Háromszék, 2002. augusztus (14. évfolyam, 3624-3650. szám)
2002-08-01 / 3624. szám
¥W * rüfttc.l«. .uq^Ui. $ if m mimiái Életbe léptek az amerikai vállalati reformok. Ünnepélyes ceremónia keretében George W. Bush amerikai elnök kedden aláírta a vállalati számviteli reformokról szóló törvényt. A nagyrészt egy demokrata szenátor által kidolgozott jogszabály — amely jóval szigorúbb Bush eredeti javaslatánál — a vállalati csalások visszaszorításaérdekében új, a könyvvizsgálókat felügyelő hivatalos testület felállításáról rendelkezik, és jelentősen megemeli a pénzügyi vagy könyvviteli visszaéléseket elkövető vállalatvezetőkre kiszabható büntetési tételeket. Fotó: Kevin Lamarque/Reuters MAGYARORSZÁG Növekvő külföldi tőkebefektetés A Magyarországra beáramló közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben 180 millió euró fölé nőttek, 20,5 százalékkal meghaladva 2001 azonos időszakáét — derül ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján közzétett elemzésből. A részvények és egyéb tulajdonosi részesedések formájában 244 millió eurós beáramlás, a tulajdonosi hitelek körében pedig 63 millió eurós kiáramlás mutatkozott. A közvetlen külföldi tőkebefektetések állománya Magyarországon tulajdonosi hitelekkel együtt, de újra befektetett profit és tárgyi apport nélkül. 2002. március végén 27,371 milliárd eurót ért el. A külföldön eszközölt magyar tőkebefektetések állománya 5,155 milliárd euró volt. Az elemzés szerint a ’90-es évek első felében a közvetlen tőkebefektetéseket domináló Németország, Ausztria, USA szerepe jelentősen csökkent, helyükre egyenként kisebb súlyú ország lépett az utóbbi években. A befektetők országok szerinti rangsorát az idei év első negyedévében Svédország vezette 100,9 millió eurós befektetéssel, második helyen Franciaország állt 31,3 millió euróval, majd Kanada és Hollandia következett. A GKM szerint a svéd befektetések élénkülése összefüggésben lehet a vadászgépbeszerzéssel kapcsolatos ellentételezési megállapodással. A magyar vállalkozások közvetlen tőkekihelyezése 2002 első három hónapjában 41 millió euró volt, 12,8 százaléka az előző év hasonló időszakában elért szintnek. A nettó működőtőke-beáramlás tulajdonosi hitelekkel együtt 2002 első negyedévében 140 millió euró volt. A magyar vállalkozások közvetlen tőkeexportjának legkedveltebb célországai az első negyedévében Csehország, Svájc és Románia voltak. A januártól márciusig tartó időszakban a Csehországba áramló közvetlen tőkeexport értéke 6,4 millió euró, 11 svájci 6,3 millió euró, a romániai pedig 4,7 millió euró volt. A Magyarországra bevont közvetlen külföldi befektetések ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy 2002 első negyedévében 156,9 millió euró irányult a feldolgozóiparba, 40,5 millió euró áramlott a kereskedelem és javítás ágazatba, 21,1 millió euró pedig az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások nemzetgazdasági ágba. Az első negyedévi közvetlen magyar tőkeexportban a legnagyobb súlyú ágazat a pénzügyi tevékenység, amelyet a feldolgozóipar követ. A pénzügyi tevékenységbe 7,8 millió euró, a feldolgozóiparba 7,7 millió euró értékben fektettek be a magyar vállalkozók. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a nem adóssággeneráló finanszírozáson belül a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés szaldója az idei év első öt hónapjában 321 millió euró volt szemben a tavalyi évben elért 387 millió euróval. Ezen belül a külföldön szerzett részesedés egyenlege82 millió eurót tett ki, szemben a tavaly január májusi 333 millió eurós hiánnyal. Közel egymillió gazdasági szervezet A működő gazdasági szervezetek száma 2002 első fél évében több mint 40 000-rel nőtt, ezen belül a társas vállalkozások száma 21 000-rel, az egyénieké mintegy 18 500-zal emelkedett — derült ki a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közétett jelentéséből. A növekedés valamelyest elmarad a tavalyi év azonos időszakához képest, akkor 46 000-rel