Háromszék, 2003. március (15. évfolyam, 3798-3823. szám)
2003-03-01 / 3798. szám
KÖZÉLET KÉZDIVÁSÁRHELY Regruták és munkanélküliek Tegnapi sajtóértekezletén Török Sándor polgármester és Ferencz Attila alpolgármester több közérdekű problémáról tájékoztatott. A polgármester elmondta: március közepétől három hétig tartó sorozásra kerül sor Kézdivásárhelyen. Ezt hosszas vita, egyeztetés előzte meg, mivel szakemberhiányra hivatkozva a megyei katonai központ illetékesei csak a megyeközpontban akartak idén sorozást szervezni. Végül Olosz Gergely alprefektus támogatásával sikerült a megyében két sorozóközpontot kiharcolni, az orbaiszéki katonaköteles újaknak szintén Kézdivásárhelyen kell jelentkezniük. Közel hétszáz fiatalról van szó, akiknek nem kell fölösleges pénzkiadással és időtöltéssel a megyeközpontba utazniuk. Török Sándor az október elsején alkalmazott szociális munkásokkal kapcsolatosan rossz hírt közölt: március elsejétől kétszáz munkakönyves alkalmazottnak fel kell függeszteni a munkaviszonyát, habár eredetileg öt hónapra szólt a szerződés. A napokban váratlanul közölték az önkormányzatokkal, hogy márciusra nem biztosítják a fizetésalapot. Az elmúlt négy hónap munkáját egy helyi különbizottság a nap folyamán kiértékeli, és arról is tárgyalnak, hogyan lehetne néhány szociális munkást még egy hónapig foglalkoztatni, illetve előteremteni a szükséges pénzalapot közölte a polgármester. Ferencz Attila alpolgármester a hamarosan sorra kerülő bács- és csordapásztor-választások megszervezését ismertette. Elmondta: a gyűlésekre Nyújtódon március 3-án 17 órakor az általános iskolában, március 5-én 9 órakor Kézdivásárhelyen a városháza gyűléstermében, 17 órakor Kézdiszászfaluban, 18.30 órakor pedig Kézdisárfalván a művelődési otthonban kerül sor. (lochom) TANÁCSÜLÉS SEPSISZENTGYÖRGYÖN Szigorítás és tehermentesítés A helyi tanács tegnapi ülésének napirendjén többnyire „technikai” kérdések szerepeltek: a testület ezúttal kevésbé a város lakóinak többségét közvetlenül érintő gondokról vitázott, inkább a működési részletek tisztázásával, kisebb-nagyobb pénzügyi gondok orvoslásával foglalkozott, és természetesen nem hiányozhatott a „visszatérő motívum”, a költségvetés újabb módosítása sem. A határozattervezetek elfogadása jórészt simán ment, enyhébb vitát csupán kettő váltott ki. A Szent György-napi vásár közterület-foglalási illetékének megállapításakor felmerült, a tavalyi ünnepen a vásárt nagy számban ellepő mozgóárusok valószínűleg idén is feltűnnek, tehát őket is illeték kifizetésére kell kötelezni. Czimbalmos Kozma Csaba szerint a vásárt színesebbé tette jelenlétük, s a három napra 3(X)()(X) lejes díj megállapítását javasolta. Talit Attila elmondta, a visszajelzések szerint zavaró volt a mozgóárusok jelenléte, túlságosan is „színessé” tették a vásárt, ezért amellett foglalt állást, hogy a tanács tiltsa meg portékáik árusítását. Kató Béla úgy vélte, a mozgóárusok nem tilthatóak ki a vásárról, ellenben jóval nagyobb illeték megállapítását javasolta: félmillió lett naponta. A testület mindhárom javaslatot megfontolva, az utóbbit fogadta el. Hosszabb és elkalandozóbb vitát váltott ki a Tamási Áron Színház vezetőjével kötött menedzsmentszerződés módosítására beterjesztett javaslat. Nemes Levente igazgató beadványában ugyanis kettős kéréssel fordult a tanácshoz. Egyrészt: az önkormányzat válassza külön a