Háromszék, 2000. október (12. évfolyam, 3074-3099. szám)

2000-10-02 / 3074. szám

HTMH-elnök a magyar integrációról A hétvége hírei Jogos a határon túli magyar­ságnak az az igénye, hogy Ma­gyarország európai integráció­jával párhuzamosan egyfajta magyar integráció is megvaló­suljon —jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke azzal kapcsolatban, hogy a ro­mániai magyarság körében aláírások gyűjtése kezdődött a külhoni állampolgárság intézményének támogatására. Szom­bati lapinterjújában a HTMH elnöke hangsúlyozta, hogy en­nek a magyar integrációnak az, egyik nagyon fontos eleme az, hogy törvényben is rendezzék Magyarország és a határon túli magyarok viszonyát. A státustörvény előkészítéséről elmond­ta, hogy az előkészítés már olyan szakaszba érkezett, amikor konkrét kedvezmények, konkrét jogi megoldások vetődtek fel. r­vadnyitó Nagyváradon Az erdélyi egyházi hátterű magyar magánegyetem létre­hozására szánt magyar kormánytámogatás első kedvezménye­zettje a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem —mondta Tőkés László református püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány kuratóriumi elnöke az egyetem évadnyi­tóján. A nagyváradi egyetem az idén az erdélyi magyar ma­gánegyetem létrehozására szánt 2 milliárd forintnyi magyar­­országi állami támogatásból 400 millió forintot kapott. A Fidesz­ és az Európai Néppárt A Fidesz Országos Választmánya szombati budapesti ülé­sén elfogadta azt a javaslatot, hogy a párt csatlakozzék az Európai Néppárthoz. Az ország nemzeti és külgazdasági ér­dekei is azt szolgálják, hogy a Fidesz — Magyar Polgári Párt az Európai Néppárt tagjává váljon — indokolta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, a Fidesz alelnö­­ke az országos választmány határozatát. Világos jövőkép szükséges Amennyiben Magyarország hosszú távon képes tartani a GDP jelenlegi 5—6 százalékos növekedési ütemét, akkor le­hetősége nyílik arra, hogy gazdasági szempontból utolérje az Európai Uniót —jelentette ki Martonyi János a Polgári Gon­dola című fórumon szombaton Budapesten. Ezt az utolérési esélyt azonban el is lehet veszíteni, ezt kell megelőzni világos jövőképpel, egészséges önbizalommal és­ önmagunkba vetett hittel — mondta a külügyminiszter. Martonyi felhívta a figyel­met arra, hogy Magyarországon tíz éve tart egy olyan negatív propaganda, amely a demokráciához alapvetően szükséges bí­rálat határán túllépve alapvetően sérti az ország érdekeit. „Elvtelen viták” az MVSZ-ben Nem hozott határozatokat, hanem csak ajánlásokat fo­gadott el a Magyarok Világszövetsége elnökségének budapesti alakuló ülése szombaton és vasárnap, mivel nem teljesült az alapszabály azon kitétele, hogy az anyaországi régiót legalább két elnökségi tag képviselje az ülésen — jelentette be sajtótájékoztatón Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke vasárnap. Erre a döntésre azután került sor, hogy öt elnökségi tag — Balogh László, Bence Lajos, Fekete Gyula, Kellermayer Miklós és Szíjártó István — nem vett részt az alakuló ülés munkájában. A kint rekedt tagok állítása szerint azért nem, mert nem engedték be őket, az ülésezők ezzel szemben úgy vélik, azért, mert nem akartak bemenni. • A sajtó­­tájékoztatón elhangzott: az elnök rendkívüli küldöttgyűlést hív össze idén december 1-jére. Két hónapon belül végképp lezárulnak az elvtelen viták a szövetségben — közölte az MVSZ elnöke. Patrubány elmondta: fontosnak tartják, hogy a külhoni állampolgársággal kapcsolatos tervezetet a magyar kor­mánykoalíció két pártja, az MDF és az FKGP is támogatja, illetve ettől az ellenzéki MSZP sem zárkózik el.­­ Ma már ez a gondolat a mindennapok első számú politikai kérdésévé vált a Kárpát-medencében — fogalmazott a testület elnöke. 