Háromszék, 2006. július (18. évfolyam, 4810-4834. szám)

2006-07-20 / 4826. szám

CSALÁD A jázminillatú gardénia Kínában, Japánban, ős­hazájában díszült a gardé­nia (Gardenia jazminoides) kisebb-nagyobb termetű faként, akárcsak nálunk a jázminbokor (helyesebben jezsámennek kellene hív­nunk, a nálunk nem ősho­nos jázmin más faj!), és ontja kellemes illatát. A gardénia örökzöld növény, tulajdonképpen virágüz­leteinkben megvásárolható csokros, fehér virágú nö­vény is bokorrá nevelhető, bár a mi éghajlati feltéte­leink nem kedveznek a kinti tartásnak. A gardénia valósággal ontja a rózsára emlékeztető, tömött, illatos virágait, ame­lyek azonban rövid életűek. Több gardéniafaj ismert (számuk száz körül van), ezek közül a vad forma (egy­szerű virágú) az őshazájá­ban szabadon él, míg szá­mos nemes faj (G. augusta, G. thunbergia) a levelek alakja és a virágok színe szerint jelez különbséget. Vágott virágnak rövid életük miatt alkalmatlanok, de dús szépségük, messzire érez­hető illatuk mindent kárpótol. Viszonylag érzékeny nö­vény, a még ki nem nyílt bimbóit a változó feltételek miatt elhullathatja. Mivel a cserepet elfedik a dúsan hajtó, fényes sötétzöld le­velek, arra vigyázzunk, hogy az öntözővíz közvet­lenül a cserép talajára és ne a növényre kerüljön. Puskás Attila HÁZIORVOS Bélfertőzés nyaraláskor A nyaralás egyik leggyakoribb beteg­sége a hasmenéssel, hányással járó bél­fertőzés, amit a különböző ételekben, ita­lokban található, szabad szemmel nem lát­ható baktériumok, vírusok, egyéb mik­robák okoznak. A betegség azonban el­kerülhető néhány praktikus tanács be­tartásával. Ajánlatos például utazás előtt tájékozód­ni az adott ország vagy vidék és a leendő szálláshely higiénés viszonyairól. Azt is meg lehet kérdezni, hogy a beutazáshoz szükséges-e vagy javasolt-e védőoltás, esetleg betegségmegelőző céllal gyógyszer szedése. A bélfertőzésre gyógyszertárban lehet kapni olyan sókeveréket, amely hasmenés esetén vízben feloldva segíti a víz- és ásványianyag-utánpótlást, erre előre is fel lehet készülni, és a terméket még az­ utazás előtt meg lehet venni. Ha valaki tudja magáról, hogy életkora vagy állapota miatt (idős, terhes, beteg) kü­lönösen érzékeny, vigyen magával nem romlandó élelmiszert, továbbá szappant, kéztörlőt, kézfertőtlenítő kendőt, és mos­son olyan gyakran kezet, amilyen gyakran csak tud. Az étel fogyasztásánál arra kell ügyelni, hogy az frissen készült és forró legyen, így még utcai árus kínálatából is biztonsággal lehet enni. A több órán át langyosan tárolt, kész ételek veszélyesek. A legyek által „lá­togatott”, nem tiszta edényben tálalt ételt nem szabad elfogadni. A zöldségekre, gyümölcsökre vonatko­zó alapszabály: hámozd meg, főzd meg vagy hagyd ott. A saláták, szeletelt gyümölcsök, utcán árult gyümölcslevek veszélyesek le­hetnek. Nem szabad fogyasztani nyers vagy alig hőkezelt, tojást tartalmazó ételt (majonézes termékeket, egyes mártásokat, desszerteket). A főtt tojás biztonságos, de a tojásrántotta nem. Nem tanácsos továbbá nyers kagyló, ismeretlen eredetű jégkrém, fagylalt, pasz­­tőrözetlen tej, tejtermék, jég fogyasztása. A palackozott italok (sör, bor, tea, kávé) általában biztonságosak. Az élelmiszer-, vízeredetű megbetegedé­sek általában hasmenéssel, ritkábban há­nyással, lázzal járnak. A tünetek néhány nap alatt csaknem mindig maguktól rendeződ­nek, gyógyszert