Háromszék, 2002. október (14. évfolyam, 3676-3702. szám)
2002-10-01 / 3676. szám
Belföld Csökkenhetne, de nem ! A dollár lej árfolyamának alakulása a tervezett alatt ma■radt, 34 500 lej helyett 33 000 lejbe kerül egy amerikai dollár. Mind a földgáz, mind a benzin, mind az elektromos energia árát az év elején ennek függvényében határozták meg. Tehát eddig átlagban 5 százalékkal magasabb áron forgalmazták, mint amennyibe az valójában került. Hivatalos számítások szerint a lakosság 15 millió dollárral több pénzt adott ki energiahordozókra, mint amennyit azok értek. Október elsejétől bizonyos árcsökkenés vált volna lehetségessé, de ezzel a lehetőséggel az elektromosenergia-szolgáltatókon kívül egyik monopolcég sem élt. A villamos energia ára mától a szociális kategóriába soroltaknak 15, másoknak 0,6%-kal csökken. Megnyitják a mezőgazdasági fejezetet Románia ma Brüsszelben megnyitja az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások mezőgazdaságról szóló fejezetét jelentette be Vasile Puşcaş, a tárgyalódelegáció vezetője. A főtárgyaló tegnap elmondta, a mezőgazdasági témákkal foglalkozó fejezet vitája a növény- és állat-egészségügyi kérdésekkel kezdődik. Románia e két területen átmeneti mentességet kér, mivel a jogharmonizáció megvalósításához „korszerű struktúra” szükséges a termékek előállítása, forgalmazása és fogyasztása tekintetében. Puşcaş szerint „a neheze csak ezután kezdődik”, Románia lakosságának be kell bizonyítania, hogy képes farmokat és termelőegyesületeket létrehozni, amelyek a román erőforrásokból biztos érvet kovácsolnak az EU-val fenntartott kapcsolatok fejlesztésére. Tüntetések Brassóban A két legnagyobb brassói állami vállalat több mint tízezer munkása tartott tiltakozó megmozdulást tegnap, azt követelve, hogy a dolgozók munkahelye, illetve bére legalább öt évre biztosított legyen a vállalatok esetleges privatizációja esetén. A Roman tehergépkocsigyár több mint hatezer dolgozója tegnap délelőtt megbénította a forgalmat az 1-es számú országút Brassóba érkező szakaszán. A traktorgyár mintegy ötezer munkása az üzem területén tüntetett. Mindkét gyár dolgozói azt követelik, hogy a vállalat privatizációja esetén a magánosítási szerződések mondják ki: az új tulajdonosok legkevesebb öt évig nem bocsáthatnak el munkásokat, illetve nem változtathatnak a termelési profilon. Ha mégis leépítésekre kerülne sor, a Roman dolgozói 50 hónapi, a traktorgyár munkásai pedig 60 hónapi bérnek megfelelő végkielégítésre tartanak igényt. A tiltakozások akkor értek véget, amikor a szakszervezetek képviselői bejelentették: a privatizációs hatóság vezetői még ezen a héten tárgyalásokat kezdenek a dolgozók követeléseiről. A két brassói vállalat több mint egy évtizede csak veszteséget termel. Eddig egyetlen kormány sem tudott mit kezdeni a szocialista nehézipar e két fellegvárával. f Új privatizációs tendert írnak ki A kormány új pályázatot szeretne kiírni a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizációjára jelentette ki Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a Mediafaxnak. Tánásescu, aki jelenleg Washingtonban tartózkodik, elmondta, hogy az erről szóló döntést feltehetően ma jelentik be, miután tárgyalásokat folytatnak Anne Krügerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgató-helyettesével. A pénzügyminiszter közölte, a kormány még nem dolgozta ki az új privatizációs menetrendet. Azt mondta, bármilyen megállapodásra is jussanak a valutaalappal, a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosításának jelentős sikert kell hoznia. (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Simó Erzsébet, külpoltikai szerkesztő: Benkő Levente NYÍLTSÁGOT VÁR A NATO. A vagyonbevallási törvény módosítását kérte Romániától az észak-atlanti szövetség. Az új jogszabálynak biztosítania kellene az információhoz való szabad hozzáférést. A NATO kérte meg egy, az érdekütközéssel kapcsolatos jogszabály megalkotását, amely előírná, hogy a kormány tagjai mandátumuk idejére hagyjanak fel az üzleti tevékenységgel, valamint egy tisztségviselői törvénykönyv bevezetését. Időközben Románia előretört a korrupciós toplistán, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Zambia mellett helyezkedik