Háromszék, 2006. július (18. évfolyam, 4810-4834. szám)
2006-07-01 / 4810. szám
KÖZÉLET FELVÉTELI KÖZÉPISKOLÁBA Százzal több helyet kértek A megyében három magyar és egy román tannyelvű IX. osztály indítása kérdéses, ugyanis száztizenegy hellyel többet kért a tizennyolc középiskola, mint ahány diáknak sikerült a képességvizsgája. A főtanfelügyelő szerint lesznek huszonnyolcasnál alacsonyabb létszámú osztályok, és akkor a négyből legalább két osztályt el lehet indítani. Háromszéken ötvenhét középiskolai IX. osztályban 1596 helyet hirdetett meg a megyei tanfelügyelőség, 1092-t magyar tannyelvű osztályban. A július 14-i számítógépes elosztásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek sikerült a kisérettségijük. A pótvizsgázók, illetve a sikertelenül képességvizsgázók csak a második szakaszban felvételizhetnek a szakiskolai helyekre. Ha a július 1—6. közötti időszakban minden felvételiző csak középiskolákat jelöl meg opcióként, akkor is száznál több üres hely marad ezekben. Legtöbb betöltetlen hely a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceumban lesz, ahol a májusban tartott kizáró jellegű képességfelmérő próbára csak harminchárman jelentkeztek. Ha mindannyian átmennek a kisérettségin, akkor is csupán másfél osztály telik ki, holott az iskola négyet hirdetett meg. Tizenkilenc szakközépiskolai osztályban két-két helyet tartanak fenn roma jelentkezők számára, akik szintén csak sikeres képességvizsga után foglalhatják el ezeket. Péntekig elkészült és kifüggesztették a diákok megyei névsorát a felvételi általános csökkenő sorrendje szerint, jövő héten a diákok kitöltik a felvételiző lapot, amelyen megjelölik opcióikat, a számítógépes elosztásra július 14-én kerül sor. (fekete) KOVÁSZNA Drágult a víz, nőtt a csatornadíj A kovásznai tanács csütörtöki ülésén 63 baniról 77 banira növelte a lakosságnak szolgáltatott ivóvíz köbméterének árát. A csatornadíjat 28 baniról 35 banira emelték. A cégeknek megszabott díjak 19 százalékkal kisebbek, mert áfa nélküliek. A tanács határozata szerint az önkormányzat fennhatósága alatt működő Gos- Trans-Com városgazdálkodási kft.-nek a drágításból befolyó többletbevétel három százalékát kizárólag a vízszűrő főjavítására, két vízóra beszerzésére — a kovásznai és a kommandós vízvevőkhöz —, minden fogyasztónál egy-egy vízóra felszerelésére (ezt két év alatt kell megvalósítani), egy villanymeghajtású szivattyú, telefonközpont és légkalapács beszerzésére, illetve a székház rehabilitálására kell fordítania. (bodor) KÉZDISZÉK Az MPSZ befejezte az aláírásgyűjtést Az MPSZ kézdiszéki szervezete a szövetség pártként való bejegyeztetéséhez szükséges aláírásokért indított akció során ezerötszáz támogató aláírás összegyűjtését vállalta — tudtuk meg dr. Fekete Károlytól, a szövetség kézdiszéki, illetve megyei soros elnökétől, aki azt is elmondta: az aláírások egyharmadát a kézdivásárhelyi, kétharmadát pedig a vidéki szervezetek gyűjtötték össze, a legtöbb aláírás Kézdivásárhelyen, Orsdolán és Gelencén gyűlt. Az MPSZ kézdiszéki szervezete köszönetet mond mindazoknak, akik önkéntesen aláírásgyűjtést vállaltak, és mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták az MPSZ pártként való bejegyeztetését. Dr. Fekete Károly ma viszi Székelyudvarhelyre az ezerötszáz aláírási ívet tartalmazó dossziét. (locom) 2006. JÚLIUS 1. Interneten pályáznak Falusi infrastruktúra fejlesztésére hirdetett pályázatot a kormány. Feliratkozni interneten keresztül lehet a miniszterelnök honlapján (www.cancelarie.ro) július 6-ával kezdődően, ennek alapján beütemezik a jelentkezőket, akiknek a fővárosban kell leadniuk pályázatukat. A program kiterjed hidak, pallók, vízvezeték, csatornahálózat, hulladéktároló építésére, bővítésére, korszerűsítésére. Egy közigazgatási egység egyetlen pályázattal iratkozhat fel, de az különböző alterveket tartalmazhat, összesen legfennebb négymillió új lej igényelhető. Falusi környezet alatt nem csupán községeket, hanem városhoz tartozó falvakat is értenek. A megyeháza külön-külön is tárgyalt a községi polgármesterekkel terveikről. Vajda Lajos alelnök érdeklődésünkre elmondta, annyi a terv, hogy azok összege eléri az országosan meghirdetett alapot, hisz