Háromszék, 2004. május (16. évfolyam, 4151-4175. szám)

2004-05-31 / 4175. szám

Emlékművet avattak Csíkszeredában A volt munkaszolgálatos katonák emlékművét avatták fel pünkösd vasárnapján a székelyföldi Csíkszereda köz­pontjában. Számos egykori bajtárs és hozzátartozó gyűlt össze vasárnap az ünnepélyes alkalomra, amelynek kereté­ben Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek és a kíséretében levő papok megáldották és felszentelték az emlékművet. Nagy Ödön képzőművész alkotása ásót és csákányt ábrázol, amellyel az egykori munkaszolgálatosok dolgoztak. Beszédében Buzogány Dénes, a Volt Munka­szolgálatos Katonák Szövetségének elnöke és Bartos Sán­dor alelnök emlékezett a kommunista diktatúra kegyetlen­kedéseire, amelyek következményeként több mint 500 000 embert vittek kényszermunkára Romániában. ­ Célzott támadás Gázában Helikopterről indított izraeli rakéták végeztek három szél­sőséges palesztin fegyveressel tegnap Gázában. A táma­dásnak hét civil sebesültje is volt. ♦ Ariel Saron izraeli kormányfő a tegnapi kormányülésen benyújtotta a gázai övezeti egyoldalú kivonulási tervet, és kormányátalakítást helyezett kilátásba, ha a terv nem kapja meg a szükséges támogatást. „Eltökélt vagyok a terv véghezvitelét illetően, még ha kormányalakítást is kell végrehajtanom. Ez a köte­lességem a közzel szemben” mondta a kormányfő. Petőfi-szobor Rimaszombaton Rimaszombat főterén szombaton ünnepélyes keretek kö­zött felavatták Petőfi Sándor életnagyságú szobrát, Izsó Mik­lós alkotását, amelynek eredetileg a budapesti Március 15. téren kellett volna állnia. Petőfi Sándor, aki megleshette számunkra a szabadság fogalmát, immár jelképként, de újra megérkezett Gömörországba. Itt a helye, köztünk, az egyesülő Európában mondta szoborbizottság elnöke. Megemlékezés Balassi nyughelyénél Balassi Bálint halálának 410. évfordulójáról emlékeztek meg a költő nyughelyénél Szlovákiában, az egykori Liptó várme­gyei Hubbén. A Magyar Köztársaság Pozsonyi Kulturális Intézete és a pozsonyi magyar nagykövetség rendezte ünne­pi eseményen a színtiszta szlovák falu templomában Bartal Károly premontrei apát és Korzenszky Richárd, a Tihanyi Bencés Apátság perjele koncelebrálta a szentmisét. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Mózes László Adomány a Sapientiának A hétvége hírei ! Több mint 700 000 forint gyűlt össze azon az adomány­­­­gyűjtő rendezvényen, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásár­helyi tagozata rendezett pénteken este. A rendezvény védnö­ke, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök hivatali teendői miatt nem lehetett jelen, de hivatalos levelet küldött az egye­tem vezetőségének. Jsollanda Dénes, az EMTE marosvásár­helyi tagozatának dékánja nyitóbeszédében elmondta, a Sapientia marosvásárhelyi központjának felépítéséhez mint­egy 250 millió forintra (1,5 millió euróra) van még szükség. Portik Vilmos, az EMTE marosvásárhelyi diákképviselője fel­hívást intézett a résztvevőkhöz, hogy adományozzanak „egy eurót az egyetemért", és hangsúlyozta: az adománygyűjtés, „esélyt biztosít a magyar fiatalok itthonmaradására”. Az ado­mánygyűjtést az egyetem új marosvásárhelyi székházának, valamint a Koronkai úti, 27 hektáros egyetemi campus felépí­tésének támogatására rendezték. Csak az RMDSZ-szel szövetkeznek Petru Şerban Mihăilescu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke tegnap kijelentette, szerinte az SZDP csak az RMDSZ- szel léphet szövetségre. Hozzátette, egy koalíció létrehozása „nagyon kényes dolog", és jelenleg még nem tudni, hogy az SZDP melyik párttal lép szövetségre a választások után. Mihăilescu ezt válaszképpen