Háromszék, 2006. augusztus (18. évfolyam, 4836-4862. szám)

2006-08-01 / 4836. szám

Ára: 60 bani, előfizetőknek: 38 Ikuit 4836. szám Sepsferc­itgyörgy, 21MH­. augusztus 1., KEDD KORMÁNYHATÁROZATOT KEZDEMÉNYEZ A MEGYEI TANÁCS Visszakérik a múzeumi tárgyakat Visszakéri a megyei tanács azokat a múzeumi tárgyakat — köztük Gábor Áron egyet­len fennmaradt ágyúcsövét—, melyeket 1971-ben az akkori Románia Szocialista Köz­társaság Történeti Múzeuma „kölcsönvett” a Székely Nemzeti Múzeumtól, majd 1973- ban vagyonleltárába is felvette. Erről döntött a megyei közgyűlés tegnapi ülésén. Az önkormányzat ugyanakkor elfogadta Kató Zoltán felmondását a múzeumigazgatói tiszt­ségből, és augusztus 18-i hatállyal Vargha Mihály szobrászművészt, a sepsiszentgyör­gyi Gyárfás Jenő Képtár vezetőjét bízta meg időlegesen az igazgatói teendők ellátásával. (részletek a 3. oldalon) Független lett Rétyi Ödön Kilépett az SZDP-ből Rétyi Ödön, a sepsiszentgyörgyi városi tanács tagja. Nyilatko­zatát pénteken iktatták a párt helyi szervezeténél. „Annak idején, a választási kampány­ban azt ígértem, a városért, a közösségért dolgozom, nem pártérdeket képviselek majd. A kommunikáció nem műkö­dött az SZDP vezetőivel, s bár elismerem, elvárásaik nem vol­tak, de úgy éreztem, fölösle­gessé vált a párttagságom” — nyilatkozta Rétyi Ödön la­punknak. Kifejtette: két SZDP-s tanácstag kollégája számos esetben a város érdekei ellen szavazott, velük közösséget nem vállal. A jövőben fü­gget­­len tanácstagként tevékeny­kedik, ugyanazokat az elveket követi, mint eddig. Kérdé­sünkre, hogy a következő vá­lasztásokon indul-e, és milyen színekben, válasza rövid volt: „ez a jövő titka”. (­kás) Lisznyói hírhalom • Közel félmiliárd tejjel rendelkezik az uzoni önkor­mányzat a hozzá tartozó Lisznyó falu út- és utcahálózatá­nak feljavítására. Lisznyó főútját két éve javították meg, de már kátyús lett. A tanács arról még nem határozott, hogy ebből a pénzből az idénre betervezett felületi kezelést foly­tatja-e, avagy megjavíttatja a leromlott szakaszokat. • Egymillió forintot adományozott egy kecskeméti sze­mély a tavaly árvíz sújtotta falu számára. Ebből szeretnék ír még ez év nyarán és őszén elvégezni az egykori községhá­za — később téeszszékház — külső és belső javítását. Ebben őrzik — nem megfelelő körülmények között—a falu irattárát és egy rendezetlen községi könyvtár állományát. De mert az adományozott összeg erre nem lesz elég, az önkormányzat közmunkát hirdet, és saját alkalmazottait is befogja a tatarozásba.­­ Két hónapja nincs közvilágítás a faluban, és elégedet­lenséget szült az a tény, hogy nem mérték ki a legelőket, las­san halad az erdőkre és földekre vonatkozó birtoklevelek kiállítása, az ingatlanok 247-es törvény szerinti tulajdonjo­gának véglegesítése — tájékoztatott Kese József tanácstag. Kisgyörgy Zoltán (folytatása a 3. oldalon) Legtöbbet a gáz drágult Az elmúlt öt évben a ter­mékek és szolgáltatások kö­zül a legnagyobb mértékben a gáz ára nőtt, amely jelen­leg 7,45-ször drágább, mint 2001-ben — derül ki az Or­szágos Statisztikai Hivatal elemzéséből. Az átlagosnál nagyobb mértékben drágu­ló díjak és árak közül a víz- és csatornadíjak 4,44-szeres­­re, a postai díjszabások 4,28- szorosra, a hőenergia 3,58- szorosra, a burgonya 3,57- szeresre, a dohánytermékek 2,96-szorosra, a villamos energia pedig 2,83-szorosra emelkedett. (s) Az Egri csillagok Csíksomlyón „Nézz ránk, Európa, állj mellénk a harcban, / Érted is küzdünk, ha védjük a magyar hazát!”