Háromszék, 2004. augusztus (16. évfolyam, 4229-4254. szám)
2004-08-02 / 4229. szám
Háromszék 2 Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Simó Erzsébet Nő a téli fűtéspótlék A hétvége hírei Az egy személyre jutó nettó havi jövedelem és a 2004 2205-ös télre vonatkozó fűtéspótlék növekedni fog a 2004/55-ös kormányrendelet értelmében. A 2004/55-ös kormányrendelet 13,7 százalékkal növeli az egy személyre jutó nettó havi jövedelmet, ami a 2004. november 2005. március időszakra vonatkozó tervezett fizetésemelésnek felel meg jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Joan Mircea Popescu munkaügyi miniszter. Eszerint az egy személyre jutó nettó minimális havi átlagjövedelem 880 000 lejről egymillió lejre nő, a maximális pedig 2 460 000 lejről 2 800 000 lejre. Az új rendelet előírásai értelmében 12 százalékkal növekedik a központi fűtéssel melegített lakások fűtéspótléka, ami megfelel a gigakalória árának 800 000 lejről 896 000 lejre történő növekedési arányának, így a legkisebb fűtéstámogatás 240 000 lejről 270 000 lejre növekedik azoknak a családoknak, amelyek központi fűtéssel melegítenek, a legnagyobb összeg pedig 1 650 000 lejről 1 855 000 lejre emelkedik. A gázzal fűtött lakások támogatása 2004 november-decemberére 17 százalékkal növekedik, 2005 január-márciusára pedig 39 százalékkal, így a legkisebb támogatás összege 104 000 lejről 125 000 lejre emelkedik, a legnagyobb támogatásé pedig 830 000 lejről 1 010 000 lejre. r Árvízkárok Emberi áldozatok, tucatnyi fedél nélkül maradt személy, elszigetelt települések és több százmilliárd lejes kár ez az utóbbi napok időjárási hatásainak a kormány által elkészített ideiglenes mérlege. Bár a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter, Gheorghe Emacu szerint a belügyi tárca időben értesítette a területi hatóságokat, hogy a következő napokban kíméletlen meteorológiai jelenségek várhatóak, a legutóbbi napok felhőszakadásainak tragikus a mérlege: egy személy meghalt, négyet eltűntnek nyilvánítottak, több ezer lakást víz árasztott el, többtucatnyi települést elszigetelt, áram és ivóvíz nélkül hagyott az ár. Az árvizek az ország keleti, déli és központi, összesen tizenegy megyéjében okoztak károkat, és a legsúlyosabb következményei Bákó, Suceava, Argeş, Buzău, Gorj, Vâlcea és Hunyad megyében voltak. E megyékben földcsuszamlások következtek be, és megnehezültek a folyószabályozási munkálatok. Rendkívüli beavatkozásokra volt szükség emberi életek és javaik megmentéséhez, ezek többsége légi úton történt. A kormány hanyagsággal és „a törvények semmibevételével” vádolja a prefektusokat, mert nem előzték meg az árvizek következményeit. Kemény hangon bírálják a megyei katasztrófaelhárító bizottságokat, a rendőröket és a környezetvédelmi őröket is, akiknek „szeme láttán” erdők pusztultak el, ami felborította az ökológiai egyensúlyt az árvíz sújtotta területeken. Természetes, de mérgező A Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke, Theodor Stolojan szombaton Segesváron kijelentette, természetes a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Nagyrománia Párt (NRP) közeledése, ez azonban mérgező Románia jövőjére nézve. Stolojan szerint „a hatalomért folytatott kétségbeesett küzdelem” közben Adrian Năstase kész feláldozni az ország érdekeit, jelesül az európai integrációt, szövetségre lépve a szélsőséges NRP- vel. „Azt tapasztalom, hogy újjáalakul az 1993 1994 közötti vörös négyszög. Az SZDP már nem érdekelt az RMDSZ-szel történő együttműködésben, mert a szövetség túl kicsi eredményeket ér majd el a választásokon, ami nem biztosítja az SZDP hatalomra, kerülését”, értékelte Stolojan. A liberális politikus szerint a D. A. Szövetség igen jól együttműködhet az RMDSZ-szel, ha hatalomra kerül, ám elvárja. Markó Béla alakulata „vállalja a kormányzás felelősségét, és ne várja, hogy minden követelése teljesüljön, mint ahogy azt az SZDP kormányzása alatt tette”. Sikeres Félsziget Fesztivál Vasárnap délig mintegy harmincezren keresték fel a marosvásárhelyi félsziget Fesztivált derült ki a rendezvénysorozat zárónapján adott helyszíni tájékoztatásból. Szepessy Szabolcs