Háromszék, 2006. november (18. évfolyam, 4915-4940. szám)

2006-11-01 / 4915. szám

KÖZELET A BELFÖLD• Magyar—román kormányülés Az együttes román—magyar kormányülés előkészítéséről és a magyar—magyar kapcsolatokról tanácskozott tegnap Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes Gémesi Ferenccel, a magyar kormány miniszterelnöki hivatalának ál­lamtitkárával. A közelgő vegyes kormányülésről a két kor­mány képviselője néhány gyakorlati részletet is tisztázott, vé­leményük szerint az idei ülés is legalább annyi konkrét megol­dásra nyújt majd lehetőséget, mint a tavalyi. Az idei ütemterv­vel mindkét fél elégedett. A megbeszélésen szó volt a ma­gyar—magyar kapcsolatok alakulásáról is. Markó Béla jelez­te, fel kell gyorsítani a kedvezménytörvény által biztosított támogatások kifizetési folyamatát. Scheele utódja Donato Chiarini váltja fel Jonathan Scheelet az Európai Bizottság romániai küldöttségének élén. Chiarini a napokban érkezik Romániába, de addig, amíg hivatalosan is bemutatják a küldöttség vezetőjeként, ezen tisztséget a küldöttség gazda­sági megbízottja, Onno Simons látja el. Jonathan Scheele teg­nap fejezte be ötéves romániai mandátumát, és egy nyilatko­zatban aláhúzza, hogy romániai tartózkodása során az ország fejlődését kísérte és támogatta egy demokratikus társadalom felé, figyelemmel kísérte a jegyzett eredményeket, az elmél­­kedési pillanatokat, amelyek a fejlődést előzték meg, valamint azt a bizalmat, amellyel újra elindult egy amúgy nem könnyű úton, de amely végül a csatlakozáshoz vezetett. „Természetesen, az út nem ér itt véget, hanem inkább most kezdődik. Büszke vagyok arra, hogy 2001-től az önök országa mellett lehettem ezen az úton, mely az első célhoz vezetett, és arra, hogy tanúja lehettem azon lelkesedésnek, amellyel a román nép megértet­te, hogy megtegye a szükséges erőfeszítéseket, hogy büszkén léphessenek be a nagy európai családba” — olvasható Scheele üzenetében. A távozó diplomata azt kívánta a román népnek, hogy az integrálás hozza el a legitim elvárásokkal kapcsolatos békét és jólétet. Két százalékkal csökken A költségvetési törvénytervezet szerint a társadalombiztosí­tási alaphoz való hozzájárulást jövőtől két százalékkal csökken­tik, nyilatkozta tegnap Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, ezáltal ellentmondva Traian Băsescu államfő hétfői kijelentésé­nek, aki háromszázalékos csökkentésről beszélt. „Nem vitá­zunk. Nézzék meg a 2007-es költségvetést” — mondta a mi­niszterelnök. A költségvetési törvénytervezet, melyet a kormány október közepén fogadott el, a társadalombiztosítási hozzájáru­lás 2 százalékkal való csökkentését irányozza elő az alkalmazó által fizetett részből. Európai szinten Romániában fizetik az egyik legmagasabb hozzájárulást, ami jelenleg, összevonva az alkalmazott és az alkalmazó által befizetett részt, 47,5 százalé­kot tesz ki. • Tăriceanu az előrehozott választásokról is más­képp vélekedik, mint Băsescu, aki hétfői nyilatkozata szerint már holnap megszervezné azokat. A kormányfő szerint a pártok nem érdekeltek a „kollektív öngyilkosságban”. Gyenge feddhetetlenség Két nappal a kormány által javasolt hallgatólagos elfogadá­si határidő lejárta előtt, tegnap elfogadta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (OFÜ) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet a képviselőház plénuma a jogi bizottság módosításaival. A törvény mellett 251-en, ellene 5-en szavaz­tak, tartózkodás nem volt. A kormány által beterjesztett szö­veg jócskán megszelídített alakja szerint az OFÜ a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonbevallását, nem pedig a va­gyonát ellenőrzi majd, és az esetleges különbözetet jelzi az igazságügynek. A képviselőház elnöke, a liberális Bogdan Olteanu a voksolás után azt nyilatkozta, hogy az NLP „nehéz szívvel” szavazta meg ezt a törvénytervezetet, mert ez már nem egy erős intézmény, de mégis szükség van rá. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a szenátusban több kompetenciát kap majd az ügynökség, a kormány szándéka szerint. Hasonlóan nyilatkozott a DP egy képviselője is, aki szerint „lényegétől fosztották meg”. A KP és az NRP így látja jónak, ahogy van, az SZDP pedig annak ellenére nem tekinti demok­ratikusnak a jogszabályt, hogy megszavazta. Márton Árpád RMDSZ-képviselő úgy véli, hogy ,jó, alkotmányos, alkalmazható” tör­vény­­i­­ ilolott Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó MARKÓ BÉLA: A kollektív jogok kivívása következik Kisebbségi jogokról, oktatási, műve­lődési, vallási kérdésekről, valamint gaz­dasági kapcsolatokról tárgyalt tegnap Bukarestben Markó Béla miniszterelnök­­helyettes az olasz szenátus európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke, Andrea Mantella vezette küldöttséggel. Markó méltányolta azt a támogatást, amelyet Olaszország nyújtott Romániának az EU-csatlakozási folyamat során, és — kitérve a két kétoldalú gazdasági kap­csolatok alakulására — méltatta azt is, hogy idén a legtöbb befektető Olasz­országból érkezett. Az olasz küldöttség tagjai beszámoltak a területi autonómia terén szerzett tapasztalataikról, ugyanak­kor arra voltak kíváncsiak, milyen mér­tékben biztosítják a kisebbségi jogokat Romániában. Markó Béla elmondta: bár a diktatúra felszámolását követően sike­rült számos egyéni jogot biztosítani a ki­sebbségi közösségek számára, a kollektív jogokat a következő időszakban kell ki­vívnunk. A beszélgetés alkalmával be­számolt az RMDSZ sajátos célkitűzései­ről, a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia jogi kereteinek meg­teremtéséről. Elmondta, annak ellenére, hogy a kormány elfogadta a nemzeti ki­sebbségek jogállásáról szóló tervezetet, a parlamentben nem sikerült megszerezni a pártok támogatását. A kultusztörvény kapcsán Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy amennyiben a szenátus által már megszavazott tervezet elfoga­dási folyamatát sikerül felgyorsítani a képviselőházban, már idén érvénybe lép­het az egyházi törvény. • Az RMDSZ elnöke tegnap sajtótájékoztatót is tartott, amelyen elmondta, hogy Leonard Orbán romániai EU-biztos jelölése kapcsán Traian Băsescu elnök vele is konzultált, és ez így természetes — az viszont sajná­latos, hogy Vosganian jelölését terhelő bizonyítékok nélkül utasították vissza. Szerinte a leosztott tárca nem jelentékte­len terület: „a többnyelvűség az EU szá­mára egyre inkább fontosabb problémává válik”, hiszen minden nemzetnek, etnikai közösségnek meg kell őriznie nemzeti identitását és nyelvét, és meg kell legye­nek a szükséges eszközei hagyományai megőrzésére, ami nem könnyű. Markó szerint jelen pillanatban az EU-ban 24 hivatalos nyelv van, ezekhez adódik 2007-től a román és a bolgár. • Románia 35 uniós képviselői mandátuma közül az RMDSZ kettőt, rendkívüli mozgósítás által akár hármat is megszerezhet — vé­lekedett Markó, megemlítve, hogy az el­múlt hét során született konszenzus, má­jus 13-át valószínűsíti a romániai uniós képviselői választások időpontjaként. • Markó Béla tegnap a Lutheránus Világ­­szövetség elnökével, Mark S. Hanson püspökkel is találkozott. Az Egyesült Államokból érkezett egyházfő három kérdés megoldását tekinti fontosnak: a felekezeti oktatás törvényes kereteinek mielőbbi kialakítását, az egyházi ingatla­nok visszaszolgáltatását, valamint a kul­tusztörvény elfogadását. - ’---------— f ■ ■ . . . j'í . ' . " t'.'." x ' 1 ... y '--------• Drágul a vasúti szállítás és a villany A Román Vasúttársaság mától 7,9 százalékkal emeli személyszállítási díjait a cég bevételének növelése ér­dekében és az üzemanyag, valamint az elektromos energia drágulása miatt. A diákoknak, egyetemistáknak és ingázóknak a bérletük kifizetésekor biztosított ked­vezmény megmarad—áll a vasúttársaság közleményében. Legutóbb idén június 15-én drágított a vasúttársaság, 5,2 százalékkal. Egyelőre még be nem jelentett időponttól, miniszté­riumi források szerint valószínűleg december elejétől körülbelül négy százalékkal nő a háztartási fogyasztók számára szolgáltatott elektromos energia ára, az ár­emelést a belső termelésből származó földgáz drágítá­sával okolják. Az Országos Árszabályozási Hatóság pénteken jelentette be, hogy a belső termelésből szár­mazó földgáz a lakosságnak szolgáltatott mennyiség esetében húsz százalékkal drágul. A hatóság elnöke, Nicolae Opris ez év közepén még úgy nyilatkozott, hogy az elektromos energia idén nem fog drágulni, mi­vel a Hidroelectrica termelése jó, és a gáz sem drágult a becslések szerint. Akkor Opriş úgy értékelte, hogy 2007 elején emelnek árakat, közel 4,5 százalékkal, ha az idei