Háromszék, 2007. június (19. évfolyam, 5087-5112. szám)

2007-06-01 / 5087. szám

03M 2007. június 1., péntek TÖRVÉNYTELENÜL ÁTTELEPÜLT ROMÁK Konfliktushoz vezet a megoldatlan helyzet • FARKAS RÉKA Nem sikerül megoldani a bölöni terü­letre áttelepült romák helyzetét, és ez egy­re több konfliktushoz vezet — állítja Sikó Imre, Bölön polgármestere. Szerdán Rudolf Béla alpolgármesterrel közösen vették észre, hogy tizenkét szekérrel vo­nultak ki a romák bölöni területről lopni. „Jól működik a jelzőrendszerük, ahogy meglátnak, rögtön odacsődítik több száz társukat, ezért előbb lementünk az autóval Liget felé, aztán felkanyarodtunk a telep­re. Itt aztán megtámadtak minket. Verekedéssé nem fajult a dolog, de bán­i történhetett volna. Hívtuk a bölöni rend­őröket, lejöttek, de vissza is kanyarodtak, nem mertek bejönni oda, ahol a romákat lelepleztük szekerestől, lovastól. A lova­kat kifogták, összegyűltek vagy három­százan, kaszákkal, mindennel felszerel­kezve, lett nagy csetepaté. Mi visszaren­deltük a rendőröket, s egyikük végül elég talpraesetten a kezébe vette az ügyet, sike­rült lecsillapítania a hangulatot” — meséli a polgármester, és utalva a hivatalosságok kijelentéseire hozzáfűzi: „Hiába mondják, hogy Bukarestben van a megoldás kulcsa, ha itt a cigányok kezében a kasza.” Bölönben rengeteg a panasz, már egé­szen a faluig lemennek, belekaszálnak az emberek lucernájába, ketten-hárman jár­nak egy szekérrel, megállítani sem lehet őket — mondja Sikó Imre. A megoldás évek óta történő halasztása egyre inkább felbátorítja őket, úgy látják, nem lehet bajuk, a román hatóságok őket pártolják. A törvénytelenül háromszéki területre beköltözött, de Brassó megyei személy­azonosságival rendelkező roma lakosok helyzetét 200 év nyara­ ősze óta próbálják rendezni a Kovászna megyei elöljárók. Jelenleg négyszáz, hivatalos irattal ren­delkező személy van, de összesen hat­­hétszázan élnek a Liget határában felhú­zott házakban. Az építmények száma to­vább gyarapodik, a cirkusz kezdete óta legalább húsz épület nőtt ki a földből, számuk ma már százharminchoz közelít. Ma is talány a hatóságok számára, ho­gyan sikerült villanyt bevezetni az épít­kezési engedéllyel nem rendelkező há­zakba, egy évvel ezelőtt egy bukaresti ellenőrző csoport is kiszállt a helyszínre, de vizsgálódásai eredményét senki nem ismeri. Bölön polgármestere büntetése­ket is próbált kiróni a község területén engedély nélkül felhúzott házak miatt, de a szászmagyarósi posta a címzett isme­retlen jelzéssel visszavitte az értesítőket. Aki megkapta a büntetési papírt, az bepe­relte a polgármestert. „Hívattak az ügyészségre, egész nagy halom dossziét mutattak nekem. Bűnügyi eljárást indí­tottak ellenem, amiért zavarom a cigá­nyokat. Kiokosították őket, hogy mi ma­gyarok vagyunk, és azért támadjuk őket” — mondja Sikó Imre. Az eddigi megoldásjavaslatok hol az egyik, hol a másik fél tetszését nem nyer­ték el. A területcsere a helyi hatóságok­nak, no meg az ott élő romáknak megfe­lelt volna, de Bukarest elutasította az el­képzelést. Brassó megye szabadulna a romáktól, több ízben javasolták a bölöni polgármesternek, vegye át őket. Ez azon­ban sem a bölönieknek, sem az érintett romáknak nem tetszik. A György Ervin prefektus által kigondolt javaslat, hogy NATO-házakat építsenek az Olt túlsó partján, brassói területre, nem felel meg az ottani elöljáróknak, de a cigányoknak sem, hisz így-úgy pénzt, erőt, energiát fektettek