Háromszék, 2005. július (17. évfolyam, 4506-4531. szám)

2005-07-01 / 4506. szám

BÍRÓ LÁZÁR, Sepsiszent­­györgy. A gázárakról szólnék pár szót. 2003 novemberében az utcától a lakásunkig saját költ­ségünkön vezettettük be a gázt, 18-an lakástulajdonosok, laká­sonként tízmillió lejért. Kezdet­ben 4267 lejt fizettünk köbmé­terenként, 2004 decemberében 5187 lejt, 2005 januárjától 6173 lejt, áprilisban az áfával 8141 lejt, májusra áfával és bérleti díjjal 10 832 lejt (a 35 köbméter gázért számláztak 379 145 lejt, ez 10 832 lej/köbméter). Kérdem én, hogy ezt minek lehet nevez­ni, rablásnak vagy zsarolásnak? Nem tudom, hogy a Distrigaz milyen jogon vesz el a vezeték karbantartására pénzt, amikor azt a saját pénzünkön már meg­fizettük? NAGY ATTILA, Kökös. Vas­úti megállónk egyik férfi jegyáru­sa munkaidejének nagy részét a Fekete Macska nevű bárban tölti, és bizony megtör­tént, hogy emiatt jegy nélkül ültek vonatra a hely­beli utasok. Nem értem, miért kell ezért fizetést kapjon az államvas­­utaktól, hiszen az itt megálló né­hány vonat utasainak rendes ki­szolgálása helyett sokszor csak sértegeti a bár előtt elhaladó, neki nem tetsző személyeket. SZŐKE SZABOLCS, Sep­­siszentgyörgy. Örömmel vet­tem tudomásul, hogy végre ja­­vítják-foltozzák az utakat, töb­bek között a Sajtó utcát is. Ez természetesen dicséretre méltó dolog, mert tényleg nagyon gödrös volt. Viszont azt kérdez­ném a tisztelt városvezetéstől, hogy az Állomás utcának az ál­lomás épületétől a sorompóig terjedő részét mikor javítják meg? Mert nagyon tönkre van menve, szinte lövészárokszerű kátyúkkal, sáncokkal teszi pró­bára a sofőröket. Amikor sza­vazatokat kellett gyűjteni, akkor megtalálták az utca lakosait, most, útjavításokkor senki sem érdekli őket? Ha óhajtják, na­gyon szívesen küldök pár ké­pet, talán újságolvasás közben az általunk megválasztott pol­gármester úr is észreveszi az ál­lapotokat. RÉTI JENŐ, Sepsiszent­­györgy. Czompó Jánosnak az érettségiztető tanárok nassolá­sára vonatkozó írására vála­szolva közölném, hogy jóma­gam az ő hozzáállását találom érthetetlennek, mert az általa ki­fogásolt figyelmeztetésben nem arról volt szó, hogy a tanár ne egyék a vizsgaszesszió idején, hanem arról, hogy ezt ne a vizsgázó diák költségén tegye, mert ez igenis korrupció, pénzzel való befolyásolási kísérlet, netán elvárás vagy helyenként már szokás is. Tudom, hogy a taná­rokat nem fizetik elvárásaik szint­jén, de éppen ez az, ami egyesek erkölcsét nagyon is ingataggá teszi, és ez nem válik az oktatás­nak sem ja­vára, sem dicsőségé­re. Ez el­len igenis fel kell lépni, akkor is, ha nem nagykorrupciós ügyekről van szó. Nem annak a pár szendvicsnek az ára miatt, hanem azért, hogy a mai diákok­nak ne ez a módszer legyen a(z iskolától kapott) boldogulási útravalójuk. T. A., Brassó. Magyari La­josnak a Háromszék 2005. május 4-i számában, Itt állunk — „tör­vénytelenül” című írásában ol­vastam, hogy „a második világ­háború lezárása óta most kelle­ne elkészülnie és elfogadtatnia a második nemzetiségi törvény­nek Romániában”. Az első a cikk szerint közvetlenül a világégés után, 1945-ben készült