Háromszék, 2003. október (15. évfolyam, 3977-4003. szám)
2003-10-04 / 3980. szám
2 2007-BEN SZÜNTETIK MEG A KÖTELEZŐ SORKATONAI SZOLGÁLATOT. A Honvédelmi Minisztérium 2007- ig teljes egészében hivatásos hadsereget állít fel, és megszünteti a kötelező katonai szolgálatot közölte csütörtökön sajtótájékoztatón George Maior államtitkár. Ennek feltétele az, hogy a lakosság elfogadja az új alkotmányt szögezte le. Sorin Encuţescu honvédelmi államtitkár kifejtette, az új alkotmány ennek csak az előfeltételét teremti meg, a fiataloknak ezentúl is meg kell jelenniük a sorozóbizottságok előtt. A hadseregnek 2007-ig még szüksége van a „besorozható fiatalokra” — mondta Encuţescu. Azoknak, akik nem jelennek meg a sorozóközpontokban, vállalniuk kell a következményeket; a törvény pénzbírságtól szabadságvesztésig terjedő büntetéseket ír elő. A szakszervezetek azért vették be követeléseik közé a kötelező katonai szolgálat megszüntetését, mert 2007-ig érvényes az a szabály, miszerint pénzzel meg lehet váltani a katonaságot. Ezt igazságtalannak tartják. FELÜGYELIK A NÉPSZAVAZÁST. Azok az NLP- és a DP-tagok, akik az alkotmánymódosító népszavazás során a választási központokban teljesítenek szolgálatot, ellenőrizni fogják a szavazás lefolyását, és jelentik a rendőrségen az SZDP esetleges túlkapásait — közölte sajtótájékoztatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke. A jelenlegi hatalom klientúrájának cégei máris elkezdték a kormány által a népszavazásra kiutalt 222 milliárd lej megdézsmálását — fogalmazott Traian Basescu. (Mediafax) CSAK EGY MANDÁTUMOT NEKIK. Tia Şerbănescu újságíró azt javasolja, hogy a politikusok Romániában csak egyetlen mandátum erejéig maradhassanak funkcióban. A nem elvetendő ötletet az Evenimentul zilei bontja ki jobban, nevekkel is fűszerezve azt. Annyi bizonyos, az RMDSZ vezetősége, parlamenti frakciói is elevenebb testületek lennének, ha sokan nem váltottak volna örökös tagságot. EGYSZERŰEN ERRŐL VAN SZÓ. Nastase múlt heti beszéde az Európa Parlament közgyűlése előtt nem nyerte el — joggal — a magyar parlamenti küldöttség tetszését. Legkeményebben Ékes József MDF-es képviselő bírálta a határon túli magyarok helyzetével szembeni érzéketlensége miatt, s arra a következtetésre jutott: mivel a magyar kormány gesztusai nem találnak viszonzásra a szomszédoknál, talán „szépen, csendben kellene meghozni azokat a törvényeket, melyek fontosak az összmagyarság számára, például nem a kettős állampolgárságot kellene szorgalmazni, hanem egyszerűen magyar állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak". (MTI) Hírsaláta Minden módosítás javítja a régi alkotmányt Belföld - hangsúlyozta Markó Béla s szövetségi elnök az RMDSZ területi elnökeinek Kolozsváron tartott tanácskozásán. A tanácskozás célja a területi szervezetek elnökeivel, illetve képviselőivel való konzultáció volt az RMDSZ tájékoztató kampányának megszervezése érdekében az október 19-ei népszavazást megelőző időszakban. A találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar közösség érdeke a népszavazáson való minél nagyobb részvétel, illetve az alkotmánymódosító törvény megszavazása. A szövetség vezetője kiemelte: e tevékenységben valamennyi területi szervezet fontosnak tartja a közvetlen kampányt. Mindenki számára lényeges, hogy a választópolgárok ne csak szórólapok útján ismerhessék meg a módosított alkotmány előírásait, hanem személyesen is tájékozódhassanak az alaptörvény várható módosításairól. Igen fontos számunkra ez alkalommal is az egység hangsúlyozta Markó Béla. „A civil társadalom, az egyházak támogatását kértük a módosított alkotmány előírásainak ismertetésében, hiszen más kérdések orvoslásához hasonlóan a megosztottság ebben az esetben sem tesz jót” fogalmazott az RMDSZ elnöke. Nem lehet két malomban őrölni Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke csütörtökön az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének választmányi ülésén RMDSZ-tisztségviselők azon alternatív kezdeményezéseivel kapcsolatban, amelyek nyomán a létrejött szervezetek