régóta kérték, hogy településenként készítsenek három-három tervet. (sz.) MAGYARHERMÁNY Életmódtábor a Borvízoldal aljában A magyarhermányi táborban a gyermekzsivaj, a kézművesasztal körüli sürgésforgás, az udvaron lévő kis borvízmedencében lubickolók látványa semmiben nem különbözik más táborokétól. Jókedvű gyermekeket és kedves táborvezetőket látni, csak akkor döbben rá a szemlélő, hogy itt valami más is történik, amikor az ebédidőt hirdető szóra mindenki előveszi a vércukormérőt és az inzulint. A Szent György Kórház- mények megelőzéséről tudni- gipszminták, szinte soha nem ok kell. A legkisebbek (4—6 üres a borvízmedence, a csaév közöttiek) idén is édesanyládias hangulatú Virág panjukkal érkeztek, a szervezők .zió udvarán felállított fedett bíznak abban, ezúttal is lesz, teraszon folynak a „cukros ügyek”. A tábor szakelőadói : dr. Albert Ildikó és dr. Sisak Edit sepsiszentgyörgyi, valamint dr. Lőrinczi Csaba székelyudvarhelyi orvos —, és a vércukorellenőrzés szigorú őrei gondoskodnak az életmódtanácsokról, a tábor házigazdái pedig a jó ellátásról. Vasárnap mindenki ajándékokkal, írott ismertetőkkel tér haza, és annak az alacsony szénhidráttartalmú, tönkölybúzából készült kenyérnek az ízével, amivel egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó kedveskedett a gyermekeknek. (fekete) alapítvány cukorbetegek szakosztálya fiatal kezdeményezői által gyermekek és ifjak számára harmadik alkalommal szervezett életmódtábor egyedülálló a magyar megyékben, sikerét bizonyítja, hogy évről évre egyre többen jelentkeznek az egyhetes együttlétre. A Dobolyi László, Sidó Zita, Szórádi Csaba hármas és néhány segítőjük dr. Halmágyi Ildikó diabétesz szakorvos irányításával olyan programot szervez évente a gyermekeknek, amely a szórakozás mellett a játékos tanulásra is alkalmas, a résztvevők együtt értesülhetnek mindarról, amit a cukorbetegségről, a szövődaki úgy tér haza, hogy többé nem a szülei, hanem saját maga adja be az inzulint. A harminckét résztvevő a nagy meleget legyűrve gyalogolt át Kisbaconba a Benedek Elek-emlékházhoz, egész héten készültek a festett Ma kezdődik az Incitato művésztábor A hazai és külföldről érkező művészeknek a Vár-komplexum tulajdonosa, Daragus Attila biztosít helyet. A táborban készített képek bemutatására a kézdivásárhelyi céhtörténeti múzeumban július 16-án 12 órakor megnyíló tárlaton kerül sor. Az idei téma: Ló a cirkuszban. A tizenhárom év alatt a hazai képzőművészek mellett indiai, belga, szlovák, ukrán, angol, felvidéki képzőművészek, összesen száztizenegyen vettek részt a táborban, nyolcvanheten nem fogadták el a szervezők meghívását. Tóth Ferenc mérnök, a művésztábor szellemi atyja, táborszervező érdeklődéfolytatás az első oldalról)sünkre elmondta: idén a művészek Magyarországról és Erdélyből érkeznek. Miután tíz évig a tábor vezetője a marosvásárhelyi Miholcsa József, majd három évig Vetró Bodoni Sebestyén András volt, idéntől Simó Enikő vette át a stafétát, a tábor művészeti irányítását. Megyénkből Sepsiszentgyörgyről Deák M. Ria, Deák Barna, Simó Enikő, M. Péter János, Kováts Gizella, Kézdivásárhelyről Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás és Nagy Lajos lesz a tábor lakója. Brassóból Csutak Levente, Ábrahám Jakab, Abrahám Imola, Dimény András, Marosvásárhelyről Sajgó Ilona, Nagyváradról Ferenczy Béla és Ferenczy András, Nagyszebenből Orth István, Borszékről Fazakas Emese, Magyarországról Vincze László, Horváth István, Horváth Bíbor, Makoldi Sándor, Makoldi Gizella és Győri László érkezik. Öten — Fazakas Emese, Makoldi Sándor, Makoldi Gizella, Győri László és Ferenczy András — most kapcsolódnak be először az Incitato művésztelep tevékenységébe. A művészek az alkotómunka mellett meglátogatják a Szent Anna-tavat, Kovásznát, Csomakőröst, Gelencét, Csernátont, Ojtort, a szentkirályi lovasfarmot és a szörcsei ménest. 