el. De fel­jegyzéseim szerint közvetlenül az első világháború után, 1919. de­cember 9-én is elfogadtak egy ilyen törvényt, s így azt mond­hatjuk, hogy nem a második, hanem a harmadik romániai nemzetiségi-kisebbségi törvé­nyen dolgoznak Bukarestben. Az utca hangja ­ A MIKO FELÚJÍTOTT ÉTKEZDÉJE Kantin, akár egy templombelső A tavaszvég és nyárelő az öregdiák-ta­lálkozók időszaka. A kézdivásárhelyi egy­kori tanítóképzősök egyik osztálya úgy dön­tött, hogy az ötvenedik összejövetel után évenkéntire sűríti a találkozók számát, és ameddig kifut az idő életük alól, mindig más településen találkoznak, valamelyik öreg diák életpályájának színteréhez kötik. így ke­rültek a felső-háromszékiek Sepsiszent­­györgyre, a Székely Mikó Kollégiumba, s az ünnepi ebéd színhelyéül így választot­ták a Református Kollégium felújított, alag­sorban elhelyezett iskolai étkezdéjét. A találkozó meghívottjaként, amint a vendégek tantermi tereferéje előtt a „kan­tinba” beléptem, az első kérdés, ami a meg­lepetéstől kiszaladt a számon, enyhén pro­vokatív és kétértelmű volt. Hogy nincs itt semmi cicoma a falakon, plakátok, képek, szövegelések? Sala Ernő mérnök, a kollégium adminisztráto­ra nem lepődött és nem sértődött meg, udvarias mosoly kíséretében közölte, hogy ennek az épü­letrésznek olyannak kell lennie, mint egy refor­mátus templombelsőnek. Tisztának, egyszerű­nek, puritánnak. Minden elismerés az épületfelújítás ter­vezőinek és kivitelezőinek, az épületrész fenntartóinak. A mai világban ritka ez a tisz­ta, nemes egyszerűség. Az épületrész bolt­íves szerkezeti elemei erőt és biztonságot sugárzóan érvényesülnek. A földrengések pusztítása miatt betonba fogott téglafala­kat bevakolták és fehérre meszelték, de rusz­tikus díszítőelemként természetes szépsé­gükben tűnnek fel az épület kő szerkezeti elemei. A padlózat modern, higiénikus, funk­cionális, könnyen tisztítható. A konyha főzőfü­lkéje ultramodern, csupa rozsdamentes fém minden, pára- és szagelszí­vó berendezések, inoxedények, pa­tyolattiszta falak, padlózat, ápolt öltözetű konyhai személyzet. Sala Ernő és a­­szakácsnők érzé­kelhető empátiá­val mutatták be az uniós nor­máknak is meg­felelően kikép­zett és üzemelte­tett konyhát, az ebédlőt, az eze­ket kiszolgáló helyiségeket és berendezéseket, ahol a halak, zöldségek, hú­sok elkülönítve várnak a feldolgozás sorára, s ahol a kész­étel nem találkozhat a mosogatóval. A Székely Mikó Kollégium patinás épületében otthonra talált étkezde min­taszerű, olyannyira, hogy ebben a lerob­bant, elkoszolódott, állandó panaszára­datot magával vonszoló világban fel sem tűnik a kis létszámú kollégiumi étkezdei személyzet munkakedve és optimizmusa, jó hangulata. Pedig mindössze heten vannak, takarítónő például nincs, s eb­ben a létszámban a villanyszerelő és a karbantartó lakatos is benne foglaltatik. Siránkozás helyett valamennyien az is­kolai vezetés és a református egyház iskolai feltételeket javító terveiről szólnak, a víz, gáz, fűtés korszerűsítéséről, tetőtér-beépí­tésről, kémiai laboratórium modernizálásá­ról, egy igazi bentlakásos iskolai élet vissza­állításáról, Zakariás