Háromszék, 2007. augusztus (19. évfolyam, 5139-5165. szám)

2007-08-01 / 5139. szám

3 Szent István-mellszobor Sepsiszentkirálynak KISGYÖRGY ZOLTÁN 2007. augusztus 1., szerda A Három­széki Magyarok Világtalálkozója községi szintű megemlékezésének lesz szín­tere a falu, ekkor tartják a Sepsiszentkirályi Napokat és a falunak nevet adó királyunk ün­nepét is. Az alkalomra Progszentkirályról el­hozzák a Szent István-mellszobrot, amelyet a Szent Király Szövetség adományoz Sepsi­szentkirálynak. Erre az alkalomra megszépül a falu. Az őszre megújul iskolája is, miután a 454-es kormányhatározattal idén egymilliárd régi lejt kaptak a tanin­tézetek főjavítására. Most készítik a szüksé­ges dokumentációt. Ta­valy már bevezették az ivóvizet, és központi fű­tést szereltettek. Erre az évre maradt a szenny­vízgödör megépítése és az iskola, az óvoda épületének főjavítása. Akárcsak Aldoboly­­ban, itt is új kerítést húznak az iskola köré, bejáratához székely ka­put állítanak. SZEKERES ATTILA FELVÉTELE . _____________________________________KÖZÉLET A megyeháza hajlik a megegyezésre másfél évig, de aztán arra az időszakra is megítélhetik a ké­sedelmi kártérítést. Azt­alán­nagy kártérítési összegeket ítélnek meg, s a jogászok kése­delmi kártérítést is követelnek. Szerinte az alkotmányértelme­zési eljárás elhúzódhat egy­­folytatás az első oldalról) Fejér László Ödön szerint bele kell menni a perbe, dönt­sön a bíróság. Sztakics el­mondta, az egészségügyi ren­deltetésű ingatlanok eladását lehetővé tevő jogszabály tulaj­donképpen alkotmányellenes, mert más vagyona fölött ren­delkezik. Éppen ezért alkot­mánybírósági eljárást kezde­ményezhetnek. Sabin Ca­li­nic tanácstag, ügyvéd kifejtette, a joggyakorlat azt mutatja, hogy országszerte az orvosok meg­nyerték az ilyenfajta pereket, s a bírák hajlanak a precedensre, így nem látja a siker lehetősé­gét. Továbbá mostanában igen látta, az első tárgyaláson kér­jék az eljárás felfüggesztését azzal az indokkal, hogy békés úton megegyeznek, s üljenek le tárgyalni az ingatlan bérlői­vel. Kiss Tibor tanácstag felve­tette, hogy meg kellene osztani a telket, hiszen a város köz­pontjában értékes területről van szó, csak az éppen szüksé­ges területet adják el az épület­tel együtt. Különben az épület igen megrongálódott állapot­ban van, előzetes felmérés sze­rint nem bír ki egy komolyabb földrengést — mondotta Stela Florea megyei főépítész. A fo­gászok egyszer már pert nyer­tek, amikor a megyeháza egy­oldalúan felbontotta a bérleti szerződésüket. Kincsünk az ásványvíz (folytatás az első oldalról) Közhelynek számít manapság, hogy egy vi­dék természeti erőforrásai hosszú távon megha­tározhatják annak fejlődését. Feltéve, ha rendel­kezik a tartalékok hasznosítási jogával. Az ás­ványvizek esetében (is) Székelyföld különleges helyzetben van, nem csak azért, mert tartalékai meg- és felbecsülhetetlenek, és a legnagyobb koncentrációban találhatóak egész Romániában, hanem azért is, mert a tartalékok feltárásának és felhasználásának stratégiai kérdéseiről nem a régióban, hanem a fővárosban döntenek. Rá­adásul a döntések java részét (legjobb esetben szak)politikai meggondolások vezérlik. A stra­tégiák megvalósítását a kormány 1997-től az Országos Ásványvíztársaság állami vállalat ré­vén érvényesíti, ennek vezetője — szintén a po­litikai döntések értelmében — a baráti Nagy József aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. A nagy