főszervező az MTI-nek elmondta: noha számtalanszor eláztatta a táborlakókat az eső, a Félsziget Fesztivál sikeresnek nevezhető, mivel több mint harmincezer fős tömeget sikerült kicsalogatni a marosvásárhelyi Víkendtelepre. A főszervező szerint előnyére vall a tábornak, hogy a tavalyinál gazdagabb szabadidős programlehetőségeket kínáltak, az esti koncerteken kívül kulturális rendezvények, sporttevékenységek, strandolási programok, valamint civil szervezetek által kezdeményezett csoportfoglalkozások várták a táborlakókat. Vasárnap délig tízezer szelet zsíros kenyér, 5500 adag szalmakrumpli, 2700 adag krumpli- és babgulyás, valamint 200 kiló kolbász fogyott el. A táborozók leginkább sörrel oltották szólójukat, összesen 22 000 liter „folyékony kenyeret” ittak meg. A fogyatékos emberi méltósága Mozgássérültek tábora a Benedek-mezőn Olyan táborozónk is volt, aki félt a fényképezőgépet a kezébe venni, nehogy eltörje. Ez a szakmabelinek sokat mond számol be egyik észrevételéről Lázár Alpár gyógypedagógus, szociális referens, a Máltai Szeretetszolgálat egyik táborszervezője. Az idei, tizenkilenc romániai és magyarországi résztvevővel folyó tábor fő témája ugyanis az újságírás volt. A szeretetszolgálat nagyon célszerűen a kommunikációs térnyitás felé tágítaná azok világát, akiket fogyatékosságuk folytán szűk körbe szorított az élet. A tábori foglalkozások egyik stílszerű záróakkordjaként megtartott sajtótájékoztatón Pál Károly, a Csíkszeredai mozgássérültek képviselője meglehetősen élesen fogalmazott: az 1,3 millió lejes nyugdíj legfeljebb zoknira elég - mondotta jövedelmi viszonyaikat illusztrálandó. A sorstársak pozitív diszkriminációt várnának el a társadalomtól, a politikumtól, hogy érdemes legyen számukra munkahelyeket teremteni. E ponton derült fény az idevágó törvénycikkely teremtette paradox helyzetre: a mozgássérült, aki lelki egyensúlya védelmében, kitörve az elszigeteltségből, munkába áll, elveszíti az addig járó segélyt márpedig munkával nemigen tud annál többet keresni. A jogállapot tehát egyelőre tétlenségre, mi több, arra ösztökél, hogy minél magasabb rokkantsági fokozatba soroltassa magát. Szóvá tették a hozzászólók, hogy a közintézményeknél a tolókocsisok számára készült feljárók jó része járhatatlan; hogy a polgármesteri hivatalok úgy adnak ki építési engedélyt, hogy nem ellenőrzik, rájuk gondolt-e a tervező; hogy számukra nem épülnek illemhelyek, ezért a városokban nem mozdulhatnak el otthonról, s hogy mennyire megalázó a minden évi rokkantsági vizsgálat: „akinek mindkét lábát amputálták, talán kinőhet neki jövőre”? Pál Károly kérte, hogy az évi tizenkét Vonatjegy helyett inkább benzinjegyet adjanak, annak több hasznát vehetné, s hogy a gyógyszerártérítés kérdését is rendezzék, mert róluk eddig nem gondoskodtak. Ezek után minősítette Puskás Bálint szenátor az eddigi könnyítési kísérletek jó részét szemkiszúrásnak, és tett ígéretet a kérdések parlamenti napirenden tartására. Hozzátéve, hogy társadalmi szemléletváltozásra is szükség lenne. A tábor különben az egyes csoportok által készült kisfiúnak bemutatójával, műsorokkal zárul. A résztvevők tábori újságot szerkesztettek, a reportofon, a fényképezőgép-használat titkait tanulták meg idén, miután tavaly számítógépes ismeretekre téve szert, kihajóztak a világhálóra, és nemzetközi kapcsolatteremtésbe kezdtek. Logikus folytatásaként az ideinek, jövőre nemzetközi táborozást szervez a Máltai Szeretetszolgálat az előpataki út mentén található Benedek-mezei táborban. (b. kovács) Szörcse ünnepe (folytatás az első oldalról) Tegnap a templomkertben felállított turulmadaras emlékműnél a kézdivásárhelyi fúvószenekar toborzó zenéjére gyülekezett az ünneplő közönség. Az emlékműavatás ünnepi istentisztelettel kezdődött a templomban, amelyen igét hirdetett ki. Szőcs László kézdi-orbaiszéki esperes. Az istentisztelet után Ádám Attila polgármester, Szőcs László esperes és Tóth András faluképviselő leleplezte az emlékművet, ünnepi beszédet mondott Ádám Attila polgármester, Puskás Bálint és Németh Csaba RMDSZ-es szenátorok. Az ünnepségen közreműködött a bodrogkeresztúri és székelytamásfalvi