Háromszék, 2004. szeptember (16. évfolyam, 4255-4280. szám)

2004-09-01 / 4255. szám

11W ^ —HU,, & 1É Harimszek CASSINI BOLYGÓ­KÖZI ÁLLOMÁS Sikeres pályamódosítás A Szaturnusz óriásbolygó (felvételünk) körül keringő Cassini amerikai bolygókö­zi állomás sikeres pályamódosítást hajtott végre. 51 percre bekapcsolta hajtóművét, hogy biztonságos pályára állítsa magát a Szaturnusz legrejtélyesebb holdja, a Titán melletti újabb elhaladáshoz, amelynek a tervek szerint októberben kell megtörténnie — közölte az amerikai űrügynökség, a NASA. A manőver célja az volt, hogy 300 000 ki­lométerrel megnövelje az űrjármű távolságát a Szaturnusztól az óriásbolygó következő megközelítése során, mert ez a távolság teszi biztonságossá a Titán megközelítését. Ez biz­tosítja ugyanis, hogy a Cassini ne haladjon át a Szaturnusz veszélyes jég- és kőgyűrűin. (A Cassini két nagyobb gyűrű közli héza­gon áthaladva állt pályára, amikor június 30- án a Szaturnusz, a Naprendszer második leg­nagyobb bolygója közelébe érkezett.­ Az űreszköz július 2-án haladt el először a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán mellett, 340 000 kilométeres távolságban. Október 26-i elhaladása sokkal közelibb lesz, 1200 kilométeres távolságú. A Cassini visz magával egy Huygens nevű szondát, ame­lyet decemberben bocsát önálló útjára, a Titán sűrű atmoszférájába. A szonda janu­árban fékezőernyőkkel érkezik a Titán fel­színére, és közben adatokat szolgáltat az ottani környezetről. A tudósok szerint a Titán atmoszférája nagyon hasonlíthat ah­hoz, amilyen Földünk légköre lehetett leg­távolibb múltjában. Ezért a Titánról érkező adatoktól azt remélik a tudósok, hogy se­gíthetnek választ adni számos kérdésre az élet kialakulásával kapcsolatban. A Cassini 3,3 milliárd dollár költséggel járó küldetését a NASA, az Európai Űrügy­nökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség fi­nanszírozza. Az űrjármű 1997 októberében indult el küldetésére, s eddig 3,5 milliárd ki­lométeres utat tett meg. Szaporodó hőhullámok Ennek az évszázadnak a vége felé gyakoriak lesznek a tartós hőségek — állítja egy tanulmány. Az eddigieknél gyakrabban következnek be, hosszabb ideig tartanak, és a je­lenlegiekhez képest forróbbak lesznek Európa egyes részein és Észak-Amerikában — állapították meg éghajlatkutatók a Science című amerikai tudományos folyóirat hasábjain. Közép-Európa azon or­szágainak, amelyeket eddig viszonylag ritkán értek hő­hullámok, különösen 2080- tól kell számolniuk ennek az éghajlati jelenségnek a fellé­pésével. Főleg ezekben az országokban lehet a hőhul­lámoknak pusztító hatása az emberekre, mert ezek az or­szágok ma még nem elég jól alkalmazkodtak a hosszabb hőségperiódusokhoz — fi­gyelmeztetett Gumid Meehl és Claudia Tebaldi, a Boul­­derben (Colorado állam) mű­ködő Légkörkutatási Köz­pont két munkatársa. De olyan országoknak is a forró időszakok növekvő gyakoriságával kell számolni­uk, amelyekben már napja­inkban is gyakoribbak a hő­hullámok , mint amilyenek a Földközi-tenger térségének országai vagy az Egyesült Államok déli államai. A kutatók modellt dolgoz­tak ki jövőbeni hőségperió­dusokra. Eszerint például Pá­rizsnak, amelyet ez idő sze­rint évente átlagosan 1,6 hő­hullám ér el, 2080 és 2099 között 2,15 hőhullámra kell évenként felkészülnie. Ez 31 százalékos növekedésnek felel meg. És ha ez idő sze­rint Párizsban a kibírhatatlan hőség átlagosan 8—13 na­pig tart, úgy az évszázad vége felé 11—17 napig gyöt­­ri majd a francia fővárost vélik a kutatók. A hőhullámok előrejelzé­séhez Meehl és Tebaldi olyan tényezőket vett számításba, mint a naptevékenység vál­tozása és az üvegházhatás. Abból indultak ki, hogy az éghajlatot károsító gázkibo­csátás a közeljövőben nem csökken lényegesen. Hu­rrikán a Karib-térségben A NASA Guinness-rekordja A NASA közel hétszeres hangsebességgel végrehajtott repülése bekerül a Guinness­ rekordok könyvébe. