Háromszék, 2006. július (18. évfolyam, 4810-4834. szám)

2006-07-01 / 4810. szám

KÖZÉLET FELVÉTELI KÖZÉPISKOLÁBA Százzal több helyet kértek A megyében három magyar és egy román tannyelvű IX. osztály indítása kérdéses, ugyanis száztizenegy hellyel többet kért a tizennyolc középiskola, mint ahány diáknak sikerült a képességvizsgája. A főtanfelügyelő szerint lesznek huszonnyolcasnál ala­csonyabb létszámú osztályok, és akkor a négyből legalább két osztályt el lehet indítani. Háromszéken ötvenhét középiskolai IX. osztályban 1596 helyet hirdetett meg a me­gyei tanfelügyelőség, 1092-t magyar tannyel­vű osztályban. A július 14-i számítógépes el­osztásra csak azok jelentkezhetnek, akiknek sikerült a kisérettségijük. A pótvizsgázók, il­letve a sikertelenül képességvizsgázók csak a második szakaszban felvételizhetnek a szak­iskolai helyekre. Ha a július 1—6. közötti idő­szakban minden felvételiző csak középiskolá­kat jelöl meg opcióként, akkor is száznál több üres hely marad ezekben. Legtöbb betöltet­len hely a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líce­umban lesz, ahol a májusban tartott kizáró jel­legű képességfelm­érő próbára csak har­minchárman jelentkeztek. Ha mindannyian át­mennek a kisérettségin, akkor is csupán másfél osztály telik ki, holott az iskola négyet hirdetett meg. Tizenkilenc szakközépiskolai osztályban két-két helyet tartanak fenn roma jelentkezők számára, akik szintén csak sikeres képesség­­vizsga után foglalhatják el ezeket. Péntekig elkészült és kifüggesztették a diákok megyei névsorát a felvételi­ általános csökkenő sorrendje szerint, jövő héten a diákok kitöltik a felvételiző lapot, amelyen megjelölik opcióikat, a számítógépes elosz­tásra július 14-én kerül sor. (fekete) KOVÁSZNA Drágult a víz, nőtt a csatornadíj A kovásznai tanács csütörtöki ülésén 63 ba­niról 77 banira növelte a la­kosságnak szolgáltatott ivóvíz köbméterének árát. A csatornadíjat 28 baniról 35 banira emelték. A cé­geknek megszabott díjak 19 százalékkal kisebbek, mert áfa nélküliek. A ta­nács határozata szerint az önkormányzat fennható­sága alatt működő Gos- Trans-Com városgazdálko­dási kft.-nek a drágításból befolyó többletbevétel há­rom százalékát kizárólag a vízszűrő főjavítására, két vízóra beszerzésére — a kovásznai és a kommandós vízvevőkhöz —, minden fogyasztónál egy-egy víz­óra felszerelésére (ezt két év alatt kell megvalósíta­ni), egy villanymeghajtású szivattyú, telefonközpont és légkalapács beszerzésé­re, illetve a székház reha­bilitálására kell fordítania. (bodor) KÉZDISZÉK Az MPSZ befejezte az aláírásgyűjtést Az MPSZ kézdiszéki szervezete a szövet­ség pártként való bejegyeztetéséhez szük­séges aláírásokért indított akció során ezer­ötszáz támogató aláírás összegyűjtését vál­lalta — tudtuk meg dr. Fekete Károlytól, a szövetség kézdiszéki, illetve megyei soros elnökétől, aki azt is elmondta: az aláírások egyharmadát a kézdivásárhelyi, kétharmadát pedig a vidéki szervezetek gyűjtötték össze, a legtöbb aláírás Kézdivásárhelyen, Orsdolán és Gelencén gyűlt. Az MPSZ kézdiszéki szer­vezete köszönetet mond mindazoknak, akik önkéntesen aláírásgyűjtést vállaltak, és mind­azoknak, akik aláírásukkal támogatták az MPSZ pártként való bejegyeztetését. Dr. Fe­kete Károly ma viszi