2. Magyar Örökség-díjak Huszadik alkalommal adták át a Magyar Örökség-díjakat szombaton Budapesten. Posztumusz elismerésben részesült Budó Ágoston (1914—1969) Kossuth-díjas fizikus, akadé­mikus tudományos kutatások fegyelmét és rangját megőrző tevékenysége. Fekete István (1900—1970) ifjúsági regényei, hittel átszőtt ember- és természetszeretete.. Magyar örökség lett Benda Kálmán (1913—1994),­a magyar történetírás ki­emelkedő személyisége munkásságában a forráskutatás kor­szerűsítése. Szalatnai Rezső (1904—1977) író, kritikus, iro­dalomtörténész a felvidéki magyarság szellemi értékeinek megtartásáért végzett önzetlen szolgálata. Átvette a Magyar Örökség kitüntető címet tanúsító oklevelet Béres József fel­találó, az egészséges emberért végzett küzdelme, elismerése­ként. Borbándi Gyula a világmagyarság önazonosságának megtartásáért végzett írói tevékenységéért. A magyar örök­ség része lett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta, a ma­gyar népzene hazai és külföldi megszerettetéséért végzett küldetéses munkássága elismeréséül. (Az MTI híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Mózes László _________________________________________________ORSZÁG-VILÁG ŐSZI SOKADALOM KÉZDIVÁSÁRHELYEN • Bemutatkoztak a népművészek és a pityókatermelők Mint már hírül adtuk, a két és fél napos rendezvény első napját a magyar államiság ezeréves évfordulójának szentel­ték. Pénteken lapzárta után Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete részt vett a kantai római katolikus templomban celebrált szentmisén, ahol az anyaország kormányának nevében köszöntötte a jelenlevőket. Pénteken este a kantai templom belső udvarán a Nagy Mózes Gimnázium diákjai Ratkó József Segítsd a királyt című drámáját mutatták be. A Gábor Áron téren levő több száz fős tömeg egy-egy szál gyer­tyát gyújtott és helyezett el a szökőkút körüli szegélykö­vekre. Az első nap Bumeráng­­koncerttel ért véget. Szombat és vasárnap a tu­lajdonképpeni őszi vásár két napja volt, amikor ötven me­­gyénkbeli, Hargita és Brassó megyei árus kínálta változa­tos portékáját. A méztől a Da­cia különböző típusáig minden kapható volt. A szervezők a népművészeknek ingyen bizto­­sítottak bemutatkozási lehető­séget. A köröndi fazekasok mellett bútorfestők, kosárfo­nók és egyéb népi mesterek is jelen voltak a sokadalmon. Az előző esztendőktől eltérően ezúttal dr. Mucsi Mihály magántermelőnek köszönhetően az érdeklődők az idei burgonyatermésből is kaphattak ízelí­tőt. A rendezvény külön színfoltja a nagy érdeklődésnek örvendő öregkocsi- és motorbicikli-bemutató volt. A négy- és kétkerekű járgányok kedvelői többek között 1938-ban az Egye­sült Államokban gyártott Ply­­mouth gépkocsit és ugyancsak 1938-as évjáratú és a Gestapo által használt BMW motorke­rékpárt is megcsodálhattak. Szombaton a főtéren a rétyi fú­vószenekar koncertezett, de a szervezők a játszóházról, a népi táncról és a könnyűzenekon­certekről sem feledkeztek meg. Vasárnap délelőtt folyta­tódtak az előző napi változa­tos sportrendezvények. 11.30 órakor a rétyi, az uzoni, a barátosi fúvósok, valamint a kézdivásárhelyi tanulók klub­ja és a kovásznai művelődési ház egyesített fúvószenekara vonult fel a Gábor Áron téren. Hangversenyüket a Vigadó előtti téren tartották meg. A sokadalom koncertekkel és Utca­bállal ért véget. (Sociom) TANÁCSÜLÉS KOVÁSZNÁN Felújítják a piacot A kovásznai tanács csütörtöki ülésén elfogadták a köz­ponti zöldség- és élelmiszerpiac, valamint a barompiac működési szabályzatát, majd jóváhagyták a központi piac korszerűsítési programját. A piac új működési szabályzata néhány új előírást is tartalmaz. Például a piacot kiszolgáló és/vagy adminisztráló személyzet kötelező módon egységes öltözetet fog viselni, amelyen feltüntetik a nevet és beosztást; a zöldséget és gyümölcsöt csak az erre kijelölt részen lehet árusítani, az k t ömlesztett mezőgazdasági terméket forgalmazó piaci árusoknak köpenyt és fejfedőt kell viselniük, egészségügyi könyvvel és a termékek származását bizonyító okirattal kell rendelkezniük, a távolabbi vidékekről érkezők nem aludhatnak az asztalokon, ugyanakkor tilos a földre kipakolni és onnan árusítani a portékát. Külön fejezetben rendelkeznek a szabályok megsértése esetében kiróható bírságokról. A piac korszerűsítésére vonatkozó program: november 15-ig összeállítják az elképzeléseket tartalmazó előtanulmányt, 2001. január 15-ig elkészítik a tervet, amelyet a januári ta­nácsülésen a testület elé terjesztenek. Ha azt a városatyák elfo­gadják, 2001. május 1-jéig a korszerűsítési munkálatokat is elvé­gezik. Mint Chelbezan Joan ismertette, a város vezetősége három részlegre szeretné osztani a piacot: egyikben ömlesztett zöldség- és gyümölcsféléket, a másikban csomagolt élelmisze­reket és ipari cikkeket (török, kínai és orosz-moldáv holmit), a harmadikban pedig gabonaféléket lehet árusítani. Ugyanakkor a piac mellett parkolóhelyeket létesítenek, ahol kereskedők és a vásárlók biztonságban tudhatják járműveiket. (b. j.) ÉLŐ EGYHÁZ Nagyborosnyón A nagy múltú történelmi egyházat egyre súlyosabb gon­dok elé állítják a település népességi összetételében végbe­ment gyökeres változások. Mert bár magyar anyanyelvű, de nem fizet rendszeresen egyházfenntartói járulékot a lakosság jelentős részét kitevő cigányság. Márpedig a hitközösségnek égető anyagi gondjai vannak. Nem elég a pénz, anyagi segít­séget nyújtó testvéregyháza Borosnyónak nincsen. Megvi­selte az idő a református templom épületét, külső-belső fel­javítása halaszthatatlan — nyilatkozta az eklézsia lelkésze, I.Pásztori Jenő.. Hasonlóképpen anyagiakat igényel a papi lakás tetőzetének kijavítása, a kántori lak pedig majdnem hasznavehetetlenné­ vált. Az egyház tulajdonát képező, központi fekvésű ún. „bérházat” cigánycsaládok lakják. Kilakoltatásuk, a házbér behajtása tőlük reménytelen, s így­­a döntést az egyház, a törvényszékre bízta: vagy fizetnek, vág)­ -­— és ez lenne a jo­bb —­ kiköltöznek. Az első tárgya­lásra szeptember végén kerül­­sor. Közmunkával javítja az egyik presbiter a leromlott csem­pekályhákat, és végre megszólalt a sok éven át némaságra ítélt, 1860-ban épített, Schneider-féle templomi orgona. Kelemen József sepsiszentgyörgyi karmester, nyugalmazott tanár és Kanyó Albert közösen­­szólaltatták meg újra az öreg hang­szert a fiatalon tragikus, elhunyt Nagy Albert emlékére. (Kisgyörgy) Földmérők éhbére Mikor teljében kellene len­nie a földreformnak, mikor vissza kellene juttatni az elor­­zott földeket és erdőket, a ka­taszteri hivatal alkalmazottai kénytelenek sztrájkba lépni, mivel hónapokon keresztül hatvanvalahány százalékos, újabban pedig csak ötvenszá­zalékos bért kaptak. Sokuk számára ez mindössze pár százezres összeg. Aki próbált megélni havi ennyiből, az tudhatja csak, mit jelent. Képtelen igyekezet — miként képtelen helyzet az is, melybe őket so­dorták. Elmondható, soha na­gyobb ellenállásba nem ütkö­zött törvény — talán az álla­mosított házakon és a ma­gyar egyetemen kívül­­—, mint éppen ez. Miután a par­lament négy kerek éven át csűrte-csavarta, miután a koalíciónak csak az idén si­került elfogadtatnia, miután alkalmazását a megyei föld­­osztó bizott­ságok és er­dészeti hiva­talok is ott gáncsolják, ahol érik — íme, a földmérőket meg kimondottan nyomorra és nincstelenségre, nélkülö­zésre ítéli szerintem ugyan­az az erő és titkos szövetség, mely a törvény megtorpedó­zására fogott össze. S mely a választások közeledtével mintha vérszemet kapott vol­na. (b. kovács) Jegyzet Megállni néma főhajtással (folytatás az első oldalról) „ Hinni akarom, valahány­szor elhaladunk e téren, úgy nézünk erre az emlékműre, mint kegyhelyre, hisz egy szent szimbólummal gazda­godtunk. Tanuljunk a múlt go­noszságából, hogy legyen jö­vendőnk” — figyelmeztetett a tiszteletes. A nemzeti ima eléneklése után Dézsi Zoltán nagyajtai frontharcos leplezte le a Jecza P­éter­­érvei alapján a mikó­­újfalusi kőfaragók és a hely­béli mesterek által elkészített emlékművet, majd koszorú­zás következett. Az immár teljessé lett emlékparkban nyújtotta át Nagyajta polgár-,­mesterének, Barabás A­ndrás- , nak dr. György Balázs, a test­vértelepülés Alsónémedi pol­gármestere a magyarországi, község három hete kapott mil­lenniumi zászlójának kicsi­nyített mását. Kiss Jenő a me­­gyei tanács vezetőségének üdvözletét tolmácsolta és a község áldozatvállalását mél­tatta, Márton Árpád RMDSZ- képviselő a minden nehézség ellenére is magyarnak meg­maradó közösség titkát, az elkötelezettséget önazonos­ságunk megőrzésére és a szabadságba vetett hitet emelte ki, az emlékmű tetején kiemelkedő szimbolikus ha­tárkő üzenetét akként értel­mezve: van remény újabb ezer évre. Marosi Imre, a nagyajtai RMDSZ elnöké­nek felszólalása után a hely­béli Gazdag Miklós Polgári Daloskör előadása követ­kezett, a főtéri ünnepséget Krizbai Imre baráti reformá­tus lelkész beszéde zárta. Kriza János immár büsz­kén tekinthet népére, amire tellett, azt Nagyajta megtette: jeles ünnepén méltósággal tisztelgett a millennium évé­ben. .­­ ! 2000. OKTÓBER 2.

Next