Háromszék, 2001. augusztus (13. évfolyam, 3325-3351. szám)

2001-08-01 / 3325. szám

Ára: 2500 lej, előfizetőknek: 1731 lej 3325, szánt le­»Miszen­ti»g»m­eg, 34101. augusztus 1., SZERDA STÁTUSTÖRVÉNY Megosztott a román politikusok álláspontja Egyelőre megoszlik a parlamenti pártok véleménye arról, hogy mit tehet a kormány és a törvényhozás, ha a határon túli magyarokról szóló törvény kérdésében nem sike­rül megegyezésre jutni a román—magyar kormányközi vegyes bizottság szeptemberre tervezett ülésén. Adrian Nastase miniszterelnök szombaton a magyar kormányfővel, Orbán Viktorral tartott tárgyalások után azt közölte, hogy ha szakértői szinten nem lehet egyeztetni az álláspontokat, akkor a státustörvény romániai végrehajtásának kér­dését a kormány a törvényhozás elé terjeszti. (MTI-ből) (folytatása a 2. oldalon) M­UNKANÉLKÜLISÉG KOM­AN­DÓN Hatszázan kenyér nélkül Komandón közel 90 százalékos a munkanélküliség — közölte lapunkkal Kocsis Béla polgármester. A hegyvidé­ki település lakóinak helyzete Háromszék egyik legsúlyo­sabb szociális gondja. A gyötrődő sorsok sokaságát rejtő munkanélküliségi számérték országos viszonylatban is ritkaságnak számít. A komandói önkormány­zat adatai szerint a községben 682 munkaképes lakos él, és csupán 80­85-nek van állan­dó munkahelye, mintegy hat­százan állástalanok. A fűrész­telepről elbocsátottak végkielé­gítése már lejárt, 72-en munka­­nélküli-segélyt, 51-en pedig munkanélküli-támogatást kapnak. A polgármesteri hivatal pillanatnyilag senkinek sem folyósít szociális segélyt. Értesüléseink szerint holt­pontra került a hátrányos helyzetű régióvá nyilvánítás ügye, ugyanis az országban nagyon sok, korábban egyet­len iparággal rendelkező helység van, ezért az illetéke­sek nem is tárgyalnak a do­logról. A megyei munkaerő­­ügynökségtől számlázó infor­mációk szerint a Ricop-prog­­ram keretében rövid időn belül újabb pályázati lehető­ségeket írnak ki, amelyekkel munkanélküliek által létre­hozott cégek is élhetnek majd. Ennek érdekében a komandóiaknak a munkaerő­­ügynökség kovásznái részle­gével kell tartaniuk a kapcso­latot. Az egykor fafeldolgozó iparáról, illetve ehhez kapcso­lódó kisvasúthálózatáról el­­híresült település polgárai olyan vidéken és időjárási viszonyok között élnek, hogy állattenyésztésre vagy nö­vénytermesztésre nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nincs lehetőségük, gyakor­latilag csak erdei gyümölcsöt és gombát szedhetnek. A ko­­mandóiak ragaszkodnának a fafeldolgozáshoz, hiszen év­tizedeken keresztül ez volt a település kenyéradója, és még mindig nagyon bíznak abban, hogy jobb idők köszöntenek majd falujukra, s újraindulhat­nak ez elnémult fűrészek és mozdonyok. (mózes) M­UNKAHELYTEREM­TŐ HITEL Nagy az érdeklődés Felpörgött a munkahelyteremtő kedvezményes hitelek ügye Háromszéken közölte Kelemen Tibor, a munkaerő­­ügynökség igazgatója, hozzátéve, hogy az előző három esz­tendőhöz képest rekordot döntöttek. Az ügynökség és a fi­nanszírozó pénzintézet illetékeseiből álló bizottság már több kérést jóváhagyott, és amennyiben a Román Kereskedelmi Bank is kedvezően ítéli meg, a vállalkozók kézhez kapják a kölcsönt. Három kereskedelmi társaság 2,3 milliárd lejt igényeit, ebből a pénzből 46 új munkahelyet hoznának létre, egy sep­siszentgyörgyi nadrággyár 5 milliárd lejes kölcsönnel továb­bi száz állást teremtene. Tucatnyi cég dolgozik még a hitele­zéshez szükséges iratcsomón, így esély van arra, hogy a me­gyének szánt 10,51 milliárd lejes keret- ellentétben az elő­ző évek gyakorlatával elfogyjon. (mózes) t­­ A nagyközség idei költ- s f­ , t­ségvetése 5 milliárd 361 mil­lió lej, amiből saját jövedelem 75­­­millió, 2,6 miliárd­ot pe­dig a tanügyiek fizetésére az­­ országos költségvetésből kap­tak. Az önkormányzat működ­tetésére 1,6 milliárdot, az is­kolák és óvodák javítására és fenntartására 2,8 milliárdot,­­ a könyvtárra 55, a művelő­­j­dósra 64, a sport támogatásá- I ra 20, a szociális gondozók­­ fizetésére 350, a közvilágítás I ra 60, útjavításra 70, köztisz- I lóságra pedig 35 milliót irá- I nyoztak elő. ■*'­­ múlt havi tanácsülé-­­ sen Baróthi Balázs alpolgár­mester és Kanadé Erzsébet mezőgazdasági referens köztisztviselő lévén le­mondott mandátumáról, he­lyüket az RMDSZ-pótlistán­­ következő Balogh László és­­ Ábri Szilamér foglalta el. S? folytatódik a gázveze- t­­és. .A megyei tanács céltámo­gatásként 630 millió lejt utalt át a községi tanács számlájá­ra azzal a feltétellel, hogy az idei helyi hozzájárulás 300 millió lesz. A fővezetékkel a Kézdivásárhely felöli bejárat­tól a központ felé haladnak. Az alpolgármester bízik ab­ban, hogy augusztus végén legalább 35—40 portán be­indul a gázszolgáltatás.