Háromszék, 2002. február (14. évfolyam, 3475-3498. szám)

2002-02-01 / 3475. szám

KÖZELET Bizonytalan az ingyengyógyszer Az egészségügyi biztosítóval kötött szer­ződés tegnap lejárt, újat nem írtak alá, a régit nem hosszabbították meg, ezért lehet, hogy a gyógyszertárak beszüntetik az ingyenes és térítéses orvosságok kiadását mindaddig, amíg nem tudják, hogy megkapják-e rájuk a pénzt közölte lapunkkal Kovács Sándor, a megyei gyógyszerészkamara elnöke. Érdek­lődésünkre a megyei egészségügyi pénztár igazgatóhelyettese, dr. Mândru Alexandru elmondta: valóban ez a helyzet, a gyógysze­részek elégedetlensége jogos, azt is megte­hetik, avagy nem adják ki az ártámogatott gyógyszereket, de ő reméli, h hogy erre nem kerül sor, mert a megyei biztosító már jelezte a gondot Bukarestnek, és várják az országos pénztár válaszát; a keretszerződés megvan, csak a kiegészítő okmányra van szükség. Mândru szerint ez januárban is késett néhány napot,­­ezért még nem kell megtagadni az ingyengyógyszereket; hozzátette, hogy­ a szerződések megkötésekor a biztosító min­denképpen válogatni fog a patikák között. (demeter) ÉV ELEJÉN A FALUGAZDÁK Semmilyen munkálatot nem tudnak folytatni Garai Lajos, Bércek köz­ség polgármestere nehezen egyezett bele az interjíjkészítés­be.­­ Nincs, mivel dicseked­nünk, hiszen mind a tavalyi, mind az idei költségvetésünkből majd­nem semmire nem maradt pén­zünk, pedig tennivaló akadna bőven mondta az elöljáró, majd így folytatta: egy vasat sem kaptunk a gázas munkálatok folytatására, út- és utcajavítás­ra. A saját bevételünkből kell er­re pénzt költenünk annak ará­nyában, hogyan sikerül a helyi adókat és illetékeket begyűjte­ni. Problémáink merültek fel tíz iskolákkal, a Világbanktól tavaly pályázat útján egy elég szép összeget kaptunk a berecki, oj­­tozi és martodosi iskolák tataro­zására, sajnos, a munkálatokat nem sikerült befejezni, idén foly­tatni kellene, de a helyi tanács hozzájárulásaként feltüntetett összeget nincs, ahonnan előte­remtenünk. A tavaly ki tudtuk fizetni a ránk eső részt, de idén erre már aligha lesz lehető­ségünk. A három iskola 625 millió lejt kért az önkormány­zattól. Ebbe az összegbe a fő­javításon kívül a gáz bekötése a községközponti iskolában és a két másik tanintézményben a fűtés megoldásának kiadásai is bele vannak foglalva. A mar­­tonosi út úgy néz ki, ahogy ki­néz, tavaly is csupán foltozásra jutott pénz, csak tört kővel tudtuk betömni a lyukakat. Ha idén tört kőre nem tudunk leg­alább ötvenmilliót előteremte­ni, akkor ismét gond lesz az utasszállítással, a magánszállí­tási cég ki fogja venni a mar­­tonosi járatot. Megkezdtük­ a szociális támogatást igénylők kéréseinek begyűjtését, köz­ségszinten százötven családra számítunk, az első negyedévre 156 millió lejt kaptunk az állam­i költségvetésből, a­mi hozzá­járulásunk még ezenkívül húsz százalék. Amíg lesz pénz­alapunk erre a célra, adjuk a segélyt, de amint elfogy a pénz, nem fogunk tudni adni sen­kinek sem. A törvény pozitívu­ma az, hogy a segélyre jogo­sultakat fel tudjuk majd hasz­nálni utcajavításra, po­rond- és sánctakarításra. Terveink van­nak idénre is, de azok csak szép tervek maradnak. A vízhálózat