Háromszék, 2004. szeptember (16. évfolyam, 4255-4280. szám)
2004-09-01 / 4255. szám
11W ^ —HU,, & 1É Harimszek CASSINI BOLYGÓKÖZI ÁLLOMÁS Sikeres pályamódosítás A Szaturnusz óriásbolygó (felvételünk) körül keringő Cassini amerikai bolygóközi állomás sikeres pályamódosítást hajtott végre. 51 percre bekapcsolta hajtóművét, hogy biztonságos pályára állítsa magát a Szaturnusz legrejtélyesebb holdja, a Titán melletti újabb elhaladáshoz, amelynek a tervek szerint októberben kell megtörténnie — közölte az amerikai űrügynökség, a NASA. A manőver célja az volt, hogy 300 000 kilométerrel megnövelje az űrjármű távolságát a Szaturnusztól az óriásbolygó következő megközelítése során, mert ez a távolság teszi biztonságossá a Titán megközelítését. Ez biztosítja ugyanis, hogy a Cassini ne haladjon át a Szaturnusz veszélyes jég- és kőgyűrűin. (A Cassini két nagyobb gyűrű közli hézagon áthaladva állt pályára, amikor június 30- án a Szaturnusz, a Naprendszer második legnagyobb bolygója közelébe érkezett. Az űreszköz július 2-án haladt el először a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán mellett, 340 000 kilométeres távolságban. Október 26-i elhaladása sokkal közelibb lesz, 1200 kilométeres távolságú. A Cassini visz magával egy Huygens nevű szondát, amelyet decemberben bocsát önálló útjára, a Titán sűrű atmoszférájába. A szonda januárban fékezőernyőkkel érkezik a Titán felszínére, és közben adatokat szolgáltat az ottani környezetről. A tudósok szerint a Titán atmoszférája nagyon hasonlíthat ahhoz, amilyen Földünk légköre lehetett legtávolibb múltjában. Ezért a Titánról érkező adatoktól azt remélik a tudósok, hogy segíthetnek választ adni számos kérdésre az élet kialakulásával kapcsolatban. A Cassini 3,3 milliárd dollár költséggel járó küldetését a NASA, az Európai Űrügynökség (ESA) és az Olasz Űrügynökség finanszírozza. Az űrjármű 1997 októberében indult el küldetésére, s eddig 3,5 milliárd kilométeres utat tett meg. Szaporodó hőhullámok Ennek az évszázadnak a vége felé gyakoriak lesznek a tartós hőségek — állítja egy tanulmány. Az eddigieknél gyakrabban következnek be, hosszabb ideig tartanak, és a jelenlegiekhez képest forróbbak lesznek Európa egyes részein és Észak-Amerikában — állapították meg éghajlatkutatók a Science című amerikai tudományos folyóirat hasábjain. Közép-Európa azon országainak, amelyeket eddig viszonylag ritkán értek hőhullámok, különösen 2080- tól kell számolniuk ennek az éghajlati jelenségnek a fellépésével. Főleg ezekben az országokban lehet a hőhullámoknak pusztító hatása az emberekre, mert ezek az országok ma még nem elég jól alkalmazkodtak a hosszabb hőségperiódusokhoz — figyelmeztetett Gumid Meehl és Claudia Tebaldi, a Boulderben (Colorado állam) működő Légkörkutatási Központ két munkatársa. De olyan országoknak is a forró időszakok növekvő gyakoriságával kell számolniuk, amelyekben már napjainkban is gyakoribbak a hőhullámok , mint amilyenek a Földközi-tenger térségének országai vagy az Egyesült Államok déli államai. A kutatók modellt dolgoztak ki jövőbeni hőségperiódusokra. Eszerint például Párizsnak, amelyet ez idő szerint évente átlagosan 1,6 hőhullám ér el, 2080 és 2099 között 2,15 hőhullámra kell évenként felkészülnie. Ez 31 százalékos növekedésnek felel meg. És ha ez idő szerint Párizsban a kibírhatatlan hőség átlagosan 8—13 napig tart, úgy az évszázad vége felé 11—17 napig gyötri majd a francia fővárost vélik a kutatók. A hőhullámok előrejelzéséhez Meehl és Tebaldi olyan tényezőket vett számításba, mint a naptevékenység változása és az üvegházhatás. Abból indultak ki, hogy az éghajlatot károsító gázkibocsátás a közeljövőben nem csökken lényegesen. Hurrikán a Karib-térségben A NASA Guinness-rekordja A NASA közel hétszeres hangsebességgel végrehajtott repülése bekerül a Guinness rekordok könyvébe. Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) tegnap kora hajnalban jelentette be, hogy egy 3,6 méter hosszú robotrepülőgépe március 27- én az Atlanti-óceán felett 6,83 Mach, vagyis óránként kereken 8000 kilométeres sebességet ért el. Az ember nélkül repülő robotgépet 29 000 méteres magasságba juttatták fel rakéta segítségével egy repülőgépről. A NASA mérnökei nem elégednek meg a leggyorsabb repülés Guinness-bejegyzésével, pontosabban a 8000 kilométer/órással: rekordjukat már októberben meg akarják dönteni. Az előzővel azonos programban készült gép a tervek szerint tízszeres hangsebességgel, vagyis óránként 11 000 kilométeres sebességgel száll majd. Mire jó a folyékony kenyér? Bizonyított tény, hogy kizárólag tejen sokáig elélhet az ember, de nem tudni, meddig lehet csak sörből élni, noha a vonatkozó kutatások már hosszabb ideje folynak. A sört ugyanis a kutatók szerint eredetileg élelemnek szánták — talán innen a folyékony kenyér elnevezése, s azt gondolták, hogy a benne lévő gabona tápanyagait az erjedés és az alkohol segítéségével lehet konzerválni. Már az ókori Egyiptomban is része volt a munkások fizetésének az erjesztett gabonalé. A The New Scienstist című brit tudományos folyóirat beszámolt egy mai szemmel etikai szempontból enyhén szólva kétes kísérletről, amelyet a hétéves háború (1756— 1763) idején végzett egy bizonyos John Clephane, a brit haditengerészet orvosa az árpalével. Három hajó indult útnak Nagy-Britanniából Amerikába: a Grampus, a Daedalus és a Tortoise. A Grampusra sok sört rakodtak, s a legénység tagjai napi nyolc pint, vagyis 0,6 liter sört ihattak, míg a másik két hajón csak a szokásos szeszes italokat oszthatták a matrózoknak. A mostoha időjárási viszonyok miatt hosszúra sikerült átkelés után a Daedalus matrózai közül 112, a Tortoise legénységéből 62, míg a sörrel ellátott Grampusról mindössze 13 fő került kórházba. A sörről mint élelemről szóló elmélet mellett hozható fel, hogy táplálkozástudományi szempontból a folyékony kenyér nem csak sok kalóriát hordoz, hanem viszonylag nagy mennyiségben lelhető fel benne a B9, B6 és a B2 vitamin, olyannyira, hogy 0,6 liter e vitaminokból a szükséges napi adag 5 százalékát fedezi. Nincs viszont a sörben Sörivók öröme A, C és D vitamin. SZÁMÍTÓGÉP-VIRTUÓZOK. Csaknem félezer számítógép-virtuóz 52 órás nonstop küzdelemben mérte a hét végén össze tudását a legrangosabb játékversenyen, a World Cyber Games (WCG) magyarországi selejtezőjében. A 2000 óta minden évben megtartott World Cyber Games a világ első és legnagyobb elektronikus sportrendezvénye. A nemzetközi döntőben, amelyet idén október 6. és 10. között rendeznek San Franciscóban, 60 ország több mint 600 versenyzője „csap össze”. Magyarország kilenctagú küldöttséggel képviselteti magát. ÖTÖS IKREK: Mexikóban ötös ikrek születtek. A 33 éves édesanya öt kislánynak adott életet. A statisztikai lehetőségek szerint 54 millió esetből egyszer fordulhat elő, hogy az öt ikergyermek mindegyike egy és ugyanazon nemű legyen. A koraszülött gyermekek súlya 880 gramm és 1,3 kilogramm között, magassága 35 és 42 centiméter között volt. Az orvosi jelentések szerint a gyermekek és az édesanya állapota jó. SZOFTVERKALÓZOK. Több mint százfős hackerbandát göngyölített fel a lengyel rendőrség: a kompánia illegálisan letöltött zenékkel és filmekkel kereskedett, főiskolaiegyetemi számítógépes rendszereken alakítva ki raktáraikat a világ minden táján. A szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakértők szerint a kelet-európai gyártóközpontok hírhedten nagy arányban jálnak hozzá az egész világ illegális szoftverkereskedelméhez, amelynek becsült értéke 2003-ban 29 milliárd dollár volt. Észkerék Hatvanöt éve tört ki a második világháború Hatvanöt éve, 1939. szeptember 1-jén a német Wehrmacht Lengyelország elleni támadásával tört ki a második világháború. Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait. Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revánsvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, házát a Szovjetunióval kötött meg nem támadási szerződéssel biztosítva. A „casus belli”, a második világháború oka a danzigi kérdés lett: az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakosságú Danzigot (ma Gdansk) a Nemzetek Szövetségének védnöksége alá került „szabad várossá” nyilvánította, amelyet a Lengyelországgal Németországot kettészakító korridor kötött össze. A várost bekapcsolták a lengyel vámrendszerbe, külkapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Hitler Danzig átadását követelte, amiről a lengyel kormány hallani sem akart, bízva a garancianyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának végén a brit kormánytól Párizs nevében is kapott. Németország tudatosan készült a háborúra: Hitler 1939 áprilisában már parancsot adott ki Lengyelország lerohanására, s felmondta az öt éve Lengyelországgal kötött megnemtámadási szerződést. Németország keleti részében augusztus 15-ig be kellett fejezni a mezőgazdasági munkákat, augusztus 26-án pedig valamennyi német kereskedelmi hajó parancsot kapott a hazatérésre. Hitlert csak rövid időre tántorította el szándékától az augusztus 25-én Londonban aláírt brit -lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. Augusztus 29-i ultimátumára válaszul Lengyelországban általános mozgósítást rendeltek el. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német köztörvényes rabok támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, propagandaürügyet szolgáltatva a háború kirobbantásához. Szeptember 1-jén hajnali háromnegyed ötkor a néhány nappal korábban „udvariassági látogatásra” érkezett német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a danzigi lengyel támaszpontot, nem sokkal később megindult a német hadigépezet, amely néhány nap alatt eltaposta Lengyelországot. Másfél millió német katona, két és fél ezer páncélos, kétezer repülőgép zúdult az egymilliós lengyel hadseregre, amely alig 150 páncélossal és 400 elavult repülőgéppel rendelkezett. Hitler egy hónap alatt elfoglalta az ország nyugati részét, a keleti a szeptember 17-én benyomuló szovjet csapatok ellenőrzése alá került. A brit és a francia komány szeptember 3-án ultimátumot intézett a német kancellárhoz, felszólítva a hadműveletek leállítására és a tárgyalások megkezdésére. Miután ez nem történt meg, még aznap hadat üzentek Berlinnek, s ezzel hivatalosan is megkezdődött a második világháború. A nyugati fronton sokáig nem történtek nagyobb szabású hadműveletek, az angol expedíciós csapatok csak szeptember közepén érkeztek Franciaországba ezt a néhány hónapot illették később a franciák a furcsa háború (drole de guerre), a németek az ülőháború (Sitzkrieg) elnevezéssel. Az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború hat évig (1939. szeptember 1-jétől 1945. szeptember 2-ig, a japán kapitulációig) tartott. Ez volt az első, a Föld teljes egészére kiterjedő fegyveres konfliktus, amelyben 61 állam (az akkori emberiség 80 százaléka) vett részt, 40 ország területén, az összes óceánon és három kontinens légterében folytak harcok. Összesen 110 millió katona állt fegyverben, az emberéletben bekövetkezett veszteségeket mintegy 50 millió főre teszik — ezek fele civil, akik a hadműveleteken kívül a nácik által végrehajtott szervezett népirtás és az ellenállás miatti tömeges megtorlás áldozatai. TUDOMÁNY Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László 2004. SZEPTEMBER 1.