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) tegnap kora hajnalban jelentette be, hogy egy 3,6 méter hosszú robotrepülőgépe március 27- én az Atlanti-óceán felett 6,83 Mach, vagyis óránként kereken 8000 kilométeres sebessé­get ért el. Az ember nélkül repülő robotgépet 29 000 méteres magasságba juttatták fel rakéta segítségével egy repülőgépről. A NASA mérnökei nem elégednek meg a leggyorsabb repülés Guinness-bejegyzé­­sével, pontosabban a 8000 kilométer/órás­­sal: rekordjukat már októberben meg akar­ják dönteni. Az előzővel azonos program­ban készült gép a tervek szerint tízszeres hangsebességgel, vagyis óránként 11 000 kilométeres sebességgel száll majd. Mire jó a folyékony kenyér? Bizonyított tény, hogy kizárólag tejen sokáig elélhet az ember, de nem tudni, meddig lehet csak sörből élni, noha a vonatkozó kutatások már hosszabb ideje folynak. A sört ugyanis a kutatók szerint eredetileg élelemnek szánták — talán innen a folyé­kony kenyér elnevezés­e, s azt gondolták, hogy a benne lévő gabona tápanyagait az erjedés és az alkohol segítéségével lehet konzerválni. Már az ókori Egyiptomban is része volt a munkások fizetésének az erjesztett gabonalé. A The New Scienstist című brit tudományos folyóirat beszámolt egy mai szemmel etikai szempontból enyhén szólva kétes kísérletről, amelyet a hétéves háború (1756— 1763) idején végzett egy bizonyos John Clephane, a brit haditengerészet orvosa az árpalével. Három hajó indult útnak Nagy-Britanniából Amerikába: a Grampus, a Daedalus és a Tortoise. A Grampusra sok sört rakodtak, s a legénység tagjai napi nyolc pint, vagyis 0,6 liter sört ihattak, míg a másik két hajón csak a szokásos szeszes italokat oszthatták a matrózoknak. A mostoha időjárási viszonyok miatt hosszúra sikerült átkelés után a Dae­dalus matrózai közül 112, a Tortoise legény­ségéből 62, míg a sörrel ellátott Grampusról mindössze 13 fő került kórházba. A sörről mint élelemről szóló elmélet mel­lett hozható fel, hogy táplálkozástudomá­nyi szempontból a folyékony kenyér nem csak sok kalóriát hordoz, hanem viszony­lag nagy mennyiségben lelhető fel benne a B9, B6 és a B2 vitamin, olyannyira, hogy 0,6 liter e vitaminokból a szükséges napi adag 5 százalékát fedezi. Nincs viszont a sörben Sörivók öröme A, C és D vitamin. SZÁMÍTÓGÉP-VIRTUÓZOK. Csaknem félezer számítógép-virtuóz 52 órás nonstop küzdelemben mérte a hét végén össze tudá­sát a legrangosabb játékversenyen, a World Cyber Games (WCG) magyarországi selejte­zőjében. A 2000 óta minden évben megtartott World Cyber Games a világ első és legnagyobb elektronikus sportrendezvénye. A nemzetközi döntőben, ame­lyet idén október 6. és 10. kö­zött rendeznek San Franciscó­ban, 60 ország több mint 600 versenyzője „csap össze”. Magyarország kilenctagú kül­döttséggel képviselteti magát. ÖTÖS IKREK: Mexikóban ötös ikrek születtek. A 33 éves édesanya öt kislány­nak adott életet. A statisztikai lehetőségek szerint 54 millió esetből egyszer fordulhat elő, hogy az öt ikergyermek mindegyike egy és ugyanazon nemű legyen. A koraszülött gyermekek súlya 880 gramm és 1,3 kilo­gramm között, magassága 35 és 42 centimé­ter között volt. Az orvosi jelentések szerint a gyermekek és az édesanya állapota jó. SZOFTVERKALÓZOK. Több mint százfős hackerbandát göngyölített fel a lengyel rendőrség: a kompánia il­legálisan letöltött zenékkel és fil­mekkel kereskedett, főiskolai­­egyetemi számítógépes rendszereken alakítva ki raktáraikat a világ minden táján. A szellemi tulaj­don védelmével foglalkozó szakértők szerint a kelet-európai gyártóközpontok hírhedten nagy arányban já­lnak hozzá az egész világ illegális szoftverkereskedelméhez, amelynek becsült ér­téke 2003-ban 29 