bővítésére és a községháza fő­javítására pénzhiány miatt idén sem kerülhet sor. A mostani költségvetés csak a túlélésre lesz elég, de egyetlen mun­kálatot sem tudunk belőle meg­kezdeni vagy folytatni. Nagyon sok pénzt fizetünk az intéz­mények fűtésére, villanyra. Jelenleg is abban a helyzetben vagyunk január 17-én, hogy a községházán nincs villanyunk, elő kellett vennünk a hagyomá­nyos írógépeket, hogy a mun­ka ne álljon le. Az tartozás miatt az utcai világítást is kikapcsol­ták. A beerdősödött kaszálók­kal is gondjaink vannak. Több esetünk is van, amikor a ka­szálók melletti erdőt vágják, amire az embereknek telek­könyvük van, s az magántulaj­dont képez. Reménykedem ab­ban, hogy sikerül a kataszteri hivataltól valami olyan térképet szerezni, amelyikkel bizonyítani tudnánk, hogy a kaszálók az erdőrészekkel együtt magán­­tulajdont képeznek, és nem állami tulajdonról van szó. (Zochoni) SEPSISZENTGYÖRGY Népszámlálás júniusban? Ha a kormány számára annyira fontos a népszámlálás, hogy az országos költségvetésben tételesen egy lejt sem irányzott elő, ugyanakkor megköveteli a­ helyi tanácsoktól, hogy­­be­tartsák a törvényeket, akkor a népszámlálásra legközelebb csak júniusban kerülhet sor jelentette ki kissé tréfásan, de a valós helyzetet kellően illusztrálva Albert Álmos polgármes­ter. Sepsiszentgyörgynek a népszámlálás lebonyolításához körülbelül két-, két és fél milliárdra lesz szüksége, s mert központilag nem biztosítottak pénzalapot e célra, a helyi taná­csoknak saját költségvetésükből kell kiszorítaniuk a szüksé­ges összeget. Azonban a költségvetés törvénye előírja: az év közepéig nem szabad módosítani a már elfogadott költség­­előirányzatokat, következésképp csak a második fél évben kerülhetne sor a népszámlálásra, hiszen a helyi tanácsok nem különítettek el pénzt erre a célra, országos érdekeltségű dologról lévén szó. Nyilván, idén a költségvetéssel rugalma­sabban kell bánni, mint ez idáig, mivel ez az első alkalom, hogy már az év elején az önkormányzatok kész pénzügyi tervezettel rendelkeznek. Albert Almos kijelentette, „nem is merek gondolkozni azon”, honnan lehetne elvenni a népszámlálás­hoz szükséges pénzt, mivel a város költségvetése már így is nagyon szegényes. Egyelőre az a lehetőség látszik körvona­lazódni, hogy az utolsó negyedévre előirányzott erdőgazdál­kodási bevételekből szakítják ki a kellő összeget. (vpp) 2002. FEBRUÁR 1. ÁRVÍZVESZÉLY Riadókészültség az Olt mentén Az Oltfejben, főleg a fa- veszélyezteti a málnási Ma­lyó keskenyebb szakaszán tovább tart az árvízveszély. Az önkormányzatok a lét­fontosságú hidak miatt ag­gódnak, és állandó riadóké­szültségben vannak. Teg­nap a málnásfürdői fahíd volt kritikus helyzetben, de a zajló jég szerencsésen dé­lebbre húzódott. Málnás határában is nagyon magas a vízszint. Az az állandó veszély áll fenn, hogy a Tanárok nevű kaszálók öve­zetét átvágja az ár, s új med­ret talál magának a víz nyilatkozta Páll Samu kép­viselő. Az ár felnyomta a vizet a Málnási­ patak tor­kolatánál, s mert az utóbbi évtizedekben jelentősen feltelt a patak medre, az ár­ fagyze­ lom utca belső részén levő portákat és a kutakat. Oltszem és Bodok között az Olt elfog­lalta a