Háromszék, 2001. szeptember (13. évfolyam, 3352-3376. szám)
2001-09-01 / 3352. szám
2. TALÁNYOS. Szabadsága utáni első közszereplése alkalmával Szebenben Ion Iliescu újságírói kérdésre válaszolva Miron Cozma közkegyelemben részesítésére vonatkozóan aztválaszolta, hogy döntésekor figyelembe veszi a jogászok véleményét. Mint köztudott, az igazságügy-minisztérium nem javasolta Cozma szabadon bocsátását, ebből az Adevărul arra a következtetésre jutott, hogy a Völgy Esthajnalcsillaga egy ideig még rács mögött marad. SEPREGETÉS. Legalább tizenhárom megyében váltják le a közeljövőben a rendőrség vezetőit. Nem ülhetnek nyugodtan a főügyészek sem, Konstancán és Tulceán menesztették őket. A lényeg az — írja a România liberă —, hogy a jelenlegi hatalomhoz hű emberek kerüljenek a polcra. ITT A NATO, HOL A NATO? Bár nem vallja be a hatalom, nagy gondjai vannak a NATO-csatlakozás terén, a bizalmatlanságnak sok az oka. Románia gazdasági elmaradottsága mellett nyomós érv az is, hogy igen sok, KGB-kapcsolattal alaposan gyanúsítható főtiszt van a seregben és a kémszolgálatokban. Különben a csatlakozási ütemtervben is lemaradt az ország, tizenhárom fontos előírást nem teljesített. (Ziua) ÖRÖK VÁLTOZÁSBAN. Visszakérte a komány a szenátusból a Kupu-féle erdő- és földtörvényt, hogy újabb módosításokat hajtson végre azon. Nicolae Văcăroiu szerint az újabb változat hétfőn ismét a törvényhozás asztalára kerül. (Románia liberă) MINT A CSIGA. Igen lassan halad oszágszerte az erdők visszaszolgáltatása. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint eddig 219 922 hektárt adtak vissza, az igényelt területek 4 százalékát. (Ziua) VÁRJÁK SCHRÖDERT. Nagy a sürgésforgás Mezőcsánon, szeptember 18-ra várják apja második világháborús sírjához — Gerhard Schrödert, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját. (România liberă) A SZERENCSÉTLENSÉG VÁMSZEDŐI. A vulkáni bányaszerencsétlenség áldozatainak özvegyei arra panaszkodnak, hogy nem kapták meg az ígért fájdalomdíjak felét sem. Ennek dacára nem egy lakást már feltörtek a rablók, az asszonyok félnek, általában barátoknál, rokonoknál húzzák meg magukat. (Adevărul) Hírsaláta Cozma rács mögött marad Az igazságügy-minisztérium egy héttel korábbi ajánlatának sugallatára Ion Iliescu államelnök úgy döntött, elutasítja a 18 év börtönbüntetésre ítélt Miron Cozma bányászvezér kegyelmi kérvényét. Az államelnök döntését főként technikai jellegű érvekkel támasztotta alá. Megítélése szerint Cozma ellen több, pontosabban négy folyamatban lévő per van, súlyos vádpontokkal, tehát meg kell várni az azokban hozott ítéletet. Az elnök kitért arra is, hogy Miron Cozma tagadja az ellene felhozott vádpontokat, a kegyelem pedig egyet jelentene azok beismerésével. Cozmának még mindig van esélye a szabadulásra, ha a Legfelsőbb Bíróság megsemmíti az ellene hozott ítéleteket, illetve zárolja a pereket. Belföld Pozitív jelzés lenne Az épp most Bukarestben tárgyaló Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokat értékelve a miniszterelnök legfőbb célként azt jelölte meg, hogy év végéig újabb készenléti hitelszerződést kössenek. Ennek fontossága nem annyira a folyósítandó összegek nagyságában áll, hanem a külföldi beruházóknak adott pozitív jelzésében. A kormányfő azzal is tisztában van — jelentette a BBC —, hogy az Európai Bizottság jelentésében sok, a reformfolyamat késedelmességére vonatkozó elmarasztalás lesz. Gyermekvédelem és integráció Három hét múlva kerül sor az ENSZ nemzetközi gyermekjogvédelmi konferenciájára, mely döntő módon befolyásolja