Háromszék, 2002. november (14. évfolyam, 3703-3728. szám)

2002-11-01 / 3703. szám

4 Egy hiányos értesítés Azért hozom nyilvános­ságra ezt az esetet, hogy más is okuljon. Ez év október 15-i keltezéssel, 6073. számmal átiratot függesztett ki a pol­gármesteri hivatal a lépcső­házunk ajtajára (ezt melles­leg az első nap le is tépték), amelyben tudósítanak, hogy hozzá kell járulni a gázveze­ték kicseréléséhez. Hivat­koznak az 1966/114-es lakás­­törvényre. Több kérdésem volna ez­zel kapcsolatosan: 1. Milyen összeggel akar­nak megvágni? Vagy a csil­lagos ég a határ? 2. Melyik dátumig kell ki­fizetni a pénzt? 3. A kifizetendő pénz, amit nem tudunk, hogy milyen összeg, miszerint van eloszt­va? Lakásszám, lakófelület, esetleg a lakásban élők sze­rint, vagy ki mennyit akar? 4. A földszinti egységek szerepelnek-e a költségve­tésben? 5. A törvény melyik sza­kasza írja elő, hogy a lakók­nak az egyszer már kifizetett vezetéket még egyszer ki kell fizetniük? 6. Tartottak-e versenytár­gyalást az elvégzendő mun­kára, vagy van egy „szere­tett” cég, amelynek adják a munkát? 7. Hol van az előzetes költségvetés (deviz)? 8. Hogyan lehet kiadni engedélyeket az egyéni­­kazán-szerelésre, ha utólag jönnek rá, hogy a vezeték mérete nem megfelelő? 9. Végül, kik írnak alá ilyen förmedvényeket a pol­gármester és a titkár nevé­ben? Egyáltalán jogos-e az ilyen átirat? Tisztelettel: Boros Zoltán, Sepsiszentgyörgy Erdélyország az én hazám...? A sepsiszentgyörgyi Há­rom­szék Táncegyüttes vasárnap délután Bercekbe utazott bemutató előadást tartani. Az előadás a három­napos Berecki Napok egyik záróakkordja lett volna. Meg­érkezéskor kiderült, hogy az együttest senki nem várja a kultúrotthonban. Az épü­letben sehol nem volt fűtés, leszámítva egy termet, ahol keresztelőre készültek. Nagy későre előkerült a kultúrott­hon igazgatója is, sajnos, ittas állapota miatt nem lehetett vele semmiről beszélni. Egyet­len helyiséget sem nyitottak Mai levelünk ki, ahol a tánckar öltözni tudott volna, így erre a célra a nagy­terem­ színpadára kénysze­rültek a táncosok. Közben kiderült, hogy elfelejtették az együttest értesíteni, hogy csak tíz ember kíváncsi a községből az előadásunkra, ezért ne fáradjunk Remekig. Erdélyország az én hazám című előadásunk bemutatója elmaradt, szomorúan utaztunk vissza Sepsiszentgyörgyre, és többek között azon mor­fondíroztunk, hogy milyen kár volt ’89 után olyan impozáns kultúrotthont építeni Bemek­ben, míg együttesünknek a mai napig nincs saját szék­háza. Deák Gyula igazgató Veteránok követelései A háborús veteránok megyei egyesüle­tében (ANVR) lezajlott megbeszélések, va­lamint a végrehajtó bizottság elemzései alap­ján nyilvánvalóvá váltak a megyénkbeli há­borús veteránok és hadiözvegyek nehéz­ségei, amelyeket a társadalom eme hátrá­nyos helyzetű rétegének rozoga állapota (előrehaladott kor, betegségek, anyagiak hiánya, magány) csak súlyosbít. Ennek az élete alkonyán levő állampolgári csoport­nak az életkörülményei megkönnyítésére egyesületünk vezetősége a következő ja­vaslatokkal fordul a megyei tanácshoz: 1. Az egészségügyi szervek biztosítsák az orvosi ellátást és a szükséges, ártámogatott vagy ingyenes gyógyszereket az 1994/44-es, valamint a 2002/167-es törvények alapján. Hasonlóképpen a gyógyszertárak adják ki a szakorvosok által felírt gyógyszereket, ne men­tegetőzzenek azzal, hogy nincs rá pénzalap. 2. Az illetékes szervek utaljanak ki tűzi­fát a veteránoknak és hadiözvegyeknek el­viselhető áron és közelebbi területekről (azoknak, akik nem erdőtulajdonosok). 