Székelyudvarhelyre az ezerötszáz aláírási ívet tartalmazó dossziét. (loc­om) 2006. JÚLIUS 1. Interneten pályáznak Falusi infrastruktúra fejlesztésére hirde­tett pályázatot a kormány. Feliratkozni interneten keresztül lehet a miniszterelnök honlapján (www.cancelarie.ro) július 6-ával kezdődően, ennek alapján beütemezik a je­lentkezőket, akiknek a fővárosban kell lead­­niuk pályázatukat. A program kiterjed hidak, pallók, vízvezeték, csatornahálózat, hulla­déktároló építésére, bővítésére, korszerűsí­tésére. Egy közigazgatási egység egyetlen pályázattal iratkozhat fel, de az különböző alterveket tartalmazhat, összesen legfennebb négymillió új lej igényelhető. Falusi környe­zet alatt nem csupán községeket, hanem vá­roshoz tartozó falvakat is értenek. A megyeháza külön-külön is tárgyalt a községi polgármesterekkel terveikről. Vajda Lajos alelnök érdeklődésünkre elmondta, annyi a terv, hogy azok összege eléri az or­szágosan meghirdetett alapot, hisz régóta kérték, hogy településenként készítsenek három-három tervet. (sz.) MAGYARHERMÁNY Életmódtábor a Borvízoldal aljában A magyarhermányi táborban a gyermekzsivaj, a kézművesasztal körüli sürgés­forgás, az udvaron lévő kis borvízmedencében lubickolók látványa semmiben nem kü­lönbözik más táborokétól. Jókedvű gyermekeket és kedves táborvezetőket látni, csak akkor döbben rá a szemlélő, hogy itt valami más is történik, amikor az ebédidőt hirdető szóra mindenki előveszi a vércukormérőt és az inzulint. A Szent György Kórház- mények megelőzéséről tudni- gipszminták, szinte soha nem ok kell. A legkisebbek (4—6 üres a borvízmedence, a csa­­év közöttiek) idén is édesany­­ládias hangulatú Virág pan­­jukkal érkeztek, a szervezők .­zió udvarán felállított fedett bíznak abban, ezúttal is lesz, teraszon folynak a „cukros ügyek”­. A tábor szakelőadói :­ dr. Albert Ildikó és dr. Sisak Edit sepsi­szentgyörgyi, vala­mint dr. Lőrinczi Csaba székely­­udvarhelyi orvos —, és a vércukor­­ellenőrzés szigorú őrei gondoskodnak az életmódtaná­csokról, a tábor há­zigazdái pedig a jó ellátásról. Vasárnap mindenki ajándékokkal, írott ismertetőkkel tér haza, és an­nak az alacsony szénhidrát­tartalmú, tönkölybúzából ké­szült kenyérnek az ízével, amivel egy sepsiszentgyörgyi vállalkozó kedveskedett a gyermekeknek. (fekete) alapítvány cukorbetegek szak­osztálya fiatal kezdeményezői által gyermekek és ifjak szá­mára harmadik alkalommal szervezett élet­módtábor egye­dülálló a magyar megyékben, si­kerét bizonyítja, hogy évről évre egyre többen je­lentkeznek az­­ egyhetes együtt­­létre. A Dobolyi László, Sidó Zita, Szórádi Csaba hármas és né­hány segítőjük dr. Halmágyi Il­dikó diabétesz szakorvos irá­nyításával olyan programot szervez évente a gyermekek­nek, amely a szórakozás mel­lett a játékos tanulásra is al­kalmas, a résztvevők együtt értesülhetnek mindarról, amit a cukorbetegségről, a szövőd­aki úgy tér haza, hogy többé nem a szülei, hanem saját maga adja be az inzulint. A harminckét résztvevő a nagy meleget legyűrve gya­logolt át Kisbaconba a Bene­dek Elek-emlékházhoz, egész héten készültek a festett Ma kezdődik az Incitato művésztábor A hazai és külföldről érke­ző művészeknek a Vár-komp­lexum tulajdonosa, Daragus Attila biztosít helyet. A tábor­ban készített