dalárda, a szörcsei nőszövetség, a bibliaórás fiatalok, valamint Martinovszky István bodrogkeresztúri tárogató művész és Thiesz Katalin kovásznás népdalénekes. Szörcse ünnepe akárcsak szombaton tegnap délután is a Kőkertben folytatódott, ahol a helybeliek kissé feledhették a szürke hétköznapok földművesgondjait. Ehhez hozzásegítettek a kitűnő műsorok, a nagy érdeklődésre számot tartó ügyességi vetélkedők (zsákban futás, kötélhúzás, bicikliverseny, futballmérkőzések stb.), a lacikonyhák kínálata és a jó szervezés. Valaki meg is jegyezte: le az összes kalappal, ilyen falunapokat minden évben kellene rendezni, és nem csak Szőrösön, hanem Székelytamásfalván is. BEMUTATKOZIK KÉZDIALMÁS ÚJ POLGÁRMESTERE Aki ma már a holnapra gondol Molnár István 1972. július 12-én született Kézdialmáson, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte. 1990- ben a kézdivásárhelyi Apor Péter Iskolaközpont könyvelési osztályában érettségizett. 1997-ben a bukaresti mezőgazdasági egyetem közgazdasági szakán szerezte meg a mezőgazdasági közgazdász oklevelet. Ezután Svájcban képezte magát, ahol szintén a mezőgazdaságban dolgozott. 1994—97 között a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal erdő- és legelőgazdálkodási irodájának volt a munkatársa, 2001—2004 között pedig a lemhényi községháza pénzügyi ellenőreként dolgozott. 2004. március 18-án prefektusi rendelettel nevezték ki az új község ideiglenes polgármesterének. Molnár István nős, egy gyermek édesapja. — Milyen tervekkel indult Kézdiszék legfiatalabb községvezetője? — Ez a falu, amely olyan nagy szülötteket adott a nagyvilágnak, mint Kelemen Didák, jó vezetéssel jobb sorsra érdemes, most, hogy visszanyerte 1968 előtti önálló községi státusát. Nem mindegy, hogy mit csinálunk mi, az új állítási községvezetés. Rajtunk az esztelnekiek és a kőváriak szeme, hogy lássák, sikerül-e bebizonyítani az új település életképességét. Egyetértéssel sokat lehet tenni a község érdekében. Én azt láttam Svájcban, hogy a működő faluközösség egy jó vezetőtől függ, olyantól, akinek a szavára adnak falusfelet, aki a köz érdekében próbál munkálkodni. Persze, az emberek támogatására, biztatására is szükség van. Legfontosabb teendőm a községháza működőképessé tétele, valamint a földproblémák gyors és tisztességes megoldása. Az úthálózat is sürgős javításra szorul. Külföldi befektetőket szeretnék idecsalogatni. A faluturizmus fellendítése szintén fontos célkitűzésem. Almásréten ki szeretném építeni a magunk Katrosáját, az itteni turistaparadicsomot. Persze, Csomortán falut sem szándékszom elhanyagolni, hiszen én nem csak Kézdialmás, hanem Csomortán polgármestere is vagyok. Ezt minden döntésemben szem előtt fogom tartani. Én a semmiből indultam, egy olyan épületet kaptam, ahol óvoda és orvosi rendelő működött. A kézdialmási községházának van még mindig a legkisebb személyzeti kerete, velem, az alpolgármesterrel és a jegyzővel együtt is alig vagyunk öten. Ekkora személyzettel nagyon nehéz eredményes munkát végezni, de megpróbáljuk. Idővel persze bővíteni szándékszom a munkatársaim számát, hiszen több olyan állást is kell létesítenünk, amelyek nélkül nem működhet egy önkormányzat. A távolság miatt a földgáz bevezetésére egyelőre nem látok reális lehetőséget. Jövő évtől a visszakapott községi erdőkből látok olyan pénzforrást, amit a település érdekében lehet majd felhasználni. Én az az ember vagyok, aki ma már a holnapra gondol. A mai napon már nem rágódom, az már elmúlt, a holnapra kell gondolni. — Szándékában áll-e falunapokat szervezni? — Erre már gondoltam, a plébános úrral is tárgyaltam a falunapokról. Jövőben tartanánk először falunapot július 24-én, Szent Kinga napján Almásréten. Akkorra már a kápolna is elkészül. — Hogy állnak a testvértelepülési kapcsolatokkal? Már kapcsolatba léptem a magyarországi Dunaalmás község vezetőségével, s várjuk visszajelzésüket. Ők kerestek meg, Erdélyben Almás nevű falut kerestek. A püspökszilágyiakkal meglévő kapcsolat eddig egyházi alapon működött, velük szintén meg szeretnénk kötni a testvérközségi szerződést... Kép és szöveg: Zohhoni István KÖZELET 2004. AUGUSZTUS 2.