milliárd dollár volt. Észkerék Hatvanöt éve tört ki a második világháború Hatvanöt éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartomá­nyait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nem­zetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revánsvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Raj­­na-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehorszá­got, házát a Szovjetunióval kötött meg nem támadási szer­ződéssel biztosítva. A „casus belli”, a második világháború oka a danzigi kér­dés lett: az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakos­ságú Danzigot (ma Gdansk) a Nemzetek Szövetségének véd­nöksége alá került „szabad várossá” nyilvánította, amelyet a Lengyelországgal Németországot kettészakító korridor kötött össze. A várost bekapcsolták a lengyel vámrendszerbe, kül­­kapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Hitler Danzig átadá­sát követelte, amiről a lengyel kormány hallani sem akart, bíz­va a garancianyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának vé­gén a brit kormánytól Párizs nevében is kapott. Németország tudatosan készült a háborúra: Hitler 1939 ápri­lisában már parancsot adott ki Lengyelország lerohanására, s felmondta az öt éve Lengyelországgal kötött megnemtámadási szerződést. Németország keleti részében augusztus 15-ig be kellett fejezni a mezőgazdasági munkákat, augusztus 26-án pe­dig valamennyi német kereskedelmi hajó parancsot kapott a hazatérésre. Hitlert csak rövid időre tántorította el szándékától az augusztus 25-én Londonban aláírt brit -lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. Augusztus 29-i ultimátumára vála­szul Lengyelországban általános mozgósítást rendeltek el. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német köz­­törvényes rabok támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, propagandaürügyet szolgáltatva a háború kirobbantásához. Szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban „udvariassági látogatásra” érkezett né­met Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a danzigi len­gyel támaszpontot, nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely néhány nap alatt eltaposta Lengyelor­szágot. Másfél millió német katona, két és fél ezer páncé­los, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadse­regre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgép­pel rendelkezett. Hitler egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti a szeptember 17-én benyomuló szov­jet csapatok ellenőrzése alá került. A brit és a francia kom­ány szeptember 3-án ultimátumot intézett a német kancellárhoz, felszólítva a hadműveletek le­állítására és a tárgyalások megkezdésére. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Berlinnek, s ezzel hi­vatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyu­gati fronton sokáig nem történtek nagyobb szabású hadmű­veletek, az angol expedíciós csapatok csak szeptember kö­zepén érkeztek Franciaországba ezt a néhány hónapot illették később a franciák a furcsa háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (Sitzkrieg) elnevezéssel. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő máso­dik világháború hat évig (1939. szeptember 1-jétől 1945. szep­tember 2-ig, a japán kapitulációig) tartott. Ez volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, 40 or­szág területén, az összes óceánon és három kontinens légte­rében folytak harcok. Összesen 110 millió katona állt fegyver­ben, az emberéletben bekövetkezett veszteségeket mintegy 50 millió főre teszik — ezek fele civil, akik a hadműveleteken kívül a nácik által végrehajtott szervezett népirtás és az ellenállás miatti tömeges megtorlás áldozatai. TUDOMÁNY Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László 2004. SZEPTEMBER 1.

Next