Háromszék, 2001. november (13. évfolyam, 3404-3429. szám)

2001-11-01 / 3404. szám

­ MAGYARORSZÁG Tudásalapú gazdaságfejlesztés A Financial Times az OECD-államok között Magyarországot a hatodik helyre so­rolta a tudásalapú gazdaság bővítésében, a fejlett iparágak és szolgáltatások részará­nyában. A brit gazdasági lap összeállítása szerint Magyarországot Svájc, Svédország, az Egyesült Államok, Írország és Hollandia előzi meg. Magyarország ipari potenciálját tekintve ki­emelkedik a volt szocialista országok közül, sőt, ebben a tekintetben megelőzi Kanadát, Belgi­umot, Nagy-Britanniát, Dél-Koreát és Finnor­szágot írják a Financial Times elemzői, akik a párizsi székhelyű nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Szervezet (OECD) kilencvenes évek közepe óta végzett felmérése alapján készítették a rangsort. A Tudományos, tech­nológiai és ipari eredményesség című kötet alapján készült tanulmány leegyszerűsítve­­ arra kereste a választ, milyen produktumot nyújt a világ harminc legfejlettebb országa a tudáson alapuló iparágakban (high-tech, üzleti szolgáltatószektor, ipari termelés), azaz: kik az új évezred győztesei. Az összeállításnak két nagy meglepetése van: Svájc és Magyarország. A kis alpesi köz­társaságról eddig kevésbé tartották számon, hogy népe kreatív és innovatív, míg Magyar­­ország pár évtizednyi lemaradást „dolgozott le”. A tekintélyes üzleti lap szerint kiváló he­lyezésére sokan „rácsodálkoznak”. Az OECD számításai alapján Magyarországon mind a szolgáltatások, mind az ipari termelés terü­letén az output több mint egynegyede sorolható a tudásalapú kategóriába, ide tar­toznak olyan szakterületek, mint a az ipari termelés, az űrhajózás, a precíziós műszerek gyártása és a gépészet, a szolgáltatások közül pedig a távközlés, a posta, a pénzügyi, a biztosítási és szolgáltatói szektor. AMERIKA • Százmilliárd a gazdaságnak­ ­ Az erős bizalomi visszaesést mintegy m­egérezve még múlt hét végén az a­merikai képviselőház elfogadta a republiká­nus párt által kidolgozott gazdaságösztönző törvénycso­magot, ami arról szól, hogy 2002-ben százmilliárd dollár költségvetési támogatást nyújtanak a gyengélkedő ameri­kai gazdaságnak. A tőkeinjekciót elsősorban adójóváírások formájában kívánják adni. Az indoklást a Fehér Ház gazdasági elemzői adták meg azzal, hogy elismerték az amerikai recessziót. A visszaesést jól jelezte, hogy szeptemberben 8,5 százalék­kal , szemben az előzetes 1,2 százalékos várakozásokkal esett vissza a tartós iparcikkek rendelésállománya az Egyesült Államokban. Alan Greenspan a törvény­csomag elfo­gadásával egy idő­ben felszólította az amerikai kormányt, hogy világszerte erő­sítse piacnyitási tö­rekvéseit. A Federal Reserve elnöke sze­rint nem szabad meg­engedni, hogy a ter­rorizmustól való féle­lem megbénítsa a vi­lággazdaságot, nö­velje a recessziót. Greenspan szólt még arról is, hogy a gaz­daság állapota ugyan gyengülőben van, de a növekedési fázis vélhetően a következő évben elkezdődhet. A bank­vezető figyelmeztetőleg megjegyezte, hogy a fordulatot sok egyéb hatás befolyásolhatja, mint például az amerikai af­ganisztáni katonai offenzíva pénzügyi költsége. A jegy­bank egyébként az év eleje óta az akkori 6,5 százalékról kilenc menetben, eddig összesen 400 bázisponttal 2,5 szá­zalékra, négy évtizedes mélypontra csökkentette alapka­matát az amerikai gazdaság megtorpanásszerű lassulása láttán. Most általános a piaci várakozás, hogy a szövetsé­gi jegybank november 6-ai ülésén újabb 50 bázisponttal 2,0 százalékra, 1958 óta a legalacsonyabb szintre csökkenti irányadó egynapos kamatát. Alan Greenspan­­ látja a nö­vekedést Fotó: AP/Kenneth Lambert Hétéves mélyponton Októberben meredeken, a szeptemberi 97,0 pontról 85,5 pontra — több mint hétévi mélypontra — zuhant a Conference Board amerikai gazdaságkutató csoport átfo­gó fogyasztói bizalmi indexe, az amerikai fogyasztói biza­lom legfőbb barométere. Már az előző havi CB-index is sú­lyos bizalomvesztést jelzett, hiszen augusztusban még­­ 14,0 volt a Conference Board indexe. A kedden közzétett friss bizalmi index -z az első, amely teljes egészében tükrözi a szeptemberi amerikai merényle­tek hatását - azonnal a mélybe sodorta az egyébként is veszteséggel induló tőzsdéket. A kereskedés második órá­jának elején a Nasdaq Composite 46 pontos, 2,85 százalé­kos, a 30-as Dow Jones iparvállalati átlag 179 pontos, 1,94 százalékos mínuszban járt a korábban mért 22 pontos, illet­ve 74 pontos süllyedés után. JÁRMŰIPAR Vezetőváltás a Fordnál Menesztették kedden az amerikai Ford Motor Co. autógyár elnök-vezérigazgatói posztjáról Jacques Nassert, s h hélyébe William Clay Ford Jr.