Háromszék, 2001. június (13. évfolyam, 3273-3298. szám)
2001-06-01 / 3273. szám
2. BÚCSÚ EURÓPÁTÓL. Az EU azzal fenyeget, hogy megszakítja a tárgyalásokat Romániával reagálnak Emma Nicholson, szigorú szavaira a román lapok. Mint ismeretes, Nicholson asszony azt nehezményezte, hogy az árvaházakban igen sanyarú a gyermekek sorsa, hogy bizonyítottan a hatalmi köröknek is közük van a külföldi örökbefogadásokhoz, s hogy a homoszexuálisok jogegyenlőségét nem szavatolja törvény. A Ziua szerint az ország hivatalosan is a jelöltlista utolsó helyezettje lett. Năstase a már kidolgozott és beindított programokkal próbál takarózni, Văcăroiu meg azt hányja az EU- raportőr szemére, hogy Bukarestben mást mond, mint Strasbourgban. RÁDUPLÁZTAK. Az Amnesty Internationalnak sem jobb a véleménye Romániáról, ők a Btk.-módosítás miatt marasztalják el az igazságügyi tárca vezetőjét s a jelenlegi hatalmat, mely az említett gesztussal az állam jogait a polgárok jogai fölé helyezte, akadályozza az információ szabad áramlását, s nem módosította a homoszexuálisokat hátrányosan megkülönböztető cikkelyeket sem. SZTRÁJKKAL FENYEGETŐZNEK A VASUTASOK. Ismét megbénulhat a vonatközlekedés, amennyiben a szakszervezetek nem tudnak kiegyezni a vasúttársaság vezetőségével az idén esedékes béremelések mértékéről. Ionel Socaciu, a Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség elnöke a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta, a munkaadó egy hónappal korábban ígéretet tett, hogy május 1-jétől 15, szeptember 1 -jétől pedig további 9 százalékkal növeli az alkalmazottak bérét. A társaság vezetése azonban Socaciu szerint a Nemzetközi Valutaalap nyomására hét százalékra csökkentette fizetésemelési ajánlatát. MUNKÁSOK A PRIVATIZÁCIÓ ELLEN. A slatinai Alro és Alprom alkalmazottai igen heves tüntetéseken tiltakoznak üzemeik magánosítása ellen, azt szeretnék elérni, hogy a gyárak állami tulajdonban maradjanak. (Adevărul) ŐRÜLET. Nyelvtörvényt terjesztett a parlament elé George Pruteanu TDRP-szenátor, s a művelődési bizottság már el is fogadta. A tervezet lényege: minden közérdekű szövegnek, feliratnak román nyelven is, a más nyelvű szöveggel azonos nagyságban kell megjelennie, aki nem tartja be az előírásokat, 10 50 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. Más nyelvű szöveg felolvasásakor, felmondásakor alkalmazkodni kell a román nyelv szövegritmusához, hangerősségéhez és dallamához - idézi a România liberă Pruteanu agylöttyenését. Egyelőre nem tudni, a tervezet mikor került a T. Ház elé, s azt sem, elfogadják-e vagy sem, s ha igen, ki fogja majd ellenőrizni, hogy betartják-e. Markó Béla szövetségi elnök szerint nincs szükség ilyen nyelvtörvényre. Emlékeztetett arra, hogy a franciák fogadtak el hasonló jogszabályt. Annak sem volt sok értelme, Romániában pedig az különösen veszélyes lehet, figyelembe véve az itt élő, más nyelvű nemzeti közösségek arányát.(RMDSZ-tájékoztató) Hírsaláta Nicholson nem ismeri a hazai valóságot A tegnapi kormányülésen a tavalyi választások óta másodszor Ion Iliescu államfő elnökölt. Az ülés központi témáját az Emma Nicholson bárónő, az Európai Parlament Románia-felelőse által az EP külpolitikai bizottsága számára készített jelentés képezte. A két napja a Financial Times brit lapban nyilvánosságra hozott jelentésben Nicholson az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások felfüggesztését javasolta, mivel Románia nem tartja tiszteletben a felzárkózás politikai kritériumait. A kormányülést követően Adrian Năstase kormányfő kijelentette: „a mi szempontunkból a jelentés számtalan tévedést és félremagyarázást tartalmaz, távolról sem tükrözi a kormány erőfeszítéseit”, Ion Iliescu államfő pedig