Háromszék, 2002. július (14. évfolyam, 3597-3623. szám)
2002-07-01 / 3597. szám
Segesvár megmenekült A hétvége hírei Az UNESCO Világörökségi Tanácsának budapesti ülésén a segesvári Drakula-park esetet elemző szakértői csoport a létesítmény helyszínének megváltoztatását javasolta. Az ajánlást a tanács minden tagja támogatta, áll abban a közleményben, amelyet a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium juttatott el szombaton a Mediafaxnak. A szaktárca szerint a Drakula-park helyszínének megváltoztatására vonatkozó ajánlás annak kapcsán született, hogy a szórakoztató park projektjét „agresszívnek találták Délkelet-Európa egyetlen, a világörökségi listán szereplő középkori városával szemben". Ezt az álláspontot a projekt megvitatása során támogatta Libanon, Nagy-Britannia, Magyarország, Argentína és Thaiföld képviselője. A közlemény szerint a budapesti értekezleten bemutattak egy írott megállapodást a The Mihai Eminescu Trust alapítvány és a román turisztikai tárca között, melyet Jessica Douglas-Home és Dan Matei Agathon turisztikai miniszter írt alá június 26-i dátummal, és amelyben köszönetet mondanak a turisztikai minisztérium vezetőjének a segesvári projekt helyszínének megváltoztatásáért. A 172 államokat tömörítő Világörökségi Tanács tagjai elégedetten fogadták a román miniszter döntését, mivel már több ízben figyelmeztettek a Drakula-park műemlékvédelmi és gazdasági hátrányaira — tette hozzá Ana Maria Zahariade. Segesvár 1999-ben került fel az UNESCO világörökséglistájára. Markó az Illyés Közalapítványról Az elmúlt években jelentősen emelkedett annak a támogatásnak a nagysága, amelyet a határon túli magyarságnak az Illyés Közalapítványon keresztül nyújtottak, de ezzel egy időben a határon túli magyarok képviselői egyre kevésbé láthattak bele a támogatások odaítéléséről szóló döntésekbe jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. - A megemelt összegek kezelésére - Erdély esetében például - - már sem az alkuratórium, sem a szaktestület nem látott rá: azokat Budapesten úgynevezett stratégiai alapként kezelték, és az ottani kuratórium ítélte meg. Sőt, a kuratórium abba is nagyon sokszor beleszólt, amit a szaktestületek ítéltek meg az alkuratórium ellenjegyzésével — mondta. Az RMDSZ elnöke szerint ebben az ügyben nem valamiféle erdélyi különvéleményről van szó, hasonló módon szemlélik ezt a kérdést a Felvidéken és a Vajdaságban is. Mindenütt azt nehezményezték, hogy egyre kevésbé lehet belelátni a döntésekbe. Az RMDSZ elnöke szerint a közalapítványok esetében teljesen természetes az, hogy tevékenységüket időszakonként átvilágítják. Emlékeztetett arra, hogy ez idáig minden magyarországi kormányváltáskor lecserélték a kuratóriumokat is, ami természetesnek tekinthető, mivel ezekben a testületekben többek között a parlamenti pártok, valamint a különböző minisztériumok képviselői kapnak helyet. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának „idő előtt” történő lecserélésével kapcsolatban Markó arra hívta fel a figyelmet, hogy a testület mandátuma idén szeptemberben járt volna le. Az RMDSZ az Illyés Közalapítvány új vezetőségétől azt várja el, hogy konzultáljon minél rendszeresebben, minél folyamatosabban a határon túli magyarság képviselőivel, a politikai szervezetek mellett a civil társadalommal és a különböző szakmai szervezetekkel is. Minden esetben kérjék ki a véleményét ezeknek a szervezeteknek, és ahol ez lehetséges, bízzák rá a döntést a határon túli szakmára. Ha egyházakról van szó, akkor az egyházakra, ha pedagógusokról, akkor a pedagógusokra. Markó hangsúlyozta: melegen támogatja azt a javaslatot, miszerint a közalapítvány elnöki tisztére Pomogáts Bélát jelölik. Pomogáts Béla kiemelkedő értelmiségi, író, irodalomtörténész. Mint az írószövetség volt elnöke, intézményvezetői tapasztalattal rendelkezik, és különösen jól ismeri a határon túli régiókat. Felkészültségénél, tapasztalatánál és tudásánál fogva kiválóan alkalmas a tisztség ellátására —mondta. Tiltakoznak és Magyarországra készülnek a bányászok Több mint ezer borsabányai bányász tüntet ma Nagybányán, mivel a Borsa bányaegységben megszűnt az áramszolgáltatás. A döntés a Cristal Szakszervezeti Szövetség Irányító Tanács szombati ülésén született. Tiberiu Mihali szakszervezeti vezető elmondta, az áramszolgáltatás öt nappal korábban szűnt meg, és nem biztos, hogy mától újraindul. Mihali azt kis közölte, a borsabányai vájárok Magyarországon kívánnak politikai menedékjogot kérni, ha problémáik nem rendeződnek. