Háromszék, 2003. október (15. évfolyam, 3977-4003. szám)
2003-10-01 / 3977. szám
Megsemmisült a Galileo űrszonda A Jupiter sűrű légkörébe lépett és elégett a Galileo amerikai űrszonda, befejezve nyolcéves küldetését a Naprendszer óriásbolygójának körzetében. Páratlanul sikeresnek minősített kutatásai során a Galileo összesen 4,6 milliárd kilométernyi távolságot száguldott a világűrben. Hatéves vándorlás után 1995 végén érkezett a Jupiterhez, és az azóta eltelt esztendőkben tüzetesen vizsgálta magát a bolygót és négy legnagyobb holdját, a Ganymedest, a Callistót, a lót és az Európát. Galileo űrszonda Az űrszonda a várakozásoknak megfelelően vasárnap késő este érte el a Jupiter atmoszféráját, ahol felrobbant és elégett. Küldetése sikerének ünneplésére a programon dolgozó több mint ezer szakember gyűlt össze az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadénak kutatóközpontjában. A Galileo volt az első, ember alkotta szerkezet, amely aszteroidát — a Gasprát — fotózott közelről. Az Ida aszteroidáról készített fényképek pedig igazolták a csillagászok korábbi feltevését, hogy a kisbolygóknak is lehet holdjuk. 1994 nyarán a Galileo a darabjaira szakadt Shoemaker-Levy 9 üstökös maradványait is lefényképezte, amint azok becsapódtak a Jupiterbe. A misszió elnevezése a XVII. században élt neves olasz csillagásznak, Galileo Galileinek állít emléket, aki 1610-ben távcsövét a Jupiter felé fordította, és körülötte az első emberként pillantotta meg ezt a négy távoli égitestet. A felfedezés korszakos jelentőségű volt, ekkor jutott az emberiség tudomására, hogy nem csak a mi Földünknek van égi kísérője, hanem más bolygóknak is. * A Galileót 1989 októberében indították. Az Atlantis űrrepülőgép rakterében emelkedett a világűrbe, majd onnan indult hat évig tartó útjára. Mivel azonban nem tudtak akkora lökést adni neki, hogy kezdősebessége elég legyen a Jupiter eléréséig, az úgynevezett hintamanővert alkalmazták. Ennek lényege, hogy az űreszköz más bolygókat közelít meg, majd azok mozgási energiáját átvéve, mintegy újabb lendületet szerezve felgyorsul, így a Galileo előbb a Vénusz felé vette az útját. 1990 februárjában 16 000 kilométerre megközelítette a bolygót, ott egy nagyot lendülve ismét a Föld közelébe került, amely ugyancsak „taszított” rajta egyet. Azonban még ez a lendület sem volt elég, így még egy lökésre volt szükség. A Galileo ennek megfelelően 1992 decemberében ismét a Föld közelébe került. Miután azonban a Föld második megközelítése után a Galileo elegendő energiát nyert, hogy lendülete kitartson a Jupiterig, a szonda sorozatban szolgáltatta a szenzációs felvételeket. De az igazi kalandok akkor kezdődtek, amikor a hatéves barangolás végén pályára állt a Jupiter körül. Az azóta eltelt majdnem nyolc év alatt a szonda többször is megközelítette a négy Galileiholdat, fényképeket készített és méréseket végzett róluk. Tevékenysége során összesen 14 000 fotót küldött a Földre. A legérdekesebbnek a ló és az Europa bizonyult. Előbbi a rajta zajló aktív vulkáni tevékenysége okán, utóbbi pedig azért, mert felszíne tulajdonképpen összefüggő jégpáncél, amely alatt meleg sós víz hömpölyög. A Ganymedesről és a Callistóról is kiváló felvételek készültek, és ezekről az égitestekről is bebizonyosodott, hogy kérgük alatt tengervíz van. A Galileo küldetését eredményes működése miatt többször meghosszabbították. Az eredeti tervek szerint tízszer kerülte volna meg a Jupitert, ebből végül 34 lett. Az űrszondával megkezdett programot a NASA egy újabb, még nagyobb szabású küldetéssel kívánja folytatni. A Jupiter Icy Moons Orbiter a három jeges holdat veszi majd célba. Europa jégpáncélja Azl, vulkánokkal a felszínén A legősibb európai emberlelet Mintegy 34—36 