annak a véleményének adott hangot, hogy az EP raportőre nem ismeri a romániai valóságot. A Romániajelentést a kormány fenntartásokkal fogadta, a kabinet úgy döntött, összeállít egy, a Románia által elért valós eredményeket tartalmazó dokumentumot, amelyet az EP-hez juttat el, még mielőtt a testület megtárgyalná a Nicholson által készített jelentést. A szenátusból vissza a szakbizottságba Tegnap tárgyalta a szenátus azt a kormány által kezdeményezett törvénytervezetet, mely a választott helyhatósági tisztségviselők jogállását szabályozza. A tervezetet, amelynek elfogadása az Európai Tanács egyik követelménye Románia jogiintegrációs törekvéseiben, a jogi és közigazgatási szakbizottság korábban kedvezően véleményezte. A végső szavazásra csak hétfőn kerülhet sor, mert a kormánypárt és az RMDSZ kérte a törvénytervezet szakbizottságba való visszautalását az időközben felmerült ellentétes vélemények tisztázása érdekében. Sajtószabadság, sajtóetika Rodica Stănoiu a kormány tegnapi ülésén törvényjavaslatot terjesztett elő, amelyben az újságírók által elkövetett rágalmazásokat bűncselekményként sorolná be. A tervezet értelmében a sajtóban megjelent rágalmakat hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtanák, ugyanakkor hatályban maradna a büntető törvénykönyv 230. cikkelye is, amely a hatóságok ellen elkövetett rágalmakat bünteti. A kezdeményezéssel kapcsolatban Ion Iliescu államfő elmondta, szükségesnek lát egy egészséges sajtóetikai gyakorlatot, de nem tartja helyesnek az újságírók bebörtönzését. Jövő héten is a státustörvényről Victor Micula, a külügyminisztérium szóvivője a tárca szokásos heti sajtóértekezletén kijelentette: minden valószínűség szerint a jövő héten folytatódnak a státustörvénnyel kapcsolatos kétoldalú szakértői konzultációk. Ezek során megbeszélik a készülő magyar törvénnyel kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket a legutóbbi konzultációk során nem sikerült teljes körűen áttekinteni és tisztázni. * Az új tanév Ecaterina Andronescu tanügyminiszter tegnap ismertette a jövő tanév szerkezetét. Eszerint a tanítás szeptember 15-én kezdődik, és 34 hétig tart. Az első félév 70 napos lesz, közben kéthetes karácsonyi vakációval, a második félév 100 napot tart majd egyhetes húsvéti megszakítással. November 9. között az elemi iskolákban nem lesz tanítás, a tanítóknak ezalatt szabadfoglalkozást (kirándulást, versenyeket) kell szervezniük a diákok számára. Az erős(ödő) Európa A jövő tegnap kezdődött... Legalábbis ha hinni lehet Lord Robertsonnak. A NATO főtitkára ugyanis zárónyilatkozatában a budapesti külügyminiszteri tanácskozás legfőbb hozadékának nemes egyszerűséggel azt tekintette, hogy nem alakultak ki viták és feszültségek, sőt, „a kényes kérdésekkel kapcsolatban a résztvevőket a jó szándék jellemezte”. Hogy melyek lehettek volna az emlegetett feszültséggócok? Félő volt, hogy élesedik az európai és az amerikai fél közötti, az utóbbi időben felhőtlennek nem tekinthető viszony, amely főként az új amerikai tisztségviselők stílusából adódik. Ez a rámenős, fafejű texasi modor láthatólag rossz hatással van a közös Európát ugyan más és másként elképzelő francia, német és angol vezetőkre, akik egyre élesebben bírálják a nagy szövetségest. Ezúttal azonban nem alakultak ki meddő viták sem az amerikai erők boszniai csökkentését, sem az amerikai védelmi rendszert érintő kérdésekben, s sikerült némileg moderálni az önálló európai erő iránt gyanakvó amerikai magatartást is. Ez főként Colin Powell amerikai külügyér érdeme volt, aki „megegyezésre törekvő hangnemben” tárgyalt európai partnereivel. A The Wall Street Journal gyors kommentárjában épp ennek tudja be — bírálva a megalkuvó európai