­­ A községházán július 24-én kifüggesztették a ma­gánerdőket visszaigénylő tu­lajdonosok és utódok név­sorát. Az iratcsomó a tizenöt napos fellebbezési idő lejárta után a megyei tulajdonjog megállapító bizottság asztalá­ra kerül. A jogosultak 983 hektár magánerdőt kérnek vissza, amiből a 18-as tör­vény értelmében száz hektárt már évekkel ezelőtt jóvá­hagytak, de a kimérésre azóta sem került sor.­­ A Perkőre­ tervezett mil­lenniumi emlékkereszt felál­lítása pénzhiány miatt csak szép álom marad. (loc­om) (folytatása a 3. oldalon) Maról holnapra Năstase és a kimondott szó súlya Két évvel ezelőtt azt gondoltuk, Radu Vasilenél vegytisz­tább archetípus­ nem tud kigyöngyözni magából a román politikai boszorkánykonyha, ám most Adrian Năstase ország­osát s megnyilatkozásait figyelve el kell ismernünk, messze túlhaladja elődjét. Nem a választási ígéreteket kérnénk szá­mon a miniszterelnökön, hisz közhelyszerű igazság, hogy azt az eredményhirdetést követő második órában el kell felejteni, hanem csak az elmúlt néhány hét történéseit. Emlékeznek még, hogy kioktatta Günter Verheugen­, mikor azt merte állítani, hogy Románia nincs felkészülve az uniós csatlakozásra, vagy Nicholson bárónőt, mikor az árva gyermekekkel való szabá­lyos emberkereskedelemre és a hatalmi körökig felnyúló maf­fiakapcsolatokra hivatozva kijelentette, hogy készülő országjelentésébe mindezt belefoglalja? Épp csak útszéli rihe­­rongynak nem nevezte, hogy néhány hét múlva, mikor, igaz, Nicholson látványosan visszakozott, de közben korábbi állí­tásait bizonyította is, megédesült a kormányfő hangja, és pár napra rá már a pedagógusokat nevezte nemes egyszerűséggel félkegyelműeknek. Nemrég még a resicai befektetőket osto­rozta, megbízhatatlanoknak nevezte őket, mi több, a The Independent újságírójának, aki a magántulajdon kirívó meg­sértéseként értékelte a vasműben történteket, könyvészeti anyagot ajánlott a gazdasági folyamatok jobb megértése cél­jából. Ma már a volt tulajdonost pátyolgatja. Néhány napja a hazai újságíróknak esett neki, taplóagyúaknak titulálta őket, mert ki elszörnyedve, ki viccesre véve kommentálta a kor­mányfő meglódult hazafiságának ama kinyilatkoztatását, mi­szerint előírja,­hogy a kormány tagjai, a prefektusok kék színű, címeres egyennyakkendőt­ viseljenek, hadd lássa a pórnép, kivel van dolga. Az, hogy a státustörvény tekintetében igencsak elenged­te agarait, s az illendőnél több meggondolatlan kijelentést tett (az alapszerződés és más kétoldalú szerződések felbontása, a hazai magyar civil szervezetek és egyházak munkájának vérre menő ellenőrzése), vagy amit újabban hallani, Tibor úr (Toró T. Tiborról lehet szó) vagy Tőkés László nyeretlen kioktatása csak azért furcsa, mert civil foglalkozását nézvést nemzetközi jogász lenne, amúgy meg ügyvéd, ráadásul diplomata, akinek tudni illenék, minden szavát százezren figyelik és magyaráz­zák, nemcsak itthon, de a külföldi kancelláriákban is. Ami az elmúlt hét végén, a vásárhelyi találkozó előtt és után történt, az elképesztő jele volt a rádió, tévé és írott sajtó Năstase ama kijelentéseivel, hogy így a magyar irre­dentizmus meg úgy a területen kívüli hatály, no meg hogy ő majd megmondja a magyar kormányfőnek, hogy Magyaror­szágnak el kell halasztania a törvény alkalmazását az unió­hoz való csatlakozásig és a többi... Beszélt, amit beszélt Orbán Viktorral, de a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Năstase azt mondta, a román fél egyelőre eláll attól a kérésé­től, hogy a magyar státustörvény végrehajtását mindaddig függesszék fel, m­íg Magyarország az EU tagja nem lesz, s ami az alkalmazást illeti, abban maradtak, hogy a magyar státustörvény nagyon nehezen lesz végrehajtható Románia területén, de ha ezt európai szinten elfogadják, akkor termé­szetesen Románia is így fog tenni. Eltelt egy nap, s mit hall az ember: R­imnicu Vid­eean a minisz­terelök újra hangnemet és véleményt váltott, s azt mondta, Románia semmilyen for­mában nem­ tudja elfogadni a határon túli magyarokról szóló törvény végrehajtását saját területén. Ez román hintapolitikai mércével mérve sem akármi. Az a kérdés: meddig lehet folytatni ? Simó Erzsébet

Next