Attila műépítész és tár­sai értő és érző tervezéséről, arról, hogy a nyugati és Kárpát-medencei támogatók mi­ként követik nyomon pénzük ésszerű fel­­használásának útját. Szóval, a kantinnak is olyannak kell len­nie, mint egy templomnak. A Református Kollégium étkezdéje olyan is. Ennek a hírét hordják szét fiatal és öreg diákok, s azon egy percig sem csodálkoz­tunk, és magyarázatot sem keresünk arra, hogy miért érzik magukat ebben a vendég­látó környezetben kitűnően az emberek. Itt minden magától értetődő. Sala Ernő viszont intézményt féltő óva­tossággal jegyzi meg: csak valami módon az iskolához kötődő rendezvények számára biz­tosítják szolgáltatásaikat. Szent György-na­­pok alkalmával megfordultak itt a testvérvá­rosok, partneriskolák küldöttségei, osztály- és véndiák-találkozók fogadására is vállal­koznak, iskolai ünnepségek feltételeinek biz­tosítását is felvállalják, de az intézmény zárt, iskolai jellegének megőrzésére vigyáznak. Sylvester Lajos 4­4 A szerző felvétele Magyar katonákat keresünk A II. világháború volt hadifoglyainak szövetsége felkéri az 1940—1945 között, valamint a hadifogságban magyar had­seregben szolgálatot teljesítő háromszé­ki tiszteket, tiszteseket és honvédeket, hogy ha az alábbi névjegyzékből bárkit is ismer vagy tájékoztatást tud adni a hi­ányzó nevekről — csapattest-szolgálati idő (illettől meddig), hadifogság (mettől meddig) —, illetve bármilyen más infor­mációval szolgálhat, szíveskedjen ezt közölni szövetségünk Sepsiszentgyörgy, Gábor Áron utca 14. sz. (RMDSZ) címé­re. Telefonon Gocz József hívható a 312 142- es számon. 57/1. Gyalogzászlóalj Parancsnok: Bándy Pál szds., Segéd­tiszt: Vándor Tivadar tart. zls., Anyagi tiszt: —, GH-főnök: —, Vezető orvos: dr. Székely Géza tart.o. zls., Lövésszázad: Csaba Károly tart. zls., Lövésszázad: Pol­gári Ferenc tart. hdgy., Lövésszázad: Hevesi Imre fhdgy., Géppuskásszázad: Rácz Antal Kálmán tart. zls., Páncéltörő­­ágyús-szakasz: —, Távbeszélő-szakasz: —, Zászlóalj vonat: — 27/11. Zlj. Parancsnok: nemes kadácsi Fazakas Lajos ezds., Segédtiszt: —, Anyagi tiszt: —, GH-főnök: —, Vezető orvos: dr. Tariska István o. zls., Lövésszd.: Tenyei Zoltán fhdgy., Lövésszd.: Illés Zoltán fhdgy., Lövéssz.: Váradi Márton hdgy., Géppuskás század: —, Páncéltörő ágyús­­szakasz: —, Aknavető szakasz: —, Táv­beszélő-szakasz: —, Zászlóalj vonat: — 57/11. Zlj. Parancsnok: Dala Lajos szds., Segéd­tiszt: Bartók Géza t. hdgy., Anyagi tiszt: —, GH-főnök: —, Vezető orvos: dr. Vánky Kálmán o. hdgy., Lövésszd.: Galab­ó Au­rél hdgy., Lövésszd.: Gáspár Balázs t. zls., Lövéssz.: Veress Ferenc tsz. hdgy., Géppuskásszázad: Jánossy Árpád fhdgy., Páncéltörő ágyús-szakasz: —, Aknave­tő szakasz: Kilyén Károly t. zls., Távbe­szélő szakasz: —, Zászlóalj vonat: —. Pulisuli Jegyzet Elcsendesednek, elnéptelened­nek lassan iskoláink. Ezúttal nem azért, mert egyre kevesebb gyerme­ket szülnek a székelymagyar anyák, mert egyre elterjedtebb lett az egykedivat, vagy az egyke sem, hanem azért, mert a kicsengetés, a vizsga- és lámpaláz elmúltával kezdetét veszi a soká várt és hőn áhított nyári nagyvakáció, amikor is