külügyminisztereket —, hogy nem vették be a zárónyilatkozatba ama tényt, hogy a világ 37 országában állomásozó 13 000 ballisztikus rakéta milyen közös fenyegetést jelent a jövőre nézve... Elérhető közelségbe került viszont a harcias és az európai jövő alakulásába egyre nagyobb beleszólást követelő török álláspont „megszelídülése” miatt a gyorsreagálású európai haderő létrehozása. Ez a közös gyorshadtest mintegy 60 000 főt számlálna, és válságkezelő feladatokat látna el, támaszkodva természetesen a NATO eszköztárára is. S a nagy tervek szerint már 2003-ban megkezdhetné bizonyára áldásos tevékenységét, hiszen baj azért van éppen elég, a tanácskozás egyik visszatérő témája a macedón konfliktus volt. A tanácskozáson jelen lévő Javier Solana, az EU küi - és biztonságpolitikai kérdésekért felelő képviselője be is jelentette a tartós macedón rendezést ígérő megegyezést, de hogy képes lesz-e az EU és a NATO elhallgattatni végre a fegyvereket a sokat próbált térségben, az még a jövő zenéje. Annyit mindenesetre a résztvevők egyöntetűen elfogadtak, hogy „a Balkán a közös együttműködés legégetőbb és legfontosabb területe”, mert a tartós békét immáron meg kellene teremteni. Csak az a kérdés, hogyan, mert a katonai megoldások az elmúlt évtizedben, finoman fogalmazva, nem vezettek eredményre, a diplomáciai megoldások pedig még annyira sem. Milosevic ugyan megbukott, de az általa és csoportja által a palackból kiengedett szellem azóta is tombol. S világos, rendezni kellene végre a térség talán legégetőbb problémáját, az albán kérdést. Szóba került a tanácskozáson a bővítés is. A NATO kapuja előtt toporgó Romániát s a balti államokat nyilván ez érdekli a legjobban. Biztató szavak természetesen hangzottak el, ez egy saját erejéről egyre inkább meggyőződni látszó és Amerikát meggyőzni akaró európai konferencián talán természetes is, de az ígéretekkel már mindenkinek teli a hócipője... Mircea Goană külügyminiszter mindenesetre bizakodik: „kijavítjuk a Madridban történt igazságtalanságot!” mondja, elismerve, hogy „a haderőreformok nagyon megkéstek, viszont a hadsereg átszervezése kitűnő ütemben halad...” A NATO-bővítés vitája az állam- és kormányfők június második hetére tervezett rendkívüli csúcstalálkozóján folytatódik. De az európai jövő már elkezdődött... Bogdán László Amnesztiatörvény Rodica Stănoiu igazságügyminiszter a kormány csütörtöki ülésén a társadalmi béke megvalósítása érdekében általános amnesztia-törvényjavaslattal állt elő. Az amnesztia hatálya az 1989- es, valamint a bányászjárás ideje alatt elkövetett bűncselekmények, elítélt vagy még nem elítélt alanyaira terjedne ki. A Nagyrománia Párt köszöntötte a kezdeményezést, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt képviselői ellenben arra hivatkozva, hogy az eljárás gyengítené az igazságszolgáltatás tekintélyét, és instabilitást eredményezne, ellenezték a törvényjavaslatot. Frunda György RMDSZ-szenátor a kérdésről elmondta, hogy a forradalom óta lezajlott társadalmi megmozdulásokban részt vett személyek esetében alkalmazott amnesztia esetleges társadalmi hatásai tanulmányozást igényelnek. „Meg kell nézni, hány személyt ítéltek el, ezek közül hány van még börtönben, és milyen társadalmi hatása lenne az amnesztiának” — nyilatkozta Frunda. A szenátor szerint amnesztiát lehet alkalmazni, „ha javul a társadalmi kapcsolatrendszer, és főleg abban az esetben, ha ezáltal megelőzhetőekké válnak a bányászjárásokhoz hasonló megmozdulások”. „Félek azt hinni, hogy az ilyen tettek megbocsátását elkövetőik nem érzik majd bátorításnak olyan tettek megismétlésére, amelyek esetében amnesztiát alkalmaztak” fejtette ki Frunda. Szerinte az amnesztia célja „a régi sebek begyógyítása, nem