Háromszék, 2002. március (14. évfolyam, 3499-3524. szám)
2002-03-01 / 3499. szám
MEGYEI EGYEZMÉNY : Nem írják alá bármi áron Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt területi szervezetei közötti együttműködési megállapodást előkészítő egyeztetést ismét elnapolták, szintén a kormánypártiak kérésére, úgyhogy csak holnap délután ülnek tárgyalóasztalhoz. Albert Almos, a háromszéki területi RMDSZ-szervezet elnöke nem osztja Adrian Căşunean- Vlad megyei SZDP-elnök nézetét, miszerint egyezményt mindenképpen kötnek, s abba annyi pont kerül be, ahányban megállapodnak. Kijelentette, ha a felvetett kérdések legalább 95 százalékában nem születik konszenzus, akkor nincs értelme az egésznek. (Szekeres) (folytatása a 3. oldalon) A sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkba ortodox keresztet szeretne állítani a román közösség RÉGIÓFEJLESZTÉSI TANÁCSKOZÁS Első a Harskov megyeközi út A középrégió fejlesztési tanácsa tegnap a megyeházán tartotta soros ülését, melynek napirendjén a tavalyi tevékenységi beszámoló és költségvetési mérleg elfogadása, az idei munkaprogram és költségvetés, a Központi Fejlesztési Régió Ügynökségének szolgáltatásai és a megyei tanácsok hozzájárulása, a 2001. évi FHARE-program bemutatása, három más jóváhagyás és egyebek szerepeltek. (részletek a 3. oldalon) BODZAFORDULÓ ÁTIGAZOLNA Háború helyett dolgozni -" . Felelőtlen gondolkodásmódról tesznek tanúbizonyságot Bodzafordulón azok, akik a Kovászna megyétől történő leszakadást, a Brassó megyéhez való csatlakozást kezdeményezik. Erről szerda délutáni sajtótájékoztatóján beszélt Demeter János megyei tanácselnök. A megye első embere olyan politikai kérdésnek nevezte a bodzafordulóiak szándékát, amelybe a megyei tanács nem lát bele. Demeter János nem tagadja, hogy miként másutt, Bodzafordulón is vannak súlyos gondok az ország gazdasági állapota miatt, de „ezeket nem így kell megoldani, ahogy Gheorghe Hadit polgármester akarja”. Demeter úgy véli, a leszakadásnak a kezdeményezők nemzetiségi színezetet próbálnak adni, amiről pedig nincs szó. A bodzaiak felháborodását a szűkös költségvetés váltotta ki, márpedig a 2002. évi költségvetési törvényt betűje szerint alkalmazták, következésképpen az évi öszszegek elfogadásakor nem csak a bodzafordulói, hanem más tanács is a szükségesnél kevesebbet kapott — foglalta össze a tanácselnök. (en) (folytatása a 3. oldalon) . Tizenhatezernél több munkanélküli Január végére Háromszéken a munkanélküliségi ráta elérte a 15,1 százalékot a megyében valaha is jegyzett legmagasabb értéke, a februári mutató hasonlóan 15 százalék körüli. A munkanélküliség országos átlaga 12 százalékos. A megyei munkaerő-ügynökség az esztendő második havában 7613 állástalanról tudott, ők mindannyian munkanélküli-segélyt kapnak. Továbbá, az intézmény az év elejétől mostanáig 8934 munkanélküli-igazolványt állított ki azoknak, akik szociális támogatásért fordultak az önkormányzatokhoz a szavatolt minimáljövedelem-törvény értelmében. A számok tehát azt mutatják, hogy 16 547 háromszékinek ebben a pillanatban nincs állása. (mózes) Bemutatták az Erdélyi Bánság Liga programját 2. oldal Albert Levente felvételei Nagyborosnyói hírhalom : „Lassan, de biztosan” alakul községszinten az erdő-közbirtokosságok helyzete. Feldoboly iratcsomóját jóváhagyta már a megyei bizottság. Nem olyan egyszerű a helyzet a községközpont, Nagyborosnyó esetében, ugyanis ennek a közbirtokosságnak az erdővagyona három község és két erdőgondnokság területén fekszik. A kovásznai erdőgondnokság területén levő erdők helyzetét sikerült tisztázni, a bodzafordulói gondnokság területére eső részről megfelelő térkép hiányában még nincs tiszta kép. Lécfalvának csak községi erdeje volt, melyet sikerült visszaszerezni Bodzavám község területén. Soron van ennek kimérése. Községszinten 420 dossziét fogadtak el azoktól, akik igényelték a minimédjövedelemkiegészítést. A polgármester által