Háromszék, 2001. szeptember (13. évfolyam, 3352-3376. szám)

2001-09-01 / 3352. szám

2. TALÁNYOS. Szabadsága utáni első közszereplése alkal­mával Szebenben Ion Iliescu újságírói kérdésre válaszolva Miron Cozma közkegyelemben részesítésére vonatkozóan azt­­válaszolta, hogy döntésekor figyelembe veszi a jogászok vé­leményét. Mint köztudott, az igazságügy-minisztérium nem javasolta Cozma szabadon bocsátását, ebből az Adevărul arra a következtetésre jutott, hogy a Völgy Esthajnalcsillaga egy ideig még rács mögött marad. SEPREGETÉS. Legalább tizenhárom me­gyében váltják le a közeljövőben a rendőrség vezetőit. Nem ülhetnek nyugodtan a főügyé­szek sem, Konstancán és Tulceán menesztet­ték őket. A lényeg az — írja a România liberă —, hogy a jelenlegi hatalomhoz hű emberek kerüljenek a polcra. ITT A NATO, HOL A NATO? Bár nem vallja be a hata­lom, nagy gondjai vannak a NATO-csatlakozás terén, a bi­zalmatlanságnak sok az oka. Románia gazdasági elmaradott­sága mellett nyomós érv az is, hogy igen sok, KGB-kapcso­­lattal alaposan gyanúsítható főtiszt van a seregben és a kém­szolgálatokban. Különben a csatlakozási ütemtervben is le­maradt az ország, tizenhárom fontos előírást nem teljesített. (Ziua) ÖRÖK VÁLTOZÁSBAN. Visszakérte a kom­ány a szená­tusból a Kupu-féle erdő- és földtörvényt, hogy újabb módosításo­kat hajtson végre azon. Nicolae Văcăroiu szerint az újabb válto­zat hétfőn ismét a törvényhozás asztalára kerül. (Románia liberă) MINT A CSIGA. Igen lassan halad oszágszerte az erdők visszaszolgáltatása. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint eddig 219 922 hektárt adtak vissza, az igényelt terü­letek 4 százalékát. (Ziua) VÁRJÁK SCHRÖDERT. Nagy a sürgés­forgás Mezőcsánon, szeptember 18-ra várják­ apja második világháborús sírjához — Gerhard Schrödert, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját. (România liberă) A SZERENCSÉTLENSÉG VÁMSZEDŐI. A vulkáni bányaszerencsétlenség áldozatainak özvegyei arra panaszkod­nak, hogy nem kapták meg az ígért fájdalomdíjak felét sem. Ennek dacára nem egy lakást már feltörtek a rablók, az asszo­nyok félnek, általában barátoknál, rokonoknál húzzák meg magukat. (Adevărul) Hírsaláta Cozma rács mögött marad Az igazságügy-minisztérium egy héttel korábbi ajánlatának sugallatára Ion Iliescu államel­nök úgy döntött, elutasítja a 18 év börtönbüntetésre ítélt Miron Cozma bányászvezér kegyelmi kérvényét. Az államel­nök döntését főként technikai jellegű érvekkel támasztotta alá. Megítélése szerint Cozma ellen több, pontosabban négy folyamatban lévő per van, súlyos vádpontokkal, tehát meg kell várni az azokban hozott ítéletet. Az elnök kitért arra is, hogy Miron Cozma tagadja az ellene felhozott vádpontokat, a ke­gyelem pedig egyet jelentene azok beismerésével. Cozmának még mindig van esélye a szabadulásra, ha a Legfelsőbb Bíróság megsemmíti az ellene hozott ítéleteket, illetve zárolja a pereket. Belföld Pozitív jelzés lenne Az épp most Bukarestben tárgyaló Nemzetközi Valuta­alappal folytatott tárgyalásokat értékelve a miniszterelnök legfőbb célként azt jelölte meg, hogy év végéig újabb ké­szenléti hitelszerződést kössenek. Ennek fontossága nem annyira a folyósítandó összegek nagyságában áll, hanem a külföldi beruházóknak adott pozitív jelzésében. A kormány­fő azzal is tisztában van — jelentette a BBC —, hogy az Európai Bizottság jelentésében sok, a reformfolyamat ké­sedelmességére vonatkozó elmarasztalás lesz. Gyermekvédelem és integráció Három hét múlva kerül sor az ENSZ nemzetközi gyermekjog­­védelmi konferenciájára, mely döntő módon befolyásolja Romá­nia nemzetközi megítélését e téren. Bukarestben