Háromszék, 2003. november (15. évfolyam, 4004-4028. szám)
2003-11-01 / 4004. szám
A reformátusok hét ingatlant kaptak vissza Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó különbizottság október 21-i ülésén újabb harminchárom egykori egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött tudtuk meg Tamás Sándor parlamenti képviselőtől. Ezek közül megyénkben hét, a református egyház egykori tulajdonát képező épület kerül vissza jogos tulajdonosához. A komollói, ikafavi, a felsőcsernátoni, kézdialbisi, bitai és maksai művelődési otthonokat, valamint a kézdivásárhelyi Iskola utcában levő óvodaépületet kapja vissza az egyház. (Sodom) Pályázatot nyert Háromszék A megyei tanács és a megyei könyvtár közösen összeállított, az Európai Információs Központ létrehozásának érdekében elkészített pályázatát kedvezően bírálta el az Európai Bizottság — tájékoztat tegnap kibocsátott közleményében a megyeháza. A pályázat értéke 40 000 euró, az információs központ a megyei könyvtár épületében kap helyet. Egy ilyen jellegű iroda hiánypótló, az információk szabad hozzáférését teszi lehetővé bárkinek, biztosítva a lakosság tájékoztatását a csatlakozás előnyeiről és hátrányairól, de elősegíti a térség gazdasági, társadalmi-kulturális fejlődését, ráhangolva közösségünket az európai gondolkodásmódra áll a közleményben. (vpp) Kézdivásárhelyen ülésezett a közrendi hatóság Bárót és Bodzaforduló után szerdán a kézdivásárhelyi városháza dísztermében tartotta soros ülését a területi közrendi hatóság. A megbeszélésen a házigazda polgármester mellett Ozsdola, Gelence, Szentkatolna, Torja, Bereck és Kézdiszentkereszt első embere, a felső-háromszéki rendőrőrsök parancsnokai, több főtiszt, Constantin Scurtu megyei rendőrfőkapitány, Mózes János, a megyei polgárőrség parancsnoka, Aurel Şerb ezredes, a megyei csendőrség vezetője, Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Olosz Gergely alprefektus és a közrendészeti hatóság testülete volt jelen. Az ülés második felén Michel Tharin svájci rendőrtiszt is részt vett, aki a hazájában működő polgárbarát rendőrség munkáját ismertette, és válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Az ülést Kicsi József, a közrendi hatóság elnöke vezette, aki bevezetőjében az intézmény négy bizottságának szerkezeti összetételét, annak hatáskörét ismertette. Gheorghe Roghina, Kézdivásárhely rendőrfőnöke tevékenységükről tájékoztatta a jelenlevőket, majd Török Sándor polgármester a két intézmény jó kapcsolatáról beszélt. Tamás Károly almási iskolaigazgató, a közrendi hatóság tagja az amatőr sofőrvizsgával kapcsolatban azt vetette fel, hogy Kézdivásárhelyen csak egyszer lehet vizsgázni, sikertelenség esetén már a megyeközpontba kell menni. Constantin Scurtu azonnal intézkedett, és kiadta a parancsot, hogy ezentúl a céhes városban vizsgázhatnak a sofőriskola végzősei, s ha akad jelentkező, havonta akár kétszer is szerveznek vizsgát. A polgármesterek nem emeltek kifogást a településeiken működő rendőrök munkájával kapcsolatosan. A tanácskozás a városi rendőrségen tett látogatással fejeződött be. Sochom István Székelytamásfalvi hírhalom • Földjussát kérte és várja még a 427 lelket számláló református egyházközség. Eddig csak ígéretet kapott arra, hogy visszajuttatják tíz hektárig terjedő földbirtokát, melyen felül még 4 hektár szántó- és 1,5 hektár kaszálóterülete volt a közösségnek. Visszaigényelte az egyház az egykori felekezeti iskola épületét is, de kérésükre válasz még nem érkezett — tájékoztatott. Hegyi István lelkipásztor. (Kisgyörgy 7.) (folytatása a 3. oldalon) KÁNYÁDI SÁNDOR Halottak Napja Bécsben (részlet) Én királyom nagy királyom ki születtél kolozsváron gyertyámat most érted gyújtom szál virágom néked nyújtom mennyben s pokolban szószóló légy érettünk közbenjáró Felséges uram kend hogyha férkőzése volna közelébe kérje meg odafent hogy vetne már véget a nagy protokollnak dolgaink romolnak s bizony hogy avégett s lenne védelmünkre