Háromszék, 2005. október (17. évfolyam, 4585-4610. szám)
2005-10-25 / 4605. szám
Megbukott a kisebbségi törvény A kisebbségi törvény a koalíció szakítópróbája — nyilatkozta tegnap délután Puskás Bálint szenátor azt követően, hogy a parlament felsőházában előbb a kulturális autonómiáról szóló fejezetet iktatták ki a jogszabályból, majd leszavazták az egész törvénytervezetet. A jogszabály a kormány által elfogadott formában kerül a képviselőházba, az RMDSZ pedig a házelnökök cseréjével igyekszik rákényszeríteni koalíciós partnereit, hogy eredeti formájában fogadják el a tervezetet. (részletek a 2. oldalon) A RÉGIÓK KIALAKÍTÁSA Szakemberek feladata Az ország régióinak megrajzolása nem politikusok, hanem szakemberek feladata — vonható le a következtetés abból, ahogyan a romániai fejlesztési régiók 1998-as megalakításuk óta működtek, pontosabban nem működtek — szögezte le Demeter János, a megyei tanács elnöke, akit kéthetes külföldi kiküldetése lejártával tegnap kérdeztünk. Az elnök megfigyelőként részt vett az Európai Régiók Tanácsának Brüsszelben tartott plenáris ülésén. Az alkalmat kihasználva kérte a magyarországi — teljes jogú — küldöttség tagjait, segítsenek abban, hogy az Európai Unió tűzze napirendre Románia régióinak újrafelosztását. A témáról Surján Lászlóval, az Európai Parlament képviselőjével is tárgyalt. Korábban a Romániai Megyék Szövetsége is állást foglalt a régiók újjászervezése mellett, s nemrég az önkormányzati szövetségeknek a kormány tagjaival való brassó-pojánai találkozóján maga Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök is úgy vélte, hogy a régiók kérdését át kell gondolni, és mielőbb megoldani — mondotta a tanácselnök. Az EU nem tiltja a régiók átszervezését, mint ahogyan azt Adrian Năstase volt kormányfő hangoztatta, az EU-t az érdekli, hogy olyan regionális intézményrendszere legyen Romániának, amely fejlesztési pénzeit a legmegbízhatóbban le tudja hívni és fel tudja használni. Egyetlen kikötés, hogy olyan régiókat kell kialakítani, amelyek legkevesebb 800 000, legtöbb 3 millió embert tömörítenek. Ezen belül több variáció elképzelhető — tette hozzá Demeter János. Az elnök megbeszélésre hívja Hargita és Maros megyei kollégáit. Szándéka az, mindhárom megye bízzon meg két-három szakembert, akik összehangolják a fejlesztési koncepciókat, hogy közelebb kerüljenek a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásához. (Szekeres) A múlt magasságába jutni Ez a harc lesz a Az elmúlt hónapokban az RMDSZ számára egyetlen ,,szent ügy" létezett: a kisebbségi törvény. Mindent ettől tettek függővé, ez számított az autonómiáért vívandó küzdelem első és elengedhetetlen lépésének, az EU-s csatlakozás alapjának, sokszor elhangzott, az elkövetkező törvények — a magyar közösség számára fontos jogszabályok — mind, mind erre építhetőek. Oly sokan és oly sokszor hangoztatták a románokkal vívott nehéz küzdelmet, hogy időközben feledésbe merültek a jogszabály hiányosságai, egyre ritkábban került szóba az elmaradt társadalmi vita, hogy a törvény egyes cikkelyei a jelenlegi politikai alakulatok hatalmának megerősítését segítik, vitatható, mennyire adnak esélyt a kisebbségbe szorult nemzeti közösségek belső pluralizmusának megteremtésére. Nemzetárulóvá vált, aki kételyeket fogalmazott meg, és igen könnyen rá lehetett sütni az ellenvélemény hangoztatóira, hogy a Nagyrománia Párt malmára hajtják a vizet, érveik a román szélsőségeseknek segítenek. Sikeres propagandával érte el mindezt az RMDSZ. Aggódva figyeltük a szenátusi vita mozzanatait, ünnepeltük az apró eredményeket, érkeztek a sikerbeszámolók, hatalmas küzdelemmel, de nem csonkult a törvény, zseniális érvrendszerrel, retorikával hárítani tudták a támadásokat. Aztán utolsó nap minden esett! Nem az ellenzéki pártoknak köszönhetően, hisz szavazatuk előre borítékolható volt, ám még az RMDSZ-t is megdöbbentette a koalíciós partnerek távolmaradása. Nem szavaztak hű társuk ellen, csak éppen távoztak a voksolásról, pontosan tudva, hogy ez mit jelent. A törvény tehát megbukott, sőt, az is megfogalmazódott, hogy a kulturális autonómiát