Háromszék, 2005. április (17. évfolyam, 4430-4455. szám)
2005-04-01 / 4430. szám
Ára: 7000 (0,70) lej, előfizetőknek: 3461 (0,35) lej 4430. szám ScwLsz€iiíijyöriny, 2005. április 1., PÉNTEK r Áremelkedéssel Nem április elsejei tréfa lesz, hanem szomorú valóság, amit ma az üzletekben, áruházakban tapasztalni fogunk. Nemcsak az adóink/illetékeink nőnek az egységes 16 százalékkal, de laposra üríti majd pénztárcánkat az energiahordozókra kiadott pénz, a benzin litere majdnem 2000 lejjel nő, a gáz a mi (déli) szolgáltatóknál 25 százalékkal, a villamos energia 5—6 százalékkal drágul, de jelentősen nő a luxuscikkek ára, a szőrméké, a márkás kozmetikumoké, kristályoké, porcelánoké vagy a luxusnak ma már nem tekinthető digitális fényképezőgépek, kezdődik április videolejátszók és -felvevők ára, a mikoróhullámú sütőké, légkondicionálóké, a hazai és külföldi, új vagy használt autóké. Mától drágább lesz a cukor, olaj, tej és tejtermék, kenyér és a felvágott is. A kereskedők úgy vélik, a kenyér például kilónként 500 lejjel kerül majd többe, de a végső szót a piac mondja ki. Az is tény, az alkohol 25 százalékkal, a sör 10—15 százalékkal, a cigaretta 4300—5000 lejjel kerül többe. Nem jósolnak áremelkedést a sertéshús és a tojás forgalmazói. (s) IAME GRUP RT. Csődeljárást kért Március 29-én iktatták a Kovászna megyei törvényszéken azt a beadványt, amelyben a sepsiszentgyörgyi IAME GRUP Rt. vezetősége bejelenti a társaság fizetésképtelenségét, és kéri, hogy a csődtörvény értelmében induljon meg a cég jogi újjászervezése. A részvénytársaság igazgatótanácsának négy nappal korábbi döntése értelmében a csődeljárási folyamat beindítására azért van szükség, mert a társaság közel 209 milliárdos adósságállományát már nem tudja kezelni. Az adóhivatal a költségvetési kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatt zárolta a cég bankszámláit, az üzleti partnerek pedig lefoglalási jogaikkal kívánnak élni. A beadványban a vállalat vezérigazgatója és jogtanácsosa hangsúlyozza, hogy a társaság kinnlevőségei megközelítik a 31,4 milliárd lejt. A kérvénnyel együtt nyilatkozatot is iktattak Furdui Vladimir vezérigazgató aláírásával, amelyben a csődtörvény értelmében elfogadandó terv alapján a részvénytársaság átszervezésének szándékát fogalmazzák meg. Mint ismeretes, tavaly év végén tömeges elbocsátással kívánták megállítani a gyár eladósodását, ám a több mint másfél száz alkalmazott elbocsátása nem hozta meg a remélt eredményt. Értesüléseink szerint az újabb fejlemény hallatán az akalmazottak a napokban elégedetlenségüket fejezték ki, a gyárban feszült a helyzet. A szakszervezeti vezetők tegnap délutánra tervezték ülésüket, mozgásterük viszont meglehetősen szűk. A hírek szerint — bár a jogi átszervezés, illetve a csődeljárás több hónapot, sőt éveket vehet igénybe — hamarosan újabb elbocsátási hullám veheti kezdetét. (Ferencz) Máról holnapra A mi küldött képviselőink Ma, április elsején kezdődnek a sepsiszentgyörgyi RMDSZ szervezeteinek tisztújító gyűlései. Szotyor és Kilyén, a város két peremtelepülése indítja a sort. Lapunk rendszeresen tájékoztatja olvasóit a soron lévő, és szükség esetén a második összejövetel időpontjáról, amelyeken a körzet küldötteit kijelölik, akik majd a városi, illetve az alsóháromszéki területi tisztújító gyűlésen megválasztják a területi tisztségviselőket, és majd ők döntenek arról is, hogy ki legyen a városi, illetve a területi RMDSZ-elnök. A tét jóval nagyobb, mint amilyennek első olvasatra ez tűnhet: a tisztújító gyűléseken a jelenlevők arról is döntenek — ha nem is név szerint —, hogy ki legyen, kik legyenek a város és a megye leendő vezetői: polgármester, tanácselnök, tanácstagok. Ezért már az április eleji tisztújító dobbantás alkalmával figyelmeztetnünk kell önmagunkat néhány elvi és gyakorlati teendőnkre, amelyet ha kihagyunk, utólag nem lehet már helyrehozni. Az eddigi tisztújítási tapasztalatok arra utalnak, hogy a küldöttválasztó gyűlések szerepét sokan alábecsülik, emiatt nem vesznek részt, s ily módon átengedik a terepet olyan csoportok, érdekkörök számára, amelyek számukra nem kívánatosak. Az így megválasztott küldöttek a tisztújítások következő fázisában, a ,,magasabb szinteken" olyan vezetőket jelölnek, akik az általuk felkarolt irányzatok képviselői. Az is lehetséges, hogy a küldöttválasztó közgyűlésekre az alárendeltek, beosztottak vagy más, bizonyos személyek holdudvarához tartozók testületileg jelennek meg a gyűléseken, akik a saját embereiket, előfordulhat, hogy