Háromszék, 2003. április (15. évfolyam, 3824-3846. szám)

2003-04-01 / 3824. szám

A bizalmatlansági indítvány vitája A szokásos szónoki vehemenciával zajlott tegnap az ellenzék bizalmatlansági indít­ványának vitája a parlament két háza előtt, lapzártáig azonban nem értek a végére, a titkos szavazás a késő esti órákra tolódott ki. A parlament újabb kori történetének ti­zedik, a N­istase-kormány elleni második bizalmatlansági indítványt három ellenzé­ki párt, a liberálisok, a demokraták és a nagy­­romániások nyújtották be, célja — miként szónokaik megfogalmazták — az, hogy a korrupcióellenes törvénycsomag megvita­tására kényszerítsék a kormányt. A tör­vénycsomag tizenöt jogszabályt tartalmaz, s az ellenzék szerint nem helyeselhető az, ahogy a szakszervezeteket és a közvéle­ményt mintegy kizárták a vitából, amikor bizalmi szavazást kértek a jogszabályok tör­vényerőre emelése érdekében. Az ellenzék szerint ilyenformán a csomag nemhogy nem helyezi törvényen kívül a korrupciót, hanem épp ellenkezőleg, törvényes fede­zetet nyújt neki. (b. kovács) (folytatása a 2. oldalon) Leáll a távfűtés Sepsiszentgyörgyön /vz viiunwn iit^ycuutii iiuuui niig^/.uiiiK d iius/.UFgui­ tatás, mégpedig a lakók kérésére: a/, öt lakóbizottságból 11 évg folyamodott a távfűtés megszüntetéséért. Gyűjtik már az aláírásokat a Csíki negyedben is, a többi lakótelep melege­ pedig addig tart, amíg a gázvállalat engedi, mert az adósságok elképzelhetetlen mértéket öltöttek: csak a közüzemek által ellátott tömbházakban meghaladják a 25 milliárd lejt — közölte Şerban Valeriu vállalatvezető. A hőszolgáltatás megszíl­ százalékban levált lakóne­­ ncsét eredetileg május végé­re tervezték, a gázvállalat azonban március 27-ét jelöl­te meg, és mivel a pénzek alig­­alig cseppennek, bármelyik nap hideg zuhanyra ébred­hetünk. És ez most már visszavonhatatlanul a vég: a távfülésről eddig már 70­00 gyedekben maradék ügyfele­it sem tudja majd kiszolgálni a hálózat. Működésképtelen­ségét ezen a télen éppen az Állomás negyedben lehetett leginkább tapasztalni, s mivel a nyáron valószínűleg foly­tatódik a lakások önállósodá­sa (már több helyütt megkez­dődött a szerelés), a város nagy részében semmiféle re­mény nincs a távfűtés tovább éltetésére. Mindössze a Csí­ki negyediek és a Gödri Fe­renc utcai hőközponthoz tar­tozók távfűtését lehetne megmenteni (itt ugyanis ke­vesen váltak le a hálózatról), de azt is csak tetemes befek­tetések árán, amire nem tud­ni, honnan lesz pénz. S bár a kérdés újra sűrűn felmerül a városházán, azt sem tudni, hogy a legelesettebbek akiknek sa­ját kazánra nem te­lik minél lógnak jövő té­len melegedni. (deind­er) Máról holnapra Krokodilkönnyek Bizonyos román lapok — például a Formula AS — sze­rint sírnak-siránkoznak Hargita és Kovátszna megye egy­házi és világi románjainak képviselői a Hargita alján (nem­rég Csíkszeredába sereglettek össze pópák s politikusok). Két megye románságának templomok és keresztek között hulló könnyeit emlegették, mert Erdélyben, ahogy a szó­ban forgó riport címében felsírnak: „a hatalmi játékok ször­nyetegeket szülnek". Alcímek az említett írásból: „RMDSZ- es körök újra akarják létesíteni a Magyar Autonóm Tarto­mányt". „A román gyermekek 30 százalékát magyar tanárok tanítják"­, „A magyar gyermekeket arra uszítják, hogy ne tűr­jék meg a román tanárokat”, „A költségvetési pénzeket kizá­rólag a magyar polgármestereknek juttatják”. Ez alkalommal Adrian Căşunean Vlad szenátor Csík­ban is nagy beszédet tartott. Ennek tengelyébe a román oktatás ügye került, jó sepsiszentgyörgyi példákkal meg­támogatva. „A román tanárok ellen tüzelt diákok kiültek a lépcsőkre —­ könnyeztette népét a szenátor úr —, s addig ordítoztak, amíg szegény román tanárok beadták a felmon­dásukat. Őket lépésről lépésre távolítják el mindenhonnan. Nemrég egy román tanárnő Sepsiszentgyörgyön benyújtot­ta az iratcsomóját az igazgatói versenyvizsgára. A többségi magyar tantestület visszautasította az iratcsomót. Nem a versenyvizsgán, hanem azért, mert román, és a magyar ura­­ságok nem óhajtanak egy román igazgatót, függetlenül attól, hogy milyen menedzseri képességekkel rendelkezik. Egy gyengén felkészült igazgatót elfogadnak, csak magyar le­gyen. Ez az állapot kiterjedt a társadalmi élet minden területé­re. Az állam­i költségvetés pénzét például kizárólag a magyar községek polgármestereinek osztották szét...” Az arcátlan hazugsá­gözönre találnánk más jelzőket is — de mi értelme? Akikhez ez a lap apellál, azok még nem érkeztek meg ebbe a románság számára azok, belőlük csak könnyeket kifacsaró két bűnös megyébe, ahol ők Isten