Háromszék, 2002. október (14. évfolyam, 3676-3702. szám)

2002-10-01 / 3676. szám

Belföld Csökkenhetne, de nem ! A dollár­ lej árfolyamának alakulása a tervezett alatt ma­­■­radt, 34 500 lej helyett 33 000 lejbe kerül egy amerikai dollár. Mind a földgáz, mind a ben­zin, mind az elektromos energia árát az év elején ennek függvényében határozták meg. Tehát eddig átlagban 5 szá­zalékkal magasabb áron forgalmazták, mint amennyibe az valójában került. Hivatalos számítások szerint a lakosság 15 millió dollárral több pénzt adott ki energiahordozókra, mint amennyit azok értek. Október elsejétől bizonyos ár­csökkenés vált volna lehetségessé, de ezzel a lehetőséggel az elektromosenergia-szolgáltatókon kívül egyik monopol­cég sem élt. A villamos energia ára mától a szociális kate­góriába soroltaknak 15, másoknak 0,6%-kal csökken. Megnyitják a mezőgazdasági fejezetet Románia ma Brüsszelben megnyitja az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások mezőgazdaságról szóló fejezetét jelentette be Vasile Puşcaş, a tárgyalódelegáció vezetője. A főtárgyaló tegnap elmondta, a mezőgazdasági témákkal foglalkozó fejezet vitája a növény- és állat-egész­ségügyi kérdésekkel kezdődik. Románia e két területen átme­neti mentességet kér, mivel a jogharmonizáció megvalósítá­sához „korszerű struktúra” szükséges a termékek előállítása, forgalmazása és fogyasztása tekintetében. Puşcaş szerint „a neheze csak ezután kezdődik”, Románia lakosságának be kell bizonyítania, hogy képes farmokat és termelőegyesületeket létrehozni, amelyek a román erőforrásokból biztos érvet ková­csolnak az EU-val fenntartott kapcsolatok fejlesztésére. ­ Tüntetések Brassóban A két legnagyobb brassói állami vállalat több mint tíz­ezer munkása tartott tiltakozó megmozdulást tegnap, azt követelve, hogy a dolgozók munkahelye, illetve bére leg­alább öt évre biztosított legyen a vállalatok esetleges pri­vatizációja esetén. A Roman tehergépkocsigyár több mint hatezer dolgozója tegnap délelőtt megbénította a forgal­mat az 1-es számú országút Brassóba érkező szakaszán. A traktorgyár mintegy ötezer munkása az üzem területén tüntetett. Mindkét gyár dolgozói azt követelik, hogy a vál­lalat privatizációja esetén a magánosítási szerződések mondják ki: az új tulajdonosok legkevesebb öt évig nem bocsáthatnak el munkásokat, illetve nem változtathatnak a termelési profilon. Ha mégis leépítésekre kerülne sor, a Roman dolgozói 50 hónapi, a traktorgyár munkásai pedig 60 hónapi bérnek megfelelő végkielégítésre tartanak igényt. A tiltakozások akkor értek véget, amikor a szakszervezetek képviselői bejelentették: a privatizációs hatóság vezetői még ezen a héten tárgyalásokat kezdenek a dolgozók kö­veteléseiről. A két brassói vállalat több mint egy évtizede csak veszteséget termel. Eddig egyetlen kormány sem tu­dott mit kezdeni a szocialista nehézipar e két fellegvárával. f Új privatizációs tendert írnak ki A kormány új pályázatot szeretne kiírni a Román Keres­kedelmi Bank (BCR) privatizációjára jelentette ki Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a Mediafaxnak. Tánásescu, aki jelenleg Washingtonban tartózkodik, elmondta, hogy az erről szóló döntést feltehetően ma jelentik be, miután tárgyaláso­kat folytatnak Anne Krügerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettesével. A pénzügyminiszter közölte, a kormány még nem dolgozta ki az új privatizációs menetrendet. Azt mondta, bármilyen megállapodásra is jussanak a valuta­alappal, a legnagyobb román kereskedelmi bank magáno­sításának jelentős sikert kell hoznia. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet, külpoltikai szerkesztő: Benkő Levente NYÍLTSÁGOT VÁR A NATO. A vagyonbevallási tör­vény módosítását kérte Romániától az észak-atlanti szövetség. Az új jogszabálynak biztosítania kellene az infor­mációhoz való szabad hozzáférést. A NATO kérte meg egy, az érdekütközéssel kapcsolatos jogszabály megalkotását, amely előírná, hogy a kormány tagjai mandátumuk idejére hagyjanak fel az üzleti tevékenységgel, valamint egy tiszt­ségviselői törvénykönyv bevezetését. Idő­közben Románia előretört a korrupciós toplis­tán, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Zambia­ mellett helyezkedik el. (România liberă) AKKOR KEZDŐDIK A