nőtt a működő gazdasági szervezetek száma. A különbség kisebb mértékben a társas vállalkozások, nagyobb arányban az egyéni vállalkozások növekedésének visszaeséséből adódik. A KSH adatai szerint 2002. június végén 911 039 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A működő vállalkozások száma 827 033 volt. A társas vállalkozások a negyedév utolsó napján 44 százalékot, míg az egyéniek 56 százalékot képviseltek a működő vállalkozásokon belül. A működő gazdasági szervezetek száma tavaly június végén 870 796 volt. 2002 első hat hónapjában a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma kismértékben csökkent, a nonprofit szervezetek száma pedig enyhén emelkedett. Területi eloszlásukat tekintve az időszak végén a vállalkozások 39 százaléka a közép-magyarországi régióban, 11,5 százaléka az észak-alföldi és a dél-alföldi, míg a többi régióban 90 százalékuk működött. Területi eloszlás szerint 2002. június végén az összes társas vállalkozás fele a közép-magyarországi régióban működött. A vállalkozások 29 százaléka az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. A kereskedelem, javítás szegmensben 23 százalékuk, az iparban 10 százalékuk, míg az építőiparban 9 százalékuk működött. Létszámkategóriák szerint 2002 második negyedévének végén a működő vállalkozások 64 százaléka foglalkoztatottak nélkül vagy ismeretlen számú alkalmazottal tevékenykedett. A cégek 32 százaléka 19 főt, 4 százalékuk pedig 10 249 fő közötti munkavállalót foglalkoztatott. Ennél nagyobb létszámot a cégek alig több mint 0,1 százaléka alkalmazott. Röviden Világbanki elképzelések Jugoszláviában. Jugoszláviai szerepvállalása során rövid távon a szállodaipart, a kiskereskedelmet és a pénzügyi szektort támogatná a Világbank magánvállalatokkal foglalkozó részlege, az IFC. A későbbiekben viszont szívesen közreműködne a távközlési és az energetikai szektor privatizációjában, illetve hitelezésében. Eladó az olasz dohánymonopólium. Olaszországban megkezdődött az ETI dohánymonopólium privatizációja. Az államkincstár szeptember 16-ig várja az ajánlatokat. Romló francia üzleti bizalom. A júliusi francia üzleti bizalmi index tanúsága szerint az ország vállalatvezetői ismét borúlátóbbak lettek a gazdasági kilátásokat illetően. Miután a legutóbbi német, olasz, belga és holland indexek szintén növekvő pesszimizmusról árulkodnak, elemzők szerint bizonytalanná vált a fellendülés az eurózónában. Turisták Afganisztánban. A jövő hónapban a háború óta első alkalommal szervezett turistacsoport indul Afganisztánba Nagy-Britanniából. A tíznapos út a háborús tudósításokból ismert Hérától, Mazari-Sarifot és a felrobbantott Buddha-szobrairól nevezetes Bamijant érinti majd. Az utat kínáló iroda azonban nem a pusztítás hátborzongató nyomait, hanem az ország építészetét, régészeti emlékeit és kultúráját szánja a fő vonzerőnek. A csoport a brit külügyminisztérium határozott tanácsa ellenére indul majd útnak. Az MTI, a Világgazdaság online és azorigos hírei alapján az oldalt szerkesztette: Ferencz Csaba ROMANIA IMF-intő A biztató növekedési és inflációs adatok ellenére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is aggasztónak tartja az állami szektor leépítésének lassúságát Romániában. Az IMF az állami vállalatok bérköltségeinek szigorúbb ellenőrzését, a közüzemi díjak beszedése hatékonyságának növelését, valamint gyorsabb privatizációt sürget — írja a The Wall Street Journal Europe. A valutaalap szerint az állami vállazetést is kaphatnának. A szolgáltatókatok működésének gazdaságosabbá tételéhez a bérköltségek lefaragása mellett szerkezeti átalakítások is szükségesek. Leépítések révén fokozható lenne a termelékenység, a megmaradó alkalmazottak pedig akár magasabb síprivatizációjának előkészítéseként a nem fizető áram- és gázfogyasztókat köztük állami vállalatokat le kell vágni a rendszerről véli az IMF. Romániának a valutaalappal kötött készenléti hitelmegállapodása előírja a kormány számára, hogy két áramelosztó