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Szerkesztette: Simó Erzsébet X. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA Színes kínálat a jubileumi évben Tegnap az óvónők szovátái és a tanítók Csíkszeredái továbbképzőjével megkezdődött a Bolyai Akadémia jubileumi évada. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tizedik továbbképzőjén közel kétszáz háromszéki pedagógus vesz részt. Szovátán, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Brissóban, Segesvámi, Gyergyószentmiklóson, Szentegyházán, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és a Madarasi Hargitán két hét alatt összesen huszonnégy szakműhelyben tartanak előadásokat, kiscsoportos tevékenységeket a Kárpát-medence közel kilencszáz magyar pedagógusa számára. A legnagyobb túljelentkezést a tanítók képzésénél jegyezték, itt három rendben tartanak felkészítőt, és még így is sok a kieső. Háromszéken hagyományosan a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum a házigazdája a nyári akadémiának, idén július 14—20. között itt tartják a matematika-, drámapedagógia- és filozófiatovábbképzést. Míg kezdetben csupán néhány, főtantárgyként tanított általános műveltségi tárgykörben szervezték meg a műhelyeket, tíz év alatt a lista bővült, az alaptanterven kívüli választható tárgyak is bekerültek a programba. Sepsiszentgyörgyön néhány évvel ezelőtt indult a drámapedagógia, idén Gyergyószentmiklóson pásztorai- pszichológiával és neveléslélektannal foglalkoznak, Keresztúron az osztályfőnöki szakosztály találkozik, Szentegyházán a szaknyelv tanításainak mikéntje lesz a fő téma, külön műhelyben foglalkoznak a médiainformatikával, és táboroznak az anyanyelvápolók is. A jubileumi Bolyai Nyári Akadémián - amellett, hogy eleddig a legtöbb pedagógusnak kínál képzési lehetőséget — a legszínesebb a szakok palettája és leghosszabb a házigazda városok lajstroma. (fekete) TANÁCSÜLÉS KOVÁSZNÁN Fenntartásokkal szavaztak A kovásznai tanács pénteken délután tartotta júniusi soros ülését, amelyen a testület 19 tagjából 16-an voltak jelen. Az ülést kitűnően vezette ifj. Gyerő József ügyvéd, RMDSZ-es tanácstag, aki nem adott helyet a mellébeszéléseknek, így a nyolc napirendi pontot alig három óra alatt sikerült letárgyalni, ami rekordidőnek számít a kovásznai tanács történetében. A városatyák elsőként a város statútumát megfogalmazó bizottság összetételét szavazták meg. Úgy határoztak, hogy a bizottságban részt vesz a város polgármestere és jegyzője, valamint a tanács öt szakbizottságának elnöke. Mint Enen Vasilica jegyző elmondta: olyan statútumot kell kidolgozniuk, amely pontosan tükrözi a város gazdasági, társadalmi, történelmi, földrajzi és demográfiai helyzetét, és olyannak kell mas lennie, mint egy igazi adatbápszis, amely referenciát nyújt a város jövőjének meghatározásában. Ehhez az adatokat időnként aktualizálni kell. Az Economat üzlet létesítése némi vitát váltott ki, tudniillik a határozattervezet szerint a testületnek azt kellett jóváhagynia, hogy a helyi önkormányzat társulhasson a Kovászna Turisztikai Rt.vel egy olyan üzlet létesítése érdekében, ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek olcsóbban jutnak alapélelmiszerekhez és más (ipari) fogyasztási cikkekhez. Az RMDSZ-tanácstagok számára az nem volt világos, hogy miért éppen az idegenforgalmi társaság kíván ilyen üzletbe kezdeni— melynek igazgatója, Ioan Mugur Topolnitchi ráadásul az SZDP képviselője a helyi tanácsban —, és ebből milyen előnyei származnak majd a turisztikai részvénytársaságnak, illetve milyen hátrányok érhetik az önkormányzatot. „A piaci árakhoz viszonyítva az Economatban mennyivel lesznek olcsóbbak a termékek, az árkülönbséget miből fedezik, és kérnek-e adókedvezményt a tanácstól?” — kérdezte Kádár Gyula tanácstag Topolnichitól, aki a következőképpen válaszolt: „Sajnálom, hogy egy Economat üzlet létesítése ennyi kérdést vet fel. Temészetes, hogy ha egy kereskedelmi társaság ilyen üzletbe belevág, élni fog a törvényes kedvezményekkel.” A kormánypárt képviselője hozzátette, hogy „az Economatok nem jótékonysági üzletek”, majd