báb- és drámai tagozatot, módosítsa az egy évben megkövetelt előadások számát 150-ről 180-ra (fele-fele arányban a báb- és drámai tagozat között), a bemutatók számát pedig csökkentse eggyel, a drámai tagozat három nagyszínpadi és két stúdió-előadást, a bábtagozat három produkciót állítson színre egy évadban. Másrészt a saját bevételek csökkentését kérte az igazgató, a hazai gyakorlatnak megfelelően az intézmény költségvetésének kilenc százalékában állapítva meg azt, a szerződésben eltúlzott mértékben leszögezett 14 százalék helyett. A beadványt előzetesen a testület kulturális bizottsága vitatta meg, javaslatukra a tanácshatározat tervezete csupán az igazgató második kérését tartalmazta így meddő vita alakult ki a tagozatok szétválasztásáról, a bemutatók számáról és módozatáról, de a vargabetű után a testület röviden lezárta a szóváltást, megszavazva a beterjesztett határozattervezetet. (vop) 2003. MÁRCIUS 1. Az alkalmazottak pártján A megbeszélések egyik tapasztalata, hogy a cégek képviselői nehezményezik az általuk szigorításként értékelt intézkedéseket, bár Téglás Boglárka irodavezető szerint azok nem vezetnek rossz irányba. Az eddigi jogszabály ugyanis lehetővé tette, hogy kihasználják az alkalmazottat, ne fizessenek rendesen bért, túlórát, vagyis jobban vissza lehetett élni, a munkavállaló kiszolgáltatott helyzetben volt. A most érvénybe lépő kötelezettségek be nem tartása esetén a kárvallottak a munkafelügyelőségnél tehetnek panaszt (illetékesei ellenőriznek, és ha kell, büntetnek). Az intézmény hatáskörét túllépő panaszt az igazságszolgáltatás orvosolhatja. A bírságok 3 200 millió lej közöttiek, a legnagyobbat akkor róják ki, amikor a törvényes ünnepnapokon is dolgozniuk kell az alkalmazottaknak (kivételt képeznek azok az egységek, ahol ilyenkor is szükséges a folyamatos szolgálat). Szintén komoly bírságra lehet számítani, ha a munkaszerződést nem kötik meg írásos formában, vagy a kiskorúakat nem a törvény betűje szerint alkalmazzák. A már meglévő munkaszerződéseket ki kell egészíteni, ellenben az új jogszabály mégsem lesz teljes mértékben használható március 1- jétől, mert további rendelkezéseknek is meg kell jelenniük. (folytatás az első oldalról) Több vállalatnak az okoz komoly fejtörést, hogy legtöbb túlóra megengedett a 40 órás munkahét alatt. Különösen az időszakos munkát végzők, építők vagy határidőre dolgozók helyzetét nehezíti ez. Továbbá a túlóráztatáshoz ezentúl szükséges az alkalmazott beleegyezése is. A munkaszerződés felmondással történő felbontását mostantól nem kötelező megindokolni, a felmondás pedig 15 naptári nap után hatályos, illetve azonnal, ha valaki azért kíván távozni munkahelyéről, mert a munkaadó nem tett eleget kötelességének. Meghatározott időre a munkaszerződés legtöbb 18 hónapra köthető, míg a részmunkaidős szerződés legkevesebb napi 2 órára szólhat. 2004. január 1 -jétől nem töltenek ki munkakönyvet (ki-ki megkapja majd a sajátját), az adatokat nyilvántartásban vezetik a vállalatoknál. Ezen a téren azonban egyelőre kevés az információ. Szintén újdonság, hogy a le nem töltött szabadságot nem lehet kifizetni, csak abban az esetben, ha felbontásra kerül a munkaszerződés, viszont a megmaradt szabadság átvihető a következő évre. Hét végi munka esetén szabadnap jár hét közben, illetve a felek egyezsége alapján az alkalmazott pótlékra jogosult. Ha egy vállalat nem