Háromszék, 2006. június (18. évfolyam, 4784-4809. szám)
2006-06-19 / 4799. szám
Ára: 60 liaini ((3000 lej), előfizetőknek: 38 luun (3840 lej) 4790. szám Se|H*is/enli*görigy. 2(MM). június 19., HÉTFŐ SZÉKELYY NEMZETGYŰLÉS GYERGYÓDITRÓBAN Önrendelkezést a székelyeknek, önkormányzást Székelyföldnek! Tűző napsütés és eső váltakozott tegnap délután Gyergyóditróban. A Székely Nemzetgyűlés a karhatalmiak igen nagyszámú jelenléte ellenére zavartalanul zajlott le, a székelyföldi települések 4000—5000 küldötte kézfelemeléssel és háromszori „akarjuk” felkiáltással fogadta el a Csapó József SZNT-elnök által felolvasott határozatot. Az esemény súlyát emelte, hogy a széki elnökök az ezeréves, legendás, titkos helyen őrzött székely kehelyből kortyolt borral szentesítették fogadalmukat. „A Székely Nemzetgyűlést a történelem során mindig akkor hívták össze, amikor a székely nép megelégelte a jogfosztottságot” — hangsúlyozta megnyitóbeszédében Csapó József, majd Madaras Albert, a helyi Székely Tanács elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kovács András, az MPSZ helyi elnöke a nemzetgyűlés szervezése kapcsán az RMDSZ-szel megkezdett párbeszédre utalva hívta fel a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság vezetőinek folyamatos, tisztességes együttműködésre kell törekedniük az autonómia érdekében. Gazda József író, nyugalmazott tanár a székely nemzetgyűlések történetét ismertette. Kiemelte: Erdély az évszázadok során a szabadság és békés egymás mellett élés földje volt, különböző nemzetek kultúráinak, értékeinek bölcsője. 1918-ban azonban megfordult a történelem kereke, és bár autonómiát garantált a gyulafehérvári nemzetgyűlés, az itt élő magyarság „bűnös nemzetté” vált. „Jogfosztott nemzetté váltunk, kisebbségnek tekintenek itt is, ahol többségben vagyunk” — mondotta, majd kiemelte: „elérkezett a cselekvés ideje”. „A hazához való jog szent jog! A szülőföld megtartása szent kötelesség!” — zárta beszédét Gazda. A széki székely tanácsok elnökei ismertették az elfogadott határozatokat, bemutatták, hol, milyen javaslattal bővült az alapokmány, Ferencz Ervin ferences atya pedig elmondta: a volt politikai foglyok nevében szól, mert sem az egyház, sem a ferences rend főnöksége nem hatalmazta fel, hogy nevükben beszéljen. Farkas Réka (folytatása a 2. oldalon) Albert Levente felvétele MEZŐGAZDASÁG Tavaszi kultúrák Negyvenhétezer hektárba került tavaszi kultúra Háromszéken — derül ki a szakigazgatóság összesítéséből. Legkedveltebb továbbra is a burgonya, a mintegy húszezer hektáros vetésterület, a tavalyi csökkenés után, állandósulni látszik. De kedvelt a sörárpa, tízezer hektáron termesztik idén a gazdák, illetve a kukorica is, ebből hatezer hektárt művelnek a termelők. A tavaszi kultúrákkal bevetett területek nagysága tekintetében előkelő helyet fog Burgonyaföld az Olt mentén — húszezer lalnak el a takar- hektáron terem mánynövények (ötezer hektár), a cukorrépa (két hal és borsóval viszont na és fél ezer hektár), valamivel hegyen kevesen foglalkoznak, vesebb, mint kétezer hektárba gyógynövényt pedig csupán pedig zab került. A zöldségfélék hat hektáron termelnek a hávetésterülete 1730 hektár. Babromszéki gazdák. (Ferencz) Máról holnapra A miniszterelnök hitelessége „Ne féljenek! Nem fog fájni!" — nyilatkozta hét elején elég kétértelműen Gyurcsány Ferenc. S utána, taglalva a várható megszorítások mértékét, tett egy közgazdászok, pénzügyi szakemberek szerint súlyosan kétértelmű megjegyzést a forintról, aminek következtében a szavaira érzékeny membránként reagáló tőzsdén azonnal meredeken kezdett zuhanni a forint, nehéz helyzetbe hozva azokat, akik befektetéseiket devizában őrzik, de azokat a vállalkozásokat is — s ezeknek száma sem csekély —, amelyek devizában veszik fel hiteleiket. Gyurcsány nyilatkozata miatt tehát a forint többéves mélypontra zuhant, s ettől nem teljesen függetlenül a világ egyik legnagyobb hitelminősítő intézete visszaminősítette Magyarországot. Ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen melyik külföldi befektető fektet be egy olyan országban, ahol nagy az államháztartási hiány, romokban hever a költségvetés, s folyamatosan nő az infláció?!„Fájni fog" — mondták bizonyos vállalkozók később, amikor a miniszterelnök befektetőkkel, nagyvállalkozókkal, a magyar munkáltatókkal találkozott. A lényeget firtató kérdésekre és bírálatokra bizarrul reagált a kissé ideges miniszterelnök, s arrogánsan kezdte ostorozni a jelenlévőket, mondván, ha nem tetszik nekik az ő programja, menjenek Szlovákiába. El lehet menni — javasolta kihívóan a miniszterelnök, aki láthatólag nehezen tűri a bírálatokat, nehezen viseli el, ha ellentmondanak neki. Emlékezzünk, még a választások előtt, az Iparkamara tagjaival való megbeszélésen „szállt el", s kezdte élesen bírálni a jelenlevőket. De hagyjuk Gyurcsány Ferenc arroganciáját, koncentráljunk inkább csomagjára, amelynek sarkalatos eleme, hogy augusztustól 30 százalékkal nőnek a gáz-, 14—15 százalékkal az elektromosáram-árak, 20 százalékra növeli az áfát, nőnek a gyógyszer- és élelmiszerárak... Tömeges átalakítások (értsd: elbocsátások lesznek a közszférában, s újabb és újabb adók bevezetéséről is döntöttek. Ezért az ellenzék is, a szakértők is bírálták a programot, egybecsengő véleményük szerint nem reformokról, hanem tűzoltásról van szó. Ahogyan Varga Mihály expénzügyér, a Fidesz alelnöke kifejtette: a várt reformcsomag 90 százalékban pusztán pénzbehajtás, arról szól az egész, hogyan lehet elvenni azoktól, akiknek még van! Elmondta, hogy a választási kampányban a szocialista politikusok ötéves adócsökkentést ígértek, ez a program azonban öt hónapig sem élt... Az ellenzék nem is támogatja az adóemeléseket, de élesen bírálták a küszöbön álló megszorításokat a vezető közgazdászok is. A versenyképesség romlását s az infláció megugrását jósolják, s hiányolják a ,, Gyurcsány-csomagból" a reális reformokat. Ebben a helyzetben a legújabb közvélemény-kutató intézetek felmérései sem lephetnek meg senkit, a Fidesz újra megelőzte a kormánypártot, s a koalíciós partner, az SZDSZ népszerűsége 3 százalékos, tehát nem éri el a parlamentbe kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt. S ez még csak az eleje... Persze, ennek már semmi következménye sincs, a szocialista—szabad demokrata koalíció megnyerte a választásokat. Persze, Gyurcsány Ferenc a kampányban egészen mást ígért, mint most, s ez súlyosan megkérdőjelezi szavai igazságtartalmát, és kikezdi hitelességét... De ennek sincs már különösebb jelentősége. Most jönnek a megszorítások a magyar lakosság tűrőképességének szocialista tesztjeként... Bogdán László Első falunap Oltszemen | 11 naiMiflMillinni I ■ 1 1 Megmozdult az Olt menti település faluközössége: az első oltszemi napok fő mozzanataként — Fodor István bodoki polgármester és a helyi tanács kezdeményezésére — egy szép központi emlékparkot alakítottak ki a református kultúrház előterében. Közepébe Both László gelencei népi mesterrel készíttettek faragott hősi emlékművet. A Malom utcából levágott hatalmas cserefa törzséből a honfoglaló Árpád domborműve néz a látogatóra, s tetejében zsindelyes kupola alatt egy kardot karmaival tartó turulmadár áll. „A honfoglalás és hősi halottaink emlékére, 2006 tavaszán" — olvasható az emlékmű feliratán. Az uzoni Atlantisz Fúvósegyesület zenekarának indulójára vonultak fel szombaton a helyi tanács tagjai, aztán következett az uzoni mazsorettek bemutatója. Fodor polgármester megnyitójában közösségi összefogásra, tettekre ösztönözte a faluközösséget. Ünnepi beszédet mondott és az emlékművet megáldotta I. Egyed Sándor helybeli református lelkipásztor, s a hatszázhetvennégy évvel ezelőtt (1332) írásos formában is említett Oltszem falu laudációját, rövid históriáját e sorok írója mondta el. Verses köszöntőt olvasott fel Ráduly Andrásné presbiter, nőszövetségi tag, szavalt Dimény Ágota, énekelt az oltszemi lányok dalcsoportja. Jelenlétével tisztelte meg a rendezvényt dr. Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperese. Művészi műsor és reggelire hajló táncmulatság zárta az oltszemiek ünnepét. Kép és szöveg: Kisgyörgy Zoltán