pénteken a Cotroceni palotában mintegy főpróbaként e témáról tartottak ta­nácskozást, melyen mind az államfő, mind a kormányfő jelen volt, és részt vett Emma Nicholson, az EU romániai raportőre is. Nicholson asszony dicséretesnek nevezte a jelenlegi kom­ány e téren elért eredményeit. A szimpózium résztvevői felkérték a par­lamentet, hogy ratifikálja a nemzetközi gyem­ekjogvédelmi kon­venciót, és fogadja el a vonatkozó hazai jogszabályt. Határrendészeti intézkedések Románia több intézkedést hozott, miután a cseh kom­ány bejelentette: október elsejétől vízumkötelezettséget vezet be a Csehországba utazó román állampolgárok számára. Mircea Geoană külügyminiszter közölte, hogy Románia megbeszélése­­ket folytat csehországi illetékesekkel, s el akarja érni, tekintse­nek el az ideiglenes vízumkötelezettség bevezetésére vonatko­zó döntéstől. Hozzáfűzte azonban: megérti, hogy bizonyos ro­mán csoportok kényelmetlen helyzetet teremtettek Csehország­ban. Ioan Rus belügyminiszter megígérte: sürgősen intézke­dik, hogy a román állampolgárok ne lássák kárát az otthon és külföldön határrendészeti törvénysértéseket elkövetők miatt. Román lapok beszámoltak róla, hogy tavaly több mint négy­ezer román állampolgár kísérelte meg törvénytelenül átlépni a cseh német határt, több mint nyolcszázan pedig politikai menedékjogot kértek Csehországban. A román hatóságok éppen az utóbbi hónapokban nagy erőfeszítéseket tettek a határrendészet korszerűsítésére, hogy azt az európai követel­mények szintjére emeljék, és ezzel elérjék az Európai Bizott­ságnál a román állampolgárokkal szembeni schengeni vízum­­kényszer feloldását. A csütörtöki román kormányülésen szi­gorú intézkedéseket határoztak el a csehországihoz hasonló esetek felszámolására és megelőzésére, az illegális beván­dorlás feltartóztatására és az embercsempészet megakadályo­zására. A szigorítások közé tartozik, hogy ezentúl azok a ro­mán állampolgárok, akik egy másik állam határrendészeti törvényeit megsértve illegális határátlépést kísérelnek meg egy másik ország területéről, ugyanolyan szigorú, sőt annál is drasztikusabb elbírálásban részesülnek, mintha Románia területéről kísérelnék meg a tiltott határátlépést. Például akár tízévi börtönbüntetés is kiszabható rájuk, az embercsempé­szetben elmarasztaltak pedig akár életfogytiglani börtönbün­tetéssel sújthatók. ­ Újjáépül a Szabadság-híd Örvendetes hír, hogy a koszovói h­áború idején lebombázott újvidéki Sza­badság-híd újjáépítését nem a június végi m­egajánlási konferencián össze­gyűlt összegből kell kifizetni, ugyanis az Európai Unió külön pénzt szán erre — mondta Nagy Ferenc, a belgrádi magyar nagykövetség gazdasági attaséja tegnap az MTI-nek. A diplomata elmondta: a Duna-meder megtisztítása és a Szabadság-híd újjáépíté­sének az ügye külön sínen futott, ezért cél­szerű különválasztani a két folyamatot. A Coci-Uliber dán—magyar konzorcium az idén tavasszal nyerte meg a nemzetközi pályázatot a folyómeder megtisztításának műszaki-tervezői munkálataira. A konzor­cium április 25-én szerződést kötött erre a Duna Bizottsággal. Az Európai Unió vál­lalta, hogy fedezi a munkálatokkal járó költ­ségek 85 százalékát, de legfeljebb 22,4 millió euróig. A költség fennmaradó 15 százalékát a Duna Bizottság országai, illetve bármely más ország fedezheti — mondta a gazdasági attasé. A június 29-i brüsszeli megajánlási konferenciára Belgrád beterjesztette az újvidéki híd helyreállítására vonatkozó pénzügyi igényt. Emlékezetes, hogy a donorkonfe­rencián 1,28 milliárd dollár gyűlt össze, és július közepén a szerb kormány meg is kezdte a felhasználási program kidolgozá­sát. Úgy