Háromszék, 2004. május (16. évfolyam, 4151-4175. szám)

2004-05-03 / 4151. szám

Ára: 4000 lej, d­eiMcIolMick:­­1077 lej 4151. szám LejH­ is­en­ti Györ­gy, 2004. május 31., N­FITÓ Uniós társakkal szerződött a LÁM Alapítvány Az illyefalvi LÁM Alapítvány múlt héten Székely­udvarhelyen­ aláírta azt az együtt­működési megállapodást, amelyet három székelyföldi civil szervezet kötött a Békés­csabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központtal, valamint a délkelet-olasz­országi Szociális Szövetkezetek Szövetségével. A felek azt remélik, közösen nagyobb sikerrel pályázhatnak európai uniós pénzalapokra felnőttképzési, foglalkoztatási és vállalkozásfejlesztési programokhoz. A békéscsabai partner pénteken a LÁM Alapítvány vendégeként tartózkodott Illye­­falván. Az anyaországi képzési központ igazgatóját, Molnár Györgyi­t az oktatási mi­nisztérium, a budapesti foglalkoztatási hiva­tal és a Békés megyei munkaügyi központ munkatársai kísérték székelyföldi körútjára. Illyefalván a KIDA-központban tartott meg­beszélésen Molnár György hangsúlyozta, az együttműködés rövid távú tervében szerepel a közös pályázás, középtávon közös oktatási programokat kívánnak megvalósítani, hosszú távú célkitűzésük pedig székelyföldi regioná­lis felnőttképzési hálózat megtervezése és ki­építése. (fekete) " (folytatása a 2. oldalon) Alkotmánybíróság előtt az MPSZ A bukaresti, legfelsőbb bíróság pénteken a Magyar Pogári Szövetség Országos Válasz­tási Iroda döntése ellen benyújtott második óvását, mely a szövetség bejegyzését, a válaszásokon való részvételi jogát, illetve a több mint 54 000 aláírás hitelességét lett vol­na hivatott felülvizsgálni, átutalta az Alkot­mánybíróság hatáskörébe. Abban reményke­dünk jelentette ki Tulit Attila, a háromszé­ki szervezet elnöke, hogy szerdáig valamilyen döntést hoznak a kérdésben. Az eddigi ta­pasztalatok birtokában túl optimisták nem va­gyunk jelentette ki. (s) A néppárt figyeli a román demokráciát Orbán Viktor a hét végén részt vett Dublinban az Európai Néppárt vezetői­nek és miniszterelnökeinek találkozóján. A szűk vezetőség tanácskozásán meg­állapították, hogy az önkormányzati vá­lasztásokat szabályozó, módosított ro­mániai törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet ütközik az európai normákkal. Ezért elhatározták, hogy „fel­állítanak egy bizottságot, amely nyomon­­ követi a romániai demokrácia állapotát, különös tekintettel a helyi választásokra”­­­ közölte Orbán Viktor. Harikov-j­elen­tésgy­ár A Kovászra és Hargita me­gyei románok jogait védő ligát alapít Adrian Casunean- Vlad parlamenti képviselő, a kom­ány­­zó Szociáldemokrata Párt megyei elnöke. Ezt pénteki sajtótájékoz­tatóján jelentette be, hozzátéve, már szerkeszti a szervezet statú­tumát. Amennyiben talál é­s re­méli, hogy igen olyan, nála fiatalabb embert, akinek lesz bá­torsága kiállni a Kovászna és Hargita megyei románok érde­keiért úgy, mint ő, hogy még a párt központi vezetőségével is szembe merjen szegülni, úgy át­adja helyét, és jövő évben visszavonul a politikából. Akkor teljes idejét a ligának szenteli. Leendő munkatársaival majd szi­gorúan figyelik az RMDSZ-es közigazgatás túlkapásait, min­dent rögzítenek, és a Hargita és Kovászna megyei románokat ért sérelmeket nemzetközi fórumok elé terjesztik. Căşunean szerint az már erkölcstelenség, hogy az RMDSZ a prefektusi tisztséget is meg szeretné kaparintani, mi­nekutána a helyi közigazgatást uralja. Szekeres Attila (folytatása a 2. oldalon) Sorsolás a Park vendéglőben Tízrészes keresztrejtvényversenyü­nk nyereményeinek nyilvá­nos sorsolására pénteken délután a sepsiszentgyörgyi Park ven­déglőben került sor. Nagyszámú közönség előtt, szórakoztató mű­sorszámok hangulatában 34 értékes csomag lelt gazdára. A főnye­remény, egy mikrohullámú sülő Sepsiszentgyörgyön maradt, a sze­rencsés játékos Kónya Réka (Olt utca 43/7/6/9.). A további 33 nyertes névsorát holnapi lapszámunk utolsó oldalán közöljük. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJA LETT Kompország kikötött Magyarország kilenc más országgal együtt az Európai Unió tagja lett, a budapesti Hősök terén felállított Időke­­rékben szombaton nulla óra nulla perckor peregni kezdett az időt az uniós csatlakozás pillanatától mérő homok. „Nagyszerű pillanat részesei vagyunk: Magyarország visszatért Európához, vissza­tért azokhoz az értékekhez, amiket ezer éve vall magáé­nak” — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök ünnepi beszédében, miután elhang­zott a magyar és az európai uniós himnusz. Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája. Magyarország Szlovéni­ával, Szlovákiával, Csehor­szággal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Észtországgal, Máltával és Ciprus görögök lakta részé­­vel együtt vált az Európai Unió tagjává, 25 tagúra bő­vítve az eddig 15 tagú közös­séget (MTI/S.E.) (folytatása a 2. oldalon) Örömü­nnep Bu­dapesten Keserédes Magyarországnak és kilenc társának uniós öröme számunk­ra, akik Erdélyben élünk: keserédes, a „te édes mostoha” álla­potát idéző. Édes, mert még a magyarhoni euroszkeptikusok is tudják, átérzik, hogy az ország, a népe száméira nincs más­ért, nincs méls lehetőség, mint Európa normálisabb feléhez fogóz­­kodva szembenézni a 21. század embert és országot, népeket­­nemzeteket próbára tevő kihívásaival. Nem véletlen, hogy a politilzisok merészebbje vagy „nagyobbat mondója ” a honfog­laláshoz, mások a kereszténység felvételéhez, a Szent István-i eszme megvalósulásához hasonlítotté­k a csatlakozóéit. Mind­kettő eu­fória is túlzás, sántító hasonlat, és nem igaz. Magyaror­szágon és a Kárpát-medencében, az Adriétig leforgó részeken a hungarus-ludalcaik maguk is európaiak voltak. Mátyás rene­szánsz udvara igazi Európa volt. Ehhez képest a mostani cson­ka csatlakozás csak árnyéka az egykori európa­iságnak, nem véletlen törpén­y gróf Teleki Pál balatonboglári bronz karosszékében magába roskadva, amint a térdére terített Kágrát-meden­­ce-térképet nézi. Melocco Miklós egy másik nagy töprengőt, gróf Széchenyi Istvánt ciulitja Kecskeméten egy térképabrosszal borított asztal elé, amelyről lefognak a Trianonban magyként letépett és hulladékgyűjtőknek áitadott országrészek. Ha ebből a látószögből nézzük a maradék­ Magyarorszá­g uniós csatlakozását, akkor területét és népességét tekintve félsikernél valamivel több ez a felzárkó­zás, de csak ennyi, és nem több. Nincs még egyetlen olyan, most belépő orszá­g, amely az övéi közül ennyit felejtett volna valahol kinn, az előszobái­ban vagy még ott sem, még a kapu előtt sem, csak az utca végén. Mi ott vagyunk: az utca végén, a lanárkapunál, arra várakozva, hogy estefelé, amikor a csorda jön, bennünket ha­zahaj­t-e valaki, van-e még gazdáink, aki elibü­nk jön. Majd elválik. A csatlakozás kétnapos ceremóniáját nagyjából nyomon követve arra figyeltünk hogy rólunk milyen és mennyi szó esik. Nem sok. Markó Béla jó helyen és jól exponált beszédében — az Állami Opera termében, az uniós csatlakozás fő rendezvényén — nyomatékkal és nyomós érvekkel dúcolta alá az anyaország „házon belüli helyzetének " témáijaira kihegyezett mondandóját, az anyaország felelősségét értünk, mert az uniós­ csatlakozással az orszá­g lehetőségei megsokszorozódnak, hatékonyabb esz­közei lesznek arra, hogy felkaroljon, magaihoz öleljen. Ez így igaz, de ezzel is gondjaink vannak. Az egyik az, hogy budapesti kijelentését, miszerint építsünk autópályát, építsünk autonómi­át, itthon milyen mértékben tudjuk érvényesíteni. Az autópá­lyával talán nem lesz gond — ha mi nem lennénk, akkor is meg kellene építeni —, de mi lesz az autonómiáival? Mert nemcsak az ez ellen prüszkölő, más nyelvűtekkel és gondolkodásalak­kal szemben kell az autonómia útját kicövekelni, hanem azok ellenében is, akiket eléggé el nem ítélhető masdon éppen kik hecceltek — hergelnek — az ,,elsietett, hebehurgya” autonó­miaigények ellen. És ha minden jóra fordul, akkor is szembegörbülnek velünk a kérdőjelek: a mostani magyar államvezetés egyá­ltalán akar­ja-e, hogy a térkép asztalról, térdről leforgó darabjai is tájra visszakerüljenek abból az­ Euró­pába, amelynek egykor a szegélyén, a felhajtókáján voltak, ezt képezték? Szili Katalinnak ezzel kapcsolato­san volt egy cizellált fogalmazása mondata: „Fenntartva a re­ményt azok számára, akik még nem tagok, de Európához tartoz­nak.” Ez szép. Ez nekünk is szól. De vajon azok a párttársai, koalíciós partnerei, akik a státustörvény nagymosását véghez­­vitték, a kettős állampolgárság intézménye ellen hadakoznak Pozsonytól­ Brüsszelig, és az orszá­g hiszékenyebb részét ma is ellenünk hangolják, azok vajon így gondolják-e? Szülőfalumból testvértelepülési meghívásra egy csapat gyermek indult a dunánntúli Bolyba, hogy az anyaország csat­lakozá­si örömeinek részese legyen. Tíz éve járják a bolyi aput, tíz éve jönnek az ottani iskoláisok Háromszékre. A határtól visszafordították őket, mert az új regula szerint listás határát­lépés nem lehetséges. Hagyjuk most az anyagi kárt, amely őket érte, figyeljünk az erkölcsi károsodásra, már vannak uniós képviselőjelöltek, fő funkcionáriusok, akik azt mond­já­k, hogy kik nem Magyarországot képviselik majd, hanem az uniót. Keserédes: Sylvester Lajos Máról holnapra

Next