védőgátak közti ár­területet, vannak helyek, ahol már kaszálókat is elöntött. Mivel tovább tart a felmele­gedés, a Csíki-havasok és a Hargita hóleve további ve­szélyt jelent. A bodoki pol­gármesteri hivatal, Fodor István polgármester az elmúlt napokban megfigyelőt állí­tott az oltszemi Malom utcai Olt-hídhoz, hogy azonnal se­gítséget kérhessen, ha a jég­torlasz miatt veszélybe kerül a híd és azok­ a területek, ahová csak katasztrofális árvizek alkalmával szokott ki­önteni a folyó. Sepsiszentgyörgy biztonságban Sepsiszentgyörgyön is gondot okozott a hirtelen fel­­melegedés, különösen a várost átszelő folyóvizek mentén ismertette Albert Álmos polgámester. Legnagyobb gond a Kökényes patakával volt, itt, a lakóházakkal szegélyezett részen a patak medre nagyon leh­eti. A hét folyamán a szociális segélyre jogosultak ötfős csoportja dolgozott a meder tisztításán, rövid időn belül sikerült is eltávolítaniuk a víz útjába került akadályokat, így most már a várost nem fenyegeti árvíz veszélye — véli a polgármester. (vpp) MÁRCIUS 15. Képeket keres az RMDSZ Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete nemzeti ünnepünkre kiállítást szervez az 1848 49-es forradalom és szabadságharc mozzana­tait, személyiségeit megörökítő képekből. Fel­hívással fordul a háromszéki lakosokhoz: ha birtokukban­­ van ’48-as tematikájú, bármilyen technikával készült, bekeretezett olajnyomat, olajfestmény, litográfia, holográfia, szénrajz, fémmetszet, színezett acélmetszet, fénykép, dagerrotípia, ceruzarajz, üvegfestmény, textília, goblen, vízfestmény, linóleummetszet, szita­nyomat, rézkarc, pasztellrajz, fémdomborítás stb., a kiállítás idejére bocsássák az RMDSZ rendel­kezésére. A tárlatra a Székely Mikó Kollégium földszinti termeinek ablakaiban kerül sor. Aki a sok évtizeden át ereklyeként őrzött képeket haj­landó kölcsönadni, szándékát a 314 463-as (vá­rosi RMDSZ) vagy a 316 365-ös (polgármesteri hivatal) telefonszámokon jelezze február 15-ig. A szervezők bárhová elmennek, és elismervény ellenében veszik át a kiállítás idejére rendelke­zésükre bocsátott tárgyakat. (vpp) él Robbantják a jeget Egyelőre nincs árvízve­szély, de azért a helyi hatósá­gok ne üljenek karba tett kéz­zel, mert a polgári védelem mindössze öt emberből áll, s ebből egynek a telefon mel­lett kell ülnie tájékoztatta lapunkat Florescu Ion ezre­des, a megyei polgári védelem parancsnoka. Mint mondta, tegnap­ tegnapelőtt a Bárót patakán több jégtorlaszt is fel kellett robbantani, köztük 25 és 100 négyzetméteres, mé­ternyi vastag jégtáblákat; kér­tek segítséget Málnásról, Dobollóról, Készdiszent­­lélekről és Uzonból is, de ki­derült, hogy kézi erővel, he­lyi összefogással is orvosol­ható gondokról volt csupán szó. A robbantás tudniillik drága mulatság a tegnapi beavatkozás 2,5 millió lejbe került , és nem mindenütt indokolt. Szükség esetén per­sze bevethető a katonaság is, de helyi szinten a polgármes­terek a polgári védelem pa­rancsnokai, nekik kell a jég­törést is irányítaniuk, a falvak lakosságát csákányokkal, egyéb eszközökkel kivezé­nyelniük, mert a rohamcsapat csak akkor hívható, ha a víz­szint meghaladja a figyelmez­tető értéket. Ez Barátosra is