Háromszék, 2004. május (16. évfolyam, 4151-4175. szám)
2004-05-31 / 4175. szám
Emlékművet avattak Csíkszeredában A volt munkaszolgálatos katonák emlékművét avatták fel pünkösd vasárnapján a székelyföldi Csíkszereda központjában. Számos egykori bajtárs és hozzátartozó gyűlt össze vasárnap az ünnepélyes alkalomra, amelynek keretében Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek és a kíséretében levő papok megáldották és felszentelték az emlékművet. Nagy Ödön képzőművész alkotása ásót és csákányt ábrázol, amellyel az egykori munkaszolgálatosok dolgoztak. Beszédében Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke és Bartos Sándor alelnök emlékezett a kommunista diktatúra kegyetlenkedéseire, amelyek következményeként több mint 500 000 embert vittek kényszermunkára Romániában. Célzott támadás Gázában Helikopterről indított izraeli rakéták végeztek három szélsőséges palesztin fegyveressel tegnap Gázában. A támadásnak hét civil sebesültje is volt. ♦ Ariel Saron izraeli kormányfő a tegnapi kormányülésen benyújtotta a gázai övezeti egyoldalú kivonulási tervet, és kormányátalakítást helyezett kilátásba, ha a terv nem kapja meg a szükséges támogatást. „Eltökélt vagyok a terv véghezvitelét illetően, még ha kormányalakítást is kell végrehajtanom. Ez a kötelességem a közzel szemben” mondta a kormányfő. Petőfi-szobor Rimaszombaton Rimaszombat főterén szombaton ünnepélyes keretek között felavatták Petőfi Sándor életnagyságú szobrát, Izsó Miklós alkotását, amelynek eredetileg a budapesti Március 15. téren kellett volna állnia. Petőfi Sándor, aki megleshette számunkra a szabadság fogalmát, immár jelképként, de újra megérkezett Gömörországba. Itt a helye, köztünk, az egyesülő Európában mondta szoborbizottság elnöke. Megemlékezés Balassi nyughelyénél Balassi Bálint halálának 410. évfordulójáról emlékeztek meg a költő nyughelyénél Szlovákiában, az egykori Liptó vármegyei Hubbén. A Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézete és a pozsonyi magyar nagykövetség rendezte ünnepi eseményen a színtiszta szlovák falu templomában Bartal Károly premontrei apát és Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele koncelebrálta a szentmisét. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Adomány a Sapientiának A hétvége hírei ! Több mint 700 000 forint gyűlt össze azon az adománygyűjtő rendezvényen, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozata rendezett pénteken este. A rendezvény védnöke, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök hivatali teendői miatt nem lehetett jelen, de hivatalos levelet küldött az egyetem vezetőségének. Jsollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi tagozatának dékánja nyitóbeszédében elmondta, a Sapientia marosvásárhelyi központjának felépítéséhez mintegy 250 millió forintra (1,5 millió euróra) van még szükség. Portik Vilmos, az EMTE marosvásárhelyi diákképviselője felhívást intézett a résztvevőkhöz, hogy adományozzanak „egy eurót az egyetemért", és hangsúlyozta: az adománygyűjtés, „esélyt biztosít a magyar fiatalok itthonmaradására”. Az adománygyűjtést az egyetem új marosvásárhelyi székházának, valamint a Koronkai úti, 27 hektáros egyetemi campus felépítésének támogatására rendezték. Csak az RMDSZ-szel szövetkeznek Petru Şerban Mihăilescu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke tegnap kijelentette, szerinte az SZDP csak az RMDSZ- szel léphet szövetségre. Hozzátette, egy koalíció létrehozása „nagyon kényes dolog", és jelenleg még nem tudni, hogy az SZDP melyik párttal lép szövetségre a választások után. Mihăilescu ezt válaszképpen mondta a kormánypárt Nemzeti Liberális Párttal kapcsolatos politikájára vonatkozó újságírói kérdésre, amely arra is kitért, hogy az SZDP több ízben hevesen bírálta Theodor Stolojan liberális pártelnököt, ugyanakkor Nicolae Văcăroiu nem zárta ki egy választásokutáni SZDP NÉP szövetség lehetőségét. Şerban Mihăilescu kifejtette, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a romániai koalíciók „nem tartottak sokáig”, és az egyetlen, amelyben hisz, az SZDP és az RMDSZ szövetsége. Szaúdi túszdráma Huszonketten haltak meg a szaúd-arábiai Hobarban, ahol az al-Kaida terrorszervezet feltételezett tagjai több tucatnyi külföldit ejtettek túszul. A négy támadó közül három elmenekült. Egy-egy amerikai, brit és olasz, nyolc indiai és három Fülöp-szigeteki állampolgár van a támadás külföldi áldozatai között. A négy terrorista akciója szombaton kora reggel kezdődött, és nem egészen 25 órával később, a szaúdi biztonsági erők támadásával ért véget. Címerében is él egy közösség Háromszéken első ízben avattak a jelenlegi jogszabályok által elfogadott címert. Az eseményre tegnap került sor Sepsibodokon, ahol a község címerét avatták fel ünnepélyes keretek között, az első alkalommal megszervezett Bodoki Napok keretében. A József Attila Művelődési Otthon kertjében tartott ünnepségen Fodor István polgármester hangsúlyozta: nagyon fontos eseményről van szó. Demeter János, a megyei tanács elnöke, mielőtt leleplezte volna a címert, szintén a nap jelentőségét emelte ki, arról szólva, mily