-t, a birodalomalapító Henry Ford dédunokáját ültették. A Ford utóbbi egy évét kivételes bajok jel­lemezték: a cég csaknem tíz év óta először két egymás utáni negyedévben jelentett vesztesé­get, több termékével minőségi problémák me­rültek fel, s több százmillió dolláros költséggel járt a Firestone gumik kényszerű cseréje is, miután a hatmillió kocsira felszerelt abroncs gyári hibája több végzetes balesetet okozott az Egyesült Államokban. A 44 éves William Ford az első operatív vezető a Ford családból a vállalat élén azóta, hogy Henry Ford 11. 1979-ben távozott a vezérigazgatói posztról. Nasser három évig vezette a világ második legnagyobb autóipari csoportját. Az MTI hírei alapján az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba Az­ új és a Menesztett elnök-vezérigazgató 2000 januárjában­­ immár nem egy irány­ba mennek Fotó: John C. Hillery/FIEE ÚJ PÉNZPIAC Kelet-európai cégek is szerepelnek Péntektől indul néhány kelet-európai nagyvállalat részvényeinek ke­reskedelme a bécsi Newex értéktőzsdén. Az orosz, magyar, lengyel és cseh cégek között olyan nevek találhatók, mint a Gazprom, a Lukoil, a MATÁV, a MOL vagy TPSA lengyel távközlési vállalat. A német osztrák szervezésű, bé­csi székhelyű New Europe Exchange (Newex) felállítását többek közt az a szándék vezérelte, hogy további pia­cot teremtsenek a kelet-európai érték­papíroknak. A piac új tőzsderend­szerében egyelőre csak az orosz Gazprom, a Lukoil és a Talnyeft, a magyar MATÁV, a MOL és az OTP, valamint a lengyel TPSA távközlési vállalat és a cseh Cez áramszolgálta­tó papírjaival kereskednek kötelező árkiírásos módszerei.­ Egyelőre a Raiffeisen Zentral­­bankhoz tartozó Centrobankot és a német Baader értékpapír-kereskedő bankot bízták meg árkiíró funkcióval, de később az árkiírók számát bővíteni akarják, lehetőleg kelet-európai papí­rokban jártas londoni forgalmazókkal. Jövőre öt-hat árkiíró működése tűnik elérhető célnak mondta a Newex el­nöke, Albrecht Bürger Bécsben. Az árkiírók működése nem csak azzal segíti a piacot, hogy minden­képpen lesz referenciaár a bevezetett papírokra, hanem azzal is, hogy alá­íróként a kötelező vételi és eladási ár­folyamokra legkevesebb 20 000 euróval kell jótállniuk. A Bécsben hagyományos folyamatos kikiáltási rendszerben működő úgynevezett lik­­viditásszolgáltatók jótállási kötele­zettsége csak 5000 euró. A tavaly novemberben Bécsben alakult Newex értéktőzsdei negyedévi működés után nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket, a novemberi forgalom 28,9 millió euró volt, de­cemberben 2,45 millió, januárban pedig kevesebb mint 500 000. A ku­darc okát a térség iránt lecsökkent befektetői érdeklődéssel magyaráz­zák az elemzők. Egyelőre azonban nem tervezik a tőzsde végleges bezá­rását. VILAGGAZDASAG Röviden Meghiúsított fúzió. A kartonpapír és műanyag do­bozos italcsomagolás két pi­acvezetője maradjon konkurens döntött az EU-bizottság kedden Brüsszelben, megtiltva, hogy a svájci Tetra-Laval konszern beszálljon a műanyagpalack-előállító francia Sidelbe. Az in­doklás szerint a fúzió jelentősen korlátozná a versenyt a folyékony élelmiszerek csomagolási piacán. A Telia a kartoncsomagolási rendsze­rek terén világszerte megközelíthetetlen elsőség­nek örvend. Európában piaci részesedése több mint 80 százalékos. A Sidel a PET műanyag csomagolások termeléséhez állít elő gépeket, de még legnagyobb ügyfeleire sem esik több mint az összértékesítés öt százaléka vagyis a bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek nem ren­delkeznek jelentős piaci erővel. Nincs támogatás. Hans Eichel német pénzügyminiszter elutasította azokat a javas­latokat, hogy a kormány gazdaságélénkítő programokkal élénkítse a lanyha német gaz­daságot. Eichel azt mondta, hogy a kormány a maga részéről mindent megtett, ami csak lehetséges, így az adóreform bevezetésével és más intézkedésekkel. Ennél többet azonban nem kíván tenni, és nincs szükség további lé­pésekre. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az állami beavatkozás nem mindig hozza meg a várt eredményt, mint például Ja­pánban, és a gazdaságélénkítés állami támo­gatása igen bonyolult, ahol szabad piacgaz­daság van. Ha segítségre van szüksége, mi segédkezet nyújtunk. Tel: 068-42.59.22 www.paginiaurii.ro GOLDEN PAGES 2001,November l

Next