Háromszék, 2001. június (13. évfolyam, 3273-3298. szám)

2001-06-01 / 3273. szám

2. BÚCSÚ EURÓPÁTÓL. Az EU azzal fenyeget, hogy megsza­kítja a tárgyalásokat Romániával reagálnak Emma Nicholson, szigorú szavaira a román lapok. Mint ismeretes, Nicholson asszony azt nehezményezte, hogy az árvaházakban igen sa­nyarú a gyermekek sorsa, hogy bizonyítottan a hatalmi körök­nek is közük van a külföldi örökbefogadásokhoz, s hogy a ho­moszexuálisok jogegyenlőségét nem szavatolja törvény. A Ziua szerint az ország hivatalosan is a jelöltlista utolsó helyezettje lett. Năstase a már kidolgozott és beindított programokkal pró­bál takarózni, Văcăroiu meg azt hányja az EU- raportőr szemére, hogy Bukarestben mást mond, mint Strasbourgban. RÁDUPLÁZTAK. Az Amnesty Internationalnak sem jobb a véleménye Romániáról, ők a Btk.-módosítás miatt ma­rasztalják el az igazságügyi tárca vezetőjét s a jelenlegi hatalmat, mely az említett gesztussal az állam jogait a polgárok jogai fölé helyezte, akadályozza az információ szabad áramlását, s nem mó­dosította a homoszexuálisokat hátrányosan megkülönböztető cik­kelyeket sem. SZTRÁJKKAL FENYEGETŐZNEK A VASUTASOK. Ismét megbénulhat a vonatközlekedés, amennyiben a szakszerveze­tek nem tudnak kiegyezni a vasúttársaság vezetőségével az idén esedékes béremelések mértékéről. Ionel Socaciu, a Szoli­daritás Szakszervezeti Szövetség elnöke a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta, a munkaadó egy hónappal korábban ígéretet tett, hogy május 1-jétől 15, szeptember 1 -jétől pedig további 9 százalékkal növeli az alkalmazottak bérét. A társaság vezetése azonban Socaciu szerint a Nemzetközi Valutaalap nyomására­­ hét százalékra csökkentette fizetésemelési ajánlatát. MUNKÁSOK A PRIVATIZÁCIÓ ELLEN. A slatinai Alro és Alprom alkalmazottai igen heves tüntetéseken tiltakoznak üzemeik magánosítása ellen, azt szeretnék elérni, hogy a gyárak állami tulaj­donban maradjanak. (Adevărul) ŐRÜLET. Nyelvtörvényt terjesztett a parlament elé George Pruteanu TDRP-szenátor, s a művelődési bizott­ság már el is fogadta. A tervezet lényege: min­den közérdekű szövegnek, feliratnak román nyel­ven is, a más nyelvű szöveggel azonos nagy­ságban kell megjelennie, aki nem tartja be az előírásokat, 10 50 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. Más nyelvű szöveg felolvasásakor, felmondásakor alkalmazkodni kell a román nyelv szövegritmusához, hangerősségéhez és dallamához - idézi a România liberă Pruteanu agylöttyenését. Egyelőre nem tudni, a tervezet mikor került a T. Ház elé, s azt sem, elfogadják-e vagy sem, s ha igen, ki fogja majd ellenőrizni, hogy betartják-e. Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelv­­törvényre. Emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt. Annak sem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő, más nyelvű nemzeti közösségek arányát.(RMDSZ-tájékozta­­tó) Hírsaláta Nicholson nem ismeri a hazai valóságot A tegnapi kormányülésen a tavalyi választások óta másod­szor Ion Iliescu államfő elnö­költ. Az ülés központi témáját az Emma Nicholson bárónő, az Európai Parlament Románia-felelőse által az EP külpolitikai bi­zottsága számára készített jelentés képezte. A két napja a Fi­nancial Times brit lapban nyilvánosságra hozott jelentésben Nicholson az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások felfüggesztését javasolta, mivel Románia nem tartja tisztelet­ben a felzárkózás politikai kritériumait. A kormányülést köve­tően Adrian Năstase kormányfő kijelentette: „a mi szempon­tunkból a jelentés számtalan tévedést és félremagyarázást tar­talmaz, távolról sem tükrözi a kormány erőfeszítéseit”, Ion Ili­escu államfő pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az EP