ezer évvel ezelőtti emberi állkapocscsontra (felvételünkön) bukkantak kutatók Romániában, ez lehet az eddig felfedezett legrégebbi európai maradvány, amely már a modern embertípushoz tartozik — állították a lelet amerikai felfedezői. A Saint Louis-i egyetem antropológusai tavaly februárban találtak a csontra a Kárpátok délnyugati részének egy barlangjában, medvecsontok mellett — ismertette a csoport vezetője, Erik Trinkaus professzor az amerikai tudományos akadémiának készített jelentésben. Ez lehet az első tárgyi lelet, amely azt mutatja, milyenek voltak az első emberek, amikor megjelentek Európában — közölte a professzor. A csont egyebek között azt mutatja, hogy a kor emberei széles arccsontozattal és különösen nagy bölcsességfogakkal rendelkeztek. Trinkaus azt is elmondta, hogy leleteik alátámasztani látszanak azt az elméletet, amely szerint a cromagnoni és a Neander-völgyi ősemberek szoros kapcsolatba kerültek egymással, és a két emberi alfaj az idők folyamán kereszteződött. A legtöbb szakember elveti a két alfaj keveredésének elméletét, mert azt genetikai adatok nem támasztják alá. Sokkal valószínűbbnek tartják, hogy a modern és a Neander-völgyi ember egymás riválisa volt az élelemszerzésben, és a végül sikeresebb alfaj kiszorította a kevésbé sikereset. A korábban legősibb európai emberi maradványként számon tartott lelet 30 000 éves. A jelenlegi legelfogadottabb modell szerint a silálem ember az utóbbi 200 000 évben jelent meg Afrikában, majd onnan kiindulva hódította meg a világot, fokozatosan lecserélve a korábbi emberfajokat. 2003 júniusában egy másik kutatócsoport a modern ember legkorábbi ismert maradványainak felfedezéséről számolt be. Ezeket a maradványokat Etiópiában találták, és körülbelül 160 000 évesek. Ugyanabban a barlangban (Csontos-barlang, Peştera cu Oase) idén júniusban is találtak emberi csontokat, ezek vizsgálata és koruk megállapítása jelenleg folyik — tette hozzá Trinkaus. Jövő nyáron további kutatómunkákat terveznek a barlangban. Miért nincs a méhfiúknak apukájuk? A hímnemű méheknek nincsen apukájuk. Hogy ennek ellenére mégis miért létezhetnek, erre jöttek rá német, amerikai és norvég kutatók, amikor felfedezték a hím, illetve a nőstény méhek kialakulásához szükséges genetikai jelzést, és ezzel megoldották a biológia immár 150 éves rejtélyét. A kutatócsoport a Cell amerikai tudományos folyóirat legújabb számában tette közzé felfedezését. Megállapította, a nőnemű méhekben a esd gén két különböző válfaja található, az ősök mindegyikétől egy. E két válfaj közösen segíti elő a nőnemű méh kifejlődését. Hímnemű méhek ezzel szemben meg nem termékenyített sejtekből jönnek létre, ezért csak az anya őssejtjével, azaz egy esd génnel rendelkeznek. Ez nem elegendő nőnemű utód létrehozásához, ezért a petéből hímnemű utód válik. Ennek következtében a esd gének fontos előfeltételei annak, hogy bonyolult közösségek, mint a hangyáké, méheké vagy darazsaké, létrejöhessenek. Johann Dzierzon lengyel pap különben már 1845-ben gyanította,hogy meg nem termékenyített méhpetékből hímnemű utódok kelnek ki. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László TUDOMÁNY Rekordméretű az ózonlyuk Ismét elérte három évvel ezelőtti, 28 millió négyzetkiométeres rekordméretet a Déli-sark feletti ózonlyuk, miután az ózon az idei nyár végén gyorsabban fogyott a légkörből, mint az előző években — közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az ENSZ-szervezet szakértői szerint a lyuk kiterjedése a következő hetekben valamelyest még tovább nőhet, minden eddigi rekordot megdöntve. „Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szeptember közepétől még egy vagy két héten át növekszik” —mondta Michael Proffitt, a WMO ózonlyukkal