Háromszék, 2003. október (15. évfolyam, 3977-4003. szám)

2003-10-04 / 3980. szám

2 2007-BEN SZÜNTETIK MEG A KÖTELEZŐ SORKA­TONAI SZOLGÁLATOT. A Honvédelmi Minisztérium 2007- ig teljes egészében hivatásos hadsereget állít fel, és megszün­teti a kötelező katonai szolgálatot közölte csütörtökön saj­tótájékoztatón George Maior államtitkár. Ennek feltétele az, hogy a lakosság elfogadja az új alkotmányt szögezte le. Sorin Encuţescu honvédelmi állam­titkár kifejtette, az új alkotmány ennek csak az előfeltételét teremti meg, a fiataloknak ezentúl is meg kell jelenniük a sorozóbizottságok előtt. A hadseregnek 2007-ig még szüksége van a „besorozható fiatalokra” — mondta Encuţescu. Azoknak, akik nem jelennek meg a soro­zóközpontokban, vállalniuk kell a következményeket; a törvény pénzbírságtól szabadságvesztésig terjedő büntetése­ket ír elő. A szakszervezetek azért vették be követeléseik közé a kötelező katonai szolgálat megszüntetését, mert 2007-ig érvényes az a szabály, miszerint pénzzel meg lehet váltani a katonaságot. Ezt igazságtalannak tartják. FELÜGYELIK A NÉPSZAVAZÁST. Azok az NLP- és a DP-tagok, akik az alkotmánymódosító népszavazás során a választási központokban teljesítenek szolgálatot, ellen­őrizni fogják a szavazás lefolyását, és jelentik a rendőrsé­gen az SZDP esetleges túlkapásait — közölte sajtótájékoz­tatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnöke. A jelenlegi hatalom klientúrájának cégei máris elkezdték a kormány által a népszavazásra kiutalt 222 milliárd lej megdézsmálá­­sát — fogalmazott Traian Basescu. (Mediafax) CSAK EGY MANDÁTUMOT NEKIK. Tia Şerbănescu új­ságíró azt javasolja, hogy a politikusok Romá­niában csak egyetlen mandátum erejéig ma­radhassanak funkcióban. A nem elvetendő ötletet az Evenimentul zilei bontja ki jobban, nevekkel is fűszerezve azt. Annyi bizonyos, az RMDSZ veze­tősége, parlamenti frakciói is elevenebb testületek lennének, ha sokan nem váltottak volna örökös tagságot. EGYSZERŰEN ERRŐL VAN SZÓ. Nastase múlt heti be­széde az Európa Parlament közgyűlése előtt nem nyerte el — joggal — a magyar parlamenti küldöttség tetszését. Legkemé­nyebben Ékes József MDF-es képviselő bírálta a határon túli magyarok helyzetével szembeni érzéketlensége miatt, s arra a következtetésre jutott: mivel a magyar kormány gesztusai nem találnak viszonzásra a szomszédoknál, talán „szépen, csendben kellene meghozni azokat a törvényeket, melyek fontosak az összmagyarság számára, például nem a kettős állampolgársá­got kellene szorgalmazni, hanem egyszerűen magyar állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak". (MTI) Hírsaláta Minden módosítás javítja a régi alkotmányt Belföld - hangsúlyozta Markó Béla s szövetségi elnök az RMDSZ te­rületi elnökeinek Kolozsváron tartott tanácskozásán. A tanácskozás célja a területi szerveze­tek elnökeivel, illetve képviselőivel való konzultáció volt az RMDSZ tájékoztató kampányának megszervezése érdekében az október 19-ei népszavazást megelőző időszakban. A találko­zón egyetértettek abban, hogy a magyar közösség érdeke a népszavazáson való minél nagyobb részvétel, illetve az alkot­mánymódosító törvény megszavazása. A szövetség vezetője kiemelte: e tevékenységben valamennyi területi szervezet fon­tosnak tartja a közvetlen kampányt. Mindenki számára lényeges, hogy a választópolgárok ne csak szórólapok útján ismerhessék meg a módosított alkotmány előírásait, hanem személyesen is tájékozódhassanak az alaptörvény várható módosításairól. Igen fontos számunkra ez alkalommal is az egység hangsúlyozta Markó Béla. „A civil társadalom, az egyházak támogatását kértük a módosított alkotmány előírásainak ismertetésében, hiszen más kérdések orvoslásához hasonlóan a megosztottság ebben az esetben sem tesz jót” fogalmazott az RMDSZ elnöke. Nem lehet két malomban őrölni Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke csütörtö­kön az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének választmá­nyi ülésén RM­DSZ-tisztségviselők azon alternatív kezde­ményezéseivel kapcsolatban, amelyek nyomán a létrejött szervezetek indulni kívánnak a választásokon a szövetség ellenében, hangsúlyozta: az alapszabályzat értelmében elfogadhatatlan, hogy egyazon személy egyszerre két po­litikai szervezetet képviseljen, és az egyiket szembeállítsa a másikkal. Az ilyen összeférhetetlenséget meg kell szüntet­ni, ami a Szövetségi Képviselők Tanácsának hatáskörébe tartozik hangsúlyozta. A Szatmár megyei szervezet ja­vaslatainak kidolgozása során a helyhatósági választáso­kon való jelöltállítás módozatairól az ügyvezető elnök a testület figyelmébe ajánlotta, hogy ennek az SZKT által elfogadandó szabályzatnak tükröznie kell az RMDSZ plu­ralizmusát, teret kell nyitnia a fiatalok és a nők előtt a haté­kony önkormányzatok létrehozása érdekében. Kétnyelvű táblák vasútállomásokon Háromszáz erdélyi vasútállomás kap kétnyelvű táblát 2004. márciusáig. A jövő héten elkezdődik a kétnyelvű, román magyar névtáblák felszerelése azon települések vasút­állomásain, ahol a magyarság számaránya meghaladja a 20 százalékot közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Borbély László RMDSZ-képviselő. Borbély elmondta, a vasútállo­mások listáját még májusban átadták Miron Mitrea szállításügyi miniszternek, a szaktárca pedig jóváhagyta a kétnyelvű táblák elhelyezésének jövő heti elkezdését. Az egészségügyi minisztert menesztették egyetemi állásából A fővárosi Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egye­tem szenátusa tegnap plagizálás miatt menesztette egyete­mi oktatói állásából Mircea Beuran egészségügyi minisz­tert. „Az oktatói státusról szóló törvény alapján az egye­tem szenátusa javasolta Mircea Beuran előadó tanár mun­kaviszonyának megszüntetését. A döntést a szenátus tag­jai titkos szavazással, 45 igen, hat nem szavazattal és há­rom tartózkodással megerősítették” nyilatkozta az ülés végén Mircea Cinteză, a szenátus tagja. Beuran egyetemi címei kapcsán a oktatásügyi tárca hoz döntést. Aradon kétszer koszorúznak Az aradi református intézmények, a Királyhágó-melléki Református Egyház­­kerület, az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta­nács Ügyvivő Testülete és a Nagyvára­di Magyar Polgári Egyesület szervezé­sében ma templomi emlékünnepélyeket tartanak Aradon október 6. alkalmából. A résztvevők zarándokutat tesznek a szabadságért az Attila—Tűzoltó-tér (szobortalapzat) Minorita templom (Szabadság-szobor)—Aradi vesztőhely (obeliszk) útvonalon, majd emlékünne­pély és koszorúzás lesz a tizenhárom vér­tanú emlékművénél. Az Arad megyei RMDSZ Operatív Tanácsa és a Szabadság-szobor Egye­sület Elnöksége nyilatkozatban fájlalja a kettős ünneplést, leszögezve, hogy az elmúlt tizenhárom évben az Arad megyei RMDSZ, aradi civil szervezetek, az ara­di magyarok közösen, együttes erőfe­szítéssel szervezték meg azt a rendez­vénysorozatot, amellyel méltó keretet biztosítottak a megemlékezéshez.­­ Azzal a hittel tettük ezt mindannyian és tesszük idén is, hogy október 6-a az egész magyarság közös gyásznapja, az aradi megemlékezés pedig a kötelező kegyeleten kívül mást is magában hordoz: az összetartozás érzését, közös­ségünk szellemiekben és lelkiekben való gyarapodását. Miután a nyilatkozatban utalnak annak fájdalmas voltára, hogy a Szabadság-szobor nem kerülhetett méltó helyére, és leszögezik, hogy nemcsak a magyarokat, hanem Arad minden polgá­rát sérti az eljárás, kifejtik: ezért döntöttek úgy erdetileg, hogy október 5-én­­ a szobor leleplezésének tervezett napján a misék és istentiszteletek végeztével a templomokból kijövő hívek az Tűzoltó téren találkoznak, és mintegy néma tilta­kozásként a történtek miatt, egy-egy szál virágot helyeznek el az árván maradt ta­lapzat kövein. MAGYAR ADÁS Műsorok költöznek Az RTV bukaresti magyar szerkesztősége közlemény­ben tudatja, hogy az őszi mű­sorrács érvénybe léptével hétfőtől a Románia 1-es (RTV1) csatornán a Krónika című magyar nyelvű műsor ezentúl hétfőn 16 és 17, ked­den pedig 15.30 és 17 óra kö­zött jelentkezik a mostani 15.30—16.50 helyett. Ez a je­lenlegi műsoridőkhöz képest heti tízpercnyi adásidő-csök­kenést jelent. Az intézmény vezetőségénél hiába tiltakoz­tak a hétfői adás egyórásra való rövidülése ellen. A mű­­sorváltoztatás miatt néhány, havonta jelentkező rovat (a Diákélet, a Nyílt tér és