raportőre nem ismeri a romániai valóságot. A Románia­­jelentést a kormány fenntartásokkal fogadta, a kabinet úgy döntött, összeállít egy, a Románia által elért valós eredménye­ket tartalmazó dokumentumot, amelyet az EP-hez juttat el, még mielőtt a testület megtárgyalná a Nicholson által készített je­lentést. A szenátusból vissza a szakbizottságba Tegnap tárgyalta a szenátus azt a kormány által kezdemé­nyezett törvénytervezetet, mely a választott helyhatósági tiszt­ségviselők jogállását szabályozza. A tervezetet, amelynek el­fogadása az Európai Tanács egyik követelménye Románia jogi­­integrációs törekvéseiben, a jogi és közigazgatási szakbizott­ság korábban kedvezően véleményezte. A végső szavazásra csak hétfőn kerülhet sor, mert a kormánypárt és az RMDSZ kérte a törvénytervezet szakbizottságba való visszautalását az időközben felmerült ellentétes vélemények tisztázása érdeké­ben. Sajtószabadság, sajtóetika Rodica Stănoiu a kormány tegnapi ülésén törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyben az újságírók által elkövetett rágalmazásokat bűncselekményként sorolná be. A tervezet értel­mében a sajtóban megjelent rágalmakat hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák, ugyanakkor hatályban maradna a büntető törvénykönyv 230. cikkelye is, amely a hatóságok ellen elkövetett rágalmakat bünteti. A kezdeményezéssel kapcsolatban Ion Iliescu államfő elmondta, szükségesnek lát egy egészséges sajtóetikai gyakorlatot, de nem tartja helyesnek az újságírók bebörtönzését. Jövő héten is a státustörvényről Victor Micula, a külügyminisztérium szóvivője a tárca szoká­sos heti sajtóértekezletén kijelentette: minden valószínűség sze­rint a jövő héten folytatódnak a státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú szakértői konzultációk. Ezek során megbeszélik a készü­lő magyar törvénnyel kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket a legutóbbi konzultációk során nem sikerült teljes körűen áttekinte­ni és tisztázni. * Az új tanév Ecaterina Andronescu tanügyminiszter tegnap ismertette a jövő tanév szerkezetét. Eszerint a tanítás szeptember 15-én kezdődik, és 34 hétig tart. Az első félév 70 napos lesz, közben kéthetes karácsonyi vakációval, a második félév 100 napot tart majd egyhetes húsvéti megszakítással. November­­ 9. között az elemi iskolákban nem lesz tanítás, a tanítóknak ezalatt szabadfoglalkozást (kirándulást, versenyeket) kell szervezniük a diákok számára. Az erős(ödő) Európa A jövő tegnap kezdődött... Legalábbis ha hinni lehet Lord Robertsonnak. A NATO főtitkára ugyanis zárónyilatkozatában a bu­dapesti külügyminiszteri tanácskozás leg­főbb hozadékának nemes egyszerűséggel azt tekintette, hogy nem alakultak ki viták és feszültségek, sőt, „a kényes kérdésekkel kapcsolatban a résztvevőket a jó szándék jellemezte”. Hogy melyek lehettek volna az emlegetett feszültséggócok? Félő volt, hogy élesedik az európai és az amerikai fél közöt­ti, az utóbbi időben felhőtlennek nem tekint­hető viszony, amely főként az új amerikai tisztségviselők stílusából adódik. Ez a rá­menős, fafejű texasi modor láthatólag rossz hatással van a közös Európát ugyan más és másként elképzelő francia, német és angol vezetőkre, akik egyre élesebben bírálják a nagy szövetségest. Ezúttal azonban nem alakultak ki meddő viták sem az amerikai erők boszniai csökkentését, sem az amerikai védelmi rendszert érintő kérdésekben, s si­került némileg moderálni az önálló európai erő iránt gyanakvó amerikai magatartást is. Ez főként Colin Powell amerikai külügyér érdeme volt, aki „megegyezésre törekvő hangnemben” tárgyalt európai partnereivel. A The Wall Street Journal gyors kommen­tárjában épp ennek tudja be — bírálva a megalkuvó európai