foglalkozó vezető szakértője. A lyuk amely a három oxigénatomból álló ózonmolekulák magaslégköri védőrétegének normálisnál vékonyabb része — az 1980- as évek közepe óta alakul ki évről évre, augusztustól szeptemberig, amikor az antarktiszi tél elmúltával a Nap ismét magasabbra emelkedik a Dél-sark felett. Az év további hónapjaiban a „lyuk” újra feltöltődik, a réteg egészének enyhe felhígulását eredményezve. Az elmúlt több mint egy évtizedhez képest kiterjedése a tavalyi szeptember végén volt a legkisebb, amikor ketté is szakadt. Ez azonban különleges ritkaság. „Az általános tendencia az, hogy az ózonlyuk egyre korábban kezd kialakulni, tovább tart, és egyre mélyebb” — mondja a szakértő. Az utóbbi évek változásai azonban inkább az Antarktisz felett, a légkör középső rétegének alján kialakult időjárási feltételeknek tudhatóak be, mint az ózonkárosító vegyi anyagok légköri mennyiségének. Utóbbiak, köztük a permetezőpalackokhoz és a hűtőgépekhez használt klór-fluoro-karbon (CFC) vegyületek kibocsátását nemzetközi egyezményben korlátozták. Ennek nyomán mint a mérések mutatják a káros gázok mennyisége csökkenőben van a légkör alacsonyabb rétegeiben, viszont csúcsértéket ért el a légkör középső rétegeiben, épp a földi életet az ibolyán túli sugárzástól védő ózonréteg magasságában. Ez az egyik oka a lyuk jelenlegi rekordméretének. Proffitt ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy műholdas, léggömbös és földi méréseik szerint az ózonlyuk formáját az Antarktisz feletti légörvények alakítják, így ezen örvénylés meghosszabbodása volt idén a másik ok, amely több bomlasztó hatású napsugárzásnak tette ki az ózonlyuk belső részeit. HOLD-KUTATÓ SZONDA. Sikeres starttal útjára indult vasárnap hajnalban az első európai Hold-szonda, a SMART 1. Az európai űrkutatási ügynökség (ESA) szondáját a francia guyanai Kourouból lőtték fel egy Ariane—5-ös hordozórakétával. A SMART- 1 bonyolult és újszerű manőverek után — összesen mintegy 15 hónapot utazva — várhatóan jövő év végére áll majd Hold körüli pályára, ahol aztán méréseket végez az égitesten. A mindössze mosógép nagyságú, 367 kilogrammos szonda küldetésének egyik célja, hogy megvizsgálja állandó emberi telephely létesítésének lehetőségét a Holdon. Emellett az égitest kialakulásáról is újabb adatokat remélnek az európai kutatók: egyebek között azt várják, igazolja azokat a feltételezéseket, hogy a Hold egy kozmikus ütközés következtében a Földből szakadt ki. A szonda legalább hat hónapos, legfeljebb két és fél éves keringése során a víz után is kutat a Hold felszínén. LESZOKTATÓ VILLOGÁS. Villogó számítógépes játékkal próbálnak segíteni leszokni a dohányzásról brit kutat Észkerék ők. Jon May a nagy-britanniai sheffieldi egyetem pszichológusa szerint a percenként 1000-szer, rendszertelenül felvillanó fénypontok látványa az agynak éppen azt a részét foglalja le, készteti munkára, ahol a rágyújtás vágyát gerjesztő képek keletkeznek. A játék egyszerűen megnehezíti, hogy a tudatban füstölgő cigaretta vágyakat keltő képe jelenjen meg, és így gyengíti a dohányzást abbahagyó személy elvonási tüneteit, a heves rágyújtási vágyat magyarázta May. KÍNAIAK AZ ŰRBEN. Kína még idén embert küld a világűrbe erősítette meg az ország űrprogramjának egyik magas rangú vezetője, a felbocsátás pontos időpontját azonban nem árulta el. Az űrhajót kifejlesztő kínai űrkutatási társaság illetékesei még januárban bejelentették, hogy a Sencsou (Shenzhou magyarul Isteni Hajó) V jelzésű űrhajót októberben indítják útnak egy Hosszú Menetelés típusú hordozórakéta segítségével. A hivatalos sajtóban széles körben napvilágot látott találgatások szerint a felbocsátásra Kína nemzeti ünnepe, október 1 -je körül kerülhet sor. 2003. OKTÓBER 1.