esetében szeptemberre privatizációs tendert írjon ki, a két földgázelosztó értékesítésének előkészítéséhez pedig az év végére tanácsadókat nevezzen ki. A Petrom olajtársaság privatizációs tanácsadójának kijelölése októberre várható. Az IMF szerint, ha még idén lényegi előrelépés történik az ország legnagyobb bankja, a Román Kereskedelmi Bank magánosításában a végső ajánlatokat október végéig lehet megtenni, az „erős jelzés” lenne a privatizáció melletti eltökéltséget illetően. Európa-, sőt, világszerte válságba került a média: csökken a példányszám és a hirdetési bevétel egyebek mellett Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és a skandináv országokban. Franciaországban tavaly első ízben estek a hirdetési bevételek 1994 óta (4,5 százalékkal), Nagy-Britanniában 3,3 százalékkal zsugorodott tavaly a piac (22 milliárd euróra). Douglas R. Flynn, a Carat & HMS médiavásárlót is magában foglaló Aegis-csoport vezérigazgatója szerint viszont a gyógyszercégek és az autógyártók még mindig többet költenek reklámra, mint tavaly, s ez biztató. A nagy lapokkal ellentétben a regionális kiadványok helyzete általában jobb Franciaországban és Nagy-Britanniában egyaránt. Lapbeszámolók szerint a legsúlyosabb helyzetben a német sajtópiac van, egyes vélemények szerint a válság még nem érte el mélypontját. Ráadásul az év második felében a hirdetési piac valószínű pangása miatt további forgalomcsökkenés várható — véli a német lapterjesztők szövetsége, melynek tavalyi forgalma 10 milliárd euró volt, míg egy évvel korábban még 10,78 milliárdot értek el. A szövetség legfrissebb adatai sze- REKLÁMPIAC Zsugorodóban Ismét megkongatták a vészharangot az európai lapkiadók: rendre csökken a kiadványok példányszáma, zuhannak a reklámbevételek. A kilábalást a gazdasági helyzet élénkülése hozhatja magával. Mint idén májusban 18 száza- Szakmai körökben általálokkal csökkent a hirdetések- nos a nézet, hogy a hirdetésire előfizetők száma a tavalyi év ezen időszakához képest. Még ennél is súlyosabb a helyzet Németország keleti részén, ahol 21 százalékos esés figyelhető meg a reklámfronton. A hirdetési piac csökkenése miatt nemcsak a kisebb példányszámú lapok veszteségesek, a nagy és stabil példányszámúak is várhatóan hiányt könyvelnek el év végére. A veszteség ellensúlyozása céljából minden bizonnyal mellékletek megszüntetésére és leépítésre is szükség lesz a vezető lapoknál. Közülük a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál és a Süddeutsche Zeitungnál már bejelentették a személyzeti költségek csökkentését, mondván, hogy az előző év azonos időszakához képest több mint 30 százalékkal csökkent a reklámok által elfoglalt felület. A hirdetési piac szűkülése okozta visszaesést a német hirdetési vállalkozások szövetségének adatai is alátámasztják. ágazatban akkor adódik lehetőség a kitörésre, ha a vállalatok gazdálkodása javul, illetve ha a lakossági fogyasztás növekszik. Véleményük szerint a 2002. év a takarékosság jegyében telik: a cégek optimalizálnak, így hirdetési költségeiket is visszafogják. A „komoly” lapok példányszámának csökkenése mögött az elemzők szerint egyebek mellett az áll, hogy a mai, szorongásokkal teli világban az emberek jelentős része szívesebben olvas „marhaságokat”, könnyed, szerelmes témákról, mint világmegváltó gondolatokról. Az olvasói szokásokra egyebek mellett a szabad idő eltöltésében végbement változások is erősen hatottak. Számítások szerint az embereknek manapság majdnem fél órával több szabad ideje van naponta, ezt az időt azonban nem olvasásra, hanem másra, például tévézésre fordítják. Ebben szerepet játszik az is, hogy míg a televíziók műsora részben ingyenes, illetve az előfizetési díjak természetesen épülnek be a háztartási költségbe, a sajtó minden egyes termékéért külön fizetnie kell a fogyasztónak. A Playboy magazin alapítója, Hugh Hefner modellek társaságában — előnyben a könnyed témák Fotó: Robert Galbraith/Reulers VILAGGAZDASAG 2002. AUGUSZTUS I.