külügyminisztereket —, hogy nem vették be a zárónyilatkozatba ama tényt, hogy a világ 37 országában állomá­sozó 13 000 ballisztikus rakéta milyen kö­zös fenyegetést jelent a jövőre nézve... Elérhető közelségbe került viszont a harcias és az európai jövő alakulásába egyre nagyobb beleszólást követelő török álláspont „megszelídü­lése” miatt a gyorsreagálású európai haderő létrehozása. Ez a közös gyors­hadtest mintegy 60 000 főt számlálna, és vál­ságkezelő feladatokat látna el, támaszkod­va természetesen a NATO­ eszköztárára is. S a nagy tervek szerint már 2003-ban meg­kezdhetné bizonyára áldásos tevékenysé­gét, hiszen baj azért van éppen elég, a ta­nácskozás egyik visszatérő témája a mace­dón konfliktus volt. A tanácskozáson jelen lévő Javier Solana, az EU k­üi­­ - és bizton­ságpolitikai kérdésekért felelő képviselője be is jelentette a tartós macedón rendezést ígérő megegyezést, de hogy képes lesz-e az EU és a NATO elhallgattatni végre a fegy­vereket a sokat próbált térségben, az még a jövő zenéje. Annyit mindenesetre a részt­vevők egyöntetűen elfogadtak, hogy „a Balkán a közös együttműködés legégetőbb és legfontosabb területe”, mert a tartós bé­két immáron meg kel­lene­ teremteni. Csak az a kérdés, hogyan, mert a katonai megoldá­sok az elmúlt évtizedben, finoman fogalmaz­va, nem vezettek eredményre, a diplomáciai megoldások pedig még annyira sem. Milo­sevic ugyan megbukott, de az általa és cso­portja által a palackból kiengedett szellem azóta is tombol. S világos, rendezni kellene végre a térség talán legégetőbb problémá­ját, az albán kérdést. Szóba került a tanácskozáson a bővítés is. A NATO kapuja előtt toporgó Romániát s a balti államokat nyilván ez érdekli a leg­jobban. Biztató szavak természetesen hang­zottak el, ez egy saját erejéről egyre inkább meggyőződni látszó és Amerikát meggyőz­ni akaró európai konferencián talán termé­szetes is, de az ígéretekkel már mindenkinek teli a hócipője... Mircea Goană külügyminiszter minden­esetre bizakodik: „kijavítjuk a Madridban történt igazságtalanságot!” mondja, el­ismerve, hogy „a haderőreformok nagyon megkéstek, viszont a hadsereg átszervezé­se kitűnő ütemben halad...” A NATO-bővítés vitája az állam- és kor­mányfők június második hetére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján folytatódik. De az európai jövő már elkezdődött... Bogdán László Amnesztiatörvény Rodica Stănoiu igazságügy­miniszter a kormány csütörtöki ülésén a társadalmi béke megva­lósítása érdekében általános amnesztia-törvényjavaslattal állt elő. Az amnesztia hatálya az 1989- es, valamint a bányászjárás ideje alatt elkövetett bűncselekmé­nyek, elítélt vagy még nem elítélt alanyaira terjedne ki. A Nagy­­románia Párt köszöntötte a kez­deményezést, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt kép­viselői ellenben arra hivatkozva, hogy az eljárás gyengítené az igazságszolgáltatás tekintélyét, és instabilitást eredményezne, ellenezték a törvényjavaslatot. Frunda György RMDSZ-szenátor a kérdésről elmondta, hogy a for­radalom óta lezajlott társadalmi megmozdulásokban részt vett személyek esetében alkalmazott amnesztia esetleges társadalmi hatásai tanulmányozást igényel­nek. „Meg kell nézni, hány személyt ítéltek el, ezek közül hány van még börtönben, és milyen társadalmi hatása lenne az amnesztiának” — nyilatkozta Frunda. A szenátor szerint amnesztiát lehet alkalmazni, „ha javul a társadalmi kapcsolat­­rendszer, és főleg abban az eset­ben, ha ezáltal megelőzhetőekké válnak a bányászjárásokhoz hasonló megmozdulások”. „Fé­lek azt hinni, hogy az ilyen tet­tek megbocsátását elkövetőik nem érzik majd bátorításnak olyan tettek megismétlésére, amelyek esetében amnesztiát alkalmaztak” fejtette ki Frunda. Szerinte