mondta a kormánypárt Nemzeti Liberális Párttal kapcsolatos politikájára vonatkozó újságírói kérdésre, amely arra is kitért, hogy az SZDP több ízben hevesen bírálta Theodor Stolojan liberális pártelnököt, ugyanakkor Nicolae Văcăroiu nem zárta ki egy választások­­utáni SZDP NÉP szövetség lehetőségét. Şerban Mihăilescu kifejtette, a tapasztalatok alapján elmondható, hogy a románi­ai koalíciók „nem tartottak sokáig”, és az egyetlen, amelyben hisz, az SZDP és az RMDSZ szövetsége. Szaúdi túszdráma Huszonketten haltak meg a szaúd-arábiai Hobarban, ahol az al-Kaida terrorszervezet feltételezett tagjai több tucatnyi külföldit ejtettek túszul. A négy támadó közül há­rom elmenekült. Egy-egy amerikai, brit és olasz, nyolc indi­ai és három Fülöp-szigeteki állampolgár van a támadás kül­földi áldozatai között. A négy terrorista akciója szombaton kora reggel kezdődött, és nem egészen 25 órával később, a szaúdi biztonsági erők támadásával ért véget. Címerében is él egy közösség Háromszéken első ízben avattak a jelenlegi jogsza­bályok által elfogadott címert. Az eseményre tegnap ke­rült sor Sepsibodokon, ahol a község címerét avatták fel ünnepélyes keretek között, az első alkalommal megszer­vezett Bodoki Napok keretében. A József Attila Művelődé­si Otthon kertjében tartott ün­nepségen Fodor István pol­gármester hangsúlyozta: na­gyon fontos eseményről van szó. Demeter János, a megyei tanács elnöke, mielőtt leleplez­te volna a címert, szintén a nap jelentőségét emelte ki, arról szólva, mily fontosak voltak szimbólumaink, címereink, zászlaink a történelem folya­mán. A bodoki címerre tekint­ve kívánta, Bodok község la­kói legyenek méltóságtelje­sek, mint a Bodoki-havasok, tiszták, mint a környező bor­vizek, erősek, mint a medvék. Ugyanis a Szekeres Attila ál­tal tervezett címer ezüst­pajzsának felső mezejében zöld hármas halom utal a Bodoki-havasokra, annak kö­zépső, legmagasabbikán ezüst szökőkút jelképezi a község te­rületén található borvizeket, köztük az ott palackozott híres bodoki ásványvizet, a pajzs alsó felében a három medve­­fej a községért oly sokat tett, az egyházat és iskolát tá­mogató gróf Mikó család cí­merére utal. Pelle Sándor, a magyarországi Detk polgár­mestere örömmel tapasztalta, hogy a bodokiak is kezdtek megtanulni ünnepelem, s ígérte, szeptemberben címeres zászlót adományoznak a test­­vérközségnek. Az uzoni Atlantisz Műve­lődési Egyesület fúvószene­karának és mazsorettjeinek vezetésével a közönség a re­formátus vártemplomba vo­nult. Dénes Csaba helybeli lelkipásztor, a Sepsi Reformá­tus Egyházmegye esperese is­tentisztelet és pünkösdi úrva­­csoraosztás után megáldotta a község megkülönböztető je­lét, a címert. Értelmezésében a három medvefej emléket állít Erdély egyik legnagyobb csa­ládjának, a gróf Mikó csa­ládnak, melynek egyik ága Sepsibodokon élt, s tagjai kö­zül Miklós és Imre, Erdély Szé­chenyije oly sokat tett a köz­ségért. A címer kötelez is — emelte fel hangját az esperes —, mégpedig arra, hogy mindannyian helytálljunk em­berségben és becsületben. Kép és szöveg: Szekeres Attila KÖZÉLET Emléktábla Körösi Csorna Sándornak Sepsiszentgyörgy még egy módját megtalálta annak, hogy tiszteletét rója le Háromszék egyik nagy szülötte előtt: szombattól a Körösi Csorna Sándor utcai Körösi Csorna Sándor Óvoda falát a magyar őshaza neves kutatójának, az első angol tibeti szótár összeállítójának, a tibetológia megalapítójának emléktáblája díszíti. A számos érdeklődőt vonzó avatóünnepségen Kónya Ádám nyugalmazott mú­zeumigazgató méltatta Körösi Csom­a Sándor alakját, hely­­történeti adattal is szolgálva: az óvoda épületében több évtizedes már a