Háromszék, 2004. február (16. évfolyam, 4076-4099. szám)

2004-02-02 / 4076. szám

AZ MPSZ ALAKULÓ KONGRESSZUSA SZÉKELYUDVARHELYEN „Hallottak-e még olyat, hogy a bal láb ne ismerje el a jobb lábat?” Az RMDSZ elvesztette eddigi szavazói felét, az erdélyi magyarság kettészakadt, ezért van szükség a Magyar Polgári Szövetségre a parlamenti képviselet megszilárdításában is — hangzott el Szász Jenő elnök beszámolójában szombaton Székelyudvarhelyen az MPSZ első, alakuló kongresszusán, melyen azt is bejelentették: a szatmárnémeti, marosvásárhe­lyi, máram­arosi, szilágysági, kalotaszegi polgári körök és egyesületek is belépnek a szövetségbe, mi több, pénteken kemény viták árán, melyekben a közvetítő végül Kövér László Fidesz-alelnök volt, a bihari polgári mozgalom is, lemondván föderációs tervéről, a belépés mellett döntött. A kongresszus felkérte a Fideszt, képviselje autonómiatörekvéseit az Euró­pai Néppártban. Zsúfolásig megtelt a déli órákra a székelyudvarhelyi kultúrház nagyterme, mikor is a 276-ből 230 köldött és legalább ugyanannyi meghívott jelenlétében (a regisztrált résztvevők összlétszáma 540 volt) a magyar himnusz elének­­lésével megnyílt a Magyar Polgári Szövetség alakuló kongresszusa. Az elnökségi asztal felett az ülés jelmondata — A választás szabadságáért! — díszelgett egy S­ass Albert-idézet társaságában: „...töretlen hittel ember és magyar”. _______________(folytatása a 2. oldalon) Fotó: Ferencz Csaba Máról holnapra Autonómiázás Tótágast áll a világ: példa nélküli intenzitással került össz­tűz alá a székelyföldi autonómia terve, az ezt alkotmányos esz­közökkel követelő Székely Nemzeti Tanács, és legújabban egy­­behangolt támadásoknak vannak kitéve testületileg és személy szerint is a Magyar Polgári Szövetség létrehozói. A személyi és csoportos ellentétek sok esetben a gyűlölet és a politikai leszá­molás szféráiba sodródtak, a „csak azért is megmutatjuk"’ vir­tuskodása tombol a Kárpát-medence mozaikká aprózódott, szekértáborokba húzódó magyarságának körében. Az össztüzet kiváltó robbanótöltetet autonómiának neve­zik. Mielőtt a gyújtózsinór lángja a robbanószerkezethez ért volna, maga az autonómia, szó is tabunak bizonyult, az apró lépések politikájának hívei igyekeztek megkerülni, körülír­ni, behelyettesíteni. A szóhasználat átmeneti idejében az „ön­kormányzatiság", a „régiók", a ,,központi jogkörök leosztá­sa", a „decentralizáció" fogalmaival egy politikailag semle­gesebb, szalonképesebb kommunikációt próbáltak megho­nosítani. Sokan azt hitték, hogy a rettegőket, az autonómiáit brutálisan elutasítóikat ezzel a szóhasználati ráhangolással, terminológiai körülkerítéssel lehet a velük való kényszerű szövetség meleg fészkében további együtt kotrásra bírni. A tojáshéj feltörött, a csirke jól hallhatóan csipog: au­tonómia! Egyelőre a Kárpát-medence, nemsokára Európa is hangos lesz a kotkodácsolá­stól. Mielőtt belekotyognánk az autonómia fészke körüli rikácsolásba, hogy mi volt előbb, a tyúk-e vagy a tojás, ki kotkodá­csolt hamarabb, ki kukorékolt nagyobbat, és mielőtt a kakasviadallá fajulás fázisát is befognák látókörünkbe, lépjünk ki a politikai baromfiudvarból, és rögzítsünk néhány dolgot. A székelyföldi autonómia ügye megkerülhetetlen. Az ellene való magyar—magyar és magyar—román politi­kai körökben is összehangolt, egy­üttes fellépés szánal­mas és ártalmas a magyarság egészére és az elszakított­­ságban élő részeire is. Az autonómia a szülőföldön ma­radás, végül is a megmaradás utolsó esélye. Abszurd dolog az, hogy akiknek a szülőföldön boldogulás esz­méjének propagálása nem szakad le a szájáról, azok füs­tölögnek leginkább az autonómia ellen. A minap szánalmas volt végignézni és­­hallgatni az RMDSZ csú­csvezetőségének álláspontját fejtegető egyik erdélyi emberünket. A székelyföldi autonó­miatervezetet férc­­műnek titulálta. Millióik előtt. A Csapó-félénél ,,megfele­lőbbet"", a ,,jobbat", ,,tökéletesebbet” viszont