Háromszék, 2002. augusztus (14. évfolyam, 3624-3650. szám)

2002-08-01 / 3624. szám

¥W * rüfttc.l«. .uq^Ui. $ if m mimiái Életbe léptek az amerikai vállalati reformok. Ünne­pélyes ceremónia keretében George W. Bush amerikai elnök kedden aláírta a vállalati számviteli reformokról szóló törvényt. A nagyrészt egy demokrata szenátor ál­tal kidolgozott jogszabály — amely jóval szigorúbb Bush eredeti javaslatánál — a vállalati csalások visszaszorí­tása­­érdekében új, a könyvvizsgálókat felügyelő hivata­los testület felállításáról rendelkezik, és jelentősen meg­emeli a pénzügyi vagy könyvviteli visszaéléseket elkö­vető vállalatvezetőkre­ kiszabható büntetési tételeket. Fotó: Kevin Lamarque/Reuters MAGYARORSZÁG Növekvő külföldi tőkebefektetés A Magyarországra beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben 180 millió euró fölé nőt­tek, 20,5 százalékkal meghaladva 2001 azonos időszakáét — derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján közzétett elemzésből. A részvények és egyéb tulajdonosi részesedések formájában 244 millió eurós beáramlás, a tulajdonosi hitelek körében pedig 63 millió eurós kiáramlás mutatkozott. A közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya Ma­gyarországon tulajdonosi hitelekkel együtt, de újra be­fektetett profit és tárgyi apport nélkül. 2002. március végén 27,371 milliárd eurót ért el. A külföldön eszközölt magyar tőkebefektetések állománya 5,155 milliárd euró volt. Az elemzés szerint a ’90-es évek első felében a közvet­len tőkebefektetéseket domináló Németország, Ausztria, USA szerepe jelentősen csökkent, helyükre egyenként ki­sebb súlyú ország lépett az utóbbi években. A befektetők országok szerinti rangsorát az idei év első negyedévében Svédország vezette 100,9 millió eurós befektetéssel, máso­dik helyen Franciaország állt 31,3 millió euróval, majd Ka­nada és Hollandia következett. A GKM szerint a svéd be­fektetések élénkülése összefüggésben lehet a vadászgép­­beszerzéssel kapcsolatos ellentételezési megállapodással. A magyar vállalkozások közvetlen tőkekihelyezése 2002 első három hónapjában 41 millió euró volt, 12,8 százaléka az előző év hasonló időszakában elért szintnek. A nettó működőtőke-beáramlás tulajdonosi hitelekkel együtt 2002 első negyedévében 140 millió euró volt. A magyar vállalkozások közvetlen tőkeexportjának leg­kedveltebb célországai az első negyedévében Csehország, Svájc és Románia voltak. A januártól márciusig tartó idő­szakban a Csehországba áramló közvetlen tőkeexport érté­ke 6,4 millió euró, 11 svájci 6,3 millió euró, a romániai pedig 4,7 millió euró volt.­ ­ A Magyarországra bevont közvetlen külföldi befek­tetések ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 2002 első negyedévében 156,9 millió euró irányult a feldolgozóiparba, 40,5 millió euró áramlott a kereske­delem és javítás ágazatba, 21,1 millió euró pedig az in­gatlanügyek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasá­gi ágba. Az első negyedévi közvetlen magyar tőkeexportban a legnagyobb súlyú ágazat a pénzügyi tevékenység, ame­lyet a feldolgozóipar követ. A pénzügyi tevékenységbe 7,8 millió euró, a feldolgozóiparba 7,7 millió euró értékben fektettek be a magyar vállalkozók. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a nem adós­sággeneráló finanszírozáson belül a részvény és egyéb tulajdo­nosi részesedés szaldója az idei év első öt hónapjában 321 millió euró volt szemben a tavalyi évben elért 387 millió euróval. Ezen belül a külföldön szerzett részesedés egyenlege­­82 millió eurót tett ki, szemben a tavaly január májusi 333 millió eurós hiánnyal. Közel egymillió gazdasági szervezet A működő gazdasági szervezetek száma 2002 első fél évében több mint 40 000-rel nőtt, ezen belül a társas vállalkozások száma 21 000-rel, az egyé­nieké mintegy 18 500-zal emelkedett — derült ki a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közétett jelentéséből. A növekedés valamelyest elmarad a tavalyi év azonos időszakához képest, akkor 46 000-rel nőtt a működő gazda­sági szervezetek