Háromszék, 2007. augusztus (19. évfolyam, 5139-5165. szám)

2007-08-01 / 5139. szám

I 2007. augusztus 1., SZERDA aromsze Kincsünk az ásványvíz Évente mintegy kétmilliárd liter feltárt természetes ásványvizet lehetne kitermelni Romániában, ennek alig felét hasz­nosítják különböző formában. A tartalékok azonban gyakorlatilag felbecsülhetetlen mennyiségben rejtőzködnek a föld mélyén. A feltárt tartalékok fele Székelyföldön található. Ugyanakkor a szénsavas ásványvizek több mint kilencven szá­zalékát Hargita és Kovászna megyében palackozzák. (folytatása a 3. oldalon) A bodoki borvíztöltöde forrásvidéke A fenyvesek között terem a jó víz FERENCZ CSABA A SZERZŐ FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA • Pénz, pénz,pénz, •••• Idestova tizennyolc esztendeje Romániában is a pénzről szól minden, a pénz ural és irányít, s nem is lehet ez másként, hiszen aki kapitalizmust működtet, annak Maimon oltárán kell áldoznia. A kérdés az: hogyan? Az unalomig elcsépelt közhely immár, hogy az új pénzügyi­gazdasági oligarchia mifelénk is a tisztátalan és a tömegek szá­mára áttekinthetetlen privatizációval született meg — egyik nap­ról a másikra! —, s ez betűire a politika színterére, illetve össze­fonódva az ugyancsak hirtelen összeverbuválódott ,,politikai osztállyal ”, kénye-kedve szerint irányítja az ország dolgait. S legfőképpen: mozgatja a pénzeket, rendelkezik a javak­kal. Többnyire a másokéval Egyéni és csoportérdekek, párt­szimpátiák szerint. " Itt most nem szólunk külön a letörhetetlen nagybani tolvaj­­lás és a korrupció unalomig emlegetett pusztíthatatlanságá­­ról, arról sem, hogy­ az ország különböző intézményei csupán szemforgató látszatharcot viselnek a magas szinten elkövetett törvénytelenségek ellen, hanem arról teszünk inkább említést, hogy — lám-lám! — a politikai mozgásokat is a pénz irányít­ja, illetve a pénzek irányítgatása hat vissza a politikumra. Hogy is van ez? A szociáldemokraták némely korifeusai mármost, a parlamenti vakáció kezdetén azzal fenyegetőznek, hogy­ az őszi ülésszakon bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Tariceanu kormánya ellen, ha az közben nem jut jobb be­látásra. Arról van szó — vélekedésük szerint —, hogy a költ­ségvetési kiigazítások során, illetve a kormánytartalékokból a szocdemek vezette önkormányzatok még húsz százalékban ré­szesülnek, pedig a megyei, városi és községi tanácsok több mint ötven százalékában az SZDP parancsol Persze, a pénz minden helyhatóságnak kell, a méltányosság is jól jönne, de nagyon rövid a szocik memóriája: ők még ennél is részrehaj­lóbban osztogatták a pénzeket, rábírván sok-sok ellenzéki indí­tású vezetőt, hogy vesse magát és tanácsát a hatalom kebelére. Itt, Háromszéken is épületes tapasztalataink valának. A pénzről szól amaz országos sirám is, miszerint Románia már csaknem ■600 millió eurós hozzájárulást fizet be az unió kasszájába, eddig alig kapott vissza többet háromszáznál (a fel­zárkóztatási százmillióról már megfeledkeztek!), s ha így megy ez tovább, akkor nem is lesz olyan jó üzlet a Nagy Csatlakozás. Hát igen! Csakhogy a pénzekért pályázni kell, s nem is akár­hogyan, na meg biztosítékokat teremteni, hogy nem lopják el szőrén-szálán a tekintélyes summácskákat. Pedig lopják. Például az országos lakásügynökség (ANL) vezérei, akik néhány esztendő leforgása alatt kacsalábon forgó palotákba költöztek, limuzinokban feszítenek, s tekintélyes bankbetéteket halmoztak fel így megy ez, s ha így megy, akkor nem illik jajveszékelni! Magyari Lajos PERELNEK A FOGÁSZOK A megyeháza hajlik a megegyezésre . SZEKERES ATTILA Ismét beperelték a megyeházát a fogászok. A sepsiszent­györgyi Kórház utca aljában levő épületben működő fogászati rendelőket és laboratóriumokat szeretnék megvásárolni azok bérlői. Az ingatlan megyei magántulajdonban, a megyeháza vagyonkezelésében van, ám még nem telekkönyvezték. Az ön­­kormányzat a megyei gyermekvédelmi igazgatóságot szerette volna oda költöztetni, ám a jogászok a magukénak szeretnék tudni, s egy kormányrendelet lehetővé is teszi azok megvásár­lását. A megyei közgyűlés tegnapi ülésén megvitatták a kér­dést, s a tanács a békés megoldás mellett döntött. Demeter János tanácselnök és Sztakics István Attila, a me­gyeháza főjogásza ismertette a helyzetet. Arról kellett elvi dön­tést hozni, hogy vegyék fel a kesztyűt, és bízzák az igazság­szolgáltatásra az ügyet, vagy ne szánjanak be a perbe, s adják el az ingatlant. Aztán áthidaló megoldás született. (folytatása a 3. oldalon) Elmaradt­­a csavargyári „honfoglalás" SOCHOM ISTVÁN Az Egyesület az MTI Rt. Vagyona Megmentéséért hétfőn tíz órára tervezte a csavargyári vagyon végrehajtó általi lefog­lalását. Kilenc órától folyamatosan érkeztek a gyár környékére az egykori alkalmazottak, a kifosztott kisrészvényesek. Tíz óráig harmincan gyűltek össze. Az igazgatótanács részéről hár­man, Ráduly-Baka Lajos, Deák Mihály és Zsigmond Árpád volt jelen. Tíz órakor Máthé Péter József végrehajtó és a korts­­tancai csődbiztos megyénkbeli megbízottja, Kuti Levente is megérkezett, és a tömeggel együtt a gyár bejáratához ment, ahol az egyik őr és ifj. Szurkos Ernő, az RTL Rt. ügyvezetője állt. Habár a végrehajtó tájékoztatta Erdély Edét a végrehajtás felől, a tulajdonost senki nem képviselte. Ifj. Szurkos Ernő, minden valószínűség szerint gazdája utasítására, a végrehajtótól kezdve az újságírókig mindenkit lefényképezett. A végrehajtó csak annyit tehetett, hogy kitöltött egy jegyzőkönyvet, amit ifj. Szurkos nem írt alá. Ezt követően Ráduly-Baka Lajos a fejlemé­nyekről tájékoztatta a m­egjelenteket. Elmondta: sajnos, a bírósá­gi lefoglalásra nem kerülhet sor, de értesíti a konstancai csőd­biztost arról, hogy végre beindult a végrehajtási akció. (folytatása a 3. oldalon) Ráduly-Baka Lajos magyaráz A SZERZŐ FELVÉTELE

Next