Háromszék, 2003. október (15. évfolyam, 3977-4003. szám)

2003-10-01 / 3977. szám

­ Megsemmisült a Galileo űrszonda A Jupiter sűrű légkörébe lépett és elégett a Galileo amerikai űrszonda, befejezve nyolcéves küldetését a Naprend­szer óriásbolygójának körzetében. Páratlanul sikeresnek minősített kutatásai során a Galileo összesen 4,6 milli­árd kilométernyi távolságot száguldott a világűrben. Hatéves vándorlás után 1995 végén érkezett a Jupiterhez, és az azóta eltelt esztendőkben tüzetesen vizsgálta magát a bolygót és négy legnagyobb holdját, a Ganymedest, a Callistót, a lót és az Európát. Galileo űrszonda A­z űrszonda a várakozásoknak megfelelően va­sárnap késő este érte el a Jupiter at­moszféráját, ahol felrobbant és el­égett. Küldetése sikerének ünnep­lésére a progra­mon dolgozó több mint ezer szakember gyűlt össze az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadénak kutatóközpontjában. A Galileo volt az első, ember alkotta szerkezet, amely aszte­roidát — a Gasprát — fotózott közelről. Az Ida aszteroidáról készített fényképek pedig igazolták a csillagászok korábbi felte­vését, hogy a kisbolygóknak is lehet holdjuk. 1994 nyarán a Galileo a darabjaira szakadt Shoemaker-Levy 9 üstökös marad­ványait is lefényképezte, amint azok becsapódtak a Jupiterbe. A misszió elnevezése a XVII. században élt neves olasz csillagásznak, Galileo Galileinek állít emléket, aki 1610-ben távcsövét a Jupiter felé fordította, és körülötte az első em­­berként­ pillantotta meg ezt a négy távoli égitestet. A felfe­dezés korszakos jelentőségű volt, ekkor jutott az emberi­ség tudomására, hogy nem csak a mi Földünknek van égi kísérője, hanem más bolygóknak is. * A Galileót 1989 októberében indították. Az Atlantis űr­repülőgép rakterében emelkedett a világűrbe, majd onnan indult hat évig tartó útjára. Mivel azonban nem tudtak ak­kora lökést adni neki, hogy kezdősebessége elég legyen a Jupiter eléréséig, az úgynevezett hintamanővert alkalmaz­ták. Ennek lényege, hogy az űreszköz más bolygókat köze­lít meg, majd azok mozgási energiáját átvéve, mintegy újabb lendületet szerezve felgyorsul, így a Galileo előbb a Vénusz felé vette az útját. 1990 februárjában 16 000 kilométerre megközelítette a bolygót, ott egy nagyot lendülve ismét a Föld közelébe került, amely ugyancsak „taszított” rajta egyet. Azonban még ez a len­dület sem volt elég, így még egy lökésre volt szükség. A Galileo ennek megfelelően 1992 decemberében ismét a Föld közelébe került. Miután azonban a Föld második megközelítése után a Galileo elegendő energiát ny­ert, hogy lendülete kitartson a Jupiterig, a szonda sorozatban szolgáltatta a szenzációs felvételeket. De az igazi kalandok akkor kezdődtek, amikor a hatéves barango­lás végén pályára állt a Jupiter körül. Az azóta el­telt majdnem nyolc év alatt a szonda többször is meg­közelítette a négy Galilei­­holdat, fényképeket készí­tett és méréseket végzett róluk. Tevékenysége so­rán összesen 14 000 fotót küldött a Földre. A legérdekesebbnek a ló és az Europa bizonyult. Előbbi a rajta zajló aktív vulkáni tevékenysége okán, utóbbi pedig azért, mert felszíne tulajdonképpen összefüggő jégpáncél, amely alatt meleg sós víz hömpölyög. A Ganymedesről és a Callistóról is kiváló felvételek készültek, és ezekről az égi­testekről is bebizonyosodott, hogy kérgük alatt tengervíz van. A Galileo küldetését eredményes működése miatt több­ször meghosszabbították. Az eredeti tervek szerint tízszer kerülte volna meg a Jupitert, ebből végül 34 lett. Az űr­szondával megkezdett programot a NASA egy újabb, még nagyobb szabású küldetéssel kívánja folytatni. A Jupiter Icy Moons Orbiter a három jeges holdat veszi majd célba. Europa jégpáncélja Az­l­, vulkánokkal a felszínén A legősibb európai emberlelet Mintegy 34—36 ezer évvel