—énekelték a csíksomlyói nyeregben bemutatott musical fináléjában, ahol több mint százezer ember szívott egy levegőt és hitet a legkedveltebb magyar regény szereplőivel. Várkonyi Mátyás és Béres Attila az Egri csillagokat úgy komponálta színpadra, mint a magyar nép örökös szabadságharcának példázatát. A máig egyik legolvasottabb re­gény hősei az ismert történeten túl a törté­nelem örök kérdéseit boncolgatták: milyen áron tud megmaradni egy kis nép Európa gyepűjén? Az igényes zene, a veretes szöveg a Miksa császár parancsára raboskodó Do­bó István és az őt meglátogató Bornemissza Gergely visszaemlékezéseinek keretébe helyezi a jól ismert történetet. Az Agria Játékok Kft. produkciójának hitelességét, látványosságát rendkívüli módon erősítet­te a technikailag is nehezen megoldható élő előadás, de a helyszín adottságainak kihasz­nálása is. A hit, a remény és a szeretet örök üzenetét hoztuk el a székelyek szent hegyére — mond­ta az előadás után a Ceceynét alakító Saárossy Kinga színművész, aki arra szólított fel min­denkit, hogy lelkiismerete szerint tegyen meg mindent a székelyföldi autonómiáért. (Ferencz) Máról holnapra A zsarolás módozatai Még te sem csengett az Omár Hajszám szökése okozta botrány , melynek során a felháborodott államfő me­nesztette a titkosszolgálatok vezetőit, de kiderült, hogy erre a törvények szerint nincs joga, a hírszerzők és kémel­­hárítók főnökeit csak az országgyűlés válthatja le! —, amikor közvitára bocsátották a régóta készülő nemzet­­biztonsági törvénycsomag tervezetét, noha még bizonyos miniszterek sem véglegesítették ajánlásaikat (?). A civil szférában és a médiában megütközést s felháborodást váltott ki a törvénycsomag, amely az 1991-es, sokat bírált nemzetbiztonsági törvényhez hasonlóan egyértel­műen túlzott hatáskörrel ruházza fel a titkosszolgálato­kat. Ezzel pedig sérti az emberi jogokat. Renate Weber, a Nyitott Társadalomért nevű civil szervezet elnöke is úgy véli, a tervezet szövegének bizonyos részei nem világosak, a félreértelmezhetőség pedig túlkapásokra teremthet lehetőséget. Weber azt is sérelmezi, hogy Omár Hajszám eltűnése után a perrendtartási törvénykönyv sorozatos módosításai ellenére sem szabályozzák azon eseteket, amikor vádlottakat orvosi okok miatt he­lyezhetnek szabadlábra... A törvénycsomag — utalt Weber az elmúlt napok szenátusi vitáira — továbbra sem pontosítja, hogy a titkosszolgálatok ideiglenes el­nökségét meddig lehet betölteni... Dennis Delelant an­gol történész, a romániai helyzet egyik legjobb ismerője hangsúlyozva, hogy a nemzetbiztonsági törvényeknek elsősorban az emberi jogok védelmét kellene biztosíta­niuk, bírálta az intézmények túlzott hatáskörrel való felruházását, mivel ezek bizonyos esetekben, a román történelem legrosszabb hagyományait folytatva, ,, dik­tatórikus jelleget" ölthetnek, és ,,külön kasztként" mű­ködhetnek az államban. Emil Constantinescu exállamfő szerint Traian Basescu olyan törvények elfogadását akarja kizsarolni, amelyek a titkosszolgálatok rég áhított s a kommunista diktatú­rában meglévő pivilégiumait szavatolják, s ezek az elő­jogok megsértik az emberi jogokat, éles ellentétben áll­nak az unióban uralgó állapotokkal is, amelyek felé az ország oly lendületesen törekszik... S valóban, Traian Basescu, amerikai útjáról megtér­ve s szembesülve az országgyűlés határozatával — mi­szerint nem áll jogában, legalábbis az uralgó törvények szerint, leváltani a titkosszolgálatok vezetőit —, hang­súlyozta, hogy csak a nemzetbiztonsági törvénycsomag elfogadása után hajlandó kijelölni az új vezetőket. Ez­zel arra kényszeríti a kormányt, hogy a neki kedvező formában juttassa el a parlamenthez a tervezetet. Az államfő — s ezért sokat bírálták az Omár Hajszám szökése utáni napokban — nem mindig veszi figyelembe a parlament függetlenségét. Nem akarja elismerni — ez­zel is a legrosszabb hazai hagyományokat éltetve —, hogy csupán a parlament hozhat törvényeket s nevezheti ki a titkosszolgálati vezetőséget. Elképedve miniszterei ,,las­súságától", a motorbalesetet szenvedett és lábadozó kor­mányfő azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben határidőn belül a tárcavezetők nem teszik meg ajánlásaikat s nem véglegesítik jelentésüket, a törvénytervezetet eredeti for­mában tárja a parlament elé (!). Ennek elfogadása — és kiszámíthatatlan, hogy az ellenzéki és a kormánypártok hogyan szavaznak?! — ismét a titkosszolgálatok hatás­körének túlzott növekedését jelenti, ami az uniós csatla­kozás előtt legalábbis bizarr, s hátráltathatja Románia oly lassú, körülményes integrációját... Bogdán László

Next