Háromszék, 2006. április (18. évfolyam, 4737-4758. szám)

2006-04-01 / 4737. szám

CSÍKSZEREDÁBA KÖLTÖZÖTT A FILM.DOK Tartozásokon úszott el a fesztivál Idén nem Sepsiszentgyörgyön, hanem Csíkszeredában rendezik meg a FILM.DOK magyar—román dokumentumfilm-fesztivált. A rendezvényt két évvel ezelőtt itt indítot­ták útjára, a szervezők akkori nyilatkozata szerint „hagyományteremtő szándékkal”, és elhangzott az is, „bíznak benne, minden év tavaszán Sepsiszentgyörgy lehet a ma­gyar és román dokumentumfilmesek találkozóhelye”. Mindezt Beke Mihály András, a szervező Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója nyilatkozta, tavaly még a háromszéki megyeközpont volt a helyszín, ám ebben az évben március elején váratlanul szembesültünk a ténnyel, idén Csíkszereda ad otthont a fesztiválnak. A város és a megye ve­­összennel tartoznak helyi 'i:a firinital ,m­eg' ,,a torinnal tartoztak, és ."is első felében hiá­ba keresték Farkas Györ­gyöt, az adminisztratív ügyekkel megbízott feszti­váligazgatót, nem sikerült utolérniük telefonon. Farkas Réka (folytatása a 3. oldalon) zetői tulajdonképpen a saj­tóból értesültek a változta­tásról, és a nyilvánosságra kerülést követően mindenki találgatni kezdte, mi az oka Sepsiszentgyörgy kiszorítá­sának. Hamarosan kiderült: a fesztiválszervezők jelentős szolgáltatócégeknek, nem egyenlítették ki teljes mér­tékben az étkeztetés költsé­geit, adósai a szállást bizto­sító cégnek, és kifizetetlen nyomdaszámlák terhelik őket. A három vállalkozás­nak összesen körülbelül Tömeges elbocsátások Április 1-jétől tizennyolc civil al­kalmazott kerül az utcára a bodoki ka­tonai alakulattól - közölték a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalban, pár nap múlva a Torpi készruhagyár­­tó cég válik meg húsz baráti alkal­mazottjától. Tömeges elbocsátást he­lyeztek kilátásba a gelencei kőolaj-ki­­tem­elő vállalatnál is, ám ott még nem ismeretes a létszám, mivel a Bákó me­gyei anyavállalat nem közölte a pontos adatokat. Március folyamán a ko­vásznál Héphaisztosz Szálló 56 dol­gozója is elveszítette állását. (L.) Sok hab'"» semmiért Minden megye tanfelügyelősége levelet kapott a fővárosból, hogy két napon belül közöljék annak a két diáknak a nevét, aki Kovászna megyét képvi­seli az országos diákönkormányzat március 23— 25. között Călimănești-en sorra kerülő alakuló ülé­sén. Kikötötték, hogy a két tanulót a megyei diák­önkormányzat tagságából kell kiválasztani. Kovászna megyében két megyei szintű középis­kolás szervezet van, de mint kiderült, sok megyében még iskolai diáktanácsok sincsenek, ezeken a helye­ken három nap alatt kellett a megyei diákfórumot meg­alakítaniuk. Végül Radu Cotarcea (Mihai Viteazul Fő­gimnázium) és jómagam (Mikes Kelemen Főgimnázi­um) képviseltük megyénket az országos alakuló gyű­lésen, mindketten a Kovászna Megyei Diákönkor­mányzat tagjai vagyunk. Zsigmond József (folytatása a 3. oldalon) Máról holnapra E­sztelen harc Miközben a víz újra ellepni készül az ország egy részét, az esőzések miatt utak, hidak omlanak össze, kis falvak tűnnek el az egyre gyakoribbá váló földcsuszamlások nyo­mán, lerobbant kis- és nagyvárosok várnak jobb időkre és vezetőkre, hogy elcsúfult, omladozó arcukat helyrepofoz­­zák, élhetőbbé tegyék, miközben a szegénység nem akar szűnni, az urak, akiket a népakarat az ország élére állított, úgy veszekednek, tépik egymást, mint egykoron a tempera­­mentumosabb vándorcigányok. Most láthatjuk igazán, teljes szépségében, milyen a part­talan és fékezetten hataloméhség. Egykori szövetségeseket fordít egymással szembe, mert most már azért küzdenek — sajnos, Traian Basescu államelnökkel az élen —, hogyan kaparintsák a másik rovására meg azt. Nem számít már a szavazáskor kinyilvánított népakarat, de még a sürgős, elvégzésre váró, egy kormányzási ciklust jóval meghaladó feladathalmaz sem nyom semmit a latban, csak az elvakult, kegyelmet és egykori társakat félrelökő harc a fontos, és a reménybeli végső győzelem. Pedig a nép, az istenadta nép még mindig nem ábrán­­dult ki teljesen a DA Szövetségből, ha most lennének a választások, a voksok 49 százaléka hozzájuk menne, igaz, ha a két pártra lebontva szemléljük az eredményeket, több mint 60 százalék a demokratákra és csak 40 százalék sza­vazna a liberálisokra. Erre és Basescu elnök 60 százalékos , de egyre olvadó — népszerűségi mutatójára alapozva kényszerítenék ki a demokraták az előrehozott választáso­kat, minden bizonnyal a brüsszeli jelentés után, mely a múlt heti hírek szerint — természetesen, politikai döntés ered­ményeként — nem állt el a 2007. január elsejei csatlako­zástól, csupán szigorú monitorizálást ígért akkorra is, amikor már amolyan másodrendű országként ugyan, de unión belül leszünk. Úgy látszik, a román államvezetőket Ceauşescu óta el­varázsolja Kína, Basescu is új erővel és másfajta vágyak­kal töltődött fel kétnapos távol-keleti útja alatt, s hazatér­te utáni első sajtónyilatkozatában úgy ostorozta bajtársa­it a hatalomban, mintha legalábbis politikai ellenfelei len­nének. Nincs neki baja a szociáldemokratákkal, a nagyromániásokkal, de még az erkölcstelen megoldásnak tartott konzervatívokkal sem, csak Tariceanuékkal. A Turianu-ügyről nem hajlandó tárgyalni, holott az egész botrányos helyzetet alázatos szolgájával, Emil Bockal sü­tötték ki és ültették életbe. Riszálja magát, hogy a parla­ment megsértette azzal a valóban nevetséges javaslattal, hogy a repülőgépek és hajók parancsnokait is át kell vilá­gítani, és keménykedik a kormánnyal, a házelnökkel, a sajtóval, mely egyre kritikusabb hangot üt meg vele és párt­jával szemben. A cirkusz szemmel láthatóan azért folyik, hogy minél szélesebbre ássák az árkot a DA Szövetség két pártja között, és néhány hét vagy hónap múlva meg lehes­sen a liberális Tariceanut buktatni. Hogyan? Igen könnyű módszerrel — ezt már a Ciorbea-kormány idején is kikísér­letezték a demokraták —: egyszerűen kilépnek a kormány­ból, ellenzékbe vonulnak, s robbantanak. Kissé tudatha­sadásos állapot, igaz, de mifelénk bármi lehetséges, ugyanis ebben a pillanatban az ellenzék szétesett, a civil társada­lom lecsatlakozott a hatalom nagyobbik fele mellé. Addig botrányból botrányba haladva marad a meg nem oldott dolgok garmadája, a vita, a szájtépés. Valódi munka egy szál sem. Mindenki arra vár, lesz-e előrehozott válasz­tás vagy sem, és mikor. Jöhet árvíz, forgószél, kicsúszhat a föld a talpunk alól, összecsaphatnak fejünk fölött a növek­vő árak okozta hullámok, semmi sem számít, csak az, ki kaparintja meg múló időre a hatalmat. Simó Erzsébet Shakespeare Macbethje a Tamási Áron Színházban — Bogdán László kritikája a 4. oldalon Barabás Zsolt felvétele SEPSISZENTGYÖRGY Hétfőn kezdődik az útfoltozás Idén viszonylag sok pénz áll a sepsiszentgyörgyi ön­­kormányzat rendelkezésére útjavítás céljára, hogy annyira látványos útmegúju­­lás mégsem lesz a városban, az a betervezett nagy mun­kálatoknak tudható be. Ta­valy az önkormányzat het­­venmilliárd régi lejes bank­kölcsönt vett fel, feléből múlt évben aszfaltoztak, a másik feléből idén infrasrukturális munkálatokat is végeznek a Csíki, Olt és Templom utcá­ban, illetve teljes útjavítást. A tavalyról megmaradt még hétmilliárd, ebből többek között a Cigaretta utca be nem fejezett munkálatait foly­tatják (vízvezetékcsere, csa­tornázás, aszfaltozás), és a szintén tavalyról elmaradt utcaaszfaltozásokat is befe­jezik. Idénre is betervezték a József Attila utca második részének felújítását, ez a mun­kálat már évek óta csúszik. Ebben az évben a városbeli aszfaltozások kivitelezését egy helybeli cég nyerte el, a munkálatokat a nagyobb for­galmú utcák foltozásával­­kijavításával kezdik, kö­zelebbről pedig — Albert Álmos polgármester szerint a Szent György-napokig — a Billa raktáráruház körül aszfal­toznak és füvesítenek. (vop) Csoma-napok A kovásznai Körösi Csom­a Sándor Közművelődési Egyesület április 4—8. között 17. alkalommal szervezi meg a nagy Kelet-kutató tudósunk, Körösi Csom­a Sán­dor emléke előtt tisztelgő Csoma-napokat, amelynek ki­adásait a helyi tanács 5000 új lejjel támogatja. A négynapos rendez- dolgozat kerül bemutatásra, vény műsora számos élő- Csütörtökön fáklyás-gyel­­adást kínál a színház, zene,­tyás ünnepségre kerül sor a néptánc, film iránt érdeklő­dő közönségnek. Lesz könyvbemutató, képzőmű­vészeti kiállítás és tudo­mányos ülésszak- Körösi Csom­a és keleti hagyomá­nyaink címmel, melyen idén mintegy húsz tudományos városi művelődési ház előtti, Csoma-szobornál. A Csoma­­napok szombaton délben a csomakőrösi szobor megko­szorúzásával, illetve az em­lékháznál tartott ünnepi be­szédekkel érnek véget. (bodor) Albert Levente fotója (archív felvétel)

Next