3. Mit akar az RMDSZ? (folytatás az első oldalról) Az autonómia kiemelt kampánytémája volt az RMDSZ-nek 2004-ben, a munka folyamatosan zajlik, ám a választók keveset tudnak róla — indította a tanácskozást a szervező sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök, Tóth-Birtan Csaba. A nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tégláról téglára építve lehet elérni azt — fogalmazott, de kifejtette: az autonómia gyakorlati oldaláról kevesebb egyeztetés volt, azért kezdeményezték a mostani beszélgetést, hogy pontosabban próbálják körvonalazni: milyen autonómiát akar a székelyföldi magyarság? Albert Almos, Sepsiszentgyörgy polgármestere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban, a kistérségek katalizátoraivá kell válniuk. A Székelyföldi Régió létrehozatalához elsősorban politikai akarat kell, de minél több, a mostanihoz hasonló beszélgetés is. A tanácskozás legérdekesebb momentuma Klárik László egyetemi tanár, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatójának előadása volt. A Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta, kérdések egész sorával igyekezett rávilágítani a globalizáció veszélyeire, feltérképezni az identitás megőrzésének esélyeit. Kiderült, Székelyföld a múlt század elején a maihoz hasonló gondokkal küszködött. Egy, az akkori székelyföldi gazdasági helyzettel foglalkozó tanulmányt idézett, melynek kitételei ma is teljes mértékben illenek régiónkra. Emellett statisztikákkal mutatott rá, hogy ebben a térségben a városi lakosság aránya nemcsak az európai, de a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struktúra nem felel meg az európai normáknak. A vidék fejlesztésével kapcsolatban elmondta, nem elegendő arra várni, hogy spontán módon megtörténjék ez, felelős beavatkozással sokkal jobb eredmények érhetők el. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Hatalmas lehetőséget, nagyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrányaival is számolnunk kell. „A globalizáció már jelen van, de tovább erősödik. Egy új értékrendet hoz, amely csak a pénzről, a profitról szól. Nem ismeri a tradíciót, gyökértelenné válhatunk általa” — fogalmazott. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöltőnyi idő alatt lenyelheti Szentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. „Melyik a mi utunk? Ez utóbbi, amely megoldja a gazdasági problémákat, de elnemzetleníti a bekebelezett vidéket, vagy a stagnálás, amely lassúbb fejlődést hoz, és felerősíti a kivándorlást?” — tette fel a kérdést. Klárik. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmiségiek, a fejlesztő-kutató munkát végzők részarányát, javítani kell az infrastruktúrát, s ami talán a legfontosabb: „egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Ugyancsak egyelőre megválaszolatlan kérdésként vázolt két lehetséges modellt: egyetlen központ köré vagy a városok hálózata köré kialakított régió jelentene jobb megoldást? Ez utóbbi ellen szól a kétely: képesek vagyunk-e együttműködni? A további felszólalások elsősorban az előadás kérdéseire, felvetéseire reflektáltak. „Csak összefogva tudunk önmagunk számára jövőképet teremteni”— fogalmazott Puskás Bálint szenátor. Demeter János, a megyei önkormány- zat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány született az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Véleménye szerint az EU nem támogatja a területi autonómiát, „a kisrégiók erősítéséről, a régiók átszervezéséről, a hatáskörök tisztázásáról” kell beszélni. Antal Árpád képviselő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, „egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely rendelkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. „Székelyföld versenyképes régió lehetne, ha vissza lehetne szorítani azokat az erőket, amelyek nyolcvan éve akadályozzák fejlődését” — vélekedett. Márton Árpád képviselő szerint„történelmi pillanatot élünk, novemberig kell a minisztériumoknak kidolgozniuk az ágazati decentralizációt, amely együttesen az autonómiát jelenti, és amelyre koncepciót lehetne építeni. Elhangzott az is, hogy munkacsoportot kell kialakítani, amely megszervezi a székelyföldi fejlesztési stratégia elkészítését. Számos érdekes vélemény, felvetés hangzott el az oktatással, gazdasággal, mezőgazdasággal, altalajkincsekkel, turizmussal kapcsolatosan, az együttműködés fontossága, a közös stratégiák, elképzelések kidolgozása, egymás segítésének gondolata sorozatosan visszatért. A tegnapi találkozót egyfajta kezdetnek tekintik, és folytatást ígérnek. Farkas Réka