infláció nem haladja meg az öt százalékot. (vpp) 15RSALÁTA A MÁSODRENDŰ TAGORSZÁG? Igen elégedetlenek a román politikusok, hogy Leonard Orbán jelentéktelen tárcát kapott az Európai Bizottságban, a többnyelvűséget, oktatást és kultúrát — írja az összes tegnapi bukaresti napilap. Ráadásul az is lehet, hogy a valóban felkészült, de mérnöki és menedz­seri képesítéssel rendelkező eurobürokrata az etnikumok, nyel­vek, oktatás és kultúra világában nem mozog túl otthonosan. PÉNZÉHES ÚJSÁGÍRÓK. Zsaroláson kapták a kolozsvá­ri Gazeta sajtótröszt öt munkatársát, köztük az igazgatót, a menedzsert és a reklámigazgatót. Állítólag fontos gazdasági és politikai személyiségeket azzal akartak fizetésre — több száz­ezer, euróról van szó — kényszeríteni, hogy megfenyegették, kompromittáló anyagokat tesznek közzé róluk vagy vállalkozá­saikról, ha nem nyitják meg pénztárcáikat. (TVR) MEGESKÜDÖTT. Varujan Vosganian édesanyja és az ör­mény holocaustban elhunyt ősei emlékére esküszik, hogy soha dolga a titkosszolgálatokkal nem volt. (Realitatea Tévé) MA IS A SZEKUSOK IRÁNYÍTANAK. Elfogadhatatlan, hogy az Evenimentul zilei és a Jurnalul Naţional ilyen súlyos vádakat fogalmazott meg Varujan Vosganian ellen egyetlen volt szekus véleménye alapján. Mert bizonyítékokat nem mutat­tak fel, csak egy interjúra, tehát szóbeszédre alapozták vádjai­kat — írja a Gândul. VESZIK A FÖLDET. Dobrudzsát hektáronként vásárolják fel az olasz vállalkozók — írja az Adevărul. Az idős, pénz nélkül tengődő gazdálkodók 200 millió lejért hektáronként boldogan adnak túl jussukon. STOLOJAN SIKERES. Egyre több megyei liberális szervezet csatlakozik a Stolojan-féle csoportosuláshoz — derül ki a CURS közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből. Míg Tăriceanu és csapata a lakosság 8 százaléká­nak támogatását élvezi, Stolojanék elérik a 12 százalékot. A további adatok szerint a Nagyrománia Párt 12, az Új Generáció Pártja 7, az RMDSZ 6 százalékot érne el, ha jövő vasárnap lennének a választások. Nem jutna be a parlamentbe a Gușă­­féle Nemzeti Kezdeményezés Pártja, a Konzervatív Párt és a Kereszténydemokrata Parasztpárt. JOBB, HA KILÉPNEK. Ioan Oltean, a Demokrata Párt alelnöke felszólította Dan Voiculescut, a Konzervatív Párt elnökét, hogy ne várja meg 2007. január 1 -j­ét, november 1-jén, a halottak napja alkalmából lépjen ki a kormánykoalícióból. A demokrata párti politikus azután nyilatkozta ezt, hogy megtudta: a KP nem mond le szándékáról, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen. Az RMDSZ elnöke úgy véli, a konzervatívok felelőtlen politikusok, a bizalmatlansági in­dítvánnyal az ország stabilitását veszélyeztették. (Adevărul) 2006. november 1., szerda 2 Tiltakoznak a bolyaisok (folytatás az első oldalról) Az erdélyi magyarság 1990 óta folyamatosan követeli a felsőokta­tásban tapasztalható diszkriminatív állapotok megszüntetését: 1995- ben 500 000 aláírás gyűlt össze a követelések nyomatékosítására, 1998-ban pedig az RMDSZ képviselői két törvénytervezetet nyújtot­tak be a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében — közli a BKB, megjegyezve: „a kisebbségi kérdésekben érzéketlen, intoleráns poli­tikai vezetés azóta sem tett eleget ennek a kérésnek”, és sajnálattal értékelik, hogy a jelenlegi miniszter, Mihail Hărdău is hasonló néze­teket vall. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a tárcavezető csak felüle­tesen ismeri a romániai felsőoktatási intézményeket, és „úgy tudja, hogy Marosvásárhelyen működik egy magyar tannyelvű egyetem”. „A marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem távolról sem te­kinthető állami­­magyar egyetemnek, mivel fenntartásának költségeit teljes egészében a magyar állam állja, holott az erdélyi magyarság Romániának és nem Magyarországnak fizet adót. Sajnálatosnak tart­juk, hogy a miniszter úr olyan intézményeket nevez multikulturális­nak, amelyek figyelmen kívül hagyják a magyar oktatók óhajait, nem teszik ki a kétnyelvű feliratokat, hivatalos iratokat, nem állítanak ki magyar nyelvű okleveleket, nem biztosítanak autonómiát a magyar vonalaknak” — összegzik közleményükben a BKB vezetői.­ Leszögezik azt is, hogy az állami magyar egyetem létrehozása ér­dekében az oktatási és tudományügyi minisztériumnak kellene tör­vényjavaslatot kidolgoznia.

Next