szedni nem szükséges, has­menés elleni tüneti szerek és antibiotikum szedése sem indokolt, sőt késleltethetik a gyógyulást. Amennyiben azonban a tünetek három nap alatt sem múlnak el, a hasmenés gyako­ri vagy véres, ha a beteg hányik vagy lázas, orvoshoz kell fordulni, illetve ha ez nem le­hetséges, az otthonról vitt, orvos által java­solt gyógyszer szedését meg kell kezdeni. Legfontosabb már az első tünetek meg­jelenésétől kezdve a folyamatos folyadék­pótlás. A tiszta víz fogyasztásánál hatéko­nyabb, jobban felszívódik, és az elvesztett anyagokat pótolja az alábbi oldat: egy liter vízbe kell tenni egy kávéskanál sót és hat kávéskanál cukrot. Ebből minden hasmenés, hányás után 1—2 decilitert kell fogyaszta­ni. Ha valaki utazás során vagy hazatérés után bármilyen szokatlan betegségi tünetet észlel, tanácsos orvoshoz fordulni. (MTI-Panoráma) 2006. JÚLIUS 20. Farkasok és bárányok Az áldozat és a támadó örök ellen­téte, egymástól való függése az élet­nek egy olyan oldala, amely így vagy úgy, ma vagy holnap mindannyiunkat érint. Az állatvilágban minden fajnak megvannak a maga természetes ellen­ségei, sőt, minden támadó végső so­ron áldozattá is válik. Mindenikük be­leszületik egy szerepbe, és a létfenn­tartás érdekében ennek a dekódolt viselkedésegyüttesnek a jegyében él. Bár mi sajnáljuk és áldozatnak tekint­jük a bárányt, a farkast pedig kegyet­len agresszornak, ők csak teszik, amit tenniük kell. Az emberi társadalomban ez a sze­reposztás sokkal bonyolultabb, hiszen valaki lehet tényleges áldozat, de le­het, hogy csak annak érzi vagy tünteti fel magát. Ugyanúgy lehet valaki nyíl­tan fenyegető, kiszámíthatóan vesze­delmes, de alattomosan támadó is. Báránybőrbe bújt farkas — mondják az ilyenre, vagy ő az „áldozati bárány”. Persze, itt is előfordulhat, hogy a támadó egyúttal áldozat is, mint ahogy történt és történik ma is a háborúk­ban. A szereposztás néha egyértelmű, máskor bonyolult, néha tisztán látunk, máskor homályosan, hiszen mindent átszűrünk érzelmeinken, akkor is, ha ezt nem valljuk be. Általános értelem­ben: jól látjuk a más szerepét, és ke­vésbé jól a magunkét. Hogy mindezt boncolgatni egyál­talán miért érdemes? Már csak azért is, mert még aki szü­letett győztesnek érzi magát, néha az is legyőzetik, s a született vesztes is arat nem várt győzelmeket. Elég csak a bib­liából ismert Dávid és Góliát-történetre gondolni, vagy a filmek pozitív hősei­nek győzelmére, amit valahol a lelkünk mélyén a kétkedés dacára is elhiszünk. Szembesülni saját szerepeinkkel — ez segíthet megváltoztatni nézőpon­tunkat, az élethez és társainkhoz való viszonyulásunkat, mi több, még önér­tékelésünket is. Ennyi felismerés pedig máris felér egy győzelemmel. Járta Kocsis Edit MI A DÍVAT Az örök farmer A farmernek, mint alap­­ruhadarabnak, népszerűsége változatlan, de az elkövetkező hónapokban a nadrágszárak egyre szűkülnek, a fekete és a szürke szín a meghatározó. A mosott jelleg részletei is módosulnak, de ezek a mosott hatások tisztábbak és söté­­tebbek. A túl világos, nagy foltokban való mosott jelleg nem divat. A klasszikus csőfazon vagy ceruzavonalú nadrág nem mindenkinek áll jól, de ez való­színűleg nem igazán zavarja sem a divattervezőket, sem a divatfüggő, az újdonságokat azonnal követő réteget. Új fazon a derékban lezse­ren szabott, mély lépésbősé­­gű, amelynél a nadrágszárak alul szűkülnek