tud folyamatosan munkát biztosítani, viszont a dolgozók 8 órán át a munkahelyükön vannak, erre az időszakra a munkáltatónak biztosítania kell a minimálbért. Amennyiben részleges leállás miatt hazaküldik az alkalmazottakat, azokat az alapbér 75 százaléka illeti meg. Minden egységnek belső működési szabályzatot kell készítenie a törvény életbelépésétől számított 60 napon belül, arról minden alkalmazottnak tudomást kell szereznie, illetve ki kell függeszteni a székhelyen. Lényeges változásként értékelhető, hogy amennyiben anyagi kárt okoz egy alkalmazott, a munkáltató nem vonhatja le annak becsült vagy vélt ellenértékét a fizetéséből, csak akkor, ha erre egy végleges és visszavonhatatlan bírósági határozat felhatalmazza. Ez eddig gyakori probléma volt, számos munkavállalónak kurtították meg esetenként önkényesen a fizetését kár vagy hiány címén. Fegyelmi bírságra a kollektív munkaszerződés, illetve a belső rendszabályzat megszegése esetén kerülhet sor, ez esetben legtöbb tíz napra felfüggeszthető a munkaszerződés, s érvényesek maradtak azok az előírások, melyek szerint a fizetés 5—10 százalékának levonásával, a munkaszerződés felbontásával stb. lehet megtorolni a szabálysértést. Ha valaki szakmai szempontok miatt nem tudja elvégezni feladatát, munkaszerződését csak előzetes kivizsgálás után lehet felbontani. KORRUPCIÓ HÁROMSZÉKÉN Fogdában Bitay Izabella újságíró Letartóztatták a csalásért és befolyással való üzérkedésért kétévi börtönre ítélt sepsiszentgyörgyi újságírót, a román sajtónak tudósító 35 éves Bitay Izabellát. Az elítélt akit két éve kezdődött perében előbb alapfokon, majd a brassói táblabíróságon, végül a Legfelsőbb Törvényszéken is bűnösnek találtak több személynek ígért külföldi munkát, lakáskiutalást, állást, amiért többkevesebb pénzt (százezer lejeket) vett el, de nem intézett semmit. Végül a károsultak a rendőrséghez fordultak, ebből lett a korrupciós per, amelyben a vádlott helyzetét az is súlyosbította, hogy szembeszegült a hatóságokkal, csengetésre nem nyitott ajtót, a tárgyalásokon nem jelent meg (noha mindig ő fellebbezett). Mégis, egyedül nevelt kiskorú gyermekére, büntetlen előéletére és végzettségére (érettségi) való tekintettel eleinte maga az ügyész érvelt a tényleges elzárás ellen. Közben azonban Bitay Izabellát egy másik, szomszédai által indított polgári perben is elítélték, bár azt a 17 millió lejt, amit több éve a vízórák bekötéséért összeszedett, aligha lehet behajtani. Bitay Izabella nemcsak átvert ismerősei között (több kisebb ügye is volt, amelyekből azonban nem lett per), hanem szélesebb körben is népszerűtlenné vált, ő volt ugyanis az, aki a magyarországi könyvekből való tanítás rémével minisztériumi vizsgálatot szabadított iskoláinkra (elsőként saját fiának osztályára), és több hasonló tudósítás mellett ő fogalmazott úgy sokat siratott színészünkről, Visky Árpádról, hogy csak „egy akasztott ember, akiről utcát akarnak elnevezni”. Bitay Izabella jelenleg a sepsiszentgyörgyi fogdában várja, hogy egy női börtönbe szállítsák. (demeter) CONSTANTIN BRÂNCUŞI SEPSISZENTGYÖRGYÖN Nevet kapott a szövetkezeti iskola Az 1949-es alakulása óta szövetkezeti iskola néven ismert, az utóbbi öt esztendőben 2-es számú Gazdasági Iskolaközpontként emlegetett sepsiszentgyörgyi oktatási egység tegnap hivatalosan felvette Constantin Brâncuşi nevét. A kultúrpalotában indított, majd az