pedig azok felszakítása”. A szenátor elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója nem tárgyalta meg ezt a kérdést. (Az MTI híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Váry O. Péter Külpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet ORSZÁG-VILÁG Bevonultak a szerbek az ütközőövezetbe Mintegy 1200 jugoszláv katona és különleges kiképzésű rendőr tegnap bevonult annak a dél-szerbiai területen húzódó biztonsági övezetnek az utolsó szakaszába is, amelyet az albán fegyveresek bázisként használtak. A dél-szerbiai erők parancsnoka reggel nyolckor adta ki a parancsot a Koszovó körül az 1999-es NATO-légicsapások után létrehozott, öt kilométer széles biztonsági övezetbe való bevonulásra is, ami incidensek nélkül zajlott, legalábbis az első órákban. A jugoszláv csapatok egy kilencven négyzetkilométeres területet szállnak meg Bujanovac körül, de nem nyomulnak be az albánok lakta falvakba — adta hírül a Béta hírügynökség. Egy hónap türelmi idő A magyar orosz viszonylatban vasárnaptól életbe lépő vízumkényszer ellenére kölcsönösen egy hónap türelmi időt kapnak azok az utazók, akik még e határidő előtt érkeztek Magyarország, illetve Oroszország területére, ezenkívül várhatóan még e héten aláírják azt a kétoldalú megállapodást, amely kölcsönösen vízummentességet szavatol a szolgálati és diplomata útlevelek tulajdonosainak. Alkotmánymódosítást ígérnek Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnök szerda este kilátásba helyezte az alkotmány módosítását az albán kisebbség javára. Borisz Trajkovszki elnök pedig részleges amnesztiát kínált az albán felkelőknek, illetve szabad elvonulást Koszovóba. Tévéinterjújában Georgievszki jelezte: a szkopjei kormány olyan alkotmánymódosítást fontolgat, amely a lakosság egynegyedét-egyharmadát kitevő albán kisebbséget államalkotó népként ismeri el. Trajkovszki részleges amnesztiát kínált az UCK- felkelőknek. George Robertson NATO-főtitkárhoz intézett levele szerint ebből csak azokat zárnák ki, akik az észak-macedóniai felkelést szervezték, vagy macedón katonák haláláért felelősek. Vita Nizzával Az Európai Parlament nem ért egyet az EU nizzai csúcsértekezletének azzal a döntésével, amely szerint Magyarország és Csehország kettővel kevesebb (20) helyet kapna a testületben, mint a gyakorlatilag azonos népességű Belgium vagy Portugália. Egyebek között erre is kitér az a határozat, amelyet tegnap szavazott meg a képviselőtestület a nizzai szerződésről és az EU jövőjéről. Az EP azzal sem ért egyet, hogy a nizzai döntések értelmében az európai képviselők száma meghaladná az amszterdami szerződésben megszabott hétszázat. Az Európai Parlamentnek a közösségi intézmény lévén nincs jogosultsága a kormányközi konferencia eredményeként született nizzai szerződés elutasítására vagy megerősítésére. Ezt csak a tagországok parlamentjei tehetik meg. Most elfogadott határozata azonban kötelező jogi érvény nélkül is mértékadó politikai állásfoglalás. Külföld Ostromzár Csecsenföldön Csecsenföldön a szövetségi erők körbezárták Sztarije Atagi, Novije Atagi és Csiri jart településeket a vegyenói szoros bejáratánál tegnapra virradóra indított nagyszabású tisztogató akciójuk során. Orosz értékelések szerint ilyen komoly rendőri akcióra már hosszú ideje nem volt példa a csecsen településeken. A Csecsenfölddel szomszédos ingus területen egyébként fegyveresek tűz alá vették a határőrség egyik helikopterét, amelynek első pilótája, egy alezredes megsebesült, s a kényszerleszállást követően belehalt sebeibe. A MIG-8-as helikopteren két orosz alsóházi képviselő is utazott, de az orosz közlemények szerint ők sértetlenül tiszták meg a támadást és a kényszerleszállást is. 2001. JÚNIUS 1.