Háromszék, 2006. november (18. évfolyam, 4915-4940. szám)
2006-11-01 / 4915. szám
KÖZELET A BELFÖLD• Magyar—román kormányülés Az együttes román—magyar kormányülés előkészítéséről és a magyar—magyar kapcsolatokról tanácskozott tegnap Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes Gémesi Ferenccel, a magyar kormány miniszterelnöki hivatalának államtitkárával. A közelgő vegyes kormányülésről a két kormány képviselője néhány gyakorlati részletet is tisztázott, véleményük szerint az idei ülés is legalább annyi konkrét megoldásra nyújt majd lehetőséget, mint a tavalyi. Az idei ütemtervvel mindkét fél elégedett. A megbeszélésen szó volt a magyar—magyar kapcsolatok alakulásáról is. Markó Béla jelezte, fel kell gyorsítani a kedvezménytörvény által biztosított támogatások kifizetési folyamatát. Scheele utódja Donato Chiarini váltja fel Jonathan Scheelet az Európai Bizottság romániai küldöttségének élén. Chiarini a napokban érkezik Romániába, de addig, amíg hivatalosan is bemutatják a küldöttség vezetőjeként, ezen tisztséget a küldöttség gazdasági megbízottja, Onno Simons látja el. Jonathan Scheele tegnap fejezte be ötéves romániai mandátumát, és egy nyilatkozatban aláhúzza, hogy romániai tartózkodása során az ország fejlődését kísérte és támogatta egy demokratikus társadalom felé, figyelemmel kísérte a jegyzett eredményeket, az elmélkedési pillanatokat, amelyek a fejlődést előzték meg, valamint azt a bizalmat, amellyel újra elindult egy amúgy nem könnyű úton, de amely végül a csatlakozáshoz vezetett. „Természetesen, az út nem ér itt véget, hanem inkább most kezdődik. Büszke vagyok arra, hogy 2001-től az önök országa mellett lehettem ezen az úton, mely az első célhoz vezetett, és arra, hogy tanúja lehettem azon lelkesedésnek, amellyel a román nép megértette, hogy megtegye a szükséges erőfeszítéseket, hogy büszkén léphessenek be a nagy európai családba” — olvasható Scheele üzenetében. A távozó diplomata azt kívánta a román népnek, hogy az integrálás hozza el a legitim elvárásokkal kapcsolatos békét és jólétet. Két százalékkal csökken A költségvetési törvénytervezet szerint a társadalombiztosítási alaphoz való hozzájárulást jövőtől két százalékkal csökkentik, nyilatkozta tegnap Călin Popescu Tăriceanu kormányfő, ezáltal ellentmondva Traian Băsescu államfő hétfői kijelentésének, aki háromszázalékos csökkentésről beszélt. „Nem vitázunk. Nézzék meg a 2007-es költségvetést” — mondta a miniszterelnök. A költségvetési törvénytervezet, melyet a kormány október közepén fogadott el, a társadalombiztosítási hozzájárulás 2 százalékkal való csökkentését irányozza elő az alkalmazó által fizetett részből. Európai szinten Romániában fizetik az egyik legmagasabb hozzájárulást, ami jelenleg, összevonva az alkalmazott és az alkalmazó által befizetett részt, 47,5 százalékot tesz ki. • Tăriceanu az előrehozott választásokról is másképp vélekedik, mint Băsescu, aki hétfői nyilatkozata szerint már holnap megszervezné azokat. A kormányfő szerint a pártok nem érdekeltek a „kollektív öngyilkosságban”. Gyenge feddhetetlenség Két nappal a kormány által javasolt hallgatólagos elfogadási határidő lejárta előtt, tegnap elfogadta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (OFÜ) létrehozására vonatkozó törvénytervezetet a képviselőház plénuma a jogi bizottság módosításaival. A törvény mellett 251-en, ellene 5-en szavaztak, tartózkodás nem volt. A kormány által beterjesztett szöveg jócskán megszelídített alakja szerint az OFÜ a parlamenti képviselők és szenátorok vagyonbevallását, nem pedig a vagyonát ellenőrzi majd, és az esetleges különbözetet jelzi az igazságügynek. A képviselőház elnöke, a liberális Bogdan Olteanu a voksolás után azt nyilatkozta, hogy az NLP „nehéz szívvel” szavazta meg ezt a törvénytervezetet, mert ez már nem egy erős intézmény, de mégis szükség van rá. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a szenátusban több kompetenciát kap majd az ügynökség, a kormány szándéka szerint. Hasonlóan nyilatkozott a DP egy képviselője is, aki szerint „lényegétől fosztották meg”. A KP és az NRP így látja jónak, ahogy van, az SZDP pedig annak ellenére nem tekinti demokratikusnak a jogszabályt, hogy megszavazta. Márton Árpád RMDSZ-képviselő úgy véli, hogy ,jó, alkotmányos, alkalmazható” törvényi ilolott Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó MARKÓ BÉLA: A kollektív jogok kivívása következik Kisebbségi jogokról, oktatási, művelődési, vallási kérdésekről, valamint gazdasági kapcsolatokról tárgyalt tegnap Bukarestben Markó Béla miniszterelnökhelyettes az olasz szenátus európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke, Andrea Mantella vezette küldöttséggel. Markó méltányolta azt a támogatást, amelyet Olaszország nyújtott Romániának az EU-csatlakozási folyamat során, és — kitérve a két kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulására — méltatta azt is, hogy idén a legtöbb befektető Olaszországból érkezett. Az olasz küldöttség tagjai beszámoltak a területi autonómia terén szerzett tapasztalataikról, ugyanakkor arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben biztosítják a kisebbségi jogokat Romániában. Markó Béla elmondta: bár a diktatúra felszámolását követően sikerült számos egyéni jogot biztosítani a kisebbségi közösségek számára, a kollektív jogokat a következő időszakban kell kivívnunk. A beszélgetés alkalmával beszámolt az RMDSZ sajátos célkitűzéseiről, a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia jogi kereteinek megteremtéséről. Elmondta, annak ellenére, hogy a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet, a parlamentben nem sikerült megszerezni a pártok támogatását. A kultusztörvény kapcsán Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy amennyiben a szenátus által már megszavazott tervezet elfogadási folyamatát sikerül felgyorsítani a képviselőházban, már idén érvénybe léphet az egyházi törvény. • Az RMDSZ elnöke tegnap sajtótájékoztatót is tartott, amelyen elmondta, hogy Leonard Orbán romániai EU-biztos jelölése kapcsán Traian Băsescu elnök vele is konzultált, és ez így természetes — az viszont sajnálatos, hogy Vosganian jelölését terhelő bizonyítékok nélkül utasították vissza. Szerinte a leosztott tárca nem jelentéktelen terület: „a többnyelvűség az EU számára egyre inkább fontosabb problémává válik”, hiszen minden nemzetnek, etnikai közösségnek meg kell őriznie nemzeti identitását és nyelvét, és meg kell legyenek a szükséges eszközei hagyományai megőrzésére, ami nem könnyű. Markó szerint jelen pillanatban az EU-ban 24 hivatalos nyelv van, ezekhez adódik 2007-től a román és a bolgár. • Románia 35 uniós képviselői mandátuma közül az RMDSZ kettőt, rendkívüli mozgósítás által akár hármat is megszerezhet — vélekedett Markó, megemlítve, hogy az elmúlt hét során született konszenzus, május 13-át valószínűsíti a romániai uniós képviselői választások időpontjaként. • Markó Béla tegnap a Lutheránus Világszövetség elnökével, Mark S. Hanson püspökkel is találkozott. Az Egyesült Államokból érkezett egyházfő három kérdés megoldását tekinti fontosnak: a felekezeti oktatás törvényes kereteinek mielőbbi kialakítását, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint a kultusztörvény elfogadását. - ’---------— f ■ ■ . . . j'í . ' . " t'.'." x ' 1 ... y '--------• Drágul a vasúti szállítás és a villany A Román Vasúttársaság mától 7,9 százalékkal emeli személyszállítási díjait a cég bevételének növelése érdekében és az üzemanyag, valamint az elektromos energia drágulása miatt. A diákoknak, egyetemistáknak és ingázóknak a bérletük kifizetésekor biztosított kedvezmény megmarad—áll a vasúttársaság közleményében. Legutóbb idén június 15-én drágított a vasúttársaság, 5,2 százalékkal. Egyelőre még be nem jelentett időponttól, minisztériumi források szerint valószínűleg december elejétől körülbelül négy százalékkal nő a háztartási fogyasztók számára szolgáltatott elektromos energia ára, az áremelést a belső termelésből származó földgáz drágításával okolják. Az Országos Árszabályozási Hatóság pénteken jelentette be, hogy a belső termelésből származó földgáz a lakosságnak szolgáltatott mennyiség esetében húsz százalékkal drágul. A hatóság elnöke, Nicolae Opris ez év közepén még úgy nyilatkozott, hogy az elektromos energia idén nem fog drágulni, mivel a Hidroelectrica termelése jó, és a gáz sem drágult a becslések szerint. Akkor Opriş úgy értékelte, hogy 2007 elején emelnek árakat, közel 4,5 százalékkal, ha az idei infláció nem haladja meg az öt