3. A polgármesteri hivatalok az érvényes törvények alapján utalják ki az emberbaráti társadalmi segélyt anélkül, hogy munkára kötelezzék a háborús veteránokat és hadi­özvegyeket. 4. A helyi tanácsok különféle egységei­ken, például a Vöröskereszt szervezetén ke­resztül vegyék pártfogásukba ezen öreg, beteg és családtalan személyeket. 5. A polgármesterek tárgyaljanak a helyi szállítási vállalatok tulajdonosaival, hogy a veteránokat és hadiözvegyeket igzolványuk alapján, jegy nélkül szállítsák. 6. A helyi tanácsok, polgármesterek vé­gezzék el az 1994/44-es és a'20­)2/167-es tör­vények alapján előírt földtulajdonba helye­zést a törvényes örökösök számára is. 7. A papok a megye minden helységé­ben ingyen végezzék el a háborús veterá­nok és hadiözvegyek temetési szertartá­sát. 8. A helyi tanácsok és polgám­esteri hiva­talok adjanak felmentést egyes helyi illetékek alól, például a sírhelyek és temetői karbantar­tási illetékek vagy a legeltetési díjak esetében. 9. Elemezzék annak lehetőségét, hogy a helyi tanácsokba egy-egy háborús veteránt (esetleg hadiözvegyet) kooptáljanak taná­csosi minőségben, a helyi tanácsok és a ve­teránegyesületi fiókok közötti munkavi­szony, valamint utóbbiak művelődési tevé­kenységének fenntartására. Roşu Marin tartalékos alezredes, az egyesület Kovászna megyei elnöke Hol a biztonság mostanában? Valamikor ifjú legényke koromban, vagy­is a ’40-es években Sepsiszentgyörgyön a közszállítást a központ és a vasútállomás között Kis Géza bácsi és az ő két darab össze­tákolt autóbusza végezte, minden egyes vonat érkezéséhez, éjjel vagy nappal, ünnep­vagy hétköznapon kiment, megvárták a vo­nat érkezését, ha késett, akkor is, türelmesen álltak, míg a szerelvény ki nem ment az állomásról. Kis Géza autóbuszai, ha kellett, két megálló közt is felvették az állomásra igyekvő utasokat Igaz, az egyiket mindig maga a tulajdonos vezette. Ma, a harmadik évezred küszöbén, amikor egyesek űrturista­ként utaznak, vagy mikor még a múlt század­ban az ember megjárta a Holdat, Sepsiszent­györgyön a vasútállomásra 21.30 órától hajnali 4.35 óráig nem lehet autóbusszal kijutni, mert úgymond NEM KIFIZETŐDŐ.­­Igen tisztelt városatyák, tanácstagok, pol­gármester úr, most, 2002-ben a választói és adófizetői polgárok személyes biztonságát semmibe veszik, mert már a közszállításra sem telik. Képzeljék el, ha egy magányos nő vagy nyugdíjas kénytelen éjféltájban begyalogolni az állomásról a városba, s rátámadnak. Örül­het, ha csak csomagjától szabadítják meg, nem verik fejbe. Mikor a közszállítás „diszpécserét” ez ügyben felhívtam, azt válaszolta: „van taxi, fogadjon”! Gondolom, uraim, tudják, hogy éjfélkor egy taxi legalább 50 000 lej, az autó­­buszjegy 5000. Igaz, úgynevezett kapitalista társadalomban élünk, de az adófizető állampolgár biztonságát, kényelmét, egészségét szabad fejben mérni? Vántsa Károly, Sepsiszentgyörgy Szívesen, máskor is! Tilosban állomásozó/parkoló személygépko­csikról cikkeztünk a minap (Háromszék, 3671. szám), és az íráshoz fotót is mellékeltünk. Néhány nap múlva Moşneagu Ionel volt kovásznái rend­őr, akit pár éve fegyelmi okokból Barátosra he­lyeztek, megállított az utcán, és meglehetősen epés hangon „megköszönte", hogy kiírtuk az újságba. Nem tudván, hogy miről is van szó, megkértük, pontosítson. Kiderült, a képen szereplő,Dacia Novának ő a tulajdonosa. Aztán elmondta, hogy mégsem volt szép részünkről, hogy éppen őt,,ki­tettük az újságba", merthogy az erkélye alatt par­kol. Annak megalapo­zott okai vannak — ma­gyarázkodik a rendőr: elsősorban nincs, ahol parkolnia (tömbháza mö­gött szép, tágas parkoló van! — szerk. m­egj.j, má­sodsorban