szabályozó ötös fejezetet (melyet ugyancsak kiszavaztak tegnap a felsőházi honatyák) teljesen kiiktatják, úgy küldik tovább a képviselőházba a jogszabályt, kibelezve, minden lényegét elveszítve talán csak-csak elnyeri a képviselők többségének tetszését. Történt mindez alig néhány nappal a nagy román— magyar megbékélést hirdető közös kormányülés után. A szimbolikus üzenetektől hemzsegő, ám lényegi kérdéseket kerülő találkozón a területi autonómia kérdése például nem került napirendre, a kisebbségi törvényt azonban mindenki üdvözölte, azok a liberális és demokrata politikusok is, akiknek párttársai közreműködésével tegnap elbukott a jogszabály. A magyar kormány megtette a maga gesztusait — elsők között ratifikálta Románia uniós csatlakozását —, s cserébe nem várt, nem kért és nem kapott semmit. A Gyurcsány-féle ,,realista, jövőbe tekintő" politizálás ismét leírta az erdélyi magyarságot, sorsát rábízta a , fontos kormányzati erőnek számító " RMDSZ-re. Az RMDSZ ereje igen gyorsan megmutatkozott, az első, számára igazán fontos lépésnél elgáncsolták. Lépésről lépésre araszol hat az RMDSZ az autonómia felé vezető úton, kormányokat, nemzeteket békít, ünnepli önmagát és partnereit. Most egyre valószínűbbnek tűnik, hogy ez az amúgy kompromisszumokkal teli jogszabály is túl sok a mai román politikai társadalom számára. Pedig az RMDSZ mindent erre tett fel, sikerült elhitetniük, hogy a kisebbségi törvény az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele. Ez a harc tehát többről szól, mint egy jogszabályról, politizálásuk válik megkérdőjelezhetővé, hisz mindent ezért a törvényért tettek, cselekedeteiket ennek rendelték alá. Ez a harc számukra a végső lehet! Farkas Réka Máról holnapra . A polgármesteri hivatal felszólítást küldött a helyi adóval és illetékekkel tartozó cégeknek, hogy amennyiben nem törlesztik adókötelezettségeiket, törvényre adják őket. A községháza pénzügyi osztályának nyilvántartása szerint a cégek összesen 8930 erős lejjel tartoznak, a legnagyobb adósság — 5663,58 lej — az A & Z Prod-Impexé, illetve 1683,58 lej a Duta Kft.-é. Idén kevesebb panasz volt a legeltetésre — mondja Kiss József polgármester. Azzal magyarázza, hogy a pásztorokkal olyan szerződést kötöttek, amelyet ha megszegnek, elveszítik a legeltetési idény elején garanciaként befizetett 20 millió lejt. A kilenc esztenánál sikerült elérni, hogy két kutyánál többet ne tartsanak, azt is csak megkötve vagy kolonccal ellátva, ahogy a jogszabályok előírják. Év végéig véglegesítik a községi víz- és csatornahálózat terveit, jövőben pályáznak a munkálatok kivitelezéséhez szükséges pénzösszegre. A polgármester reményei szerint a pályázáshoz a megyei tanács is hozzájárul a beígért támogatással. Bodor János (folytatása a 3. oldalon) TILTAKOZÁS A TANÜGYBEN Szerdán délben nem tanítanak A tanügyiek szabad szakszervezetének háromszéki tagsága, csatlakozva az országos tiltakozó megmozdulásokhoz, szerdán 12—14 óra között figyelmeztető sztrájkot tart. Nagy Gábor, a szervezet megyei elnöke lapunknak elmondta, a két óra alatt fokozott felügyeletet biztosítanak az iskolákban, a diákokat nem küldik haza, nem írnak hiányzást, de nem tanítanak. A következő akciót arra a napra szervezik, amikor a parlament szakbizottságai napirendre tűzik a 2006-os költségvetés vitáját és véleményezését, a szakszervezet a munkálatokat tiltakozó önállásban várja végig a parlament épülete előtt. A harmadik lépésben általános sztrájkot tartanak azon a napon, amikor a parlament megkezdi a 2006-os költségvetés általános vitáját, és ha az oktatásnak szánt jövő évi büdzsé nem igazodik a törvény szabta előírásokhoz, illetve a költségvetés nem tartalmazza az oktatási reform megvalósításához szükséges összegeket, meghatározatlan időre általános sztrájkba kezdenek. Nagy Gábor hangsúlyozta: az EU-hoz nemrég csatlakozott országokban az oktatás 5,31 százalékot kap, míg nálunk nincs politikai szándék még a törvény által előírt arány betartására sem, ugyanakkor a százezer alkalmazottat foglalkoztató belügy nagyobb szeletet kap a költségvetésből, mint a 350 000 pedagógus. (fekete)