kinevezett tényfelmérő bizottság naponta mintegy 130 családot látogat meg. Ez év első harmadéira 117,8 millió lejt kapott e célra az önkormányzat. Ez az összeg, a nagyszámú munka nélküli cigány lakosságra való tekintettel, közel sem fogja fedezni az igényeket. Nagyborosnyón, Cófalván és Lécfalván megalakultak a szarvasmarhatartók helyi egyesületei. A törvény által előírt hivatalos iratcsomókat benyújtották, és várják a boldogító igent a fővárosi illetékesektől. (kisgyörgy) (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra A nyomor és hátországai Sztrájkokról, tiltakozásokról, útelzárásokról, igazgatók fenyegetéséről és fogva tartásáról számoltak be az elmúlt napokban a román hírközlő szervek. A kudzsiri gépgyár több mint 6000 alkalmazottja szerdán az utcára vonult elmaradt béreiket követelve. A szakszervezet szerint a megrendelések hiánya miatt elmaradt fizetéseket az ipari, valamint a munkaügyi és társadalomvédelmi minisztériumnak kellett volna biztosítania, de a pénzösszegeket későn és csak részben utalték ek. Valójában 6500 emberből 750-nek van munkája, tenni kellene tehát valamit, hisz nemcsak a gyér, de a város nyomorodon el. A bukaresti Rocurnál sincs se pénz, se nyugatom. Három hónapos bérkifizetési hátralékban leledzik a gyár vezetése, az elkínzott, csontos arcú munkások azért akarják étlenszomjan negyed évig, irodájukban tartani a direktorokat, hogy ismerjék meg azt az érzést, amit ők és csabatjaik jó ideje megélni kénytelenek: a fizikai nélkülözést. Techirghiolon az ideg- és pszichiátriai kórház személyzete sztrájkol, mert pénzhiány miatt nemcsak gyógyszert nem tudnak biztosítani a betegeknek, de élelmet sem. Tavaly még 24 milliárd lejből gazilédkodhattak, idén ennek felét sem kapták meg. A tévékamera olyan belső felvételeket rögzített, melyektől minden jóérzésű emberből elemi indulattal tör ki: azt a több mint 100 milliárd lejt, amiből az őrült Cukrász A hust, a szenátus új, páratlan méretű üvegkupolás székhelyét kívánják kialakítani, jobb lett volna az egészségügynek, szenvedő embertársainknak adni, mert a techirghionhoz hasonló állapotok taléii talein a múlt század elejének tébolydáiban uralkodhattak. Az anyagi nyomor a társadalom olyan fokés szellemi leépüléséhez vezet, mely ugyancsak rémregénybe illő. Múlt heti lapjelentések szerint csak Suceava megyében 2001-ben negyvennégy szülő ölte meg a gyermekét. Ha a roméni televíziók hírműsorát nézi az ember, naponta többször is mellbe veri, milyen példátlan méretű erőszakhullám uralkodott el az országban. Ölik-verik, gyilkoljak egymást az emberek, férjek és feleségek emelnek kést egymásra, idős szülőkre, szomszédokra, egykori barátokra. Félholtra vert gyermekeket mutogatnak a kórházakban, ma már jobb embernek számít, aki elhagyja gyermekét, mert legalább az életben maradás esélyét megadja neki, ahogyan egy( Brassó) megyei család tette példáil a szeméttelep mellett hagyott gyermekével, aki éppen döglött kutyalufst evett, mikor rátaláltak. Ez a jéghegy csúcsa. Hagyna van a mélyben, arra csak következtetni lehet. Közben a kormány épp tegnapelőtt három szakszervezeti konföderációval megnemtámadási szerződést írt alá, s Viorel Hrebenciuc, a tárgyalások és megegyezések nagy mestere örömmel jelentette, hogy már csak a Brét fiával kell végeznie. Ami azt jelenti, hogy a szakszervezetek jelentős része elárulta tagságait, s ha a dolgok nem fordulnak jobbra — márpedig erre alig van esély —, eljön a sponton megmozdulások ideje, aminek következményei beláthatatlanok. Az RMDSZ a megállapodás alapjain kitart a hatalom mellett, s a demokratikus parlamenti ellenzékből nemcsak a társadalmi szolidaritás, hanem a realitásérzék is hiányzik. A NATO-csatlakozási hévből s a nagy tervek — de nem tettek — bűvöletéből ki sem léttszik a kormány, a politikai elit. Pedig ezt a tömény nyomort, fizikai és lelki leépülést sem az észak-atlanti szövetségbe, sem az unióba nem fogadnák be. Simó Erzsébet