iskolában folytatott névadási ünnepségen megyeközponti iskolaigazgatók, hivatalosságok, román civil szervezetek képviselői mellett jelen voltak Constantin Brâncuşi szülőfaluja, a Gorj megyei Pestişeni, valamint egy kisinyovi és egy budapesti szakiskola képviselői. A jelenleg 500 diákkal működő szakiskola különböző közélelmezési és szolgáltatási szakterületeken készíti fel a tanulókat nappali és esti tagozaton, középiskolában, szakmunkásképzőben és tandíjköteles technikumban. Tanulóinak negyede magyar nemzetiségű, de mert ennek az iskolának élén mindig olyan igazgatók voltak, akik mindvégig meg kívánták őrizni a kizárólagos román oktatási nyelvet — az átkosban ezért a Federalcoop révén az egész országból toboroztak diákokat, jelenleg is vannak más megyei tanulók —, csupán román tagozat létezik. Az iskola ismertető lapján is többek között arról tájékoztatják az érdeklődőket, hogy 1990 után harcolni kellett megmaradásáért, mert felszámolását, illetve más iskolával történő egybeolvasztását kívánták, hogy román tannyelvű iskolából vegyessé alakítsák. Nem sikerült. Tegnap, a kétnapos iskolakeresztelő megnyitóján Rodica Pârvan iskolaigazgató hangsúlyozta, azért választották Constantin Brâncuşi nevét, mert ő volt az, aki kőfaragóból lett szobrászként megmutatta, hogyan válik egy mesterség művészetté. Az igazgatónő (az SZDP megyei alelnöke) minden jelenlévőt köszöntve sajnálatát fejezte ki, hogy Adrian-Vlad Căşunean (képviselő, SZDP-elnök) nem lehet jelen. Horia Grama prefektus üzenetét kabinettitkára olvassa fel, de szerinte az mégiscsak „bizarr egybeesés”, hogy éppen a rendezvénnyel egy időben tartja ülését a helyi tanács, és emiatt „Álmos” polgármester nem vesz részt az ünnepségen. A köszöntök után a házigazda iskola diákjain kívül felléptek a Székely Mikó Kollégium, a Mikes Kelemen Líceum, a Mihai Viteazul Főgimnázium, a Művészeti Líceum, Művészeti Iskola és a Nicolae Colan Általános Iskola tanulói. Az iskola udvarán leleplezték a névadó emlékplakettjét és mellszobrát, megnyitották a diákok által készített konyhaművészeti kiállítást, délután sportvetélkedőket tartottak. Ma tudományos értekezletre, gyakorlati bemutatókra kerül sor. (fekete) 7 .,,|.il»|. ■' . INSKÍ 3 Ultimátum az önkormányzatoknak (folytatás az első oldalról) A hírt a Mediafax hírügynökség jelentette tegnap. Tisztázás végett felhívtuk Demeter János megyeitanács elnököt, aki szerint kirakatintézkedésről van szó, mert Octav Cozmánca közigazgatási miniszter megsürgette az ügyet, és prefektusunk afféle buzgó hivatalokként lépett is, politikai síkra terelve egy szakmai kérdést. A megyei tanács már az országos heraldikai bizottsághoz fordult, de ott is változóban a módszertan, így egyelőre nincs remény az előrelépésre. Friss fejlemény azonban van, a megyei tanács RMDSZ-frakciója épp tegnap írt alá tiltakozást a címerbizottság összetétele ellen: a prefektus ugyanis volt pártpropagandistákat is kinevezett abba a csapatba, amely eddig „a román elem hiánya” miatt sorra minden címerjavaslatot visszadobott. Az előírások szerint egyébként legalább háromféle terv kell, azokat legalább két hétig közszemlére kell bocsátani, a legtöbb szavazatot nyert címert pedig az önkormányzatok, különböző bizottságok elé vinni, s csak legvégül következik a kormány jóváhagyása tehát távolról sem állunk még ott, hogy „holnapra kell a címer” — közölte a tanácselnök.