ezelőtti emberi állkapocscsontra (felvételünkön) bukkantak kutatók Romániában, ez lehet az eddig felfedezett legrégebbi európai maradvány, amely már a modern embertípushoz tartozik — állították a lelet amerikai felfedezői. A Saint Louis-i egyetem antropológusai tavaly febru­árban találtak a csontra a Kárpátok délnyugati részé­nek egy barlangjában, med­vecsontok mellett — ismer­tette a csoport vezetője, Erik Trinkaus professzor az ame­rikai tudományos akadémiá­nak készített jelentésben. Ez lehet az első tárgyi lelet, amely azt mutatja, milyenek vol­tak az első emberek, amikor meg­jelentek Európában — közölte a professzor. A csont egyebek között azt mutatja, hogy a kor emberei széles arccsontozattal és különösen nagy bölcsesség­fogakkal rendelkeztek. Trinkaus azt is elmondta, hogy leleteik alátámasztani látszanak azt az elméletet, amely szerint a cro­­magnoni és a Neander-völgyi ősemberek szoros kapcsolatba kerültek egymással, és a két emberi alfaj az idők folyamán ke­reszteződött. A legtöbb szakember elveti a két alfaj keveredésének elmé­letét, mert azt genetikai adatok nem támasztják alá. Sokkal va­lószínűbbnek tartják, hogy a modern és a Neander-völgyi ember egymás riválisa volt az élelemszerzésben, és a végül si­keresebb alfaj kiszorította a ke­vésbé sikereset. A korábban legősibb európai emberi marad­ványként számon tartott lelet 30 000 éves. A jelenlegi legel­fogadottabb modell szerint a silálem ember az utóbbi 200 000 évben jelent meg Afrikában, majd onnan kiindulva hódítot­ta meg a világot, fokozatosan lecserélve a korábbi emberfajo­kat. 2003 júniusában egy másik kutatócsoport a modern ember legkorábbi ismert maradványa­inak felfedezéséről számolt be. Ezeket a maradványokat Etió­piában találták, és körülbelül 160 000 évesek. Ugyanabban a barlangban (Csontos-barlang, Peştera cu Oase) idén júniusban is talál­tak emberi csontokat, ezek vizsgálata és koruk megálla­pítása jelenleg folyik — tette hozzá Trinkaus. Jövő nyáron további kutatómunkákat ter­veznek a barlangban. Miért nincs a méhfiúknak apukájuk? A hímnemű méheknek nincsen apukájuk. Hogy ennek ellenére mégis miért létez­hetnek, erre jöttek rá német, amerikai és norvég kutatók, amikor felfedezték a hím, illetve a nőstény méhek kialakulásához szükséges genetikai jelzést, és ezzel megol­dották a biológia immár 150 éves rejtélyét. A kutatócsoport a Cell amerikai tudományos folyóirat legújabb számában tette közzé felfedezé­sét. Megállapította, a nőnemű méhekben a esd gén két különböző válfaja található, az ősök mindegyi­kétől egy. E két válfaj közösen segíti elő a nőnemű méh kifejlődését. Hímnemű méhek ezzel szemben meg nem termékenyített sejtekből jönnek létre, ezért csak az anya őssejtjével, azaz egy esd génnel ren­delkeznek. Ez nem elegendő nőnemű utód létreho­zásához, ezért a petéből hímnemű utód válik. Ennek következtében a esd gének fon­tos előfeltételei annak, hogy bonyolult kö­zösségek, mint a hangyáké, méheké vagy darazsaké, létrejöhessenek. Johann Dzierzon lengyel pap különben már 1845-ben gyaní­totta,­hogy meg nem termékenyített méhpe­­tékből hímnemű utódok kelnek ki. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László TUDOMÁNY Rekordméretű az ózonlyuk Ismét elérte három évvel ezelőtti, 28 millió négyzetkiométeres rekordméretet a Déli-sark feletti ózonlyuk, miután az ózon az idei nyár végén gyorsabban fogyott a légkörből, mint az előző években — közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az ENSZ-szervezet szakértői szerint a lyuk kiterjedése a következő hetekben va­lamelyest még tovább nőhet, minden eddi­gi rekordot megdöntve. „Az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján szeptember közepétől még egy vagy két héten át növekszik” —­­mondta Michael Proffitt, a WMO ózon­lyukkal foglalkozó vezető