fontosak voltak szimbólumaink, címereink, zászlaink a történelem folyamán. A bodoki címerre tekintve kívánta, Bodok község lakói legyenek méltóságteljesek, mint a Bodoki-havasok, tiszták, mint a környező borvizek, erősek, mint a medvék. Ugyanis a Szekeres Attila által tervezett címer ezüstpajzsának felső mezejében zöld hármas halom utal a Bodoki-havasokra, annak középső, legmagasabbikán ezüst szökőkút jelképezi a község területén található borvizeket, köztük az ott palackozott híres bodoki ásványvizet, a pajzs alsó felében a három medvefej a községért oly sokat tett, az egyházat és iskolát támogató gróf Mikó család címerére utal. Pelle Sándor, a magyarországi Detk polgármestere örömmel tapasztalta, hogy a bodokiak is kezdtek megtanulni ünnepelem, s ígérte, szeptemberben címeres zászlót adományoznak a testvérközségnek. Az uzoni Atlantisz Művelődési Egyesület fúvószenekarának és mazsorettjeinek vezetésével a közönség a református vártemplomba vonult. Dénes Csaba helybeli lelkipásztor, a Sepsi Református Egyházmegye esperese istentisztelet és pünkösdi úrvacsoraosztás után megáldotta a község megkülönböztető jelét, a címert. Értelmezésében a három medvefej emléket állít Erdély egyik legnagyobb családjának, a gróf Mikó családnak, melynek egyik ága Sepsibodokon élt, s tagjai közül Miklós és Imre, Erdély Széchenyije oly sokat tett a községért. A címer kötelez is — emelte fel hangját az esperes —, mégpedig arra, hogy mindannyian helytálljunk emberségben és becsületben. Kép és szöveg: Szekeres Attila KÖZÉLET Emléktábla Körösi Csorna Sándornak Sepsiszentgyörgy még egy módját megtalálta annak, hogy tiszteletét rója le Háromszék egyik nagy szülötte előtt: szombattól a Körösi Csorna Sándor utcai Körösi Csorna Sándor Óvoda falát a magyar őshaza neves kutatójának, az első angol tibeti szótár összeállítójának, a tibetológia megalapítójának emléktáblája díszíti. A számos érdeklődőt vonzó avatóünnepségen Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató méltatta Körösi Csoma Sándor alakját, helytörténeti adattal is szolgálva: az óvoda épületében több évtizedes már a Csoma-kultusz. Beszédet mondott Albert Álmos polgármester és Prezsmer Imola szaktanfelügyelő, Magyari Lajos Csoma Sándor naplója című versét Penffy Tibor Jászai-díjas színművész adta elő, majd a leleplezett emléktáblát Dezső András tiszteletes áldotta meg. A koszorúzást követően az avatóünnepség az óvoda udvarán folytatódott. (vop) Ballagás Kézdivásárhelyen Szombaton délelőtt a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) udvarán ballagtak a céhes város idei első végzős osztályai. A kilenc három nappali, három esti líceumi és három posztliceális technikumi osztályból 155-en vettek búcsút az iskolától. A Gaudeamus akkordjaira a végzős osztályok kivonultak a főépületből, és az iskola hátsó udvarán gyülekeztek, ahol kezdetét vette a ballagási ünnepség. A rendezvényt Gábor Rezső iskolaigazgató nyitotta meg, aki köszöntötte a búcsúzó diákokat, majd Horasiu Beleald aligazgató szólt, aki román nyelven búcsúztatta a végzős tanulókat. A megyei tanfelügyelőség nevében Keresztesy Irma főtanfelügyelő, a polgármesteri hivatal nevében pedig Török Sándor polgármester szólt az egybegyűltekhez. A tudás érték és hatalom — hangsúlyozta a főtanfelügyelő asszony, aki ünnepi beszédét magyar és román nyelven mondotta el. A hagyományokhoz híven a végzősök átadták a tizenegyedikeseknek az iskolazászlót. Június 11-én öt végzős szakmunkásképző osztály búcsúzik a GÁMOK-tól. Kép és szöveg: Bochom István II. János Pál pápa áldását adta a búcsújárókra Szentbeszédében Erdő Pé(folytatás az első oldalról) ter bíboros, prímás kijelentette: népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának, tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelenlévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. Imádkozunk népünkért, a többi népért, imádkozunk egész Európáért. A szónok a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájára, amely már több mint negyven évvel ezelőtt ezen alapvető jogok között sorolta fel „a közösség alkotásának jogát is”. Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. Az Európai Unió bővítéséről szólva kiemelte: „Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre az egységesülő Európában, mert az unióban mind a türelem, mind az azonosság tisztelete otthonos. Csak azonosságunk vállalásának és kölcsönös elismerésének az alapján valósíthatjuk meg az igazi toleranciát, a testvéri szereteten alapuló türelmet.” Végezetül a prímás rámtutatott: a gondviselés a mai történelmi időkben megköveteli az emberi élet tiszteletét és szeretmét, a gyermekek nagylelkű elfogadását a családban, a házasság méltóságának megbecsülését és életre váltását. Mert a gyermek vállalása nem csak anyagi megpróbáltatás, de sokan úgy érzik, hogy személyi szabadságukat köti meg, szakmai kibontakozásukat akadályozza, ha elfogadják a gyermekeket. Élő emberek nélkül hiába a nyelv szépsége, hiába a kultúra gazdagsága, hiába a tanulságos történelem tapasztalata, minden a feledésbe vész - hangoztatta Erdő Péter a csíksomlyói búcsún. 2004. MÁJUS 31.