százalékot. (vpp) 15RSALÁTA A MÁSODRENDŰ TAGORSZÁG? Igen elégedetlenek a román politikusok, hogy Leonard Orbán jelentéktelen tárcát kapott az Európai Bizottságban, a többnyelvűséget, oktatást és kultúrát — írja az összes tegnapi bukaresti napilap. Ráadásul az is lehet, hogy a valóban felkészült, de mérnöki és menedzseri képesítéssel rendelkező eurobürokrata az etnikumok, nyelvek, oktatás és kultúra világában nem mozog túl otthonosan. PÉNZÉHES ÚJSÁGÍRÓK. Zsaroláson kapták a kolozsvári Gazeta sajtótröszt öt munkatársát, köztük az igazgatót, a menedzsert és a reklámigazgatót. Állítólag fontos gazdasági és politikai személyiségeket azzal akartak fizetésre — több százezer, euróról van szó — kényszeríteni, hogy megfenyegették, kompromittáló anyagokat tesznek közzé róluk vagy vállalkozásaikról, ha nem nyitják meg pénztárcáikat. (TVR) MEGESKÜDÖTT. Varujan Vosganian édesanyja és az örmény holocaustban elhunyt ősei emlékére esküszik, hogy soha dolga a titkosszolgálatokkal nem volt. (Realitatea Tévé) MA IS A SZEKUSOK IRÁNYÍTANAK. Elfogadhatatlan, hogy az Evenimentul zilei és a Jurnalul Naţional ilyen súlyos vádakat fogalmazott meg Varujan Vosganian ellen egyetlen volt szekus véleménye alapján. Mert bizonyítékokat nem mutattak fel, csak egy interjúra, tehát szóbeszédre alapozták vádjaikat — írja a Gândul. VESZIK A FÖLDET. Dobrudzsát hektáronként vásárolják fel az olasz vállalkozók — írja az Adevărul. Az idős, pénz nélkül tengődő gazdálkodók 200 millió lejért hektáronként boldogan adnak túl jussukon. STOLOJAN SIKERES. Egyre több megyei liberális szervezet csatlakozik a Stolojan-féle csoportosuláshoz — derül ki a CURS közvélemény-kutató intézet által készített felmérésből. Míg Tăriceanu és csapata a lakosság 8 százalékának támogatását élvezi, Stolojanék elérik a 12 százalékot. A további adatok szerint a Nagyrománia Párt 12, az Új Generáció Pártja 7, az RMDSZ 6 százalékot érne el, ha jövő vasárnap lennének a választások. Nem jutna be a parlamentbe a Gușăféle Nemzeti Kezdeményezés Pártja, a Konzervatív Párt és a Kereszténydemokrata Parasztpárt. JOBB, HA KILÉPNEK. Ioan Oltean, a Demokrata Párt alelnöke felszólította Dan Voiculescut, a Konzervatív Párt elnökét, hogy ne várja meg 2007. január 1 -jét, november 1-jén, a halottak napja alkalmából lépjen ki a kormánykoalícióból. A demokrata párti politikus azután nyilatkozta ezt, hogy megtudta: a KP nem mond le szándékáról, hogy egyszerű bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen Markó Béla miniszterelnök-helyettes ellen. Az RMDSZ elnöke úgy véli, a konzervatívok felelőtlen politikusok, a bizalmatlansági indítvánnyal az ország stabilitását veszélyeztették. (Adevărul) 2006. november 1., szerda 2 Tiltakoznak a bolyaisok (folytatás az első oldalról) Az erdélyi magyarság 1990 óta folyamatosan követeli a felsőoktatásban tapasztalható diszkriminatív állapotok megszüntetését: 1995- ben 500 000 aláírás gyűlt össze a követelések nyomatékosítására, 1998-ban pedig az RMDSZ képviselői két törvénytervezetet nyújtottak be a Bolyai Egyetem újraindítása érdekében — közli a BKB, megjegyezve: „a kisebbségi kérdésekben érzéketlen, intoleráns politikai vezetés azóta sem tett eleget ennek a kérésnek”, és sajnálattal értékelik, hogy a jelenlegi miniszter, Mihail Hărdău is hasonló nézeteket vall. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a tárcavezető csak felületesen ismeri a romániai felsőoktatási intézményeket, és „úgy tudja, hogy Marosvásárhelyen működik egy magyar tannyelvű egyetem”. „A marosvásárhelyi Sapientia Tudományegyetem távolról sem tekinthető államimagyar egyetemnek, mivel fenntartásának költségeit teljes egészében a magyar állam állja, holott az erdélyi magyarság Romániának és nem Magyarországnak fizet adót. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a miniszter úr olyan intézményeket nevez multikulturálisnak, amelyek figyelmen kívül hagyják a magyar oktatók óhajait, nem teszik ki a kétnyelvű feliratokat, hivatalos iratokat, nem állítanak ki magyar nyelvű okleveleket, nem biztosítanak autonómiát a magyar vonalaknak” — összegzik közleményükben a BKB vezetői. Leszögezik azt is, hogy az állami magyar egyetem létrehozása érdekében az oktatási és tudományügyi minisztériumnak kellene törvényjavaslatot kidolgoznia.