házaikba, ragaszkodnak hozzá­juk. A háromszéki prefektus megelégelte brassói kollégája huzavonáját, jövő héten Bukarestben a belügyminiszterrel tárgyal, szeretne végleges és egyértelmű megol­dást találni a bölöni romák ügyére. KÉZDIVÁSÁRHELY Pénz a nadrággyárnak és vízhálózatra SOCHOM ISTVÁN Rendkívüli ülést tartott a kedden. A városatyák tíz per­g adták a polgármester által zajtervezetet. Elsőként a New Fashion Rt. 750 000 eurós beruházási terve kapta meg a helyi ön­­kormányzattól, mint tízszáza­lékos tulajdonostól, a zöld fényt. A német tőkéjű cég sa­ját jövedelméből még idén ezernégyszáz négyzetméteres raktárcsarnokot szándékszik felépíteni. céhes város önkormányzata­i alatt, ellenvetés nélkül első­­előterjeszte­tt három határo­ A másik két határozatter­vezetre a környezetvédelmi minisztérium által kiírt pá­lyázatokhoz volt szükség. Egy évvel ezelőtt a testület már elindította a pályázatot a szelektív szemétgyűjtésre, döntést is hozott, de az irat­csomó elévült, s akkor nem is volt nyerő. Most újabb ki­írásra szeretnének jelentkez­ni az elkészített pályázattal, melynek leadási határideje május 30. A szemétgyűjtő szigetek kialakítására terve­zett beruházás értéke 400 000 lej, ennek negyven százaléka az önrész. Két héttel ezelőtt a testület már eldöntötte, hogy részt vesz a vízhálózat, csatorna­­rendszer, szennyvíztisztító berendezések kialakítását, il­letve a meglévők rehabilitálá­sát célzó pályázati kiíráson, melyet a környezetvédelmi tárca finanszíroz. A múlt szer­dai kormányülésen elfogadott határozat alapján a város két­millió eurót kap a munkálatra. Ebből felújítják a vízhálóza­tot a vízlelőhelytől a fogyasz­tókig, korszerűsítik a csator­názást, illetve a szennyvíz­­tisztítást. A programot két részre osztják, két év múlva a városhoz tartozó települése­ken is elvégzik a munkálato­kat. A beruházás teljes értéke 29 millió lej, ennek nyolcvan­öt százalékát a kormány állja, tizenöt százalékát pedig a he­lyi tanács költségvetéséből kell finanszírozni. A rombolás borzalma (folytatás az első oldalról) Az üggyel lapunk is foglalkozott — Ferencz Csaba: Bábuk helyett falak dől(het)nek, Háromszék 2007. május 10. —, az Alecu Izsák Ildikó felperes (Bukarest) kontra zágoni pol­gármesteri hivatal (Kiss József polgármester alperes) jogvitában a törvényszéki ítélet szerint az építmény (a polgármesteri hivatal szerint felújított, a felperes szerint felépített) törvénytelen, mert az Alecu Izsák Ildikó területére épült. Egy hangulatjelentésben nincs módunkban most a felek egymásnak feszülő ellentmondá­sait és indulatait elemezni, a lé­nyeg az, hogy tegnap a több mint hárommilliárd lejes ráfordítással felújított és modernizált tekepá­lya, szálláshelyek és klub a min­dent tudó és minden feladatot el­végző óriásgép szúró, fúró, eme­lő, tépő karmai és fogai közé ke­rült, amely a borzongó és átkozódó zágoniak előtt a rombolásnak nekilátott. Eredménnyel. Az más kérdés, hogy a törvényes bontásnak is megvannak a maga törvényei: a még haszno­sítható értékeket menteni kell, a munkavédel­mi szabályokat be kell tartani és így tovább. A szemben álló felek — a törvényt végrehajtó bontók és a polgármesteri hivatal — csak Florea Stela mérnök, az illetékes megyei igaz­gatóság vezetőjének megérkezése és hosszas huzavona után ültek le tárgyalni. Ennek ered­ményeképpen a délutáni órákban a barbár dú­­lásnak véget vetettek. Példát mondok: a helyi hivatal embere rohant az erőgép után, hogy