Háromszék, 2003. március (15. évfolyam, 3798-3823. szám)

2003-03-01 / 3798. szám

ÚJ MUNKATÖRVÉNYKÖNYV Az alkalmazottak pártján Mától hatályos az új munkatörvénykönyv. A jogszabály az eddigihez képest számos lényeges változást tartalmaz — közölte Téglás Boglárka, a megyei munkaügyi hivatal jogi irodájának vezetője. Ilyenek például a túlórára, anyagi kárra, szabadságra, munkakönyvre stb. vonatkozó rendelkezések. A jogász úgy véli: az új jogszabály jobban védi az alkalmazottak érdekeit, mint az előző. A jogi iroda több talált munkaadónak egyaránt kezet szervezett a napokban, ahol a szakszervezetek és a munkaadók képviselőit tájékoztatták az új munkatörvénykönyvről. Téglás Boglárka azt is hangsúlyozta: a sepsiszentgyörgyi iroda ingyenes ismertetőt tart munkavállalónak és más munkaügyi és bérezési kérdésekről is. Megjegyezte, a tájékoztató akkor eredményes, ha a felek ismerik már, vagy legalább elolvasták a korábbi és az új törvényt. (folytatása a 3. oldalon) (mózes) CÍMERES HAJCIHŐ Ultimátum az önkormányzatoknak A Kovászna megyei helyhatóságoknak egy hónap áll a rendelkezésükre, hogy visszavonják a jelenleg hivatalos dokumentumokon is használt, a kormány által nem jóváhagyott címereket figyelmeztette Horia Grama prefektus egy körlevélben a megye polgármestereit, arra hivatkozva, hogy a 2003/25-ös kormányhatározat megtiltja a nem engedélyezett településcímerek hivatalos használatát. Ebben a helyzetben található a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi önkormányzat, valamint a megyei tanács is, amelyek saját címerüket használják. A prefektus szerint egyetlen, az önkormányzatok által használt címer sem rendelkezik a kormány jóváhagyásával, és a helyhatóságok akár tízmillió lejes pénzbírságra is számíthatnak, ha március végéig nem teljesítik a törvényes előírásokat. (demeter) (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra A nyeregben ülők megint „félnek A megyebeli „román elem" elüldözésének fokozódásától tart az a tíz, úgynevezett civil szervezet a ,,keresztény és kai tarár is" ligától a „hazafias" egyesületeken keresztül a különféle nemzeti alapítványokig, mely pénteken tette közzé a román parlamenti pártokhoz intézett felhívását. A nemzetféltők aggodalmát ezúttal az alkotmánymódosítási tervezet azon kitétele ébresztette fel, mely a kisebbségi anyanyelvek használatát engedné meg a bíróságok előtt és az igazságszolgáltatásban. Noha e kifogásolt pont a romániai magyarság szemszögéből távolról sem kielégítő és egyértelmű, mivel a kérdés további szabályozását tulajdonképpen egy még kidolgozandó törvényre bízza, a háromszéki románság nevében fellépők elérkezettnek látták az időt, hogy megkondítsák a vészharangot. Azt nem kifogásolnák, hogy a bíróságok előtt tolmácsok közvetítésével a magyar nyelvet továbbra is lehessen szóban használni, de már annak írásban való használatát — azaz a magyar nyelv megjelenését az igazságügyi dokumentumokban — a románságra nézve főbenjáró diszkriminációnak kiáltják ki. Merthogy — állítják — a helyhatóságokban is visszaélésekre vezetett a hasonló cikkely megszavazása pél. LAKOSSÁGI FÓRUM SEPSISZENTGYÖRGYÖN Tőkés Lászlót tekintik a romániai magyarság tiszteletbeli elnökének Telt házzal, közel félezer résztvevővel zajlott le tegnap Sepsiszentgyörgyön a késő estébe nyúló lakossági fórum. A Gábor Áron Teremben Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató az RMDSZ SZDP egyezményről beszélt, Khédy Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke azt szorgalmazta: a romániai magyarságnak autonómiára, a Székelyföldnek területi önrendelkezésre van szüksége, létre kell hozni az önálló állami magyar egyetemet, mindehhez azonban a romániai magyarságnak talpra kell állnia. A szónok hangsúlyozta: nem szabad félni, ha 1848-ban itt, ebben a teremben elhangzott, hogy Lészen ágyú!, akkor most le kell szögezni, hogy Lészen