ujjongva tódulhat ki a diáksereg az iskolák kapuin, mindenképpen háttal az ódon vagy új scholáknak, nekiro­hanva felszabadultan, vidáman a nagy kalandnak, az életnek... Mivel a nyár folyamán sok lesz az üres tanterem, arra gondoltam, nem lehet akadálya annak, hogy az ön­­kormányzatunk illetékesei, a Tega főtiszt­aság­ viselőivel karöltve meg­szervezzen és beindítson legalább egy negyvennapos önképző, továbbkép­ző tanfolyamot az ebszerető, kutya­barát és macskatartó gazdik vagy azon polgártársaink számára, akik a jövőben tengerimalacot, aranyhör­csögöt, netán vízilovat, anakondát, krokodilt, kajmánt vagy éppenséggel Tirannosaurus Rexet kívánnak ma­guknak beszerezni a tömbházlaká­­saikba, garzonjaikba, és sétáltatni, „levegőztetni" óhajtják őket az egy­re zsugorodó, parlagfüvesedő zöld­övezeteinkben, parkjainkban, gyer­­mekjátszó-tereink homokozójában. Ezeknek a gazdiknak a tanfo­­lyam folyamán oktatni lehetne, módjuk, a társadalmi etikát és er­kölcstant, az együttélés elementá­ris szabályait, a kutya—macska öleb—puli és egyéb kisállattartás kézikönyvét, higéniát, környezet­védelmet, szomszédvédelmet és egészségvédelmet is. Elsajátíthat­nák a tanfolyamon azt is, hogy mit is jelent a veszettség, rü­hösség, bélférgesség, galand­ (és nem kaland!!)férgesség, szopornyica, kornyica és cicamica-allergia. Tu­domást szerezhetnének a parazi­ták mibenlétéről, tetvek, bolhák, poloskák, atkaátkok és átokak­ták elterjedéséről... Védekező és támadó módszerekről. Hogyan le­het a kutyaharapást szőrével, a macskafajt pedig bőrével gyógyí­tani? És sok-sok más hasznos in­­formációt sajátíthat­nának el az állati és az emberi pedigré­­ről. Ismertetnék szá­mukra a szájkosár, a póráz, a nej­­lontasak, a kis lapátka, a kissep­­rű­, a kis seprő- és kisüsti szilvapá­linka használatának fontosságát És a macskaköröm, macskakapa­rás használati utasítását is elsajá­títhatnák a különböző kérvények, hivatalos papírok megírásához. Megtanulhatnák e rövid negy­vennapos gyorskocogón, kutyafuttá­ban vagy lóhalálában, hogy Euró­pába, mármint az unióba kutyástól, macskástól, szőröstü­l-bőröstü­l csak­is úgy juthatnak be, ha magukkal együtt ,,civilizálják” a cicájukat, csin­csillájukat, bernáthegyijüket vagy a kajmánjukat is... Mert „ottan’ a gaz­dik már rég tudják, hogy ha a szere­tett tacskójuk, pulijuk, ölebük el­­pottyantja azt a bizonyos „mérgát" a tömbház lépcsőházában, a járdán vagy a gyermekszátszótér közelében, amelyet mi itthon még mindközönsé­gesen ,,kutyaguminak” nevezünk, akkor azonnal akcióba lép a kisla­­páttal-seprűvel, és ,,zacskósítja " a terméket, hogy ne legyen szerencséje a szerencsétlen szomszédjának bele­lépnie. Halkan... A tanfolyam sikeres elvégzésekor ötpecsétes Pedigré Diplomát kapná­nak a ,,nebulók", amelyet nyakba akasztva — nevükkel együtt — visel­niük kellene az utcán vagy bárhol, amikor kedvenceiket ,,levegőztetik". Hogy tudni lehessen, ki a harapós, ki a piszkos(ító)! Mire gyerekeink visszatérnek ősszel az iskolába, tiszta lehetne az utca, a járda, a játszótér... Sim­ó Edmund NYÍLT TÉR Az oldalt szerkeszti: Demeter J. Ildikó 2005. JÚLIUS 1.

Next