megyei tanácsi önkormányzatok vi­szony pedig eléggé „agyate­­kert” állapotot jelent. Hangsú­lyozta: szerinte a megyei tanács legfontosabb szerepe az, hogy harmonizáló és integráló intéz­mény legyen, a képviselő­­testületeknek pedig bízniuk kell a megyei önkormányzatban, ez pedig csak akkor lehetséges, ha utóbbi képes igazolni rátermett­ségét, elvhűségét. A mostani megyei tanácsot bírálva—tele­pülések közötti nagyarányú fej­lettségbéli különbség, kirakat­­intézmények léte, az intézmény zártsága, fellengzőssége és atyáskodása, tökélyre emelt bürokrácia — Demeter megje­gyezte: a jobbá tétel áldatlan munka, de az intézményt meg kell reformálni, európai szin­tűvé, mindenki számára hasz­nossá kell tenni, f­atékony tá­mogatást ígért az önkormány­zatoknak pályázatírás tekin­tetében, elérhető adatbázist, korszerű, számítógépes kap­csolatot, elektronikus tör­vénytárt.----Dinamikus fej­lődésünk azon múlik — hang­súlyozta —miként tud együttműködni a megyei tanács az önkormányzatok­kal, ugyanis bukaresti tapaszta­latom megerősít abban a hitben, hogy a mi dolgainkat csak mi magunk, itt helyben tudjuk megoldani. Ajtónk nyitva lesz, a kritikától nem fogunk meg­sértődni — zárta ismertetőjét Demeter János. A megyei tanács alelnöki tisztségére pályázó György Zsolt elmondta, gazdasági ügyekkel kíván majd foglal­kozni, és kiemelt feladatá­nak tartja a kis- és közép­­vállalkozók támogatását, illetve a megyei utak javítását. Átszervezik és átláthatóvá teszik az intézményt, külön osztályt hoznak létre a pályázatok ügyintézésére, a vállalkozói szférát közelebb viszik a politikumhoz, új szellemben, csapatban kíván­nak dolgozni — fejtette­ ki. Véleménye szerint a megyei tanácsnak támogatnia kell a településfejlesztési tervek el­készítését. Ezt követően a jelöltek a résztvevők észrevételeit hall­gatták meg. A Háromszék kér­désére válaszolva Demeter János elmondta: a kultúra tá­mogatása nem szlogen, ismeri a művelődési intézmények gondjait, és számukra fontos a kultúra pártolása. Az elha­nyagolt régészeti kutatásokat említette, középületek res­­taurációs, illetve Kézdivá­sárhely rehabilitációs prog­ramját. A hallgatóság részéről ja­vaslatként elhangzott, hogy fontos lenne a régi, bürokra­tikus tisztviselőgárda lecseré­lése, nagy gondot jelent a fia­talok elhelyezkedése, illetve a nyugdíjasoknak jó lenne, ha többször és többen meghall­gatnák gondjaikat, és kedvez­ményesen árusító nyugdí­­jasüzlet állna rendelkezé­sükre. Egy résztvevő, miután kevesellte a jelenlevők szá­mát, és hiányolta a szövetség szenátorait, megkérdezte, az RMDSZ nem tudja felelős­ségre vonni a prefektust, aki szerinte „hihetetlenül szélső­séges magatartást” tanúsít, to­vábbá aggasztónak nevezte, hogy kereskedelmi társasá­goknál kevés a magyar igaz­gató. Márton Árpád képvise­lő bemutatta a választási lis­tákat, ismertette az RMDSZ pozícióját. Mi együtt vagyunk erősek — ezekkel a szavakkal ért véget a találkozó. A jelöltek ezután Barótra mentek, ahol szintén a válasz­tókkal találkoztak.

Next