nem meri máshol hagyni kocsiját, mert ismeretlen tettesek korábban három gumiabron­csát kivágták, a kocsit pedig összekarcolták. Nos, sajnálom, hogy még egy rendőr is a bűnözők áldozatául eshet, anélkül hogy fény derüljön a tettesekre. Másrészt a kocsi ,,hom­lokára” nem volt felírva, hogy egy rendőr tu­lajdona — úgyhogy ezt nem volt, honnan tud­nám —, s ha tudtam volna is, a rendőrnek is kötelező betartani a törvényeket, még akkor is, ha ezeket a helyi tanács hozta. Tehát: szívesen, máskor is!!! Bodor János nyílt tér Nem fizettek kétszer a lakók Visszajelzés A Három­szék október 25-i számában közölt Utca hangja rovatban Fodor Amália valótlanságokat állít, mivel Sep­­siszentgyörgyön az Egészségügy sé­tány 11/A tömbházának lakói nem fizet­ték kétszer a gázfogyasztást, és vissza­utasítom, amit lakásomban rólam állított, vagyis hogy én hitvány ember vagyok, és lopom az ő pénzüket. A szóban for­gó lépcsőházból senki nem jelentette, hogy beszerelték a gázórákat, ezért ke­rült fel a közös gázfogyasztók listájára a lakók neve. Tarisnyás Erzsébet admi­nisztrátorral közösen készítettük el a lis­tát, de amikor kiderült, hogy a lakók a gázszolgáltatónál fizetnek, Bogdán Bar­na pénztáros jelenlétében intézkedtünk, hogy senkinek ne kelljen kétszer fizetni, és említett 20 lakót kivettük a lakóbizott­sági közös gázfogyasztói névsorból. Ez a fogyasztás szeptemberre vonatkozott, amit októberben kellett fizetni, sem ak­kor, sem egy hónappal korábban nem fizettek a lakók kétszer. Fazakas Mihály, a lakóbizottság elnöke Az oldalt szerkesztette: Demeter J. Ildikó MADARAK A SZENTGYÖRGYI PARKBAN Nagy fakopáncs Feketerigó nagyságú ma­dár, a központi parkban té­len-nyáron találkozhatunk vele. Kora tavasszal hallhat­juk dobolását, amivel a tojó figyelmét próbálja felkelteni, és egyben a revirhatárok megjelölésére is szolgál. A párok általában minden év­ben új odút készítenek, így az elhagyott odúk menedék­helyet vagy éppenséggel fészkelési lehetőséget bizto­sítanak seregélyek, cinkék, csuszkák és más odúlakók számára. A fa alatt friss forgácshalom az árulkodó jele a készülő fészekodúnak. A kikelt fiókák is nagy lár­mát csapnak (szemben az óvatos szülőkkel), ami meg­könnyíti megfigyelésüket. Érdekes életmódot él, vi­gyázzunk, ne tévesszük össze a balkáni fako­pánccsal. A fejtető fekete, a hím tarkóján égőpiros folt ta­lálható, a tojónak fekete a tar­kója. Szárnyán egy-egy (Dendrocopos major) nagy fehér foltot visel, fül­tájéka szintén fehér. A feke­te bajuszsávból fekete csík nyúlik a tarkóra, ez a balkáni fakopáncsnál hiányzik. A nyak két oldala, a hát és a far fekete. A hasoldal fehér, az alsó farokfedők élénkvörö­sek. Az evezőtollak feketék, rajtuk fehér harántsáv látha­tó. A farktollak feketék, fe­héren harántszalagosak, tá­maszkodásra szolgálnak. A csőr és a láb sötét szaruszí­nű. Táplálékát ragadós hosszú nyel­vével koto­rássza ki a lyukakból, me­lyeket a csőrével fúr. Csak a korhadozó fába képes lyukat fúrni, ahol rovarok, lárvák te­lepednek meg, az egészsé­ges fákat elkerüli, ezért is szokták mondani, hogy a fák doktora. Lárvák, rovarok, hangyák képezik fő táplálé­kát, de növényi táplálékot is fogyaszt, mint például fe­nyőmagot, makkot vagy olajos magvakat. Kérdés: Hányszor költ a nagy fakopáncs egy évben ? Szabály: Legalább négy helyes választ kell bekülde­ni a pontos címmel és tele­­fonszámmal Vetélkedőnk 16 fordulós, a helyesen vála­szolók között nyereménye­ket sorsolunk ki. Kelemen László elnök, Raja-Avis Természetvédő Egyesület, Sepsiszentgyörgy, Hársfa sétány 5/B/2. Vetélkedő, 14. 2002. NOVEMBER 1.

Next