száma. A különbség ki­sebb mértékben a társas vállalkozások, nagyobb arányban az­ egyéni vállalko­zások növekedésének visszaeséséből adódik. A KSH adatai szerint 2002. június végén 91­1 039 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A működő vállalko­zások száma 827 033 volt. A társas vál­lalkozások a negyedév utolsó napján 44 százalékot, míg az egyéniek 56 százalé­kot képviseltek a működő vállalkozáso­kon belül. A működő gazdasági szerve­zetek száma tavaly június végén 870 796 volt. 2002 első hat hónapjában a költség­­vetési és társadalombiztosítási szerve­zetek száma kismértékben csökkent, a nonprofit szervezetek száma pedig eny­hén emelkedett. Területi eloszlásukat tekintve az időszak végén a vállalkozá­sok 39 százaléka a közép-magyarorszá­gi régióban, 11,5 százaléka az észak-al­­­földi és a dél-alföldi, míg a többi régió­ban 9­­0 százalékuk működött. Területi eloszlás szerint 2002. június végén az összes társas vállalkozás fele a közép-magyarországi régióban műkö­dött. A vállalkozások 29 százaléka az in­gatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. A kereskedelem, javítás szegmensben 23 százalékuk, az iparban 10 százalékuk, míg az építőiparban 9 százalékuk működött. Létszámkategóriák szerint 2002 máso­dik negyedévének végén a működő vál­lalkozások 64 százaléka foglalkoztatottak nélkül vagy ismeretlen számú alkalmazot­tal tevékenykedett. A cégek 32 százaléka 1­9 főt, 4 százalékuk pedig 10 249 fő közötti munkavállalót foglalkoztatott. Ennél nagyobb létszámot a cégek alig több mint 0,1 százaléka alkalmazott. Röviden Világbanki elképzelések Jugoszláviában. Jugoszláviai szerepvállalása során rövid távon a szállodaipart, a kiskereskedelmet és a pénzügyi szek­tort támogatná a Világbank magánvállalatokkal foglalkozó részlege, az IFC. A későbbiekben viszont szívesen közre­működne a távközlési és az energetikai szektor privatizáció­jában, illetve hitelezésében. Eladó az olasz dohánymonopólium. Olaszországban megkezdődött az ETI dohánymonopólium privatizációja. Az államkincstár szeptember 16-ig várja az ajánlatokat. Romló francia üzleti bizalom. A júliusi francia üzleti bizalmi index tanúsága szerint az ország vállalatvezetői is­mét borúlátóbbak lettek­ a gazdasági kilátásokat illetően. Miután a legutóbbi német, olasz, belga és holland indexek szintén növekvő pesszimizmusról árulkodnak, elemzők sze­rint bizonytalanná vált a fellendülés az eurózónában. Turisták Afganisztánban. A jövő hónapban a há­ború óta első alkalommal­­ szervezett turistacsoport in­dul Afganisztánba Nagy-Britanniából. A tíznapos út a háborús tudósításokból ismert Hérától, Mazari-Sarifot és a felrobbantott Buddha-szobrairól nevezetes Bamijant érinti majd. Az utat kínáló iroda azonban nem a pusztítás hátborzongató nyomait, hanem az ország építészetét, ré­gészeti emlékeit és kultúráját szánja a fő vonzerőnek. A csoport a brit külügyminisztérium határozott tanácsa el­lenére indul majd útnak. Az MTI, a Világgazdaság online és az­­origos hírei alapján az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba ROMANIA IMF-intő A biztató növekedési és inflációs adatok ellenére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is aggasztónak tartja az állami szektor leépítésének lassúsá­gát Romániában. Az IMF az állami vállalatok bérköltségeinek szigorúbb el­lenőrzését, a közüzemi díjak beszedése hatékonyságának növelését, vala­mint gyorsabb privatizációt sürget — írja a The Wall Street Journal Europe. A valutaalap szerint az állami válla­­zetést is kaphatnának. A szolgáltatók­­atok működésének gazdaságosabbá tételéhez a bérköltségek lefaragása mellett szerkezeti átalakítások is szük­ségesek. Leépítések révén fokozható lenne a termelékenység, a megmaradó alkalmazottak pedig akár magasabb sí­privatizációjának előkészítéseként a nem fizető áram- és gázfogyasztókat köztük állami vállalatokat le kell vág­ni a rendszerről véli az IMF. Romániának a valutaalappal kö­tött készenléti hitelmegállapodása előírja a kormány számára, hogy két áramelosztó esetében szeptemberre