az amnesztia célja „a régi sebek begyógyí­­tása, nem pedig azok felsza­kítása”. A szenátor elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója nem tárgyalta meg ezt a kérdést. (Az MTI híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet ORSZÁG-VILÁG Bevonultak a szerbek az ütközőövezetbe Mintegy 1200 jugoszláv katona és különleges kiképzésű rendőr teg­nap bevonult annak a dél-szerbiai területen húzódó biztonsági övezetnek az utolsó szakaszába is, ame­lyet az albán fegyveresek bázisként használtak. A dél-szerbiai erők parancsnoka reggel nyolckor adta ki a parancsot a Koszovó körül az 1999-es NATO-légicsapások után létrehozott, öt kilométer széles biz­tonsági övezetbe való bevonulásra is, ami incidensek nélkül zajlott, legalábbis az első órákban. A jugoszláv csapatok egy kilencven négy­zetkilométeres területet szállnak meg Bujanovac körül, de nem nyomul­nak be az albánok lakta falvakba — adta hírül a Béta hírügynökség. Egy hónap türelmi idő A magyar orosz viszonylatban vasárnaptól életbe lépő vízum­­kényszer ellenére kölcsönösen egy hónap türelmi időt kapnak azok az utazók, akik még e határidő előtt érkeztek Magyarország, illetve Oroszország területére, ezenkívül várhatóan még e héten aláírják azt a kétoldalú megállapodást, amely kölcsönösen vízummentességet sza­vatol a szolgálati és diplomata útlevelek tulajdonosainak. Alkotmánymódosítást ígérnek Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnök szerda este kilátásba helyezte az alkotmány módosítását az albán kisebbség javára. Borisz Trajkovszki elnök pedig részleges amnesztiát kínált az albán felkelőknek, illetve szabad elvonulást Koszovóba. Tévéinterjújában Georgievszki je­lezte: a szkopjei kormány olyan alkotmánymódosítást fontolgat, amely a lakosság egynegyedét-egyharmadát kitevő albán kisebbséget államal­kotó népként ismeri el. Trajkovszki részleges amnesztiát kínált az UCK- felkelőknek. George Robertson NATO-főtitkárhoz intézett levele szerint ebből csak azokat zárnák ki, akik az észak-macedóniai felkelést szervez­ték, vagy macedón katonák haláláért felelősek. Vita Nizzával Az Európai Parlament nem ért egyet az EU nizzai csúcsértekez­letének azzal a döntésével, amely szerint Magyarország és Cseh­ország kettővel kevesebb (20) helyet kapna a testületben, mint a gyakorlatilag azonos népességű Belgium vagy Portugália. Egye­bek között erre is kitér az a határozat, amelyet tegnap szavazott meg a képviselőtestület a nizzai szerződésről és az EU jövőjéről. Az EP azzal sem ért egyet, hogy a nizzai döntések értelmében az európai képviselők száma meghaladná az amszterdami szerződés­ben megszabott hétszázat. Az Európai Parlamentnek a közösségi intézmény lévén nincs jogosultsága a kormányközi konferen­cia eredményeként született nizzai szerződés elutasítására vagy megerősítésére. Ezt csak a tagországok parlamentjei tehetik meg. Most elfogadott határozata azonban kötelező jogi érvény nélkül is mértékadó politikai állásfoglalás. Külföld Ostromzár Csecsenföldön Csecsenföldön a szövetségi erők körbezárták Sztarije Atagi, Novije Atagi és Csiri­ jart településeket a vegyenói szoros bejáratánál tegnapra virradóra indított nagyszabású tisztogató ak­ciójuk során. Orosz értékelések szerint ilyen komoly rendőri akcióra már hosszú ideje nem volt példa a csecsen településeken. A Csecsenfölddel szomszédos ingus területen egyébként fegyvere­sek tűz alá vették a határőrség egyik helikopterét, amelynek első pilótája, egy alezredes megsebesült, s a kényszerleszállást köve­tően belehalt sebeibe. A MIG-8-as helikopteren két orosz alsó­házi képviselő is utazott, de az orosz közlemények szerint ők sér­tetlenül tiszták meg a támadást és a kényszerleszállást is. 2001. JÚNIUS 1.

Next