számoltak, hogy a megajánlott pénzből 240 millió dollárt különítenek el köz­lekedési tervezetekre, és ebből 26,5 milliót szánnak a Szabadság-híd felújítására. A minapi brüsszeli döntésnek kö­szönhetően azonban erre mégsem kell az adományokból költeni, hanem az Európai Unió fedezi­­a költségeket a CARDS-programból. Nagy Ferenc meg­ismételte, hogy a híd újjáépítésére ki­írandó pályázaton jó eséllyel indulhat­na a Ganz Acélszerkezet vállalat, amely már 1999 őszén, vagyis a NATO-bom­­bázás után alig fél évvel elkészítette a helyreállítás mérnöki terveit, és ezt a magyar állam is támogatta. A híd jugo­szláviai kiviteli tervei tulajdonképpen már készen vannak, és a jugoszláv híd­építők elvben már jóváhagyták ezeket mondta a gazdasági attasé. Tácskozás az elkobzott és államosított egyházi ingatlanokról A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívására tegnap Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban tanácskozásra ültek össze az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az államosított egyházi ingatlanok tulajdonjogával foglalkozó RMDSZ-bizottság tagjai, valamint az egyházkerüle­tek szakértői. Az ülésen részt vett: dr. Jakubinyi György gyulafe­hérvári érsek, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Reizer Pál szatmári római katolikus püspök, Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád, az unitárius egyház püspöke és Mózes Árpád, a evangélikus egyház püspöke. Az RMDSZ részéről jelen volt: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök. A hozzászólók elemezték az államosított egyházi ingatlanok, földek és erdőterületek visszaszolgáltatásának helyzetét. Megál­lapították, hogy a föld- és erdőterületek esetében mind a vissza­igénylések, mind a visszaszolgáltatások mértéke megyénként is nagyon eltérő, de már jelentős területek kerültek vissza egyházi tulajdonba. Ennek a folyamatnak felgyorsítása és kiteljesítése érdekében szükséges az egyházak szakembereinek és az RMDSZ képviselőinek összehangoltabb együttműködése. Az államosított egyházi ingatlanok esetében a résztvevők egy­öntetű véleménye az volt, hogy a visszaszolgáltatások mértékét tekintve lényeges előrelépés nem történt. A történelmi magyar egyházak vezetői hangsúlyozták: a sürgősségi kom­ányrendele­­tek által visszaadandó ingatlanok tulajdonba- és birtokbavétele nehézkes, sok esetben kivitelezhetetlen. Egyházaink sok esetben kiszolgáltatottak a­ bürokráciának és az állam-közigazgatás obstru­áló magatartásának, véget nem érő, költséges bírósági perek meg­próbáltatásainak. Az RMDSZ és történelmi egyházaink képviselői indokoltnak tartják, a 2001/10-es törvény erre vonatkozó cikkelye szerint, valamint a kormányzó párttal kötött megállapodás értelmében, hogy ezt a kérdést külön törvénnyel kell rendezni. A magyar történelmi egyházak vezetői felvetették az államo­sított, elkobzott egyházi ingóságok restitúciójának kérdését is: kegytárgyak, anyakönyvek, dokumentumok stb. Bizonyos hely­zetekben, könyvtárak esetében ezeket nem lehet függetleníteni a visszaigényelt ingatlanoktól. A jelenlevők egyetértettek ab­ban, hogy ez a törvénytervezet szükséges, és mielőbb a parla­ment elé kell terjeszteni. Ennek érdekében egyházi és RMDSZ- részvétellel vegyes bizottságot hoznak létre, amely szeptember végéig kidolgozza és véglegesíti a szövegszerű törvényterve­zetet az ülésen rögzített alapelvek szerint. A tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök kérte a bizottság mielőbbi össze­hívását, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ az őszi parlamenti ülésszak elsőrendű prioritásának tekinti az államosított egyházi