hogy ne kéne nyelvünk féltünkben lenyelnünk ,v önnön szégyenünkre Máról holnapra Az ígéretek szegény Kánaánja Kicsit megrendülhetett az alkotmánymódosítás referendumának kétes értékű győzelmétől Adrian Năstase, mert nagy ,hirtelen „érdemi" tárgyalásokba bocsátkozott a szakszervezetek vezetőivel, s nem is saját, nem is semleges pályán, hanem a szindikátusok fellegváraiban tett ígéretet arra, hogy a kormány hathatós cselekvésre szánja el magát a létszínvonal emelése végett. Egyelőre a szavatolt minimálbér „óriási" növeléséről beszélt, mely két szakaszban történne: két-háromszázezerrel emelnék, majd pedig újabb másfél-kétszázzal, s ezzel a nagylelkű intézkedéssel a minimálbér akár a bűvös hárommilliós küszöböt is átléphetné... ígérni kell, ígérni muszáj, hiszen választási év következik, s a kormánypárt magabiztosságát nem csupán a vélhetően stiklikkel sikerre vitt referendum pirruszi győzelme ingatta meg, hanem a kebelében kipattant korrupciós és egyéb botrányok tehertétele is, ami arra indította premierünket, hogy másutt, más csillagjárás alatt akár további kormányátalakítást is kilátásba helyezzen, mondván, semmi rosszat nem lát abban, ha egyetlen mandátum alatt akár teljesen kicserélődik is a kormánycsapat legénysége. Kivéve — természetesen! — a csapatkapitányt. Visszatérve a garantált minimálbér ügyéhez, azért érdemes néhány megjegyzést tenni. A kormányfő által kilátásba helyezett emelés még mindig alaposan elmarad a szakszervezetiek azonnali százeurós igényétől (erről különben még hajlandó tárgyalni premierünk a liderekkel), s arra sincs az égvilágon semmi garancia, hogy a munkáltatók valóban meg is adják a kormány ígérete szerint biztosítandó kicsivel kövérebb éhbéreket, hiszen ezer módja van annak, hogy kibújjanak a rendelkezés érvénye alól, még akkor is, ha bezárással fenyegetik vállalkozásaikat. Ennek sem lenne túl sok haszna egyébként, csupán a feketemunka és a munkanélküliség hatalmas táborát gyarapítaná a keménykedés, s ez köztudottan semmi hasznot nem hajtana Románia labilis államháztartásának. Tehát az ígéreteket is fenntartással kell kezelni, ahogyan ugyancsak kétkedéssel kell fogadnunk a társadalom- és egészségbiztosítás kíméletlen feltöltésére tett egyéb kormányígéreteket is, mikből már a kiszikkadt Duna kavicsainál is többet számolhattunk eleddig. A kormány most két nagy kihívás között őrlődik: egyrészt jó lenne elfogadtatni (a szent integráció érdekében), miszerint Romániában működő piacgazdaság létezik, másrészt pedig meg kellene nyerni a jövő esztendőben esedékes választásokat, s e két nagy célt egyre nehezebb összebékíteni. Persze, elméletileg lehetne, csakhogy ahhoz véget kellene vetni az általános, országos, nyaklatlan tolvajlásnak és a szinte szinte államrezon szintjére emelkedett korrupciónak. És dolgozni kellene. S ez a legnehezebb. Magyari Lajos Novemberi árhullám Lassan megszokjuk, hogy minden hónap elején néhány fontos szolgáltatás megdrágul. Nincs ez másként novemberben sem. Újabb négy százalékkal nő, a szeptemberi 24 százalékos drágulás után, a földgáz ára. E vidéket kevébé érdekli, de aki sokat és messzi tájakra utazik, nem árt, ha tudja, a Tarom 7 százalékkal emeli holnaptól a repülőjegyek árát. (A fenti árakban nem foglaltatik benne az áfa, ami még 19 százalékos többletköltséget jelent.) A posta sem maradt tétlen, mától 21 százalékkal többet kell fizetni a szolgáltatásaiért, így 20 grammos, országon belülre küldendő levélre az eddigi 3000 lejes bélyeg helyett 4000 lejest kell ragasztani, a levelezőlap 2000 lej helyett 2500 lejbe kerül, az ajánlott levélre 1000 lejjel értékesebb bélyeget, azaz 6000 lejest kell vásárolni, ugyanennyivel drágul egy kilogrammig a postai küldemény is. Külföldre egy 20 grammos levélért 16 500 lejt kell fizetni, az ajánlott levél 53 000 lej helyett 56 000-be kerül. Valamikor november folyamán már bejelentette a miniszterelnök , nyilvánosságra hozzák az elektromos energia és a hőenergia új árát is. (I.)