N­EZE. Románia esetleges észak-atlanti csatlakozása után a titkosszolgálatok szá­mára prioritás kell hogy legyen a belső reformok megva­lósítása és a vonatkozó törvényrendszer módosítása, mi­vel ,,a neheze csak akkor kezdődik” —jelentette ki William Maetzer NATO-igazgató szombaton. Másrészt Románia esetleges csatlakozása a NATO-hoz a romániai titkosszolgálatoknak is jobb helyzetet biztosít a szövet­ségesekkel szen­ben, mivel a jelenlegi szabályozások nem engeditek meg ,,többet" egy tagjelölt országnak. Ha Ro­mánia Prágában meghívást kap a NATO-ba, nem jelenti azt, hogy automatikusan a katonai szervezet tagjává vá­lik. ,,A neheze csak akkor kezdődik", és folytatni kell a titkosszolgálatok reformját — tette hozzá William Maetzer. (Adevărul) MAGYARÁZZA A BIZONYÍTVÁNYÁT. Románia „azt tette, amit tennie kellett”, amikor az Egyesült Államokkal megkötötte a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló megál­lapodást — jelentette ki Ion Solcanu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke szombaton Suceaván. A kormány­párt alelnöke szerint értelmetlen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kérése, hogy a román parlament ne ratifikálja a bün­tetőbíróságról szóló megállapodást. Az SZDP alelnöke elmondta, Románia próbál eleget tenni kötelezettségeinek, egyrészt az Európai Unióval, másrészt a NATO-val szemben. (Naţional) SOKBA KERÜL A HADERŐREFORM. A honvédel­mi minisztérium 2003-ban 42 000 milliárd lejből gazdál­kodhat, ez azt bizonyítja, hogy a kormányt valóban fog­lalkoztatja a haderőreform folytatása — jelentette ki Ion Solcanu. ,,Nem szabad lassítanunk a haderőreformot" — szögezte le az SZDP alelnöke. Kifejtette­: a Romániával szomszédos országok példája azt mutatja, hogy a NATO- hoz való csatlakozást követően lazították a reformok ütemét és csökkentették az erre szánt összegeket. (Eve­nimentul zilei) Hírsaláta ORSZÁG-VILÁG Megállapodás a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében Az EU-tagországok tegnap kompro­misszumos megállapodásra jutottak a Nemzetközi Büntetőbírósággal (NBB) kapcsolatos amerikai igények ügyében, ezt azonban még Washingtonnal is el kellene fogadtatniuk. Az uniós külügy­miniszterek brüsszeli tanácsülésükön meghúztak néhány „piros vonalat”, amelyeket sem a tagországoknak, sem a tagjelölteknek nem szabad átlépniük az Egyesült Államokkal az NBB-ről köten­dő esetleges megállapodásaikban — közölte Per Stig Moeller dán külügymi­niszter, a tanács soros elnöke. Az unió és a tagállamok jogi szakér­tői az elmúlt hetekben intenzív egyezte­téseket folytattak a megoldási lehető­ségekről. Ezek alapján a külügyminisz­terek tegnap arra a közös álláspontra ju­tottak, hogy mindegyik tagállamnak jogában áll az Egyesült Államokkal kötendő kétoldalú megállapodásban sza­bályozni a kérdést, de csak bizonyos feltételek betartása esetén. Kiinduló elv­ként a tizenötök egyetértettek abban, hogy az NBB-vel szembeni kötelezett­ségeikkel összeegyeztethetetlen lenne, ha a megállapodásokat az Egyesült Ál­lamok által jelenleg elvárt formában köt­nék meg. Az egyik legfontosabb kikötés az, hogy a megállapodások nem biztosíthat­nak büntetlenséget senkinek, akit az NBB hatáskörébe tartozó cselekmények háborús és emberiség elleni büntettek, népirtás elkövetésében találhatnak bűnösnek. A gyakorlatban ez azt jelente­né, hogy a megállapodásoknak megfele­lő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az ilyen cselekményekkel gyanúsítható sze­ntélyek elleni eljárások lefolytatására. Ha amerikai állampolgárokról lenne szó, őket az Egyesült Államokban mindenképpen bíróság elé kellene állítani. További feltétel, hogy a szerződés ré­szes államainak polgárai nem kaphatnak mentességet, vagyis nem lehet szó az Egyesült Államok által ugyancsak szor­galmazott kölcsönösség elvének az ér­vényesítéséről. Mivel az EU valamennyi tagállama részese az NBB-t létrehozó ró­mai megállapodásnak, az ő állampolgára­ik eleve kikerülnének a mentesség köré­ből. Emellett az EU álláspontja szerint a megállapodások csak a személyek bizo­nyos körére terjedhetnek ki, nem pedig egy ország adott esetben az Egyesült Államok­­ valamennyi polgárára, mint Washington szeretné. Ez esetben első­sorban olyan személyekről van szó, akik diplomáciai mentességet