megállni, mert a szét­verésre ítélt WC-ben még benn az elektromos huzal. Ma a helyi ta­nács szervezésében szedik le a megroggyant épülettörzsről a mil­liárd légi lej értékű cserepet. A ter­­mopán nyílászárók közül a bontók szerint csak két ablak törött össze, ha a szemünk nem csal, akkor a keretek is mind sérültek. Nos, mi részben tudjuk s több­nyire sejtjük, hogy a perelő felek, a törvénysértéssel más területen felújított épületet törvényesen szétverők, illetve ezek környeze­tének személyi sérelmei és ambí­ciói állnak a történet mögött. A zágoni közbirtokossági erdők visszaszerzése és elkótyavetyélése miatt kipattant megyei és országos botrány sem erősített bizonyos barát­ságokat, de a mostani rontás-bontás miatt a valóban megszépült és jobb sorsra érdemes Zágont a térség és az egész ország ismét a szá­jára veszi. Ki pró és ki kontra. Ezek után csak azt ne várják a „haragosok”, hogy a község népe vagy valaki más szobrot állítson nekik. Mert eme középkorra emlékez­tető barbarizmus láttán — bár akkor nem vol­tak ilyen, százmillió régi lejért Bukarestből csak azért kirendelt gépek, mert a műveletet úgy is az alperes fizeti — a zágoni közemberek egyszer nem csak maguktól, hanem mástól is megkérdezik, miért és hogyan történhetett meg ez? Valóban nem lehetett volna területcserével, vásárlással vagy más módon megmenteni a közcélok szolgálatára rendelt épületet? Történelmünk 1970 óta, amikor az eredeti épületet az Izsák János területén létrehozták, olyan zűrös és zavaros, hogy törvényes és jó szándékú igazságkereséssel is csak alig lehet emberi rendet teremteni. Haraggal, bosszúállással, fenyegetőzéssel, a törvények kijátszásával pedig sehogy sem. RÖVIDEN • Zápor fentről, gejzír lentről Évek óta tartó sepsiszentgyörgyi jelenség: ha fentről az ál­dás bőviben adatik, a dombon levő utcák aljában az öntvény csatornafedőket is képes felemelni az ilyenkor vékonynak bi­zonyuló csövezetben elfolyni képtelen esővíz, s gejzírként bugyog és zubog, az utcákat teljes szélességében elönti, befo­lyik udvarokra, házak pincéjébe. A csoda ilyenkor az, hogy néhány gépkocsi nem szenved tengelytörést, hisz a víz alatt nem tudni, hol az aszfalt és hol a felemelt csatornafedő. S a jelenség egyre gyakoribb. S a város semmit nem tesz meg­szüntetéséért... (vop) KÖZELET Új igazgató az Andrei Mureşanu Színháznál A tegnap tartott versenyvizsga eredményeként az Andrei Mureşanu Színházat ezentúl Florin Vidamski, a társulat színésze, a korábbi intézményvezető távozása után ideigle­nesen megbízott igazgató vezeti majd. Vidamski nagy előnnyel körözte le vetélytársát, a marosvásárhelyi Olăreanu Radu Silviu színész-rendezőt. Horaţiu Mihaiu korábbi direktor a társulat gyenge finanszírozása miatt mondott le február elején. (vop) A csavargyári tüzet a Metelex Pro munkatársai okozták A május 16-án történt csavargyári tűzesettel kapcsolato­san Dumitru Gheorghe mérnök, a brassói Remat Rt. vezér­­igazgatója pontosítást kért, közölvén, hogy a hőkezelő mű­helyben a tűz keletkezésekor nem a cég szakemberei dolgoz­tak, hanem mások. Akárcsak a tűzről tudósító többi lap, a Remat nevét a megyei tűzoltóságtól kapott információ alap­ján közöltük. Miután a kézdivásárhelyi rendőrség bűnügyi osztálya elvégezte a nyomozást, kiderült, hogy a tüzet a Targu Jiuban bejegyzett Metelex Pro munkatársai okozták, amikor az ott lévő gépeket vágták össze. A tévedésért a bras­sói Remattól elnézést kérünk. (lochom)

Next