nem hú­zta elő a kabaitujjaiból. Egy szorongatósan kellemetlen kérdés­re azt vá­laszolta, hogy ők óhajtják az autonómiáit, '93-ban be is nyújtottak a parlamentnek egy kisebbségi törvényter­vezetet, de erre máig sem kaptak választ. Igen, erről van szó. A '89-es fordulat után tizennégy év­vel folyamatos parlamenti jelenléttel, kormányzati részvé­tellel és paktumozással eljutottunk eddig a fázisig. Most már kimondjuk ugyan az autonómia nevét, de az érette való nagy küzsdösődésből annyi maradt, hogy ennek előbb „de­mokratikus hátteret kell teremteni", „a privatizációs folya­matokban részt kell venni", „fogódzókat kell találni", ,,in­tézkedésekkel jobbítani", „a gazdasági diszkriminációnak meg kell fogni a végét", ,,felelősen oda kell figyelni". És hogy el ne felejtsem: van 24 tisztviselőnk. Ott fenn. És: vá­lasztások éve vagyon. „Rosszhiszemű, egységbontós ellen­ség az, aki a választások évében autonómiaizik. " Két ország kormánypártjával egy kórusban fújják, hogy az autonómia fércmunka, koraszülött, nem kompa­tibilis az európai szokásokkal, kezdeményezőit elcsap­ni, kizárni — vannak, akik bezárnák, vérüket vennék —, nos, erre csak annyit lehet mondani, hogy választóisi nagy csetepatékban csak az számíthat eredményre, aki az autonómiát legalább akarja. Egyébként nyugi, nyugi, lesz autonómia. Sylvester Lajos TURIZMUS HÁROMSZÉKEN Díjazták a Borvizek útja projektet Tegnap kétnapos orszá­gos turisztikai rendezvény kezdődött Sepsziszent­­györgyön. A megyei könyvtár Gábor Áron Ter­mében előbb szakmai ta­nácskozást tartottak, ame­lyen a kormány képviselői, politikusok, önkormányza­ti képviselők, a szakmában dolgozók vettek részt (me­gyénk prefektusa nem volt jelen). A rendezvényt a mutatós bukaresti szaklap, a Vakációs és utazás szer­kesztősége, valamint Ko­­vászna Megye Tanácsa szervezte. A folyóirat ötve­nedik száma éppen tegnap került az olvasók kezébe — közölte nyitányában Aurel Botsán, a kiadóvállalat igaz­gatója. Demeter János me­gyei tanácselnök a három­széki turizmusban rejlő le­hetőségeket körvonalazta, kiemelvén, hogy azok egy­előre nincsenek kellőkép­pen kihasználva, noha a térség turisztikai paradi­csom lehetne. Az idegen­forgalommal és a gyógy­­turizmussal kapcsolatos kérdésekről beszélt még három államtitkár: Rovana Plumb, az országos fo­gyasztóvédelmi hatóság vezetője, Vasile Cepoi, az egészségügyi minisztérium képviselője, valamint Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai kérdésekkel megbízott illetékese. Tatár Márta kovásznai szív­­gyógyász a fürdővárosi gyógymód sajátosságait körvonalazta, míg Zsuffa Levente polgármester a fő­városiak segítéségét kérte a szívkórház és a kezelőköz­pontok feljavítására, vala­mint a kisvasút mint lehet­séges turisztikai vonzerő tulajdonjogának rendezé­sére. Tegnap este a bál­­ványosi Best Western Szállodában osztották ki a hazai turizmus legjobbjai­nak járó díjakat. Kitüntették Kovászna, illetve Hargita Megye Tanácsának közös tervét is, a fürdőtelepülések újjáépítését célzó, Borvizek útja című projektet, valamint a rendezvénynek helyt adó szállodát is. A résztvevők ma Bálványos környékén kirándulnak. (mól) VIGALOM ZÁGONBAN Felavatták a Mikes magánerdészetet Szombaton ünnepélyes külsőségek között felavatták a Mikes magánerdészetet Zágonban. A történelmi eseményen több mint kétszáz személy vett részt. Ott voltak a Mikes Erdészeti Társulatot megalapító közbirtokosságok képvi­selői, az újonnan alakult Mikes magánerdészet munkakö­zössége Bessenyei István erdészmérnökkel az élen, az er­dészeti felügyelőség és az állami erdészet vezetői, a szom­szédos települések polgármesterei és számos meghívott. A Mikes magánerdészet megalakításában sok­ak a­­székháza előtt összesereg­­dályba ütköztek, nem adtak lett közönséget Kiss József meg magukat, polgármester köszöntötte. Kép és szöveg. Hangsúlyozta: annak ellené­ Bodor János­re, hogy a magánerdészet (folytatása a 2. oldalon)

Next