szakértője. A lyuk amely a három oxigénatomból álló ózonmolekulák magaslégköri védőrétegének normálisnál vékonyabb része —­ az 1980-­ as évek közepe óta alakul ki évről évre, augusztustól szep­temberig, amikor az antarktiszi tél elmúltával a Nap ismét magasabbra emelkedik a Dél-sark fe­lett. Az év további hónapjaiban a „lyuk” újra feltöltődik, a réteg egészének enyhe felhígulá­sát eredményezve. Az elmúlt több mint egy évti­zedhez képest kiterjedése a tavalyi szeptember végén volt a legkisebb, amikor ketté is szakadt. Ez azonban különleges ritkaság. „Az általános tendencia az, hogy az ózon­lyuk egyre korábban kezd kialakulni, tovább tart, és egyre mélyebb” — mondja a szakér­tő­. Az utóbbi évek változásai azonban in­kább az Antarktisz felett, a légkör középső rétegének alján kialakult időjárási feltételek­nek tudhatóak be, mint az ózonkárosító ve­gyi anyagok légköri mennyiségének. Utóbbiak, köztük a permetezőpalackokhoz és a hűtőgépekhez használt klór-fluoro-kar­­bon (CFC) vegyületek kibocsátását nemzet­közi egyezményben korlátozták. Ennek nyo­mán mint a mérések mutatják a káros gázok mennyisége csökkenőben van a légkör alacsonyabb rétegeiben, viszont csúcsértéket ért el a légkör középső rétegeiben, épp a földi életet az ibolyán túli sugárzástól védő ózon­réteg magasságában. Ez az egyik oka a lyuk jelenlegi rekordméretének. Proffitt ugyanak­kor felhívta a figyelmet arra is, hogy műhol­das, léggömbös és földi méréseik szerint az ózonlyuk formáját az Antarktisz feletti légör­vények alakítják, így ezen örvénylés meg­hosszabbodása volt idén a másik ok, amely több bomlasztó hatású napsugárzásnak tette ki az ózonlyuk belső részeit. HOLD-KUTATÓ SZON­DA. Sikeres starttal útjára in­dult vasárnap hajnalban az első európai Hold-szonda, a SMART 1. Az európai űrku­tatási ügynökség (ESA) szondáját a francia guyanai Kourouból lőtték fel egy Ariane—5-ös hordozórakétá­val. A SMART- 1 bonyolult és újszerű manőverek után — összesen mintegy 15 hónapot utazva — várhatóan jövő év végére áll majd Hold körüli pá­lyára, ahol aztán méréseket végez az égitesten. A mind­össze mosógép nagyságú, 367 kilogrammos szonda küldeté­sének egyik célja, hogy meg­vizsgálja állandó emberi telep­hely létesítésének lehetőségét a Holdon. Emellett az égitest kialakulásáról is újabb adato­kat remélnek az európai kuta­tók: egyebek között azt várják, igazolja azokat a feltételezése­ket, hogy a Hold egy kozmi­kus ütközés következtében a Földből szakadt ki. A szonda­­ legalább hat hónapos, leg­feljebb két és fél éves keringé­se során a víz után is kutat a Hold felszínén. LESZOKTATÓ VILLO­GÁS. Villogó számítógépes játékkal próbálnak segíteni le­szokni a dohányzásról brit kutat Észkerék­ ­ők. Jon May a nagy-britanniai sheffieldi egyetem pszichológu­sa szerint a percenként 1000-szer, rendszertelenül felvillanó fény­pontok látványa az agynak ép­pen azt a részét foglalja le, kész­teti munkára, ahol a rágyújtás vá­gyát gerjesztő képek keletkez­nek.­­ A játék egyszerűen meg­nehezíti, hogy a tudatban füs­tölgő cigaretta vágyakat keltő képe jelenjen meg, és így gyengíti a do­hányzást abbahagyó személy elvonási tüneteit, a heves rágyúj­­tási vágyat magyarázta May. KÍNAIAK AZ ŰRBEN. Kína még idén embert küld a világűrbe erősítette meg az ország űrprogramjának egyik magas rangú vezetője, a felbo­csátás pontos időpontját azon­ban nem árulta el. Az űrhajót kifejlesztő kínai űrkutatási tár­saság illetékesei még január­ban bejelentették, hogy a Sencsou (Shenzhou magya­rul Isteni Hajó) V jelzésű űrha­jót októberben indítják útnak egy Hosszú Menetelés típusú hordozórakéta segítségével. A hivatalos sajtóban széles kör­ben napvilágot látott találga­tások szerint a felbocsátásra Kína nemzeti ünnepe, október 1 -je körül kerülhet sor. 2003. OKTÓBER 1.

Next