Románia nemzetközi megítélését e téren. Bukarestben pénteken a Cotroceni palotában mintegy főpróbaként e témáról tartottak tanácskozást, melyen mind az államfő, mind a kormányfő jelen volt, és részt vett Emma Nicholson, az EU romániai raportőre is. Nicholson asszony dicséretesnek nevezte a jelenlegi komány e téren elért eredményeit. A szimpózium résztvevői felkérték a parlamentet, hogy ratifikálja a nemzetközi gyemekjogvédelmi konvenciót, és fogadja el a vonatkozó hazai jogszabályt. Határrendészeti intézkedések Románia több intézkedést hozott, miután a cseh komány bejelentette: október elsejétől vízumkötelezettséget vezet be a Csehországba utazó román állampolgárok számára. Mircea Geoană külügyminiszter közölte, hogy Románia megbeszéléseket folytat csehországi illetékesekkel, s el akarja érni, tekintsenek el az ideiglenes vízumkötelezettség bevezetésére vonatkozó döntéstől. Hozzáfűzte azonban: megérti, hogy bizonyos román csoportok kényelmetlen helyzetet teremtettek Csehországban. Ioan Rus belügyminiszter megígérte: sürgősen intézkedik, hogy a román állampolgárok ne lássák kárát az otthon és külföldön határrendészeti törvénysértéseket elkövetők miatt. Román lapok beszámoltak róla, hogy tavaly több mint négyezer román állampolgár kísérelte meg törvénytelenül átlépni a cseh német határt, több mint nyolcszázan pedig politikai menedékjogot kértek Csehországban. A román hatóságok éppen az utóbbi hónapokban nagy erőfeszítéseket tettek a határrendészet korszerűsítésére, hogy azt az európai követelmények szintjére emeljék, és ezzel elérjék az Európai Bizottságnál a román állampolgárokkal szembeni schengeni vízumkényszer feloldását. A csütörtöki román kormányülésen szigorú intézkedéseket határoztak el a csehországihoz hasonló esetek felszámolására és megelőzésére, az illegális bevándorlás feltartóztatására és az embercsempészet megakadályozására. A szigorítások közé tartozik, hogy ezentúl azok a román állampolgárok, akik egy másik állam határrendészeti törvényeit megsértve illegális határátlépést kísérelnek meg egy másik ország területéről, ugyanolyan szigorú, sőt annál is drasztikusabb elbírálásban részesülnek, mintha Románia területéről kísérelnék meg a tiltott határátlépést. Például akár tízévi börtönbüntetés is kiszabható rájuk, az embercsempészetben elmarasztaltak pedig akár életfogytiglani börtönbüntetéssel sújthatók. Újjáépül a Szabadság-híd Örvendetes hír, hogy a koszovói háború idején lebombázott újvidéki Szabadság-híd újjáépítését nem a június végi megajánlási konferencián összegyűlt összegből kell kifizetni, ugyanis az Európai Unió külön pénzt szán erre — mondta Nagy Ferenc, a belgrádi magyar nagykövetség gazdasági attaséja tegnap az MTI-nek. A diplomata elmondta: a Duna-meder megtisztítása és a Szabadság-híd újjáépítésének az ügye külön sínen futott, ezért célszerű különválasztani a két folyamatot. A Coci-Uliber dán—magyar konzorcium az idén tavasszal nyerte meg a nemzetközi pályázatot a folyómeder megtisztításának műszaki-tervezői munkálataira. A konzorcium április 25-én szerződést kötött erre a Duna Bizottsággal. Az Európai Unió vállalta, hogy fedezi a munkálatokkal járó költségek 85 százalékát, de legfeljebb 22,4 millió euróig. A költség fennmaradó 15 százalékát a Duna Bizottság országai, illetve bármely más ország fedezheti — mondta a gazdasági attasé. A június 29-i brüsszeli megajánlási konferenciára Belgrád beterjesztette az újvidéki híd helyreállítására vonatkozó pénzügyi igényt. Emlékezetes, hogy a donorkonferencián 1,28 milliárd dollár gyűlt össze, és