indulni kívánnak a választásokon a szövetség ellenében, hangsúlyozta: az alapszabályzat értelmében elfogadhatatlan, hogy egyazon személy egyszerre két politikai szervezetet képviseljen, és az egyiket szembeállítsa a másikkal. Az ilyen összeférhetetlenséget meg kell szüntetni, ami a Szövetségi Képviselők Tanácsának hatáskörébe tartozik hangsúlyozta. A Szatmár megyei szervezet javaslatainak kidolgozása során a helyhatósági választásokon való jelöltállítás módozatairól az ügyvezető elnök a testület figyelmébe ajánlotta, hogy ennek az SZKT által elfogadandó szabályzatnak tükröznie kell az RMDSZ pluralizmusát, teret kell nyitnia a fiatalok és a nők előtt a hatékony önkormányzatok létrehozása érdekében. Kétnyelvű táblák vasútállomásokon Háromszáz erdélyi vasútállomás kap kétnyelvű táblát 2004. márciusáig. A jövő héten elkezdődik a kétnyelvű, román magyar névtáblák felszerelése azon települések vasútállomásain, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Borbély László RMDSZ-képviselő. Borbély elmondta, a vasútállomások listáját még májusban átadták Miron Mitrea szállításügyi miniszternek, a szaktárca pedig jóváhagyta a kétnyelvű táblák elhelyezésének jövő heti elkezdését. Az egészségügyi minisztert menesztették egyetemi állásából A fővárosi Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa tegnap plagizálás miatt menesztette egyetemi oktatói állásából Mircea Beuran egészségügyi minisztert. „Az oktatói státusról szóló törvény alapján az egyetem szenátusa javasolta Mircea Beuran előadó tanár munkaviszonyának megszüntetését. A döntést a szenátus tagjai titkos szavazással, 45 igen, hat nem szavazattal és három tartózkodással megerősítették” nyilatkozta az ülés végén Mircea Cinteză, a szenátus tagja. Beuran egyetemi címei kapcsán a oktatásügyi tárca hoz döntést. Aradon kétszer koszorúznak Az aradi református intézmények, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Ügyvivő Testülete és a Nagyváradi Magyar Polgári Egyesület szervezésében ma templomi emlékünnepélyeket tartanak Aradon október 6. alkalmából. A résztvevők zarándokutat tesznek a szabadságért az Attila—Tűzoltó-tér (szobortalapzat) Minorita templom (Szabadság-szobor)—Aradi vesztőhely (obeliszk) útvonalon, majd emlékünnepély és koszorúzás lesz a tizenhárom vértanú emlékművénél. Az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és a Szabadság-szobor Egyesület Elnöksége nyilatkozatban fájlalja a kettős ünneplést, leszögezve, hogy az elmúlt tizenhárom évben az Arad megyei RMDSZ, aradi civil szervezetek, az aradi magyarok közösen, együttes erőfeszítéssel szervezték meg azt a rendezvénysorozatot, amellyel méltó keretet biztosítottak a megemlékezéshez. Azzal a hittel tettük ezt mindannyian és tesszük idén is, hogy október 6-a az egész magyarság közös gyásznapja, az aradi megemlékezés pedig a kötelező kegyeleten kívül mást is magában hordoz: az összetartozás érzését, közösségünk szellemiekben és lelkiekben való gyarapodását. Miután a nyilatkozatban utalnak annak fájdalmas voltára, hogy a Szabadság-szobor nem kerülhetett méltó helyére, és leszögezik, hogy nemcsak a magyarokat, hanem Arad minden polgárát sérti az eljárás, kifejtik: ezért döntöttek úgy erdetileg, hogy október 5-én a szobor leleplezésének tervezett napján a misék és istentiszteletek végeztével a templomokból kijövő hívek az Tűzoltó téren találkoznak, és mintegy néma tiltakozásként a történtek miatt, egy-egy szál virágot helyeznek el az árván maradt talapzat kövein. MAGYAR ADÁS Műsorok költöznek Az RTV bukaresti magyar szerkesztősége közleményben tudatja, hogy az őszi műsorrács érvénybe léptével hétfőtől a Románia 1-es (RTV1) csatornán a Krónika című magyar nyelvű műsor ezentúl hétfőn 16 és 17, kedden pedig 15.30 és 17 óra között jelentkezik a mostani 15.30—16.50 helyett. Ez a jelenlegi műsoridőkhöz képest heti tízpercnyi adásidő-csökkenést jelent. Az intézmény vezetőségénél hiába tiltakoztak a hétfői adás egyórásra való rövidülése ellen. A műsorváltoztatás miatt néhány, havonta jelentkező rovat (a Diákélet, a Nyílt tér és a