összefüggéseknél maradva érdemes le­szögezni, hogy Romániában jól elkülöníthető há­rom régióban található természetes ásványi anya­gokban gazdag víz. Azonban nem mindenhol be­szélhetünk a klasszikus értelemben vett borvízről, vagyis szénsavas ásványvízről. A jelenleg feltárt és elvileg hasznosítható, évi mintegy kétmilliárd literes tartalék egy része ugyanis természetes for­májában nem tartalmaz elegendő szénsavat ahhoz, hogy­„szökdöső víznek” nevezhessük. Ezért van az, hogy a központi térségben, vagyis Székelyföld majdnem egészén az össztartalékok ötven, de a feltárt és hasznosított szénsavas borvizek kilenc­ven százaléka és a gyártási kapacitások mintegy hetven százaléka található. A huszonnyolc palac­kozó többsége egyébként — a privatizáció során — idegen kezekbe került. A számokon és arányo­kon túl elég, ha a társaság honlapján található térképre pillantunk. De hogy aktuális számadatok­kal is szolgáljunk: az idei első fél évben az ásványvíztársaság 850 millió liter kitermelhető mennyi­séget ajánlott fel, ebből mintegy 500 millió litert használtak fel. Tavaly a palackozott ásványvíz fogyasztása átlagban fejenként 45 liter volt, Nagy József szerint ez idén akár tíz literrel is nőhet. Igaz, ez is alig fele az európai át­lagnak, nyilván, elsősorban a fo­gyasztási szokások miatt, hiszen a lakosság többsége kútból, for­rásból szerzi be az ivóvizet. De mennyi üti az állam markát csak azért, mert ez a hatalmas kincs a területén található? A bá­nyatörvény értelmében az úgynevezett kiter­melési adó korábban a kiadott licenc két szá­zalékát tette ki, 2003 óta egységesen két euró köbméterenként. Vagyis csak a palackozott ás­ványvíz után az állam mintegy kétmillió euró­­val lesz gazdagabb évente. Ami a gyógyászatban felhasznált vizeket illeti, az ásványvíztársaság a készletek ki­sebb hányadát kezeli, nagyobbrészt a fürdő­telepek saját licenc alapján hasznosítják az ásványvizet. De mind a palackozott, mind a fürdőzésre használt gyógyvíz mennyisége jóval kevesebb, mint az asztalié, Kovásznán például az idei első fél évben mintegy 100 liter „fogyott el”. A tartalékok számbavétele kapcsán szembetű­nő, hogy mekkora fejlesztési potenciállal rendel­kezik vidékünk. Elsősorban a gyógykezelés terü­letén, hiszen a már feltárt tartalékok is elegendő mennyiséget biztosítanának. Itt azonban a szük­séges beruházás óriási, nem beszélve arról, hogy a szállítási in­­fastruktúra döntően meghatározza az ilyen jellegű fejlesztési döntéseket. S e tekintet­ben még az országos átlagnál is rosszabbul állunk. A nagyságrenddel nagyobb mennyiséget igénybe vevő palackozás vonatkozásában is van jócskán fejlesztési tartalék. Hargita megye e tekintetben jóval Háromszék előtt jár, igaz, idén itt is végre beindulhat a for­­tyogói palackozó megépítése. Tizen­egy meghirdetés után nemrég a bras­sói Evcon Kft. nyerte el a jogot, hogy palackozóüzemet létesítsen Kézdi­­vásárhely határában. Az engedély szerint 2008 végéig beindul a terme­­lés, és két év alatt elérik a havi két­­milllió literes termelési kapacitást. A jövőt tekintve Nagy József sze­rint újabb lehetséges tartalékok fel­tárása is folyik, Háromszéken Nagy­bacon,Magyarhermány, valamint Sepsibükszád térségében, de Csík­rákoson, Madéfalván is. Viszont hogy Székelyföld mikor lesz leg­alább európai szinten „borvíznagy­­hatalom”, azt nem tudni. A palacko­zott gyógyvizekkel ugyan betört az európai pia­cokra, ám az ásványvizek