Háromszék, 2003. július (15. évfolyam, 3898-3924. szám)

2003-07-01 / 3898. szám

Ára: 3500 lej, előfizetőknek: 2003 lej (1508. szánt Seppsiszentgyorigy, 2003. július 1., IU­DI) OZSDOLA Megalakult a Polgári Mozgalom Vasárnap délután az ozsdolai Zsögön Zoltán Művelődési Otthon kistermében hu­szonnégy érdeklődő és dr. Fekete Károly állatorvos, a polgári mozgalom egyik m­egyénkbeli kezdeményezője jelenlétében tartotta alakuló ülését a helyi Polgári Mozgalom kezdeményező csoportja. A fórumon Haraly László ny. gyógyszerész, RMDSZ-elnök is részt vett. Az RMDSZ csúcsvezetősége már csak egy szűk csoport, és nem az erdélyi ma­gyarság érdekeit képviseli, ezért van szük­ség egy olyan csoportosulásra, amelyik az RMDSZ-en kívül alternatívát kínál a kö­zelgő helyhatósági választásokon, és az autonómia ügyét is nyíltan felvállalja. A magyarságot éppen az RMDSZ csúcsve­­zetősége osztotta meg, és nem a Polgári Mozgalom, amikor megfosztották Temes­vár hősét a tiszteletbeli elnöki címtől. A magyarságra csak négyévente van szük­ség, amikor a választások vannak, máskor elfelejtik a kisembereket, a falun élő válasz­tópolgárokat. Most azzal ijesztgetik a ma­gyarságot, hogy ha parlamenti képviselet nélkül maradunk, összedől a világ, holott csak a saját bársonyszékeiket féltik­­— mon­dotta többek között Fekete Károly, majd Bögözi Attila, Felcser Miklós, Harasy Lász­ló, László Attila és Páll István a helyi gon­dokat tette szóvá. Sochom István (folytatása a 3. oldalon) Két rábólintás között egy-két ellenvetés A megyei tanács pénteki rendkívüli ülésén az egyhangú szavazást csak néha szakította meg egy-két ellenvetés, de egy kivételével valamennyi erőtlennek bizonyult. A tanács tagjai többek között rábólintottak a helyi adók és illetékek növelésére, de nem szavazták meg az ipari park létrehozása céljából a sepsiszentgyörgyi GYPPA Rt.-vel kötendő társulásról szóló, immár másodszor előterjesztett határozattervezetet. A megyei tanács tagjai­nek és tisztségjegyzékének egyöntetűen bólintottak rá a jóváhagyásáról szóló hazó­­tanács, valamint az aláren­­rozattervezetre. Bár némi delt egyes közszolgálatok megjegyzés elhangzott, szakapparátusa létszámköre- mégis elfogadták Kovászna tének, szervezeti felépítése- Megye Alapszabályzatát, amelyben azt kifogásolta az egyik bizottság, hogy a megye tiszteletbeli polgára címet ne pénzjutalommal együtt adományozzák, de a javaslatot elvetették. Meg­szavazták, hogy Dobra József, a polgárőrség jog­tanácsosa képviselje az őr­séget a számvevőszék K­o­­vászna megyei bírói tanácsa előtt. (fekete) (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra Egy elbizonytalanodó ország Felfogás kérdése, mit tartunk az egymással is versen­gő romániai közvélemény-kutató intézetek időről időre megjelenő felméréseiről. Két dolgot azonban — mivel tények! — le kell szögeznünk: mivel több is van, a másik intézet mintegy versenyre serkenti őket, s az ebben a szakmában nélkülözhetetlen pontosságot követeli ki, más szóval nincs simlizés, mellébeszélés, félrevezetés. (Vagy csak olyan mértékben, tani még ..belefér" s elke­rülhetetlen is, ugyanis ők, akárcsak az ári szabók, ho­zott anyagból dolgoznak, s csak azt értékelhetik, ama válaszokat, amelyeket kérdéseikre kapnak...) Másfelől — és ez az idei, napvilágra kerülő, egymást leköröző felmérések közös tapasztalata — a megkérdezettek (kis túlzással az egész választótábor!), az egész ország ala­posan el van tájolódva. Bizalmatlanság uraló. Fokozó­dik az elbizonytalanodás. Az IMAS legutóbbi, június 13—19. között végzett fel­méréséből is elsősorban ez derül ki. Ha a politikai pár­tok sorrendjében az elmúlt hónapok statisztikáival szem­ben nincs is lényeges elmozdulás, világosan látható, hogy a kormányzás felelősségét is vállaló kormánypárt — a nehezen átlátható kormánydöntések és a pártban zajló viták meg az elhanyagolhatatlan korrupciós bot­rányok miatt is — fokozatosan veszít népszerűségéből. Júniusban a megkérdezettek 48,9 százaléka voksolt vol­na a Szociáldemokrata Pártra. Őket megint a Nagy­románia Párt követi a maga 16,3 százalékával (■!), a liberálisokra 16,1, a Demokrata Pártra 6,9, az RMDSZ- re 6,6 szá­zalék adná le szavazatát, ha ma lennének a választások. A mezőnyt a maga 2,8 százalékával a Hu­manista Párt s a maga 1,1 százalékával a sorait oly ne­hezen rendezni tudó parasztpárt zárja. Ami a politikusok népszerűségét százalékban kifeje­ző listát illeti, Iliescu elnök vezet 46,6 százalékkal, meg­előzve a nemrég még élen álló külügyminisztert, Mircea Geoanăra júniusban a válaszadók 44,7 százaléka voksolt volna. A további sorrend: Adrian Năstase­ 42,2, Theodor Stolojan 36,9, Traian Băsescu 36,3, C. V. Tudor 22,4 szá­zalék. A listán szerepel a vitatott tevékenységű Miron Mitrea 15,2 százalékkal, s feltűnik 13,4 százalékkal a politikába visszatérő Emil Constantinescu exelnök is (!). Markó Bélára 10,9 százalék voksolna, ami fölöttébb ér­dekes, hiszen ezek szerint nemcsak magyarok szavazná­nak rá!... Az IMAS-felmérés legelképesztőbb fragmentumai az életszínvonalra vonatkoznak, amely a barométerrel el­lentétben megbízhatóan zuhan! A válaszadók 40,9 százaléka úgy látja, hogy egy év alatt sem fordulhat meg a helyzet, nem fordulhat sorsuk jobbra: 24 százalék szerint ! 