élveznek, vagy akiket országuk vezényelt ki valamilyen nemzetközi küldetés végrehajtására. A tizenötök végül azt is leszögezték, hogy a probléma rendezésekor tekintet­tel kell lenni a már érvényben lévő meg­állapodásokra. Úgy vélik ugyanis, hogy az amerikaiak gondjainak jelentős része ezek alapján is megoldható. Ha viszont valamelyik uniós tagállam el kíván térni e megállapodásoktól, vagy újat akar köt­ni, akkor tartania kell magát a most elfo­gadott irányelvekhez. Kérdésre válaszol­va Moeller elismerte, semmi garancia nincs arra, hogy a tizenötök által most jóváhagyott korlátozásokat az Egyesült Államok is elfogadja. A csatlakozni kívánó országok közül eddig egyedül Románia kötötte meg az Egyesült Államok által szorgalmazott megállapodást. Moeller szerint Bukarest­nek el kell döntenie, kívánja-e az irányel­veknek megfelelően módosítani azt. Jelöltek a kisebbségekhez való viszonyról A Magyar Szó című újvidéki lap az elmúlt napokban-hetekben a szerbiai elnökválasztások minden jelöltjének - aki hajlandó volt nyilatkozni fel­tette ugyanazt a kérdést: miként tekin­tenek a nemzeti közösségek helyzeté­re, mit mond a programjuk erre vonat­kozó része. A vasárnapi, első forduló két győztese így vélekedik: VOJISLAV KOSTUNICA, a Szerbi­ai Demokrata Párt vezetője és elnökje­­löltje: „Ez az ország, Szerbia, Vajdaság mindannyiunk hazája. Az államot ezért mielőbb decentralizálni kell, s ezáltal érvényesülhetnek a nemzeti kisebbsé­gek jogai is. Elképzelésem szerint a jö­vőbeni államnak meg kell felelnie mind­annyiunk elvárásainak, nemcsak egye­sek elképzeléseinek. Valamennyi itt élő népnek egyenrangúnak kell lennie, függetlenül attól, hogy egyes nép­csoportoknak több, másoknak keve­sebb tagja van. A demokrácia alapel­vei azt sugallják, hogy azoknak, akik többen vannak, gondot kell viselni­ük azok iránt, akik kevesebben van­nak. Mégis, mindannyiunknak nyuga­lomban kell élnünk. Mindig is egy ilyen államért szálltam síkra, s tovább­ra is ezt fogom tenni.” MIROLJUB LABUS: „Ez az állam egyenrangúan viszonyul a többségi és a kisebbségi közösségekhez, és ennek így is kell maradnia. Azt ígérem tehát, ha megválasztanak, mindenki elnöke leszek, és mindenkinek, így a kisebbsé­geknek is jobb sorsa lesz. Gyorsabban bejutunk a határok nélküli Európába, ami azt jelenti, hogy polgáraink, köztük a nemzeti közösségek is, szabadon utaz­hatnak majd, így gyakorlatilag nem is érzik majd magukat kisebbségeknek, hiszen személyazonossági igazol­vánnyal utazhatnak majd, ahová csak akarnak. Azok, akik úgy vélik, hogy a köztársasági elnöknek egyformán kell viszonyulnia minden egyes polgárhoz, szavazáskor biztosan szem előtt fog­ják ezt tartani.” A vajdasági magyar pártok kivétel nélkül hasonlóan a többi szerbiai kisebbségi párthoz Miroljub Labus mellé álltak, mert úgy látják, hogy ő az egyetlen, aki ellensúlyozni tudja a még mindig jelentős erőket megmoz­gatni képes nacionalista eszme zász­lóvivőit. Vojislav Kostunica Miroljub Lábos Kostunica és Labus folytatja Külföld Végleges, de még nem hivat­­talos eredmények szerint a va­sárnapi szerbiai elnökválasztást első fordulóját Vojislav Kostunica jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A választási megfigyelő központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) elnevezésű szervezet szerint a második helyen Miroljub Labus külgazda­sági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyet­tes végzett a voksok 27,7 százalékával. Vojislav Seselj radiká­lis pártvezér a ham­adik tett, a szavazatok 22,5 százalékát sze­rezte meg. A többi nyolc elnökjelölt messze lemaradt az első három politikus mögött. A szavazásra jogosult polgárok 55,7 százaléka járult az urnákhoz. Kasza József az első fordulóról A szerbiai elnökválasztás első fordulója arról tanúsko­dik, hogy az országban előretörőben van a szélsőjobbol­dal. Vojislav Seselj választási sikere nem a nemzeti erők térhódítását jelenti, hanem a fasizmus felé vezető út utolsó fázisát közölte az MTI-vel Kasza József szerbiai minisz­terelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Kasza szerint érthetetlen, hogy a Nyugat miért té­továzik Seselj felelősségre vonásával, jóllehet mindenki tudja róla, hogy háborús bűnös, akinek Frágában a helye. 2002. OKTÓBER 1.

Next