felette jótékony hatá­sát kihasználó gyógyturizmus a harminc-negy­ven évvel ezelőtti szinten ragadt, a palackozott asztali borvíz pedig alig egy-két százaléka kerül az európai üzletláncok polcaira. Természetes ásványvíztartalékok Romániában — székelyföldi koncentráció Elmaradta. (folytatás az első oldalról) Időközben hatalmas trükk történt, jo­gászok segítségével az RTL nevéről a teljes vagyon átszállt a Sigur Construct General nevére, melynek egyedüli tulaj­donosa a húszéves Ambrus Ferenc, Amb­rus Attila és Jánó Mária Lujza fia. Azt akarják elérni, hogy a bíróság higgye azt, jóhiszemű vevőről van szó, akit pártolni kell, s hiába nyerné meg az egyesület a büntetőpert, a vagyont nem lehetne el­venni, visszavenni. A vagyon átírása egy brassói közjegyzőnél, Nicolae Balannál történt. Az egyesület kéri az eladási szer­ződések megsemmisítését. A végrehajtó fel fogja leltározni a kerítésen belüli va­gyont. Ez a folyamat pár hetet vesz igény­be. Arról is bírósági határozat szól, hogy a könyvelést is át kell adniuk. A jövő hét folyamán a végrehajtóval és rendőrségi segítséggel be fognak lépni a gyárba — mondotta befejezésül Ráduly-Baka Lajos, az egyesület igazgatótanácsának elnöke. r RÖVIDEN : Vezetékes víz Kilyénnek és Szotyornak Megtartották a versenytárgyalást, augusztus végén kezd­hetik Kilyén és Szotyor vezetékes vízhálózatának kivitele­zését. Kilyénben tulajdonképpen a rendszert kell csak bőví­teni, néhány éve a város saját költségvetéséből kiésí­tette a vízhálózatot a faluig, most az utcai csöveken a sor. Szotyorban épp jókor jön a vezetékes víz, a szárazság miatt gondok vannak a vízellátással. A két helyiség rácsatlakoz­tatása a vízhálózatra a tavalyi 7-es kormányrendelet révén oldódik meg, az előtanulmány szerint a munkálat mintegy kilencmilliárd régi lejbe kerül. (vop) Rendezik az oktatást Szépmezőn Amikor a sepsiszentgyörgyi városháza megvásárolta a szépmezői Zoocomp Rt. ingatlanjait, úgy tervezte, hogy az ottani óvodát és iskolát a legközelebbi pénzügyi központ­hoz, azaz a 6-os számú Általános Iskolához csatolja. A csü­törtöki tanácsülésre ennek jegyében készítették elő a hatá­rozattervezetet, ám utolsó pillanatban módosítottak az ál­lásponton. Sztakics Éva Judit alpolgármester elmondta, csupán az óvodát csatolják a 6-os iskolához, a szépmezői elemi iskolát a megyei önkormányzattal közös projekt ke­retében felújítják, és napközi otthonos iskolává változtat­ják. Jelenleg 23-an járnak óvodába, az iskolát 14-en láto­gatják, mind helybeliek. (sz.) A kézdimartonosi útra új aszfaltszőnyeg kerül Két héten belül a licitet megnyerő megyei útosztály nekifog a Bereck és Kézdimartonos közötti négy kilo­méteres út felújításának. Dimény Zoltán községi polgár­­mester elmondta, az útjavítás a falu között kezdődik, sáncot ásnak, átereszeket helyeznek el, majd a négy ki­lométeres szakaszon felszedik a nagyon megrongálódott aszfaltot, és új szőnyeget öntenek. A teljes útburkolatot a faluban született Nagy Ferdinánd megyefőnöksége idején (1972—1982) öntötték újra a hetvenes évek köze­pén, legutóbb négy évvel ezelőtt csak az út felét javítot­ták ki felületi kavicskezeléssel. A polgármester abban is bízik, hogy a Martonos és Ozsdola közötti 1­14A szaka­szon a makadámút is elkészül. Az útjavításra a község költségvetéséből hatmilliárd régi lejt különítettek el, a különbözetet a megyei tanács állja. A tervezésre már megkapták a pénzt. (lochom)

Next