el. (România liberă) AKKOR KEZDŐDIK A NEZE. Románia esetleges észak-atlanti csatlakozása után a titkosszolgálatok számára prioritás kell hogy legyen a belső reformok megvalósítása és a vonatkozó törvényrendszer módosítása, mivel ,,a neheze csak akkor kezdődik” —jelentette ki William Maetzer NATO-igazgató szombaton. Másrészt Románia esetleges csatlakozása a NATO-hoz a romániai titkosszolgálatoknak is jobb helyzetet biztosít a szövetségesekkel szenben, mivel a jelenlegi szabályozások nem engeditek meg ,,többet" egy tagjelölt országnak. Ha Románia Prágában meghívást kap a NATO-ba, nem jelenti azt, hogy automatikusan a katonai szervezet tagjává válik. ,,A neheze csak akkor kezdődik", és folytatni kell a titkosszolgálatok reformját — tette hozzá William Maetzer. (Adevărul) MAGYARÁZZA A BIZONYÍTVÁNYÁT. Románia „azt tette, amit tennie kellett”, amikor az Egyesült Államokkal megkötötte a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló megállapodást — jelentette ki Ion Solcanu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke szombaton Suceaván. A kormánypárt alelnöke szerint értelmetlen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kérése, hogy a román parlament ne ratifikálja a büntetőbíróságról szóló megállapodást. Az SZDP alelnöke elmondta, Románia próbál eleget tenni kötelezettségeinek, egyrészt az Európai Unióval, másrészt a NATO-val szemben. (Naţional) SOKBA KERÜL A HADERŐREFORM. A honvédelmi minisztérium 2003-ban 42 000 milliárd lejből gazdálkodhat, ez azt bizonyítja, hogy a kormányt valóban foglalkoztatja a haderőreform folytatása — jelentette ki Ion Solcanu. ,,Nem szabad lassítanunk a haderőreformot" — szögezte le az SZDP alelnöke. Kifejtette: a Romániával szomszédos országok példája azt mutatja, hogy a NATO- hoz való csatlakozást követően lazították a reformok ütemét és csökkentették az erre szánt összegeket. (Evenimentul zilei) Hírsaláta ORSZÁG-VILÁG Megállapodás a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyében Az EU-tagországok tegnap kompromisszumos megállapodásra jutottak a Nemzetközi Büntetőbírósággal (NBB) kapcsolatos amerikai igények ügyében, ezt azonban még Washingtonnal is el kellene fogadtatniuk. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésükön meghúztak néhány „piros vonalat”, amelyeket sem a tagországoknak, sem a tagjelölteknek nem szabad átlépniük az Egyesült Államokkal az NBB-ről kötendő esetleges megállapodásaikban — közölte Per Stig Moeller dán külügyminiszter, a tanács soros elnöke. Az unió és a tagállamok jogi szakértői az elmúlt hetekben intenzív egyeztetéseket folytattak a megoldási lehetőségekről. Ezek alapján a külügyminiszterek tegnap arra a közös álláspontra jutottak, hogy mindegyik tagállamnak jogában áll az Egyesült Államokkal kötendő kétoldalú megállapodásban szabályozni a kérdést, de csak bizonyos feltételek betartása esetén. Kiinduló elvként a tizenötök egyetértettek abban, hogy az NBB-vel szembeni kötelezettségeikkel összeegyeztethetetlen lenne, ha a megállapodásokat az Egyesült Államok által jelenleg elvárt formában kötnék meg. Az egyik legfontosabb kikötés az, hogy a megállapodások nem biztosíthatnak büntetlenséget senkinek, akit az NBB hatáskörébe tartozó cselekmények háborús és emberiség elleni büntettek, népirtás elkövetésében találhatnak bűnösnek. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a megállapodásoknak megfelelő rendelkezéseket kell tartalmazniuk az ilyen cselekményekkel gyanúsítható szentélyek elleni eljárások lefolytatására. Ha amerikai állampolgárokról lenne szó, őket az Egyesült Államokban mindenképpen bíróság elé kellene állítani. További feltétel, hogy a szerződés részes államainak polgárai nem kaphatnak mentességet, vagyis nem lehet szó az Egyesült Államok által ugyancsak szorgalmazott kölcsönösség elvének az érvényesítéséről. Mivel az EU valamennyi tagállama részese az NBB-t létrehozó római megállapodásnak, az ő állampolgáraik eleve kikerülnének a mentesség köréből. Emellett az EU álláspontja szerint a megállapodások csak a személyek bizonyos körére terjedhetnek ki, nem pedig egy ország adott esetben az Egyesült Államok valamennyi polgárára, mint Washington szeretné. Ez esetben elsősorban olyan személyekről van