képek bemutatá­sára a kézdivásárhelyi céhtör­téneti múzeumban július 16-án 12 órakor megnyíló tárlaton kerül sor. Az idei téma: Ló a cirkuszban. A tizenhárom év alatt a hazai képzőművészek mellett indiai, belga, szlovák, ukrán, angol, felvidéki képzőművé­szek, összesen száztizen­egyen vettek részt a táborban­, nyolcvanheten nem fogadták el a szervezők meghívását. Tóth Ferenc mérnök, a művésztábor szellemi atyja, táborszervező érdeklődé­­folytatás az első oldalról)­sünkre elmondta: idén a mű­vészek Magyarországról és Erdélyből érkeznek. Miután tíz évig a tábor vezetője a ma­rosvásárhelyi Miholcsa Jó­zsef, majd három évig Vet­ró Bodoni Sebestyén András volt, idéntől Simó Enikő vet­te át a stafétát, a tábor művé­szeti irányítását. Megyénk­ből Sepsiszentgyörgyről Deák M. Ria, Deák Barna, Simó Enikő, M. Péter János, Kováts Gizella, Kézdivásár­­helyről Sárosi Csaba, Sárosi Mátyás és Nagy Lajos lesz a tábor lakója. Brassóból Csu­tak Levente, Ábrahám Ja­kab, Abrahám Imola, Di­­mény András, Marosvásár­helyről Sajgó Ilona, Nagyvá­radról Ferenczy Béla és Ferenczy András, Nagysze­­benből Orth István, Borszék­ről Fazakas Emese, Magyar­­országról Vincze László, Hor­váth István, Horváth Bíbor, Makoldi Sándor, Makoldi Gizella és Győri László ér­kezik. Öten — Fazakas Eme­se, Makoldi Sándor, Makol­di Gizella, Győri László és Ferenczy András — most kapcsolódnak be először az Incitato művésztelep tevé­kenységébe. A művészek az alkotómunka mellett meglá­togatják a Szent Anna-tavat, Kovásznát, Csomakőröst, Gelencét, Csernátont, Ojtort, a szentkirályi lovasfarmot és a szörcsei ménest. 3. Mit akar az RMDSZ? (folytatás az első oldalról) Az autonómia kiemelt kampánytémája volt az RMDSZ-nek 2004-ben, a munka folyamatosan zajlik, ám a választók keveset tudnak róla — indította a tanácskozást a szervező sepsiszent­györgyi RMDSZ-elnök, Tóth-Birtan Csaba. A nagygyűlések, tömegrendezvények nem visznek előre, apró lépésekben, tég­láról téglára építve lehet elérni azt — fogalmazott, de kifejtette: az autonómia gyakorlati oldaláról kevesebb egyeztetés volt, azért kezdeményezték a mostani beszélgetést, hogy pontosab­ban próbálják körvonalazni: milyen autonómiát akar a székely­­földi magyarság? Albert Almos, Sepsiszentgyörgy polgármes­tere kiemelte: a városoknak igen fontos szerep jut a székelyföldi régióban, a kistérségek katalizátoraivá kell válniuk. A Székely­­földi Régió létrehozatalához elsősorban politikai akarat kell, de minél több, a mostanihoz hasonló beszélgetés is. A tanácskozás legérdekesebb momentuma Klárik László egyetemi tanár, a közigazgatási minisztérium vezérigazgatójá­nak előadása volt. A Székelyföld mint európai régió esélyeit taglalta, kérdések egész sorával igyekezett rávilágítani a globalizáció veszélyeire, feltérképezni az identitás megőrzé­sének esélyeit. Kiderült, Székelyföld a múlt század elején a maihoz hasonló gondokkal küszködött. Egy, az akkori szé­kelyföldi gazdasági helyzettel foglalkozó tanulmányt idézett, melynek kitételei ma is teljes mértékben illenek régiónkra. Emellett statisztikákkal mutatott rá, hogy ebben a térségben a városi lakosság aránya nemcsak az európai, de a romániai átlagnál is kisebb, alacsony a vidéki települések fejlettsége, rossz az infrastruktúra, kevés