július közepén a szerb kormány meg is kezdte a felhasználási program kidolgozását. Úgy számoltak, hogy a megajánlott pénzből 240 millió dollárt különítenek el közlekedési tervezetekre, és ebből 26,5 milliót szánnak a Szabadság-híd felújítására. A minapi brüsszeli döntésnek köszönhetően azonban erre mégsem kell az adományokból költeni, hanem az Európai Unió fedezia költségeket a CARDS-programból. Nagy Ferenc megismételte, hogy a híd újjáépítésére kiírandó pályázaton jó eséllyel indulhatna a Ganz Acélszerkezet vállalat, amely már 1999 őszén, vagyis a NATO-bombázás után alig fél évvel elkészítette a helyreállítás mérnöki terveit, és ezt a magyar állam is támogatta. A híd jugoszláviai kiviteli tervei tulajdonképpen már készen vannak, és a jugoszláv hídépítők elvben már jóváhagyták ezeket mondta a gazdasági attasé. Tácskozás az elkobzott és államosított egyházi ingatlanokról A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívására tegnap Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskozásra ültek össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogával foglalkozó RMDSZ-bizottság tagjai, valamint az egyházkerületek szakértői. Az ülésen részt vett: dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád, az unitárius egyház püspöke és Mózes Árpád, a evangélikus egyház püspöke. Az RMDSZ részéről jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök. A hozzászólók elemezték az államosított egyházi ingatlanok, földek és erdőterületek visszaszolgáltatásának helyzetét. Megállapították, hogy a föld- és erdőterületek esetében mind a visszaigénylések, mind a visszaszolgáltatások mértéke megyénként is nagyon eltérő, de már jelentős területek kerültek vissza egyházi tulajdonba. Ennek a folyamatnak felgyorsítása és kiteljesítése érdekében szükséges az egyházak szakembereinek és az RMDSZ képviselőinek összehangoltabb együttműködése. Az államosított egyházi ingatlanok esetében a résztvevők egyöntetű véleménye az volt, hogy a visszaszolgáltatások mértékét tekintve lényeges előrelépés nem történt. A történelmi magyar egyházak vezetői hangsúlyozták: a sürgősségi kományrendeletek által visszaadandó ingatlanok tulajdonba- és birtokbavétele nehézkes, sok esetben kivitelezhetetlen. Egyházaink sok esetben kiszolgáltatottak a bürokráciának és az állam-közigazgatás obstruáló magatartásának, véget nem érő, költséges bírósági perek megpróbáltatásainak. Az RMDSZ és történelmi egyházaink képviselői indokoltnak tartják, a 2001/10-es törvény erre vonatkozó cikkelye szerint, valamint a kormányzó párttal kötött megállapodás értelmében, hogy ezt a kérdést külön törvénnyel kell rendezni. A magyar történelmi egyházak vezetői felvetették az államosított, elkobzott egyházi ingóságok restitúciójának kérdését is: kegytárgyak, anyakönyvek, dokumentumok stb. Bizonyos helyzetekben, könyvtárak esetében ezeket nem lehet függetleníteni a visszaigényelt ingatlanoktól. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy ez a törvénytervezet szükséges, és mielőbb a parlament elé kell terjeszteni. Ennek érdekében egyházi és RMDSZ- részvétellel vegyes bizottságot hoznak létre, amely szeptember végéig kidolgozza és véglegesíti a szövegszerű törvénytervezetet az ülésen rögzített alapelvek szerint. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök kérte a bizottság mielőbbi összehívását, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ az őszi parlamenti ülésszak elsőrendű prioritásának tekinti az államosított egyházi ingatlanok restitúciójának kérdését. A bizottság 2001. szeptember 7-én ülésezik Kolozsvárott. (RMDSZ-tájékoztató) ORSZÁG-VILÁG Feszültség az izraeli—libanoni határon A Hezbollah libanoni muzulmán fegyveres szervezet légvédelmi ágyúkkal tüzelt tegnap az arab ország légterébe behatoló izraeli harci repülőgépekre. Két izraeli katonai repülőgép szállt be Libanon légterébe az arab állam délkeleti részén. A Hezbollah fegyveresei légvédelmi ágyúkkal tüzeltek a gépekre — jelentették szemtanúkra hivatkozva a hírügynökségek, de nem utaltak arra, hogy érte-e találat valamelyik gépet. A mostani berepülések valószínűleg összefüggenek azzal, hogy az izraeli katonai felderítés a minap nagyszabású Izrael-ellenes akció veszélyére figyelmeztette a hadsereg vezetőit és a kormányt. A hírszerzők szerint az iráni támogatást élvező Hezbollah készül valamilyen Izraelt fenyegető csapásra. Az értesülések nyomán csütörtökön fokozott harckészültségbe helyezték a libanoni határ mellett állomásozó izraeli katonai erőket. Megnyílt az USA szófiai képviselete Az Egyesült Államok tegnap újra megnyitotta csütörtökön bezárt szófiai nagykövetségét és konzulátusát, a bukarestit pedig valószínűleg kedden állítja ismét szolgálatba. Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy Washington olyan értesülések birtokába jutott, amelyek szerint veszély fenyegeti e külképviseleteit. Az ideiglenes bezárás célja az, hogy átvizsgálják a diplomáciai épületek biztonsági helyzetét. Szlofka Ivanova, a bolgár rendőrség szóvivője elmondta: a riadalmat egy rejtélyes szerszám tála okozta, amelyre az amerikai konzulátusnál bukkantak. Kiderült azonban, hogy a doboz valóban csak szerszámokat tartalmaz. A békemegállapodás ellen tüntettek A macedón parlament tegnap kénytelen volt délután négy órára halasztani a béketerv által előírt reformok vitáját, mivel néhány száz tüntető elállta a törvényhozás bejáratait, és a képviselők nem tudtak bejutni az eredetileg már délelőttre tervezett ülésre. A polgárháborús válság rendezését célzó, nyugati közvetítéssel született béketerv értelmében — az albán lázadók fegyvereinek már megkezdett beszolgáltatásával párhuzamosan — a macedón parlamentnek alkotmányos reformokat kellene megszavaznia, több jogot biztosítva az albán kisebbségnek. A készülő reform lényege a Macedóniában élő albán kisebbség jogainak bővítése. Bár az eljárás bonyolultnak és hosszadalmasnak látszik, az augusztus 13-án, Szkopjében aláírt békemegállapodás nem hagy sok időt a macedón törvényhozóknak. Az egyezség értelmében szeptember 27-ig véghez kell vinniük az egész alkotmánymódosítást. Balesetet szenvedett Mikulás Dzurinda konvoja Súlyos közúti balesetet szenvedett tegnap reggel a Belgrádot Újvidékkel összekötő autóúton Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő autókonvoja. A szlovák kormányfő csütörtökön érkezett kétnapos látogatásra Jugoszláviába. Zoran Zivkovic jugoszláv belügyminiszter a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy a jugoszláv kormány egyik gépkocsivezetője és a szlovák kormányküldöttség egyik tagja halt meg a szerencsétlenségben. A belügyminiszter csak annyit tett hozzá, hogy sem Mikulás Dzurinda, sem pedig az őt kísérő miniszterek nem sérültek meg, s a szlovák delegáció megszakította hivatalos jugoszláviai látogatását. A 11 sérült közül hetet a belgrádi katonai akadémia kórházában ápolnak. A karambolt egy kragujeváci illetőségű Mercedes típusú gépkocsi vezetője okozta, aki hirtelen sávot váltott, és nekiütközött a küldöttség egyik gépkocsijának. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Simó Erzsébet 2001. SZEPTEMBER 1.