Zene- Zóna) hétfőtől átkerül a keddi adásba. A romániai magyar adó- és TV-illetékfizetők pénzén is működői közszolgálati televízió bukaresti magyar szerkesztőségének műsora, a Magyar adás, az egyetlen országosan vételezhető (98 százalékos területi lefedettségű) magyar nyelvű műsor, amely tájékoztatva, oktatva és szórakoztatva — az anyaországi televíziótársaságokhoz képest szerény eszközeivel —, mind a tömbben, mind a szórványban élő magyarság itthon- és megmaradását szolgálja — áll a Kacsó Sándor, az RTV bukaresti Magyar adás mb. főszerkesztője által aláírt közleményben. NÉMET ÚJRAEGYESÜLÉS Kertész Imre volt az ünnepi szónok Németország csak európai keretek között nyerhette vissza szabadságát és egységét, s mindez nem mehetett volna végbe 1989 békés közép- és kelet-európai forradalmai nélkül mondta Gerhard Schröder német kancellár tegnap Magdeburgban, a német újraegyesülés évfordulóján. Schröder a közép-európai események között megnevezte a szögesdrót átvágását az osztrák—magyar határon. Külön méltatta Kertész Imre irodalmi Nobel-díjast, akit a központi évfordulós rendezvény szervezői ünnepi szónoknak kértek fel. A két német állam egyesülésének hosszú és kénttegnap Kertész Imre. Az író úgy érzi, hogy a világ új állomáshoz érkezett, amelyet alapvető változások, régi egyezségek váratlan szétesése, általános radikalizálódás, a terrortól való félelem s a mindezzel szembeni tehetetlenség érzése jellemez. Számára az elmúlt évek egyik legmegrázóbb élménye volt, hogy mint fogalmazott az iraki háború első pillanatában széthullott minden, amit Luxembourgban, Strasbourgban s az európai struktúrákba hullana vissza: ismét kialakult a domináns kontinentális hatalmak ezúttal Németország és Franciaország szövetsége az angolszász hatalmakkal Angliával és Amerikával szemben. Kertésznek meggyőződése, hogy a pacifizmus nem megfelelő válasz a terrorizmus kihívására. Nyugat-Európában fogalmazott az író csodálkozást váltott ki, hogy a kelet-európai államok az iraki konfliktus idején az Egyesült Államok oldalára álltak. Lengyelország és Csehország azonban esetleg jobban emlékszik az 1938-as müncheni egyezményre, mint a Nyugat, s a magyarokban is él még a geopolitikai kiszolgáltatottság emléke, amely kiszolgáltatottság hol a náci Németország, hol a kommunista Oroszország karjaiba vetette az országot. liktusokkal terhes folyamata összefogás egyéb színtebizonyos értelemben az evlyein létrehoztak. A nacionarópai egység főpróbájának rizmusok új életre keltek, úgy tekintendő jelentette ki tűnt, mintha Európa a régi Örömünnep a Brandenburgi kapunál 1990. okt. 3-án Kertész Imre (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Páljános Mária Külpolitikai szerkesztő: Szekeres Attila ORSZÁG-VILÁG Észak-Korea készen áll az atombomba gyártására Észak-Korea tegnap bejelentette: megoldott „minden technológiai kérdést” ahhoz, hogy atombombákat építhessen, beleértve az elhasznált nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozásából nyert plutónium felhasználását. A közlés egy nappal követte Cso Szu Hon észak-koreai külügyminiszter-helyettes New York-i bejelentését, miszerint országa újra feldolgozott nyolcezer elhasznált nukleáris fűtőelemet, alkalmassá téve azokat arra, hogy atomfegyver alapanyagául szolgáljanak. A külügyminisztérium szóvivője hozzátette még: Észak-Korea „nukleáris elrettentő erejének növelése irányában megváltoztatta e fűtőelemek rendeltetését”. Tegnap Phenjan hivatalos hírügynöksége, a KCNA azt írta: „minden technológiai problémát teljesen megoldottak abban a folyamatban, amely a plutónium rendeltetésének megváltoztatásához kell”. Feltárták a tömegsírt Több mint hatszáz tetemet emeltek ki törvényszéki szakértők az eddig fellelt legnagyobb boszniai tömegsírból. Murat Hurtic, az Eltűnt Személyek Felkutatásának Muzulmán Bizottsága elnevezésű szervezet egyik vezetője közölte tegnap, hogy a szakértők befejezték a szerb határ mellett magasodó Cmi Vrh hegyen talált tömegsír júliusban kezdett feltárását. Összesen 629 ember földi maradványait találták meg. 2003. OKTÓBER 4.