le. A játékosság a másik fő jelszó, ami azt takarja, hogy meglepő ruhadarabokkal pá­rosítják a farmert, illetve far­meranyagból bermudát és mellénykét varrnak, a széleket hangsúlyozzák, paszpolozzák, rojtozzák, ugyanakkor feltűn­nek a katonás elemek is. A nagy márkák lovagló- és csizmanadrágot is hoznak far­merből. Visszafogottabbak a dekorációk, de — ha szolidab­­ban is — a márkás farmerek­nél tartja magát a Swarowski­­köves díszítés. Újdonság a gazdag, de visszafogott színválaszték, a szeder, a szilva, a homok, az olajzöld, a khaki, a fenyő és a padlizsán. A ton­in ton — azaz színben tartott —, azonos ár­nyalatú díszítések elegánsab­­bak, és minden korosztályhoz illenek. Háromszék Gyermekeink Újszászi Sára, Sepsiszentgyörgy 7 KUKTA Gabonamagvak az étkezőasztalon Eretnek gondolat volt ez a XX. század küszöbén. John Harvey Kellog adventista amerikai gyógyítót a kuko­ricapehelyért és társaiért ezért éppúgy kinevették, mint a müzli feltalálójaként tisztelt Bircher­ Benner svájci doktort. A tengerentúli cég­alapító az ipari méretű táplá­lék-előállításban jeleskedett, míg a svájci orvos megma­radt a teljes értékű természe­tes nyers koszt hívének. Ami közös bennük, hogy mind­ketten elődjüknek tekintették a Connecticut állambeli presbiteriánus Sylvester Grahamet (1794—1851), aki a róla elnevezett Graham-ke­­nyérrel utat nyitott a korsze­rű tápanyagok reformjának. Kellogg első sikere a gra­nola volt. Ez a puha, szemcsés, rágcsálni való sütemény abból a felismerésből szüle­tett, hogy a gabonafélék nyersen nem jól emészthetők, ezért valamilyen hőkezelés­sel (főzés, pirítás, puffasztás) vagy csíráztatással kell fo­gyaszthatóvá tenni. A táplá­lék kukoricából egyszeri hő­kezeléssel készül (sütőzsi­radék-tartalma nincs), kizáró­lag a természetben megtalál­ható adalékanyagok ízesítik és színezik. Színezőanyag nél­küli változatai a mégoly kü­lönleges táplálkozási igények kielégítésére is alkalmasak. A kukoricapehely-cse­­megék fogyaszthatók étke­zések között az éhség csilla­pítására éppúgy, mint ven­dégváráskor vagy utazáskor nassolva. A reggeli pelyhek tejjel fogyasztva juttatják megfelelő energiához a szer­vezetet. A kukorica, cukor, só, maláta, vitaminok (niacin, Bl, B2, B6, Bl2, folsav) és vas felhasználásával készült ropogós kukoricapehely egészséges ennivaló. Dr. Kellog találmánya olyan jól bevált, hogy a ga­bonapelyhek­­ készüljenek kukoricából, búzából, zab­ból, rizsből vagy korpából — a mai napig a legegészsége­sebb reggeli eledelnek szá­mítanak. A kukoricapehely hosszú ideig (hat hónap) el­tartható, a magas rost- és vitamintartalom révén kedve­ző táplálkozási és élettani hatású. Könnyen emészthe­tő, a felesleges gyomorsavat elkötve mintegy lezárja a gyomorszájat, és folyadék­bevitellel együtt hamar a te­lítettség érzetét kelti. A gabonakészítmények előnyös élettani hatásának titka a nagy rost- és csekély zsírtartalomban rejlik. A táp­lálkozással foglalkozó szak­emberek egybehangzó véle­ménye szerint a természetes tápanyagokban bővelkedő gabonapelyhek rendszeres fogyasztása növeli a szerve­zet ellenálló képességét, jó­tékonyan hat az emésztésre és az érrendszerre. Napi tíz deka gabonapehely elfo­gyasztása csökkenti a toxi­kus anyagok felszívódását a vastagbélben, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. (MTI-Press) Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya

Next