a főnökeiket futtatják, tolják magasabbra. A kezdőlépés ily módon történő elhibázását nem lehet utólagos sopánkodással helyreigazítani. Aki tehát most, az első alkalomkor nem hallatja a szavát, és nem érvényesíti a személyes vagy az általa képviselt közösség akaratát, szellemiségét, ennek az utólagos kritikai észrevételei tovább bomlasztják a közösséget, még inkább elidegenítik a magyarságot a szövetségtől. A következtetés kézenfekvő: akik jobbítani akarnak a magyarság képviseletén, jelenjenek meg ezeken a közgyűléseken, és a megfelelő küldöttek kiválasztásával érvényesítsék akaratukat. A tisztújító gyűlések alkalmasak arra is, hogy az agresszíven nyomuló karrieristákat a saját jelöltjeikkel szorítsák ki. Ha most átengedik a terepet másoknak, később hiába aprehendálnak. A jelenlegi tisztújítás is tartalmazhat olyan elemeket, amelyek a helyhatósági és parlamenti választásokon érvényesültek, és a politikai terepet már uraló érdekcsoportok képviseletének bebetonozását célozták. Ez az egyik véglet, az újítás, a megújulás akadálya. A másik véglet az, amikor azért váltogatnak pártokat, platformokat egyesek, azért kezdeményeznek újakat, hogy az újabb megélhetési politikusok kiválasztódását támogassák. Ebben a vonatkozásban az emberek eléggé konzervatívak, a pillanatnyi érdekek szerinti pártváltogatókat az előző választások idején erőteljesen szankcionálták, az eltorzult, az erőszakos és harsány kampányolást a szavazófülkékben büntették. Ez is alátámasztja azt, hogy az önbecsülést nem kell feladni. Volt eset rá, hogy különféle főnökségek a beosztottakat macerálták és megfenyegették őket, akik aztán a szavazófülke magányában ellenük voksoltak. A helyhatósági és a parlamenti választások tapasztalatait szándékosan mossuk egybe az RMDSZ tisztújító gyűléseivel, mert megtörténhet, hogy előrehozott választások lesznek, s abban az esetben nincs is beláthatatlan távolságban az a mozzanat, amikor a most megválasztott küldöttel arról döntenek, hogy kik és milyen arányban képviselhessék a magyarságot. Sylvester Lajos Szekeres Attila felvétele Bodokka felújított községháza Az év községe: Bodok A megyei tanács tegnapi ülésén átadták Az év községe : 2004 díjat, ugyanakkor meghirdették a 2005-ös versenyt. Tavaly tizenegy község nevezett be. Ozsdola előtt hajszállal Bodok nyerte el a kitüntető címet, a harmadik Szitabodza lett. A három polgármester oklevelet és egy szál rózsát vehetett át a tegnapi ülésen, Fodor István bodoki elöljáró a községháza falára szerelhető emlékplakettet is kapott. Az első három helyezettet a megyeháza kiemelten kezeli ebben az évben: támogatja rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája elkészítésében, európai uniós pályázatok megszerkesztésében, valamint lobbizik a községeknek az országos tornaterem- és sportpályaépítési programokba való bekerüléséért. Első alkalmommal 2003-ban szervezték meg az év községe versenyt, akkor Gelence nyerte el a kitüntetést. (sz.) UOfRpiO •SZfS aras ia si miav __________________________________________ RMDSZ-TISZTÚJÍTÁSOK Nyitott, de nem bárkinek Számtalanszor felmerült az elmúlt egy-másfél év során a romániai magyarság egységének fontossága, elsősorban az RMDSZ-ben politizálok, ennek vezetői hangsúlyozták: a szövetségen belül mindenki megtalálhatja helyét, aki elégedetlen, változtatni akar, tegye meg ezt belülről, ne új szervezetek, szövetségek létrehozásával „bomlasszon”. Úgy tűnik, Sepsiszentgyörgyre, Alsó-Háromszékre nem jutott el az üzenet. A jelenleg „hatalmon lévő” politikusok ragaszkodnak helyeikhez, megszorító intézkedésekkel próbálják elérni, hogy a körzetgyűlések, a hamarosan várható tisztújító ülések ne borítsák fel számításaikat. Pedig akadtak, akik komolyan vették a felhívást. Néhány hete Sepsiszentgyörgyön egy új platform jelentkezett, a Nemzeti Szabadelvű Kör (NSZK). Felvázolták terveiket, elképzeléseiket, kifejtették: gazdasági stratégiák kidolgozásában, ezek alapján elkészített cselekvési programokban látják a jövőt, és nem titkolták szándékukat, hogy szerepet vállalnának a helyi, megyei politizálásban. Szervezkednek, részt vesznek a tisztújító gyűléseken, helyi, de főként területi elnöki tisztségre pályáznának. A jelenleg funkcióban levő politikusok látványosan üdvözölték az ambiciózus fiatalokat, ám rövid időn belül kiderült: pályán kívüli szurkolókként megmutathatják magukat, de labdába nem rúghatnak, a játékosi helyekre hosszú időre bérletet váltottak egyesek. Farkas Réka (folytatása a 3. oldalon)