autonómia! Beszédet mondott mások mellett Krizbai Imre baráti református lelkész, Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. A lapzártakor még tartó fórum meghívottja volt Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke, valamint Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A fórum résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben leszögezik: továbbra is Tőkés László Királyhágó-melléki református püspököt tekintik a romániai magyarság tiszteletbeli elnökének. Részletek lapunk hétfői számában, (bel) Nőnek a nyugdíjak Mától 3,5 százalékkal emelkedik a nyugdíjak pontértéke, s eléri a 2 345 001 lejt. Nőni fognak a 3 pontnál, azaz 6 797 103 lejnél kisebb nyugdíjak, és azoké is, akik 1998 januárja és 2000 decembere között vonultak nyugállományba, s 2 százalékkal nő azok juttatása is, akiket 2001 januárjától ugyanazon év márciusáig nyugdíjaztak. 3,5 százalékkal lesz több a katonák nyugdíja, valamint a háborús veteránoké, özvegyeiké. Nő az ideiglenesen betegnyugdíjazottak illetménye, az anyasági segély, a rokkantaknak nyújtott támogatás, a mezőgazdasági nyugdíjak mértéke eléri a 372 350 lejes átlagot. (s.) döul minálunk, amikor — horribile dicta — a polgármesteri hivatalok magyarnyelv-tudáshoz kötötték a helyi közigazgatási állások betöltését! Nos, itt érhető tetten az a kíméletlen, antidemokratikus előítéletesség és elfogultság, amivel az aláírók operálnak. A kisebbségnek megadott jogot mint a többség jogainak korlátozáséit állítják be, holott az csupán azokat a többségieket tanácsolja el a közhivatali tisztségviseléstől, akik nem akarják megtanulni a kisebbségek nyelvét, holott az kutya kötelességük lenne, ha már egyszer erre adták a fejüket. Nem akarják, mert abban a kisebbségre nézve sérelmes helyzet fenntartásában érdekeltek, melyben a hivatalos nyelv privilegizált, a kisebbségi pedig elnyomott, melyben az egyik közösség a másik rovására élvez előnyöket. Hogy egyetlen példával éljünk: égbekiáltó méltánytalanság bírói gyakorlatunkban, hogy a magyar ügyfél olyan jegyzőkönyvet kénytelen aláírni tanúkihallgatás után, melynek szavait, szellemét, mondatait és fordulatait nem érti, melyek jogi következményeivel tehát tisztában sem lehet. Ócska trükk lenne, hogy a jogegyenlőség megalapítosára tett kísérletet mint jogsértőt kívánják megbélyegezni, megaogalmazni, lejáratni. Elválik, most lesz-e foganatja e hamis vészjelzésnek, mely leplezetlenül hadat üzen a törvényhozók minden eurokonformitásra törekvésének, s mely őket azzal riogatja, hogy ,,magyar hatál" keletkezhet „a román haza szivében", ha elkeseredésük nem találna meghallgatásra! B. Kovács András Örökségünk képeslapokon Az egymásra torlódott rendezvények közül a politikum rovására szépszámú közönség részesítette előnyben tegnap délután a hagyományokat a Székely Nemzeti Múzeumban kiállított képes levelezőlapok tárlatának megnyitóján. A József Álmos gyűjteményéből bemutatott közel 500 darab képeslap javarészt a millennium éve és 1918 között készült, Háromszék településeinek reprezentatív épületeit ábrázolják— olyanokat, melyek közül igen sok mára elpusztult, vagy eredeti állapotától sokban különbözik. A kiállítást megnyitó Cserey Zoltán történész kultúr- és gazdaságtörténeti bevezetőjében méltatta József Álmos értékmegőrző munkásságát, majd a katonás rendbe felsorakoztatott képes levelezőlapokat közszemlére bocsátó gyűjtő mondta el, húsz éve annak, hogy postatörténeti vizsgálódásai közepette felismerte a képeslapok dokumentumértékét, ekkortól gyűjti a régi idők e dokumentumait és a fényképeket is, és ezek okán kezdett helytörténeti kutatásokba. A mostani kiállítás előzményeit is ismertette, a tárlat első változata 1996-ban 150 darabból állt, a Magyar Kultúra Házában a millecentenáriumi rendezvények keretében az archív fotókiállítás részeként. A tárlat április közepéig látogatható. (vop)