érvényes, ne bújjanak ilyen­olyan kifogások mögé, mert a saját érdekeikről, hídjaikról, földjeikről van szó. (demeter) 3. * • Bérháború (folytatás az első oldalról) Az eset nem egyedülálló. Az elmúlt három esztendőben lapunk is több ízben tájékoztatott arról az áldatlan állapotról, mely 1998 ősze óta e téren uralkodik, amikor is egyik napról a másikra megfosztották az akkori körzeti rendelők asszisz­tenseit a kenyérbiztonságtól, és valamennyien anyagilag is rosszabbul jártak. Elveszítették a szolgálati idő szerint fize­tett régiségpénzt és a különböző fokozatok szerinti juttatáso­kat. A törvény az orvosokat egy meghatározott minimális alapfizetés kifizetésére kötelezte, a többi egyezkedés alapján történt. Az orvosok egyik napról a másikra alkalmazottból munkáltatóvá váltak, tele bürokratikus megkötésekkel, nem is mindig fizették meg őket, az asszisztensek pedig a magán­­vállalkozóknál dolgozókhoz hasonlóan a tulajdonosnak ki­szolgáltatott munkavállalók lettek. Az egyéni munkaszerző­déseket rendelőnként igen változatos feltételek között kö­tötték meg, hol kényszerből, hol valós megegyezés alapján, tény, hogy mindmáig alig akad alapellátásban dolgozó asszisztens, akinek bére elérné a kórházi és szakorvosi ellátásban alkalmazott kollégáik fizetését. Utóbbiak az ágazati kollektív munkaszerződés szerint megkapják a régiségi jo­gosultságukat, a főasszisztensi vizsgával rendelkezők pedig a vonatkozó juttatást. Az asszisztensek alapbére változik ugyan az új jogszabály életbelépésével, éspedig növekedik, de a bértárgyaláson az­­egyezhető részt képező pluszjuttatások kifizetésére ezek között a régiségpénz és hűségpénz kifizetésére a törvény továbbra sem kötelezi az orvosokat, megegyezés alapján el­lenben az asszisztenssel kötött munkaszerződés említett jo­gosultságokkal kiegészíthető. A Hivatalos Közlönyben 2001. december 29-én megjelent 604/4.188-as rendelet értelmében a minimális alapbért a következőképpen számítják ki: az orszá­gos minimálbért megszorozzák egészségügyi szakközépisko­lát végzettek esetében 1,2-vel, technikumi végzettségűek esetében 1,25-tel, az így kapott összeg jelenti az illető alapfize­tését ezer biztosított után. Ennél nagyobb számú biztosított esetén pluszszorzókat kell alkalmazni említett jogszabály 15-ös paragrafusa 2-es pontja b bekezdése szerint. Például, egy tech­nikumi végzettségű asszisztensnek, ha 1500 feliratkozott szerepel orvosa listáján, nem lehet kisebb az alapfizetése 2 625 000 lejnél. Sok esetben ennél több biztosított szerepel egy-egy orvos listáján, és azt is hozzá lehet gondolni, hogy egy húsz év fölötti szolgálati idővel rendelkező kórházi asszisz­tens ezentúl még huszonöt százalékot kap régiségpénzként, a magánrendelőknél dolgozó pedig nem. Az országban jelenleg 18 000, Háromszéken pedig több mint kétszáz egészségügyi középkáder van ilyen helyzetben. A Családorvosok Kovászna Megyei Egyesülete képvi­selői révén ígéri, hogy a kötelező minimális alapfizetést min­denki megkapja, a Sanitas szakszervezet várja az írásos pa­naszokat az esetleges jogsértésekről, az asszisztensek pedig abban reménykednek, hogy lesz olyan orvos, aki a mini­mumnál többre becsüli munkájukat.

Next