Háromszék, 2006. április (18. évfolyam, 4737-4758. szám)

2006-04-08 / 4743. szám

Ara: (»0 l­aui ((3000 lej), előfizetőknek: liS huni (3840 lej) 474«). szám Sebisiszentgy«l­i*i»), 3000. április 8., SZOMBAT MARKÓ BÉLA SEPSISZENTGYÖRGYÖN Együttműködésre készülnek a székelyföldi megyék Szükség van a hazai fejlesztési régiók átszervezésére, ezen belül külön székelyföl­di régió kialakítására, de addig is, amíg ez lehetségessé válik, meg kell találni a közös célokat, melyek gazdasági, kulturáis és oktatási jellegűek, és ezeket érvényesíteni kell — összegezhető annak a tanácskozásnak az eredménye, amelyet a háromszéki önkormányzat kezdeményezésére Sepsiszentgyörgyön tartottak tegnap Markó Béla kormányfőhelyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke részvételével. Szekeres Attila (folytatása a 3. oldalon) Markó Béla, Takács Csaba és Demeter János Albert Levente felvételei Máról holnapra Célegyenesben A Magyar Televízió adatai szerint a szerda esti Gyurcsány—Orbán vitát több mint négymillió néző követte. A csütörtöki eszmecserét — mert ezt már nemigen lehetett vitának nevezni —­, ahol belépett Kuncze Gábor szabadde­mokrata és Dávid Ibolya MDF-es miniszterelnök-jelölt is, sokan nézhették (erre vonatkozólag még nem állnak rendel­kezésünkre biztos adatok), de ha valaki arra keresi a vá­laszt, hogy ki nyer a vasárnapi választásokon az első forduló általában nagyjából már eldönti a kérdést­­, to­vábbra is a legteljesebb bizonytalanságban lehet. Hogy mi­ért? Egyrészt mert a pártok annyira beszűkítették vezéreik lehetőségeit, hogy érdemi vita egyik napon sem alakulha­tott ki, másrészt meg, különösen a csütörtöki négyes párbaj­ban, érzékelhető volt egyfajta érthető óvatosság. A két vezér, a két miniszterelnök-jelölt vitáját ezúttal a nyilvánosság ki­zárásával, szigorúan meghatározott időkeretben tartották. Eltérően ítélték meg a politológusok és a sajtó képviselői a mutatott teljesítményt. Egy arrogáns, személyeskedő, ag­resszív, állandóan rohamozó Gyurcsány Ferencet láthattunk, és egy nyugodt, higgadt, a személyeskedést elutasító, a prog­ramját kifejtő Orbán Viktort. Hogy melyik taktika vezet ered­ményre, a bizonytalanok megnyerésében, ma még memi tud­ni. A szocialistáknak — ahogyan Gáli J. Zoltán kamp­ányfő­­nök kifejtette — már az is nagy dolog volt, hogy Gyurcsány Ferenc méltó partnere lehetett a szocialisták által évekig mumusként démonizált Orbán Viktornak, sőt, te is győzte őt a szópárbajban. Legalábbis szocialista vélekedések szerint. Hogy melyik taktika válik be, melyik miniszterelnök­­jelöltet tartották meggyőzőbbnek a nézők, az vasárnap dől el. Mindenesetre már most kérdés, hogy az elkövetke­zőkben érdemes-e ennyire steril dialógusokat tartani? Csütörtökön már más volt a helyzet. Itt most főként, és teljesen érthető módon Dávid Ibolya rohamozott, igaz, Orbán azzal a finom célzással, amellyel emlékeztette közös kormányüléseikre és igazságügy-miniszteri múlt­jára, kényszerpályára is állította, mint ahogy ezúttal a Gyurcsány első, arrogáns sértegetésére is válaszolt, mondván, hogy ő tudja, Gyurcsány nincsen mindig tu­datában kijelentései súlyának­?), de... S ezzel jegelte a miniszterelnököt, aki ebben a négyesben már nem tu­dott vezető szerepre törni. S a szintén rohamozó Kuncze Gábort is leszerelte azzal, hogy megkérdezte, mégis mit csináltak négy esztendeig, amíg kormányon voltak, mi­ért nem oldották meg a problémákat a munkahely­­teremtéstől a korrupcióig és az egészségügyig. Csak hát a választás nem az ilyesfajta vitákon dől el, de egy bizonyos, ezek is keretet teremthetnek arr­a, hogy a jelöltek kifejthessék programjukat. Ennek alapján világo­san látható, hogy két kormányzati elképzelés áll egymás­sal szemben, Gyurcsány Ferenc is, Orbán Viktor is másként szeretné megoldani a magyar