kifejtette, hogy manapság haszon nélkül senki nem dolgozik. Végül, miután Topolnitchi felszólította társait, hogy „álljanak ki a nép elé, és jelentsék ki, hogy nem akarnak Economat üzletet a szegényeknek Kovásznán”, a testület 14 szavazattal (ebből egy a Topolnitekié, annak ellenére, hogy nem szabadott volna szavaznia, mivel az ügyben érintett elfogadta a határozatot. A továbbiakban a városatyák egy lakáskiutalást és több adókésedelmi kamat ejtését hagyták jóvá. Egyöntetű szavazattal elfogadták a kisvasút és sikló bérmentes átvételét a brassói Brafor Rt. aktíváiból és a helyi költségvetés kiegészítését 800 millióval, amelyből a rászorulóknak kifizetik a társadalmi segélyt márciusra, áprilisra és májusra. Az öt tonnán felüli járművek forgalmát korlátozó határozattervezetet, amelyet a testület szerint nem dolgoztak ki, pontosítások végett a következő tanácsülésre halasztották. Kép és szöveg: Bodor János ORSZÁG-VILÁG KISTÉRSÉGEK • Éretlenek Még nem érett oda a román demokrácia, hogy a kistérségek fejlesztésének szükségességét fel- és elismerje — derült ki a közigazgatási miniszter fejtegetéséből sepsiszentgyörgyi látogatásakor. Octav Cozntanea annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Háromszék megkérdezte: szerinte törvényes, avagy törvénytelen a magánjogi személyként alakuló, a kistérségek fejlesztését célzó mikroregionális társulások létrehozása? A tárcavezető szerint a jogszabály értelmezgetésekre ad lehetőséget. A térségfejlesztési törvény régiókról szól , mint például a más öt megyével együtt Háromszéket is magában foglaló Fejlesztési Középrégió. Valószínű, a jövőben a kistérségek fejlesztését is tervbe veszik, mint ahogy az az Európai Unió országaiban már régóta működik tette hozzá a miniszter. (sz.) Eredményesnek tartják tevékenységüket (folytatás az Az aláírást megelőző hercehurcáról keserű szájízzel annyit jegyzett meg Albert, hogy az SZDP országos vezetőivel könnyebben meg lehetett egyezni, mint a helyiekkel. Demeter János megyeitanács-elnök az általa vezetett intézmény tevékenységéről szóló kimerítő beszámolójában kitért a legjelentősebb tanácshatározatokra, és azokra is, amelyeket a prefektus valamilyen indok alapján megtámadott. A helyi tanácsokkal való viszonyról elmondta: a legtöbb esetben jogi tanácsot, valamint jogi képviseletet igényeltek és kaptak, az együttműködés jónak mondható. A költségvetést taglalva Demeter János elmondta: a bevételeket és kiadásokat sikerült összhangban tartaniuk, de ezzel csak túlélni lehet, megélni, fejlődni nem. Beruházásokra, alapeszköz-vásárlásra és ingatlanjaik kijavítására alig jutott alap. A térségfejlesztési és az európai integrációs osztály tevékenysége, a helyi erőforrások jobb hasznosítása, a külföldi működő tőke bevonása a háromszéki gazdasági életbe és a helyi vállalkozások tőkehozzáférésének terén szintén a várakozásoknak megfelelő, és továbbra is komoly eredményekre számítanak. Puskás Bálint szenátor a felsőházban kifejtett tevékenységével kapcsolatosan kifejtette: legjelentősebb sikerének a Márton Árpád képviselővel közösen első oldalról kidolgozott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénykezdeményezést tartja. Márton Árpád képviselő úr egymásra figyelésben látja a siker kulcsát. Ha a frakció munkája összehangolt, akkor kikerülhetőek az akadályok. Nem csak a törvényekre, hanem a törvényvégrehajtási utasítások elfogadására is kellő figyelmet kell fordítani — utalt az egyházak elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásáért aggódókra. Olosz Gergely alprefektus ama reményét fejezte ki, hogy a megyei egyezmény aláírása azt jelenti, Kovászna megyében is úgy értelmezik a törvényeket, mint az ország többi részében. Elmondta: a föld- és erdő-visszaszolgáltatás tekintetében Háromszék megye országos szinten az utolsó előtti helyet foglalja el. Az ingatlan-visszaszolgáltatásokról az a véleménye: akkor is vissza kell adni, ha abban fontos állami intézmény működik. Az alprefektus egy meglehetősen szokatlan véleményt is megfogalmazott: szerinte nem feltétlenül kell ahhoz ragaszkodni, hogy a fontosabb intézményeket magyar szakemberek vezessék, lehet az román is, ha jóindulatú, és igazi szakértelem!" közelíti meg a dolgokat, valamint ha képes együttműködi RMDSZ-szel. A beszámolókat beszélgetés követte. 2002 HUSZ.2