Háromszék, 2001. május (13. évfolyam, 3247-3272. szám)

2001-05-02 / 3247. szám

A MAGYAR NYELV NAPJAI HÁROMSZÉKÉN Hűséget az anyanyelvhez Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Napsugár szerkesztősége szervezésében Kovásznán tartották a Magyar Nyelv Napjai Háromszéken című rendezvényt, s amelynek keretében sor került az immár X. jubileumi Körösi Csorna Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre, az AESZ kihelyezett küldöttgyűlésére és a nyelvművelők konferenciájára. A Héphaisztosz Szálló konferenciatermében szombaton délelőtt Becsek Ede, a vendéglátó Körösi Csorna Sándor Iskolaközpont igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd Németh László születésének századik évfordulója alkalmából dr. Nagy János egyetemi tanár, a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző magyar nyelvi tanszékének professzora mondott ünnepi beszédet. A rendezvényt dr. Péntek János, az AESZ elnöke nyitotta meg, aki elmondta: az anyanyelvi mozgalom Körösi Csoma Sándor nevével járta körbe Erdélyt, és ez alatt a tíz év alatt — amely a hűség, a próbatétel és felelősség tíz esztendeje is volt — megerősödött, kiterjedt. Hozzátette: ..A mi helyzetünkben, kisebbségi környezetben nagyon fontos, hogy a nyelv iránt és általában a nyelvhasználatban legyünk hűségesek a mindennapokban is, és nem csak ilyen ünnepi alkalommal, amikor az anyanyelvvel foglalkozunk és versenyeket szervezünk. " (bodor) (folytatása a 3. oldalon) Szabó Tibor a szomszédok aggodalmairól Nem a magyar állam nyitja meg a szomszédos országokban azt a 25 irodát, ahol majd a státustörvény végrehajtásával összefüggő adminisztrációs munkát lebonyolítják. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke szerint a magyar igazolványokat igénylőket csupán idegenrendészeti és nem nemzetbiztonsági szempontból vizsgálják. Nagy Iván Zsolt (M. H.) (folytatása a 3. oldalon) Drágul a benzin A valutaárfolyamra hivatkozva literenként 100—300 lejes üzemanyag-drágulást jelentett be a Petrom. Az állami kőolajtársaság szóvivője szerint előbb a raktári készlet árát növelik, ami csak néhány nap múlva fog érződni a benzinkutaknál. A Petrom eddig azzal magyarázta alacsonyabb árait, hogy nyereségének háromnegyede a kőolaj-kitermelésből származik, nem a benzinkutak forgalmából, mint a magántársaságok esetében, amelyek ezért kénytelenek nagyobb árréssel dolgozni. A Petrom legutóbb 2000 decemberében drágított, a tervezett lépésen felháborodott magánkutasokkal való többórás tárgyalás után. A benzindrágulás a villanyáram, a vízdíj és a vasúti szállítás után következik, és valószínűleg újabb áremelkedés alapjául szolgál majd. (d. j. i.) Olimpiai bajnok a sportcsarnokban A 2. Szent György-kupa nemzetközi tornaverseny fénypontja volt a sydneyi nyári olimpiai játékok tornászbajnoka, Marius Urzică szereplése. Marius a gyergyószentmiklósi tornaiskola neveltje. A tornászvilág jelenlegi legjobb lovasa, aki lólengésben olimpiai, többszörös világ- és Európa-bajnok, Világkupa-győztes, sok-sok nemzetközi verseny nyertese. Korláton és talajon nyújtott ízelítőt rendkívüli tornatudásából, majd lólengésben bemutatta Sydneyben legjobban értékelt gyakorlatát. A hálás közönség fergeteges tapsviharral jutalmazta érte. Köszönjük, Marius! És továbbra is sok sikert! (oros) független napilap Ára: 2500 lej, előfizetőknek: 17111 lej ,1247. szánt Sepsiszentigyörgy, 2001. május 2., SZERDA Majális az ötös kilométerkőnél Albert Levente felvételei Tanítóképzés középiskolában is Az oktatási minisztérium rendelete alapján ősztől újraindulhatnak a két éve beszüntetett középiskolai szintű tanítóképzők. Maros megyének a szaktárca nem engedélyezett magyar csoportot, Kovászna és Hargita megyében szeptembertől 25—25 hellyel indulnak a IX. osztályok. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben magyar, a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul Líceumban román tannyelvű osztály működik majd, és mindkét iskolában továbbra is indítanak főiskolai szintű tanítóképzős csoportokat is. A felvételit zene-, rajzos helyesírási próba előzi meg. A bejutási általánost egyharmad-egyharmad arányban az érettségi, középiskolai általános és a középiskolában angol nyelvből elért négyévi általános alapján számítják ki. Az itt szerzett oklevél az óvodában és elemi osztályokban folytatott tanítás mellett a végzősöket arra is feljogosítja, hogy II—VIII. osztályban angol nyelvet tanítsanak. A középiskolai tanítóképzőben is kell vizsgázni zenéből és rajzból, itt a bejutási általánost a képességvizsga és az V—Vili. osztály átlagából számítják ki. A Bod Péter Tanítóképzőben idén a tanítóképzős osztály mellett egy filológia és egy informatika IX. osztály is indul, a Sulinet-program keretében nemrég elnyert számítógéppark révén az iskola minden diákja hozzáférhet az internethez. (R.) Máról holnapra Májusi számvetés Amikor e sorokat írom, az emberek egy része e ragyogó, nyárias májuskezdet örömeit élvezi, patakok partján, erdők szélén sütögeti darab húsát, szalonnáját, issza sörét vagy borát. Ki-ki ízlése és zsebe szerint. Ünnep ez, de nem hivatalos immár: vállalatvezetők és szakszervezetek, vállalkozók és alkalmazottak maguk döntik el, hogy ünnepelni, avagy dolgozni akarnak a legszebb tavaszi hónap első napján. A „hatalom" soha nem volt még ennyire „toleráns”, mondhatni közömbös a munka, a munkások ünnepe iránt. Ezt ki kellett mondanom, mert szüntelenül Juhász Gyula csodálatos, felejthetetlen verssorai motoszkálnak a fejemben, s idézem is — emlékezetből —: „A hatalom kiadta a parancsot, ne legyen ünnep május elsején. Ének ne zengjen, zászló ne lengjen, csak robotoljon csöndben a remény.” És itt, éppen itt elértünk a lényeghez! Hogyan is működik, „robotol” az emberek reménysége május kezdetén, itt és most, 2001-ben Romániában? Az emberek reménysége, a munkásoké, a földet művelőké, a tanítóké, a tervezőké, a közösségek sorsát irányítóké? Egyáltalán: hogyan is állunk a reménnyel egy új évezred hajnalán, annak első tavaszán, melyet nem csupán szabadnak, hanem — hadd merjem leírni! — gazdagnak is álmodtunk meg? Hát szabadnak, mondjuk, szabad. Vagy inkább szabados, mert az igazi szabadság rendet, méltóságot, önként vállalt fegyelmet is jelent, a jelen idő tudatos megélését és a jövőbe vetett bizalmat. Itt, sajnos, másféle állapotok uralkodnak: bizonytalanság, reményvesztettség, kétségbeesett kiútkeresés egy olyan labirintusból, melybe besétáltunk, betörtettünk, de már sem előre, sem hátra nem találjuk a kivezető utat. Szomorú ezt mondani, írni a tavasz és a munka ünnepén, de ebben a hazai „minek nevezzelek?” vadkapitalizmusban, a véget érni nem akaró átmenetben ki kell mondanunk. Van, amit megértünk ebből a zűrzavarból, de sokkal több az, ami előtt tanácstalanul állunk. Mi, az egyszerű milliók, de még a jobb érzésű vezetésre kiszemeltek, megválasztottak is. Nem szándékunk, hogy itt és most gazdasági, netalán szociográfiai összegezést próbáljunk készíteni, de meg kell kockáztatnunk néhány megjegyzést. Elsőül is azt, hogy ez az ország nem tud vagy talán nem is akar kikeveredni abból a zűrzavarból, amelybe önmagát sodorta. Pedig lennének lehetőségek, hiszen a posztkommunista országok közül alighanem a legjobb esélyekkel dobbantott bele az „új világba”, reális alapja lehetett volna a reménynek, a reménykedésnek. Mit hozott ehelyett az eltelt évtized? Gazdasági ellehetetlenedést, mértéktelenül elharapózott bürokráciát, korrupciót, az állam intézményeinek végletes megbízhatatlanságát, véget nem érő, vágtató inflációt, szüntelen árdrágulásokat, a társadalom kétségbeejtő szétszakadását, a kevesek mesés vagyonhalmozisát egyfelől, a milliók elnyomorodását a másik oldalon. És itt újra visszajutottunk a munka, a munkások ünnepéhez. 2001 májusán újra egy költőt kell idéznem, József Attilát ezúttal, hiszen a tragikus sorsú poéta 1937 májusában írott sorai ma talán időszerűbbek, mint születésük pillanatában: „A munkásnak nem több a bére, mint amit maga kicsikart, levesre telik és kenyérre, s fröccsre, hogy csináljon ricsajt. Az ország nem kérdi, mivégre engedik meggyűlni a bajt, s mert nem a munkás védelmére gyámolítják a gyáripart... Retteg a szegénytől a gazdag, s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény " Hát így jött el mihozzánk 2001 májusa. Magyari Lajos !