gazdaság és a magyar élet súlyos problémáit. (Ezen belül aztán meglepő, hogy, lehet a populista érvelésnek köszönhetően, mennyi az átfedés a programokban...) Amiről viszont nem nagyon esett szó, az az államháztartás növekedő hiánya, amit, bármelyik párt is kerül hatalomra, valamiképpen rendezni kell, hiszen szo­rítanak a határidők, szeptemberre elő kell állni az uniós támogatások lehívását garantáló konvergencia-program­mal. S ettől, úgy tűnik, még nagyon messze vagyunk... Még egy hiányérzetünkről mindenképpen szólni kell: a két vi­tában egyetlen szó sem esett külpolitikáról, ami valamiféle mérhetetlen provincializmus és bezárkózás egyenes következménye ...(Annak viszont, hogy a kampányban, néhány idióta reklámot leszámítva, a kisebbségek sem így, sem úgy nem szerepeltek, csak örülhetünk...) Bogdán László KÉT TÁRSULAT KÖZÖS BEMUTATÓJA A falu A sepsiszentgyörgyi Há­romszék Táncegyüttes és a tavaly alakult Mozgásszínhá­zi Műhely első közös bemu­tatója kerül színpadra hétfőn a Tamási Áron Színházban. Címe: A falu. Az Uray Péter rendező által megfogalmazott történet egy olyan falu drámai sorsát ábrázolja, amelynek kö­zössége úgy él, mintha folya­matosan menekülnie kellene, de amelyet egy titok tart össze. A budapesti rendező he­tedik erdélyi munkája, a Dokk (Woyzeck) után máso­dik sepsiszentgörgyi bemu­tatója egyfajta színházi összegzése azoknak a tech­nikáknak, amelyeket az el­múlt három-négy évben ki­próbált. A táncszínházi pro­dukció néptáncelemeket fel­használó, a kontakttáncnak színházi megjelenítésben Uray Péter által kidolgozott változatán alapuló mozgás­anyagra támaszkodik, miáltal a belső változások megrázó ábrázolási módjává válik. A falu titkos lelke egy kultikus lény, aki miatt kato­nák törnek a faluba, hogy megtalálják és elpusztítsák azt, ami a közösséget össze­tartja. Fájdalmas, de ugyan­akkor kedves és mulatságos jelenetek követik egymást, az áthallások olykor nehéz­kessé teszik a mélyebb réte­gek megértését, ami miatt a rendező a középiskolás kor­osztálytól kezdődően számít nézőkre. A falu titkos lelke végül kézre kerül, de az csak a hétfői bemutatón derül ki, mi lesz a sorsa. Fekete Réka CSOMA-NAPOK Gyertyás-fáklyás tisztelgés Körösi Csom­a Sándor tisztelői csütörtökön este gyertyás-fáklyás megemlékezésen tisztelegtek a nagy kelet-kutató tudós emléke előtt. A városi mű­velődési ház előtti, Jecza Péter alkotta Csoma-szo­­bor megkoszorúzása után beszédet mondott Zsuffa Levente ková­nai polgármester, György Ervin kor­mánymegbízott, Gazda József, a Körösi Csom­a Sándor Közművelődési Egyesület elnöke és Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet fő­igazgatója. Az ünnepségen dr. Bárdi Lászlót, a pé­csi tudományegyetem professzorát Körösi Csom­a Sándor-emlékdíjjal tüntették ki, laudációt mondott Aradi Éva budapesti indológus. Közreműködött a Tiszta szív kórus, a kovásznai és kézdivásárhelyi egyesített fúvószenekar, valamint Horváth István nagykanizsai Radnóti-díjas szavaló. (További beszámolók a 3. oldalon) Kép és szöveg: Bodor János Mindig és újra elölről Interjú Péter Hilda Uniter-díjas színművésszel __________________a 4. oldalon__________________ Klió nyomában címmel fotókiállítást nyitott meg Janó Mihály művészet­történész tegnap a Székely Nemzeti Múzeumban. Az al­kotó, Zepeczaner Jenő tör­ténész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazga­tója ezúttal fotográfusként mutatkozott be. A művészet­történeti témájú fotókat — Székelyderzs, Almakerék, Kére, Szászhermán, Seges­vár, Nagyszeben — népmű­vészeti emlékeket megörökí­tő képek tarkítják, de drámai súlyú — például az 1849-es nagyenyedi vérengzés em­lékhelye — fotók fokozzák és humoros felvételek — „Amintire din Sovata” (szo­vátai emlék-----szerk. megj.) kontrasztosítják. Érdemes megtekinteni! (Szekeres)

Next