ingatlanok restitúciójának kérdését. A bizottság 2001. szep­tember 7-én ülésezik Kolozsvárott. (RMDSZ-tájékoztató) ORSZÁG-VILÁG Feszültség az izraeli—libanoni határon A Hezbollah­ libanoni mu­zulmán fegyveres szervezet légvédelmi ágyúkkal tüzelt teg­nap az arab ország légterébe behatoló izraeli harci repülőgé­pekre. Két izraeli katonai repülőgép szállt be Libanon légte­rébe az arab állam délkeleti részén. A Hezbollah­ fegyvere­sei légvédelmi ágyúkkal tüzeltek a gépekre — jelentették szemtanúkra hivatkozva a hírügynökségek, de nem utaltak arra, hogy érte-e találat valamelyik gépet. A mostani berepü­lések valószínűleg összefüggenek azzal, hogy az izraeli ka­tonai felderítés a minap nagyszabású Izrael-ellenes akció ve­szélyére figyelmeztette a hadsereg vezetőit és a kormányt. A hírszerzők szerint az iráni támogatást élvező Hezbollah­ ké­szül valamilyen Izraelt fenyegető csapásra. Az értesülések nyomán csütörtökön fokozott harckészültségbe helyezték a libanoni határ mellett állomásozó izraeli katonai erőket. Megnyílt az USA szófiai képviselete Az Egyesült Államok tegnap újra megnyitotta csütörtö­kön bezárt szófiai nagykövetségét és konzulátusát, a buka­restit pedig valószínűleg kedden állítja ismét szolgálatba. Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy Wa­shington olyan értesülések birtokába jutott, amelyek szerint veszély fenyegeti e külképviseleteit. Az ideiglenes bezárás célja az, hogy átvizsgálják a diplomáciai épületek biztonsági helyzetét. Szlofka Ivanova, a bolgár rendőrség szóvivője el­mondta: a riadalmat egy rejtélyes szerszám tá­­la okozta, amely­re az amerikai konzulátusnál bukkantak. Kiderült azonban, hogy a doboz valóban csak szerszámokat tartalmaz. A békemegállapodás ellen tüntettek A macedón parlament tegnap kénytelen volt délután négy órára halasztani a béketerv által előírt reformok vitáját, mivel néhány száz tüntető elállta a törvényhozás bejáratait, és a képviselők nem tudtak bejutni az eredetileg már délelőttre tervezett ülésre. A polgárháborús válság rendezését célzó, nyugati közvetítéssel született béketerv értelmében — az al­bán lázadók fegyvereinek már megkezdett beszolgáltatásával párhuzamosan — a macedón parlamentnek alkotmányos reformokat kellene megszavaznia, több jogot biztosítva az albán kisebbségnek. A készülő reform lényege a Macedóniában élő albán kisebbség jogainak bővítése. Bár az eljárás bo­nyolultnak és hosszadalmasnak látszik, az augusztus 13-án, Szkopjében aláírt békemegállapodás nem hagy sok időt a macedón törvényhozóknak. Az egyezség értelmében szep­tember 27-ig véghez kell vinniük az egész alkotmánymódosí­tást. Balesetet szenvedett Mikulás Dzurinda konvoja Súlyos közúti balesetet szenvedett tegnap reggel a Belg­­rádot Újvidékkel összekötő autóúton Mikulás Dzurinda szlo­vák kormányfő autókonvoja. A szlovák kormányfő csütörtö­­­kön érkezett kétnapos látogatásra Jugoszláviába. Zoran Zivkovic jugoszláv belügyminiszter a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy a jugoszláv kormány egyik gépkocsivezetője és a szlovák kormányküldöttség egyik tagja halt meg a sze­rencsétlenségben. A belügyminiszter csak annyit tett hozzá, hogy sem Mikulás Dzurinda, sem pedig az őt kísérő minisz­terek nem sérültek meg, s a szlovák delegáció megszakította hivatalos jugoszláviai látogatását. A 11 sérült közül hetet a belgrádi katonai akadémia kórházában ápolnak. A karambolt egy kragujeváci illetőségű Mercedes típusú gépkocsi vezető­je okozta, aki hirtelen sávot váltott, és nekiütközött a kül­döttség egyik gépkocsijának. Az MTI híreinek felhasználásával szerkesztette: Simó Erzsébet 2001. SZEPTEMBER 1.

Next