privatizációs tendert írjon ki, a két földgázelosztó értékesítésének elő­készítéséhez pedig az év végére ta­­nácsadókat nevezzen ki. A Petrom olajtársaság privatizációs tanács­adójának kijelölése októberre várha­tó. Az IMF szerint, ha még idén lé­nyegi előrelépés történik az ország legnagyobb bankja, a Román Keres­kedelmi Bank magánosításában a végső ajánlatokat október végéig lehet megtenni­­, az „erős jelzés” lenne a privatizáció melletti eltökélt­séget illetően. Európa-, sőt, világszerte válságba került a média: csök­ken a példányszám és a hirde­tési bevétel egyebek mellett Németországban, Spanyolor­szágban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és a skan­dináv országokban. Francia­­országban tavaly első ízben estek a hirdetési bevételek 1994 óta (4,5 százalékkal), Nagy-Bri­­tanniában 3,3 százalékkal zsu­gorodott tavaly a piac (22 mil­liárd euróra). Douglas R. Flynn, a Carat & HMS médiavásárlót is magában foglaló Aegis-cso­­port vezérigazgatója szerint vi­szont a gyógyszercégek és az autógyártók még mindig töb­bet költenek reklámra, mint tavaly, s ez biztató. A nagy la­pokkal ellentétben a regioná­lis kiadványok helyzete álta­lában jobb Franciaországban és Nagy-Britanniában egy­aránt. Lapbeszámolók szerint a legsúlyosabb helyzetben a német sajtópiac van, egyes vélemények szerint a válság még nem érte el mélypontját. Ráadásul az év második felé­ben a hirdetési piac valószínű pangása miatt további forga­lomcsökkenés várható — véli a német lapterjesztők szövet­sége, melynek tavalyi forgal­ma 10 milliárd euró volt, míg egy évvel korábban még 10,78 milliárdot értek el. A szö­vetség legfrissebb adatai sze- REKLÁMPIAC Zsugorodóban Ismét megkongatták a vészharangot az európai lapki­adók: rendre csökken a kiadványok példányszáma, zu­hannak a reklámbevételek. A kilábalást a gazdasági hely­zet élénkülése hozhatja magával. Mint idén májusban 18 száza- Szakmai körökben általá­­lokkal csökkent a hirdetések- nos a nézet, hogy a hirdetési­re előfizetők száma a tavalyi év ezen időszakához képest. Még ennél is súlyosabb a helyzet Németország keleti részén, ahol 21 százalékos esés figyelhető meg a reklám­fronton. A hirdetési piac csökkené­se miatt nemcsak a kisebb pél­dányszámú lapok vesztesége­sek, a nagy és stabil példány­­számúak is várhatóan hiányt könyvelnek el év végére. A veszteség ellensúlyozása cél­jából minden bizonnyal mel­lékletek megszüntetésére és leépítésre is szükség lesz a vezető lapoknál. Közülük a Frankfurter Allgemeine Zei­tungnál és a Süddeutsche Zeitungnál már bejelentették a személyzeti költségek csök­kentését, mondván, hogy az előző év azonos időszakához képest több mint 30 százalék­kal csökkent a reklámok által elfoglalt felület. A hirdetési piac szűkülése okozta vissza­esést a német hirdetési vállal­kozások szövetségének ada­tai is alátámasztják. ágazatban akkor adódik lehe­tőség a kitörésre, ha a vállala­tok gazdálkodása javul, illet­ve ha a lakossági fogyasztás növekszik. Véleményük sze­rint a 2002. év a takarékosság jegyében telik: a cégek opti­malizálnak, így hirdetési költ­ségeiket is visszafogják. A „komoly” lapok példányszá­mának csökkenése mögött­ az elemzők szerint egyebek mel­lett az áll, hogy a mai, szoron­gásokkal teli világban az em­berek jelentős része szíveseb­ben olvas „marhaságokat”, könnyed, szerelmes témákról, mint világmegváltó gondola­tokról. Az olvasói szokásokra egyebek mellett a szabad idő eltöltésében végbement vál­tozások is erősen hatottak. Számítások szerint az embe­reknek manapság majdnem fél órával több szabad ideje van naponta, ezt az időt azonban nem olvasásra, hanem másra, például tévézésre fordítják. Ebben szerepet játszik az is, hogy míg a televíziók műsora részben ingyenes, illetve az előfizetési díjak természetesen épülnek be a háztartási költ­ségbe, a sajtó minden egyes termékéért külön fizetnie kell a fogyasztónak. A Playboy magazin alapítója, Hugh Hefner modellek társaságában — előnyben a könnyed témák Fotó: Robert Galbraith/Reulers VILAGGAZDASAG 2002. AUGUSZTUS I.

Next