2004-re még alacsonyabb lesz az életszínvonal! 32,8 százalék szerint az elmúlt évben semmit sem változott az ország helyzete. Sőt, 17,2 százalék szerint felismerhetően rosszabbodott! A derűlátók tábora elképesztő, mindössze a megkérdezettek 1,1 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt évben fejlődött a makromutatóira oly büszke gazdaság. A lényeg: a válaszadók 42,3 százaléka szerint a Năstase vezette kormány és következésképpen az ország rossz úton halad, 26,6 szá­zalék szerint a reformok célt tévesztettek. Ami a legelképesztőbb az egészben, s érdekes fényt vet választóink (hm?) világértékelésére: Romániában a közintézmények (?) közül a legnagyobb népszerűséget és bizalmat változatlanul az egyház élvezi, 90,3 százalékkal! A további sorrend: a hadsereg 79,4, a sajtó 68, az államelnöki hivatal 49,5, a rendőrség 43,4, a Román Hírszerző Szolgálat 42,7 százalék... A kormány és a parlament megítélése továbbra is negatív, ami a végzetes és végletes elbizonytalanodást is jelzi. Persze, ne feledjük: a felmérés kánikulában készült, de ez nem lehet ,,mentség" semmire. Abszurdisztán hű önmagához és önmaga legszebb hagyományaihoz... Bogdán László Albert Levente felvétele Ami eltakarja a valós gondokat Nincs az a beteg ember, akit a kórház­ba kerülve az érdekelne, hogy éppen ki a soros igazgató, mennyi pénzt csepegtet az egészségbiztosító a kórháznak, van-e elég orvos, ápoló- és takarítószemélyzet. Ő gyógyulni akar, ha lehetősége van rá, mindenáron. Utóbbi néha arra (is) vonat­kozik, hogy a beteg hozzátartozói be tud­ják-e szerezni az éppen hiányzó gyógy­szert, tudnak-e kellő mennyiségű és mi­nőségű táplálékot vinni a bent fekvőnek, és ami nem ennyire látványos, de annál nyilvánvalóbb, rendelkezésükre áll-e a hálapénz, ami nélkül gyakran kivert ku­tyának érezheti magát a szerencsétlen be­teg. Természetesen, van kivétel, a sepsi­szentgyörgyi megyei kórházban is van olyan osztályvezető főorvos, aki rendet és tisztaságot tud tartani a legszegényebb időszakban is, akinek beosztottjai a legki­válóbb és legemberségesebb assziszten­sek, ápolók és takarítók, az orvosok pe­dig beérik egy kis figyelmességgel is. Még ilyen körülmények között sem üdülés kór­házban lenni, de sokat segíthet a beteg álapotán, és törődnek vele." Fekete Réka (folytatása a 3. oldalon) térjítő földügyeink B. Kovács András riportja az 5. oldalon KI­BÚCSÚZTATTÁK • NT. INCZE SÁNDOR ESPEREST Mindig arra törekedett, hogy az embereket jó útra terelje Hetvenedik esztendejében, negyvenhét év lelkészi szol­gálat és tizenhárom esztendei esperesi tisztségviselés után kibúcsúztatták dt. Incze Sándort, a Sepsi Reformá­tus Egyházmegye nyugdíjba vonuló esperesét. Incze tisz­­teletes jelentést tett az egyházmegye vezetősége és lelké­szei előtt, valamint búcsúzott a szemerjai gyülekezettől, ahol huszonkét évig pásztorolt. Az egyházmegyei köz­gyűlés előtt pénteken bemu­tatott jelentésében dt. Incze Sándor rövid történeti átte­kintést nyújtott az irányítása alatt az egyházmegyében történt legkiemelkedőbb eseményekről, emlékeztetett közéleti tevékenységére, és vázolta az egyházmegye harminc gyülekezetének jelenlegi helyzetét. A közel harmincezer lelket számláló Sepsi egyházmegyében az elmúlt tizenhárom esztendő alatt a közösségek saját erő­ből sokat építkeztek. Sepsi­­szentgyörgyön egy új temp­lom, Árkoson pedig új torony épült, Szemerján új parókia és új karzat készült el, három gyülekezet templomában új harang szól, két kazettás mennyezetet teljesen újjáépí­tettek, elkészült hat-hét új gyülekezeti terem, megmen­tették a hídvégi templomot a lebontástól, felállították a földvári fogolytábor áldoza­tainak emlékművét, valamint millenniumi és világháborús emlékhelyeket avattak. A ki­búcsúzó esperes szolgatársa­inak és az egyházmegye ve­zetőségének megköszönte segítőkészségét és támoga­tását, és János apostolra hi­vatkozva kérte a közgyűlés tagjait, mindenkoron szeres­sék egymást. Fekete Réka (folytatása a 3. oldalon)

Next