szó, akik diplomáciai mentességet élveznek, vagy akiket országuk vezényelt ki valamilyen nemzetközi küldetés végrehajtására. A tizenötök végül azt is leszögezték, hogy a probléma rendezésekor tekintettel kell lenni a már érvényben lévő megállapodásokra. Úgy vélik ugyanis, hogy az amerikaiak gondjainak jelentős része ezek alapján is megoldható. Ha viszont valamelyik uniós tagállam el kíván térni e megállapodásoktól, vagy újat akar kötni, akkor tartania kell magát a most elfogadott irányelvekhez. Kérdésre válaszolva Moeller elismerte, semmi garancia nincs arra, hogy a tizenötök által most jóváhagyott korlátozásokat az Egyesült Államok is elfogadja. A csatlakozni kívánó országok közül eddig egyedül Románia kötötte meg az Egyesült Államok által szorgalmazott megállapodást. Moeller szerint Bukarestnek el kell döntenie, kívánja-e az irányelveknek megfelelően módosítani azt. Jelöltek a kisebbségekhez való viszonyról A Magyar Szó című újvidéki lap az elmúlt napokban-hetekben a szerbiai elnökválasztások minden jelöltjének - aki hajlandó volt nyilatkozni feltette ugyanazt a kérdést: miként tekintenek a nemzeti közösségek helyzetére, mit mond a programjuk erre vonatkozó része. A vasárnapi, első forduló két győztese így vélekedik: VOJISLAV KOSTUNICA, a Szerbiai Demokrata Párt vezetője és elnökjelöltje: „Ez az ország, Szerbia, Vajdaság mindannyiunk hazája. Az államot ezért mielőbb decentralizálni kell, s ezáltal érvényesülhetnek a nemzeti kisebbségek jogai is. Elképzelésem szerint a jövőbeni államnak meg kell felelnie mindannyiunk elvárásainak, nemcsak egyesek elképzeléseinek. Valamennyi itt élő népnek egyenrangúnak kell lennie, függetlenül attól, hogy egyes népcsoportoknak több, másoknak kevesebb tagja van. A demokrácia alapelvei azt sugallják, hogy azoknak, akik többen vannak, gondot kell viselniük azok iránt, akik kevesebben vannak. Mégis, mindannyiunknak nyugalomban kell élnünk. Mindig is egy ilyen államért szálltam síkra, s továbbra is ezt fogom tenni.” MIROLJUB LABUS: „Ez az állam egyenrangúan viszonyul a többségi és a kisebbségi közösségekhez, és ennek így is kell maradnia. Azt ígérem tehát, ha megválasztanak, mindenki elnöke leszek, és mindenkinek, így a kisebbségeknek is jobb sorsa lesz. Gyorsabban bejutunk a határok nélküli Európába, ami azt jelenti, hogy polgáraink, köztük a nemzeti közösségek is, szabadon utazhatnak majd, így gyakorlatilag nem is érzik majd magukat kisebbségeknek, hiszen személyazonossági igazolvánnyal utazhatnak majd, ahová csak akarnak. Azok, akik úgy vélik, hogy a köztársasági elnöknek egyformán kell viszonyulnia minden egyes polgárhoz, szavazáskor biztosan szem előtt fogják ezt tartani.” A vajdasági magyar pártok kivétel nélkül hasonlóan a többi szerbiai kisebbségi párthoz Miroljub Labus mellé álltak, mert úgy látják, hogy ő az egyetlen, aki ellensúlyozni tudja a még mindig jelentős erőket megmozgatni képes nacionalista eszme zászlóvivőit. Vojislav Kostunica Miroljub Lábos Kostunica és Labus folytatja Külföld Végleges, de még nem hivattalos eredmények szerint a vasárnapi szerbiai elnökválasztást első fordulóját Vojislav Kostunica jugoszláv államfő nyerte a voksok 31,2 százalékával. A választási megfigyelő központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) elnevezésű szervezet szerint a második helyen Miroljub Labus külgazdasági kapcsolatokért felelős szövetségi miniszterelnök-helyettes végzett a voksok 27,7 százalékával. Vojislav Seselj radikális pártvezér a hamadik tett, a szavazatok 22,5 százalékát szerezte meg. A többi nyolc elnökjelölt messze lemaradt az első három politikus mögött. A szavazásra jogosult polgárok 55,7 százaléka járult az urnákhoz. Kasza József az első fordulóról A szerbiai elnökválasztás első fordulója arról tanúskodik, hogy az országban előretörőben van a szélsőjobboldal. Vojislav Seselj választási sikere nem a nemzeti erők térhódítását jelenti, hanem a fasizmus felé vezető út utolsó fázisát közölte az MTI-vel Kasza József szerbiai miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. Kasza szerint érthetetlen, hogy a Nyugat miért tétovázik Seselj felelősségre vonásával, jóllehet mindenki tudja róla, hogy háborús bűnös, akinek Frágában a helye. 2002. OKTÓBER 1.