ke­gyelméből rég elfoglalták az őket megillető helyeiket. Ragadjuk ki a Csíkszeredai sirámfolyamból a „szegény román tanár asszony ” példáját. Mindenki tudja, hogy a sepsiszentgyörgyi Maria Peligradró­l van szó. Adva vagyon a 41 magyar nemzetiségű­ pedagógusból álló tantestület. Az említett kiváló­ menedzseri képességekkel megáldott heige’ — ezt már versenyvizsga előtt megelőlegezik száméi­ra a romáimig hivatásos stratén —, szóival Peligrad asszony­ság fizikai térfoglalásainak aránya 1 a 41-hez. A vezető funkciók megkaparintásának impertinens gyúródása vi­szont ezzel fordítottan arányos, akárcsak ,,a társadalmi élet minden területén". Még börtönben, fogolytáborban, gettóban sem ajánla­tos az ekkora aránytévesztés. Ezeken a helyeken is a ,,nacsalnik", a „komisszár", a „gettófőnök" funkcióikba kerestek egy-egy kápát. Találni lehet, '89 decemberében még néhány díszmagyar ott tündökölt a pártbizottsé­gi épületek erkélyein néhány pillanattal a Kárpátok Géniu­szának lovaröppenése előtt is. A nemzetépítés nagy művének befejezése előtt, átmeneti­leg, már ott sem maradhat az „ázsiai hordának ? egy-egy sarja vezetőállásban, ahol az arány 41 az l-hez? Abban az iskolában a tanulók 30 százaléka román nyel­ven tanul. Nincs kedvem megérdeklődni, hogy héthy szá­za­­lékot képviselnek a magy­ar gyerekek. Egyébként én mindent értek. Csak azt nem, hogy a szó­ban forgó személy, ismerve politikai vonzalmait, a ma­gyarságot nem túlságosan kedvelő megnyilvánulásait, milyen erkölcsi indíttatással ült volna bele az igazgatói székbe? A versenyvizsga megvolt. Peligrad asszony is megmé­rettette a menedzseri képességeit. De hagyják már békén azt az iskolát, hogy tegyék tönkre azok a képzetlen, osto­ba, jövevény magyarok, hisz a saját fattyaik elbutítása egyetlen céljuk. Vagy mégse? Puskás Tivadarnak — Edison munkatársának — a neve ezután is kötelez — bár nem lehessen tudni, az ö­n mene­dzseri képességei" megfelelőek lennének-e, hiszen magyar vala ő is. Sylvester Lajos Ttúlélés helyett előrelépés beszélgetés Oláh Rudi Álmossal, Maksa község polgármesterével . — Szél fúvallan nem indul­­ik idén a községvezetés, mert leendő saját bevételünk nem éri el a 900 millió lejt sem. Ez azt jelenti, hogy nincs, ami után adóznia a polgárnak. Közel 5,4 milliárd lej lenne az állami és a megyei támogatás összértéke. Csak a tanítók-ta­­nárok fizetése, valamint a köz­ségi adminisztráció költségei 4,6 milliárdot emésztenek fel. Ha ezt levonjuk a költségve­tés összértékéből, világossá válik, hogy 1,7 milliárd lejből kell felmutatni valami újat, va­lami láthatót a község lakói számára, mert legtöbben eb­ből ítélik meg, tud-e, avagy lehetetlen az általuk megvá­lasztott községi vezetőgárda, — így a népi bölcsesség. Bár nem megalapozott forrásból, de h­írü­l vettük, hogy me­gyénk édeskevés olyan LA PARI­-pén­zre számíth­at, amit a gyulafehérvári jóváha­gyás után az idevaló polgár­­mesterek biztosnak vettek. Ezzel együtt, avagy enélkü­l, miből és hogyan gazdádka-melynek gondolnia kell az ide tartozó­ Dalnokra, Sepsibesenyőre és a község­­központtal egybeolvasztott, de valamikor önálló Eresz­­tevényre is? Kedvét is szegheti az embernek egy ilyen hír, mert mi sok időt, energiát és pénzt fektettünk a SAPARD-pályá­­zatba. Maksa község évi költ­ségvetése közel 6,3 milliárd lej. Tudom, hogy így jelentősnek tűnik, összetevőire bontva azonban csak a túléléshez elég, pedig én úgy érzem, az előrelépés lenne számunkra, a faluközösség számára a fon­tos. Már az is sokatmondó, hogy a nagyon reálisan lel­ Kisgyörgy Zoltán (folytatása a 3. oldalon) KÉZDIVASARHELY Erdély Ede és a csavargyári tömbházlakók Március 27-én délután Erdély Ede tulajdonos találko­zott a csavargyárral szemben levő, négyemeletes tömbház lakóival, amikor is Erdély tudomásukra hozta, hogy június elsejéig ki kell költözniük az épületből. Az Erdély Ede üzleti birodalmához tartozó gelencei Agromec Rt. 2000. június 2-án vásárolta meg a csavargyártól 1,1 milliárd lejért az ingat­lant, amely az utóbbi időben nagyon siralmas állapotba jutott, lakói közel egy éve villany nélkül élnek, és a közüze­meknek szándékában áll az ivóvizet is elzárni. (lochom) (folytatása a 3. oldalon) Kérik a prefektuscserét 50—50 százalékban hatá­rozta meg tegnapi sajtótájé­koztatóján Puskás Bálint szenátor a prefektuscsere esélyeit. Mint mondotta, „vagy leváltják, vagy nem” — az RMDSZ csúcsvezető­sége azonban már múlt hé­ten megtárgyalta a kérdést, és elhatározta, a héten a kormánypárttal való közpon­ti egyeztetőbizottságban is kérni fogják Horia Grama menesztését. (demeter) (folytatása a 3. oldalon)

Next