Csoma-kultusz. Beszédet mondott Albert Álmos polgármester és Prezsmer Imola szaktanfelügyelő, Magyari Lajos Csom­a Sándor naplója című versét Penffy Tibor Jászai-díjas színművész adta elő, majd a leleplezett emléktáblát Dezső András tiszteletes áldotta meg. A ko­szorúzást követően az avatóünnepség az óvoda udvarán folytatódott. (vop) Ballagás Kézdivásárhelyen Szombaton délelőtt a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ (GÁMOK) udvarán ballagtak a céhes város idei első végzős osztályai. A kilenc három nap­pali, három esti líceumi és három posztliceális technikumi­­ osz­tályból 155-en vettek búcsút az iskolától. A Gaudeamus akkord­jaira a végzős osztályok kivonul­tak a főépületből, és az iskola hát­só udvarán gyülekeztek, ahol kezdetét vette a ballagási ünnep­ség. A rendezvényt Gábor Re­zső iskolaigazgató nyitotta meg, aki köszöntötte a búcsúzó diá­kokat, majd Horasiu Beleald aligazgató szólt, aki román nyel­ven búcsúztatta a végzős tanuló­kat. A megyei tanfelü­gyelő­­ség nevében Keresztes­y Irma főtanfelügyelő, a polgármes­teri hivatal nevében pedig Török Sándor polgármester szólt az egybegyűltekhez. A tudás érték és hatalom — hangsúlyozta a főtanfel­ügyelő asszony, aki ünnepi beszédét magyar és román nyelven mondotta el. A ha­gyományokhoz híven a vég­zősök átadták a tizenegye­­dikeseknek az iskolazászlót. Június 11-én öt végzős szak­munkásképző osztály bú­csúzik a GÁMOK-tól. Kép és szöveg: Bochom István II. János Pál pápa áldását adta a búcsújárókra Szentbeszédében Erdő Pé­(folytatás az első oldalról) ter bíboros, prímás kijelentet­te: népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hité­hez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának, tiszteletének hirdetője és ta­núbizonysága ma is ez a vi­lághírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkozunk jelen­lévők és a zarándoklatunkat távolból kísérők. Imádkozunk népünkért, a többi népért, imádkozunk egész Európáért. A szónok a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ün­nepei világának, színpompás viseletének szépségeit mél­tatva külön kiemelte a nyelv­járások, a vidékek, tájegységek szokásainak és kultúrájá­nak értékét. Az egyházi tanításban szereplő emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékez­tetett boldog XXIII. János pápa Pacem in terris enciklikájá­­ra, amely már több mint negyven évvel ezelőtt ezen alapve­tő jogok között sorolta fel „a közösség alkotásának­ jogát is”. Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Han­goztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívána­tosnak, mégpedig többek kö­zött a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén. Az Európai Unió bővítésé­ről szólva kiemelte: „Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre az egy­ségesülő Európában, mert az unióban mind a türelem, mind az azonosság tisztelete ottho­nos. Csak azonosságunk vál­lalásának és kölcsönös elis­merésének az alapján valósít­hatjuk meg az igazi toleranci­át, a testvéri szereteten ala­puló türelmet.” Végezetül a prímás rámtu­tatott: a gondviselés a mai történelmi időkben megköveteli az emberi élet tiszteletét és szeretmét, a gyermekek nagy­lelkű elfogadását a családban, a házasság méltóságának megbecsülését és életre váltását. Mert a gyermek vállalása nem csak anyagi megpróbáltatás, de sokan úgy érzik, hogy személyi szabadságukat köti meg, szakmai kibontakozásukat akadályozza, ha elfogadják a gyermekeket. Élő emberek nélkül hiába a nyelv szépsége, hiába a kultúra gazdagsága, hiába a tanulságos történelem tapasztalata, minden a feledésbe vész - hangoztatta Erdő Péter a csíksomlyói búcsún. 2004. MÁJUS 31.

Next