az értelmiségi, a gazdasági struk­túra nem felel meg az európai normáknak. A vidék fejlesztésé­vel kapcsolatban elmondta, nem elegendő arra várni, hogy spontán módon megtörténjék ez, felelős beavatkozással sok­kal jobb eredmények érhetők el. Az EU-s csatlakozás pozitív és negatív oldalaira is rávilágított. Hatalmas lehetőséget, na­gyon sok pénzt hozhat az integráció, de a globalizáció hátrá­nyaival is számolnunk kell. „A globalizáció már jelen van, de tovább erősödik. Egy új értékrendet hoz, amely csak a pénz­ről, a profitról szól. Nem ismeri a tradíciót, gyökértelenné vál­hatunk általa” — fogalmazott. Kitért a szomszédos Brassó egyre erőteljesebb fejlődésének veszélyeire is, egy emberöl­­tőnyi idő alatt lenyelheti Szentgyörgyöt, illetve a Székelyföld egy részét. „Melyik a mi utunk? Ez utóbbi, amely megoldja a gazdasági problémákat, de elnemzetleníti a bekebelezett vidé­ket, vagy a stagnálás, amely lassúbb fejlődést hoz, és felerő­síti a kivándorlást?” — tette fel a kérdést. Klárik. Feladatként határozta meg, hogy polgárosítani kell Székelyföldet, ki kell emelni a falvak népét a parasztsorból, növelni kell az értelmi­ségiek, a fejlesztő-kutató munkát végzők részarányát, javítani kell az infrastruktúrát, s ami talán a legfontosabb: „egy jövőbe néző, korszerű székely nemzeti önképet kell teremteni”. Ugyan­csak egyelőre megválaszolatlan kérdésként vázolt két lehet­séges modellt: egyetlen központ köré vagy a városok hálóza­ta köré kialakított régió jelentene jobb megoldást? Ez utóbbi ellen szól a kétely: képesek vagyunk-e együttműködni? A további felszólalások elsősorban az előadás kérdése­ire, felvetéseire reflektáltak. „Csak összefogva tudunk ön­magunk számára jövőképet teremteni”­­— fogalmazott Pus­kás Bálint szenátor. Demeter János, a megyei önkormány-­ zat elnöke a szakmai hátteret hiányolta, sok tanulmány szü­letett az elmúlt években Székelyföldről, de kevés olyan, amely segíthetett a politikai döntések meghozatalában. Véleménye szerint az EU nem támogatja a területi autonó­miát, „a kisrégiók erősítéséről, a régiók átszervezéséről, a hatáskörök tisztázásáról” kell beszélni. Antal Árpád képvi­selő azt hiányolta, hogy tizenöt év alatt nem volt képes a székelyföldi magyarság létrehozni egy olyan reprezentatív testületet, „egyfajta Székely Nemzeti Tanácsot”, amely ren­delkezik a döntéshozatalhoz szükséges kellő politikai súllyal. „Székelyföld versenyképes régió lehetne, ha vissza lehetne szorítani azokat az erőket, amelyek nyolcvan éve akadályozzák fejlődését” — vélekedett. Márton Árpád képviselő szerint„történelmi pillanatot élünk, novemberig kell a minisztériumoknak kidolgozniuk az ágazati­ decentra­lizációt, amely együttesen az autonómiát jelenti, és amely­re koncepciót lehetne építeni. Elhangzott az is, hogy mun­kacsoportot kell kialakítani, amely megszervezi a székely­­földi fejlesztési stratégia elkészítését. Számos érdekes vélemény, felvetés hangzott el az okta­tással, gazdasággal, mezőgazdasággal, altalajkincsekkel, turizmussal kapcsolatosan, az együttműködés fontossága, a közös stratégiák, elképzelések kidolgozása, egymás segí­tésének gondolata sorozatosan visszatért. A tegnapi talál­kozót egyfajta kezdetnek tekintik, és folytatást ígérnek. Farkas Réka

Next