a Zene- Zóna) hétfőtől átkerül a keddi adásba. A romániai ma­gyar adó- és TV-illetékfizetők pénzén is működői közszolgá­lati televízió bukaresti ma­gyar szerkesztőségének mű­sora, a Magyar adás, az egyetlen országosan vételez­hető (98 százalékos területi lefedettségű) magyar nyelvű műsor, amely tájékoztatva, oktatva és szórakoztatva — az anyaországi televízió­társaságokhoz képest sze­rény eszközeivel —, mind a tömbben, mind a szórvány­ban élő magyarság itthon- és megmaradását szolgálja — áll a Kacsó Sándor, az RTV bukaresti Magyar adás mb. főszerkesztője által aláírt köz­leményben. NÉMET ÚJRAEGYESÜLÉS Kertész Imre volt az ünnepi szónok Németország csak euró­pai keretek között nyerhette vissza szabadságát és egy­ségét, s mindez nem mehe­tett volna végbe 1989 békés közép- és kelet-európai for­radalmai nélkül mondta Gerhard Schröder német kancellár tegnap Magde­­burgban, a német újraegye­sülés évfordulóján. Schrö­der a közép-európai esemé­nyek között megnevezte a szögesdrót átvágását az osztrák—magyar határon. Külön méltatta Kertész Imre irodalmi Nobel-díjast, akit a központi évfordulós rendez­vény szervezői ünnepi szó­noknak kértek fel. A két német állam egye­sülésének hosszú és ként­tegnap Kertész Imre. Az író úgy érzi, hogy a világ új állomáshoz érke­zett, amelyet alap­vető változások, régi egyezségek váratlan szétesése, általános radikali­­zálódás, a terrortól való félelem s a mindezzel szembe­ni tehetetlenség ér­zése jellemez. Szá­mára az elmúlt évek egyik legmegrá­zóbb élménye volt, hogy mint fogalmazott az iraki háború első pillana­tában széthullott minden, amit Luxembourgban, Strasbourgban s az európai struktúrákba hullana vissza: ismét kialakult a domináns kontinentális hatalmak ez­úttal Németország és Fran­ciaország­­ szövetsége az angolszász hatalmakkal Angliával és Amerikával szemben. Kertésznek meg­győződése, hogy a pacifiz­mus nem megfelelő válasz a terrorizmus kihívására. Nyu­­gat-Európában fogalma­zott az író csodálkozást váltott ki, hogy a kelet-euró­pai államok az iraki konflik­tus idején az Egyesült Álla­mok oldalára álltak. Lengyel­­ország és Csehország azon­ban esetleg jobban emlékszik az 1938-as müncheni egyez­ményre, mint a Nyugat, s a ma­gyarokban is él még a geopo­litikai kiszolgáltatottság emlé­ke, amely kiszolgáltatottság hol a náci Németország, hol a kommunista Oroszország kar­jaiba vetette az országot. liktusokkal terhes folyamata összefogás egyéb színte­­bizonyos értelemben az ev­­lyein létrehoztak. A naciona­­rópai egység főpróbájának rizmusok új életre keltek, úgy tekintendő jelentette ki tűnt, mintha Európa a régi Örömünnep a Brandenburgi kapunál 1990. okt. 3-án Kertész Imre (Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával) Belpolitikai szerkesztő: Páljános Mária Külpolitikai szerkesztő: Szekeres Attila ORSZÁG-VILÁG ­Észak-Korea készen áll az atombomba gyártására Észak-Korea tegnap bejelentette: megoldott „minden tech­nológiai kérdést” ahhoz, hogy atombombákat építhessen, beleértve az elhasznált nukleáris fűtőelemek újrafeldolgozá­sából nyert plutónium felhasználását. A közlés egy nappal követte Cso Szu Hon észak-koreai külügyminiszter-helyettes New York-i bejelentését, miszerint országa újra feldolgozott nyolcezer elhasznált nukleáris fűtőelemet, alkalmassá téve azokat arra, hogy atomfegyver alapanyagául szolgáljanak. A külügyminisztérium szóvivője hozzátette még: Észak-Korea „nukleáris elrettentő erejének növelése irányában megváltoz­tatta e fűtőelemek rendeltetését”. Tegnap Phenjan hivatalos hírügynöksége, a KCNA azt írta: „minden technológiai prob­lémát teljesen megoldottak abban a folyamatban, amely a plu­tónium rendeltetésének megváltoztatásához kell”. Feltárták a tömegsírt Több mint hatszáz tetemet emeltek ki törvényszéki szakér­tők az eddig fellelt legnagyobb boszniai tömegsírból. Murat Hurtic, az Eltűnt Személyek Felkutatásának Muzulmán Bizott­sága elnevezésű szervezet egyik vezetője közölte tegnap, hogy a szakértők befejezték a szerb határ mellett magasodó Cmi Vrh hegyen talált tömegsír júliusban kezdett feltárását. Összesen 629 ember földi maradványait találták meg. 2003. OKTÓBER 4.

Next